Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

1965. július 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

9

TILALMASON

LEÁLLT A CSAPAT

Tulajdonképpen ez már nem is aratás. Sokka] több annál, inkább betakarítókombinátnak lehetne nevezni. Még a látvány hatása is az. Másznak a kombájnok a Dimitrov Termelőszövetkezet árpa földién, borotválják a gabonát, rakják maguk után a szabályos sok miniatűr szalmakazlat. A gép mellé időnként pótkocsis vontatók szaladnak, hogy könnyítsenek a fel- telnyögő aratócséplők terhén. A tábla végén a mozgó műhely parkíroz készenlétben. Zöldes-sárga friss földszagú szalmabá;a mellől pedig előtűnik Szatmárj Sándomé. Nagy kanna víz van a kezében, s már szedi Is le a fedőjét.

— Nem kóstolja meg? Jó karcagi víz ez. kérem.

Hozzá azt is közli még, a férje ugyanitt rakodó, ebben az „aratógyárban”. A kanna víz nem tarthat sokáig, nagy a csapat, sok a_ szomjas ember. A toklászpor meg p nap heve szomjaztatja az embereket.

Szilvás! István, az elnök nézi a „munka hadát”, gyönyörködik.

— Ez a legszebb. Énnekem az aratásnál semmi sem lehet szebb.

Két férfi jön gondterhelten az elnök elébe. Gyúró ás Molnár — így mutatkoznak be.

— Sok a sarjú. elnök elvtárs. Mit csináljunk?

— A magot nézzétek. Az mindent megmond.

A Silye Imre vontatója kanyarodik éppen erre. árpával megrakottan.

— All) meg, Imre!

Egy-egy marék árpát merít mindenki. Török Imre, a gazdász a mindenkihez szívélyes elnöknek ellentéte ez a kimért, nagyon komoly fiatalember is belemarkol, az elnök a táblához lép kalászokért. Nincs talán sehol olyan tökéletes laboratóriumi felszerelés, amely olyan elfogadhatóan megítélje a gabona állapotát. mint a karcagi paraszt- ember. Van. aki a fogával harapja ketté. Más, a körmével hasítja szét a gyenge árpaszemet. Szilvás! pedig a kalászokat morzsol- gatja.

Aztán pillanatnyi csend lesz, várakozásteli perc, ki mit javall. Nagy Imre bácsi — nevetem, hogy majd minden karcagi aratót Imrének hívnak — sokat tapasztalt ember, az 6 szava nagy befolyással lehet;

— A tavaszi árpa nem pereg ki. Várjunk még vele.

Orvos Nagy Imre kunsági kék kötényben szinte sajánlkozóan kéri.

— Nehogy most tegyük tönkre, amiért eddig megszenvedtünk. Ne csináljuk, elnök elvtárs

A „vegyvizsgálat” — tej csillan meg néhány vizsgálódó ember kezében az árpától — ugyanazt mutatja: És most döntő pillanat következhet. Mert itt. a tilalmasi árpaföldön most mindennél ez a legfontosabb.

— Leállni. A magunk ellenségei nem lehetünk. A kombájnokat tegyétek rendbe. a többiek menjenek haza.

Szemvillantás alatt szalad szét a híre a tarlón.

— Hétfőn kezdjük a búzával.

Egy ellenzője akad.

— Akkor máma sem keresünk semmit.

Gyorsan leintik. Kártétel árán nem szabad keresni. Márpedig itt. Tilalmason még egy-két napot várat magára a tavaszi árpa. Az ószit már levágták, sőt az aratógéoek és a rendrevá- gók 500 hold búzát is „levettek”. A rendrearatókat lánctalpasok vontatják a Kunlaposon. annyira alázott a föld. L. Kiss Sándor kilenc éve kombáinvezető hetes szakálas férfitől kérdezi az elnök;

— Nem süllyedtél ma el, Sanyi?

— Nem. De el tegnap. Bencsik alig tudott kihúzatni.

Teljesen hihető. Itt, Tilalmason — pedig a lelke föld ez itt — is mutattak olyan búzát, különben gyönyörű ritkán látható, igazán kiváló, repülőgépről vegyszerrel tisztított búza, amelynek egy sarkán kacsák úszkálták, a Szél Jánosok tanyája mellett.

Az idén csak a szerelőnek Varjú Jánosnak (— Mister Varjú. 18 éve szerelő, még a gépállomáson kezdte, — mondják el róla) könnyebb a dolga.

— Most megvan minder alkatrész Farkas Jancsinak eltörött a géptengelye, kicseréltük. Még az idén ez

volt a legnagyobb kár.

Közben derülünk, mer! az elnök leszállít egy lány' a traktor nyergéből, a ve- ee‘ó mellől. Egy _ ülésen kettőnek lenni szabálytalan. Mégis azt kérik a neveket ne írjam. Nézek rájuk miért? összenevetnek.

— Nem azért, mert szabálytalan. Hanem, mert a traktoros más lánynak udvarol, csak az a másik brigádban van.

De a csapat már indiai haza. Nem örömmel. A karcagi ember szeret aratni, szíve szerint való munka. De most pár napos kényszerpihenőt tartanak. A tavaszi árpának teljesen be kell érnie.

Borzák Lajos

K

aticabogár

Szabó Gábor az első percekben jól elijesztett. Segített ugyan megkeresni R. Tóth Erzsébetet, aki a törökszentmiklósi Bame- váli ösztöndíjasaként nemrégen végezte a szegedi élelmi, szeripari technikumot. de egész úton arról beszélt, hogy., ebből .,, a lányból •.», nein, tudók majd kihúzni egy ép mondatot sem.

Nagyon zárxó- 'ott lány ez, mondogatta.

Na. kíváncsian vártam a találkozást. A koppasztóban találtuk Erzsikét. Bamabőrű, szépszemű kislány. Nagykomolyan odajött hozzám és megkérdezte, mit akarok tőle.

Titokzatos képppel a 'liléhez hajoltam és mondtam, jöjjön ki az udvarra. Amikor kiértünk, felgyűrtem az ingem ujját. Csak nézett a nagy szemével, s végre kinyögte, hogy mit akarok tőle.

— Ügy hallottam, hogy Erzsikéből minden szót külön kell kihúzni — mondtam. — Na, kezdjük.

Ezt már nem tudta mosolygás nélkül megállni.

— Ugye, a Sándor bácsi mondta? — kérdezte.

— ö, de én nem hittem ám el.

Szeged az ünnepi hetek idején

gazdag szórakoztató programmal várja vendégeit.

Július 24-től, a szabadtéri játékok megnyitásától

augusztus 20-ig, a záróéi ő- adásig mintegy száz kulturális és sporteseményre kerül sor a városban; A város vendégei az ünnepi hetek idején néldául tucatnyi kiállítást tekinthetnek meg. Ezek közül kiemelkedik a szegedi nyári tárlat, amelyen a Dél-Alföld művészein kívül budapesti miskolci, debreceni és más városok képzőművészei mutatják be alkotásaikat.

Érdekesnek ígérkezik a képcsarnok vállalat lakás- művészeti bemutatójaj a

Egy katicabogár repült a köpenyére óvatosan levette s az ujja hegyén egyensúlyozta, míg el nem repült.

— Arra van a szerelme — mondtam neki —, mert azt fogják rá szegény katicabogárra, hogy mindig arra repül, amerre valakinek a szerelmese van.

— Arra — mosolygott.

— Merre?

— Szolnok felé szállt.

— Szegedi ismeretség?

— Építőipari technikus, ö is most végzett

— Mióta dolgozik itt?

— Most július elsején jöttem. De eddig minden vakációt itt töltöttem a gyárban. Társadalmi ösztöndíjas voltam.

kereskedelmi vállalatok bútor, hanglemez, tv, rádió, kozmetikai bemutatói a hagyományos szegedi őszibarack, bor- és virágkiállítás. A szegedi nyári egyetem egyik kiegészítő rendezvénye az Audió-vizuális oktatási eszközök bemutatója. A Móra Ferenc Múzeumban érdekes régészeti leleteket. Néprajzi kiállítást, irodalmi, képzőművészeti anyagot és a Tisza élővilágárt bemutató tárlatokat tekinthetik meg az érdeklődők. A Fogadalmi Templom világhírű, több mint 11 000 sípos orgonáját rendszeresen bemutatják az érdeklődőknek.

A PÁRTÉLET FÓRUMA

Szolnokon '

minden alapszervezetben feldolgozzák az ideológiai irányelveket

A Szolnok városi pártvégrehajtó bizottság részletes, jól átgondolt tervet dolgozott ki arra, hogyan segíti a pártszervezeteket az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelveinek feldolgozásában. — Mindezt az alapszervezeti titkárokkal is ismertették.

A város alapszervezeteiben nem mindenütt egy időben, nem is egy hónapban, hanem júliustól októberig dolgozzák fel az anyagot. így a pártbizottság tagjai és a párt-vb tagjai minden titkárnak, pártvezetőségnek, alapszervezetnek tudnak segíteni.

Az ismertető — amelyet Sárkány Géza, a pártbizottság titkára mondott el — növelte az irányelvek tanulmányozásának jelentőségét. Ugyanakkor segítséget nyújtott már most annak rendszerezéséhez. Az irányelvek feldolgozásának mószereinél Sárkány elvtárs mindenekelőtt arra a hibára figyelmeztetett, amit hasonlóan nagy és fontos feladatok megoldása közben több alapszervezetben elkövetnek:

— Bárki elolvashatja otthon nyugodtan, többször is az irányelveket, — mondta — hisz az megjelent a Társadalmi Szemlében. — Ezért tehát nem szabad azt a megoldást választani, hogy kigépelgetünk egyes szakaszokat, részleteket. — Gondos munkát kíván az előkészítés, mert az irányelvek alapján több évre szóló feladatokat beszélünk meg.

A tartalmi kérdések kapcsán többek között azt hangsúlyozta az előadó, hogy az országos tapasztalatok alapján kidolgozott elveket mindenkor a helyi viszonyoknak megfelelően értelmezzék és elemezzék. Minden kérdést, gondolatot az élettel nagyon szoros összefüggésben vizsgáljanak az alapszervezetekben, úgy, hogy a gazdaságszervező munkához a gazdasági és ideológiai munka jó összehangolásához és sok más alapvető körülmény ismeretéhez, megértéséhez segítséget adjon.

Nagy feladatot vállalt magára a Szolnok városi pártbizottság azzal, hogy kivétel nélkül minden alapszervezet vezetőségével, elsősorban a párttitkárokkal kövzetlenül — szemináriumok formájában — megbeszélik az irányelvek feldolgozását. Júliusban mindössze 13 alapszervezetben dolgozzák fel ezt a témát. Július 26-tól szeptember közepéig viszont 7 szemináriumot rendeznek, ahol az alapszervezeti titkároknak — munkahelyük, üzemük jellegének megfelelően — alkalom adódik az egyes fő témakörök megbeszélésétől egy-egy helyi jellegű kérdés megvitatásáig mindenre. Résztvesz- nek a párt-vb tagjai taggyűléseken is.

Az alapvető gondolatokat már ezen a titkári tájékoztatón is megjelölték, hogy így kezdjék tanulmányozni az irányelveket. A 3 alapvető témakört így foglalhatjuk össze:

1. Mi indokolta az ideológiai irányelvek megjelenését? 2. Milyen kölcsönhatás van a gazdasági építőmunka és az ideológiai nevelőmunka között? 3. Hogyan harcolhatnak a pártszervezetek a polgári ideológia ellen, a polgári, kispolgári nézetek és azok megnyilvánulásai ellen? — Hogyan javíthatják az ideológiai nevelömunkát?

Hozzátéve mindehhez azt, hogy a hibák legkíméletlenebb bírálata szükséges ezeken a taggyűléseken. Nem lehetnek azonban eltúlzott személyi viták fórumai, személyes találgatások színhelyei. Elvi viták segíthetnek a legtöbbet.

Az ideológiai irányelvek jelentőségének megfelelő figyelemmel, gondossággal kezdtek Szolnokon annak feldolgozásához. Ha az alapszervezetek is így, a tőlük telhető legtöbbet megtesznek ismertetéséért, megértéséért sikeres lesz a munka. És ez a siker az alapszervezetek érdeke is.

Bővítik

a Hemingway múzeumot

Többet

a tervezettnél

A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben 960 hízott sertés értékesítését tervezték. Legutóbb azt újságolták, hogy ennél többet 1200-at tudnak meghizlalni. S nem 110, hanem 126 kilogrammos átlagsúlyban adják át a disznókat. Ezáltal félmillió forint többletbevételhez jutnak. Tervük teljesítésének biztató jele, hogy a napokban elszállított 151 hízó átlagsúlya 129 kilogramm volt.

Libatojásból megduplázták a bevételt, 800-as rajnai törzsük tojáshozamáért 220 ezer forintot kaptak. Csibét a tervezett 9000 helyett 13 ezret nevelnek fel, s így 70—80 ezer forint lesz a terven felüli jövedelmük.

— Miért választotta ezt a szakmát?

— Az élelmiszeriparban akartam elhelyezkedni.

— Mégis mi szeretett volna igazából lenni?

— Tolmács. Angol és orosz nyelvű.

— Most azonban technikus. Szeret a koppasztóban?

— Félek. Tudja — és itt lehalkította a hangját —, itt olyan szókimondó, hirtelen haragú asszonyok vannak.

— S maga nem szeret veszekedni?

— Nem.

— Ezt a fiú is olvassa majd Szolnokon, és azon sem csodálkoznám, ha jövő héten hirtelen beállítana a két gyűrűvel.

— Soká lesz az — sóhajtott.

— Mi a munkája itt? —

kérdeztem. •

— Egyelőre még semmi. Figyelek, tapasztalok, s köz. ben jegyzeteket készítek. Hat hónap a gyakorlati idó Egv kisebb tanulmányt írok a félévvégén. Ez a feladatom.

— Tudom, felesleges kérdés egy hét után, mégis, hogyan érzi magát a gyárban?

— Jól, mert látom, hogv nem hagytak magamra A vezetők rendszeresen foglalkoznak velem, azaz velünk, mert többen is vagyunk fiatal technikusok és ez nagyon jól esik.

— Végleg itt akar maradni?

— Természetesen. A tol- mácsság csak álom, ez pedig a valóság.

— Meg a katicabogár.

— Az is — mondta és elpirult.

— bognár —

A kubai kormány elhatározta, hogy kibővíti a Hemingway Múzeumot, mivel a villa nagyon kicsiny és nem tudják benne megfelelő módon elhelyezni az író hagyatékát. Köztudomású, hogy Hemingway a

Havanna közelében levő villában élt 1930-tól csaknem haláláig, vagyis 1961- ig. Mary Hemingway, az író özvegye a villát a kubai kormánynak ajándékozta, amely emlékmúzeumot rendezett be itt.

A 10 200-as

csekkszámlára

Jó termés Ígérkezik a Jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet gabonaföldjein. örülnek ennek a jásziványi gazdák, ám gondolnak másokra is: az árvízkárosultakra, Megállapodtak abban, hogy egy vagon búzát adnak a bajbajutottaknak. Ezenkívül a gazdák egyénenként is szeretnének segíteni. Tanácstagi körzetenként gyűjtik össze az adományokat: eddig tízezer forint gyűlt össze.

Segítenek a fegyverneki Kossuth Tsz szocialista brigádjainak tagjai is. akik két napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak javára.

Megtartotta az árvízkárosultak javára rendezeti műsoros estjét a szolnoki Tisza táncegyüttes is. Az est bevételét — 8360 forintot — az elmúlt napon fizettékbe a 10 200-as csekkszámlára.

Szép példáját adta a segíteni akarásnak Bokros László szolnoki festőművész. Felkeresteaz árvízkárosultak megsegítésére alakult megyei operatív bizottságot és elmondotta, hogy két olaj- pasztelljét és három rézmetszetét ajánlja fel a Duna mentiek megsegítésére. A képek zsürizettek. értékük összesen 3600 forint. Az operatív bizottság úgy tervezi, sorsjegyeket bocsát ki a képek értékében, s a sorsjegyek árát fizetik be a csekkszámlára. Sorsolás dönt majd arról, kik lesznek tulajdonosai az értékes képeknek.

Hírt kaptunk a Bánhalmai Állami Gazdaság 1-es számú kerületéből is. Imre Sándor kubikos munkacsapatának tagjai másfél napi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. Ezenkívül Molnár Anna és Suszter Gizella munkacsapatai két napi keresetüknek megfelelő összeget fizetnek be a 10 200-as csekkszámlára.

A kenderesi növényvédő állomás tagjai közül Gyár fás Koméi szerelő és Beré- nyi Márton permetező mester egy napi keresetükön felül még a vöröskeresztes aktíváktól is vásároltak az árvízkárosultak javára kibocsátott bélyegekből.

Egy napi átlagkeresetüknek megfelelő összeget adnak a bajbajutottaknak 8 törökszentmiklósi járási építő és szerelőipari ktsz tagjai is. Ez az összeg mintegy 15 ezer forint.

Segítenek az EM. Üvegipari Országos Vállalat karcagi üveggyára na k dolgozói is. Átérezve a károsultak nehéz helyzetét, egyhavi fizetésük 5 százalékát ajánlották fel.

Kisújszálláson kilencvenhat munkásfiatal ugyancsak egynapi munkabérét ajánlotta fel qz árvízkárosultak megsegítésére. A törökszentmiklósi finommechanikai vállalat dolgozói pedig a2 augusztus 20-ra eső keresetüket — mintegy 15 ezer forintot — adják a rászorulóknak.