Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
IMI. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervezés és piackutatás • AMIT A VEVŐ KERES # A BOLTOK TUDOMÁNYA • PIACKUTATÁS A BELKERESKEDELEMBEN Naponta megújuló kérdésele: milyen színű, fazonú, méretű ruhát, milyen és mennyi villanykapcsolót vagy hűtőszekrényt keresnek majd a vásárlók hetek, hónapok, netán esztendők múlva? Szorozzuk meg képzeletben ezeket az adatokat a következő számokkal: az országban több mint 46 ezer árusítóhely, ebből csaknem 32 ezer bolt van és e sok kilométernyi pult mögött 80—85 milliárd forint értékű árut adnak el évente. A vásárolt cikkek skálája csak százezres, a szín, a forma, általában a változatok száma csak milliós adatokkal fejezhető ki. Az imént jelzett kérdésekre mégis válaszolniok kell a szakértőknek, méghozzá megközelítő pontossággal, hiszen ha rosszul t,jósolnak”, akkor vagy a vásárlók bosszankodnak a bolti elutasítás hallatára: „nem kapható” — vagy a kelleténél több eladhatatlan készletek halmozódnak fel. Ügy tűnhet, mindez mondvacsinált gond, elvégre a tervek — népgazdasági, minisztériumi és vállalati méretekben — úgyis rögzítik a termelés meny- nyiségét s az előállított áruk összetételét. Valójában már régen túljutottunk azon az időszakon, amikor úgy véltük: a központilag kidolgooztt tervek a vásárlói igények minden elemét pontosan és évekre előre kifejezik. A nép- gazdasági tervezésnek ez nem feladata az országos és minisztériumi számok csak a termelés fejlesztésének irányát, a főbb termelőeszközök termelését, a beruházásokat, stb. rögzíthetik — nem pedig azt, milyen színű inget és milyen mintájú bútortextilt keresnek majd a boltokban. Figyelembe kell venni, hogy a kereskedelemnek már régen nemcsak a lakosság elemi igényeit kell kielégítenie, hanem a differenciált keresletet, amelyet a divattól az időjárásig, a vásárlók korösszetételétől a jövedelmek alakulásáig tömérdek tényező befolyásol. VÁSÁRLÁSI SZÁNDÉK, SZOKÁS A szakmai műszóval — i,piackutatásnak” nevezett — magyarán: bolti igényeinket tanulmányozó tudomány nálunk is mind szélesebben terjed és alkalmazása eléggé megbízható válaszokat adhat a személyes óhajok országossá „szorzott” tendenciáira. Jelenleg elsősorban a Belkereskedelmi Kutató Intézet piackutató osztálya végez ilyen vizsgálatokat nálunk. Tevékenységének társadalmi jelentőségét talán az is érzékelteti, ha találomra belelapozunk néhány vizsgálati anyagukba. Tanulmányozták például a lakosság úgynevezett tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát és vásárlási szándékait — ami a mosógép, a TV, a hűtőszekrény stb. várható keresletét fejezi ki, tehát a gyártási és import tervekhez nyújt támpontot; A bérből és fizetésből élők élelmiszervásárlási szokásainak kutatása ilyen kérdésekre kereste a feleletet: mennyi a családok átlagos élelmiszer-tartaléka, milyen napszakban vásárolnak a háziasszonyok — illetve: ők, vagy a férj vásárol-e, ami ugyancsak módosíthatja a forgalmat —; a lakástól hány percre szerzik be az élelmiszert, hányán főznek az üzemi étkezés mellett vacsorát, stb. Áttekintették azt is, mire takarékoskodnak a KST tagok, mi az anyák véleménye a gyermekruházat választékáról, mennyi kávéfőzőt keresnek majd a boltokban, stb; Ä piackutatók e közérdekű vizsgálataival kapcsolatban nyilvánvalóan az a legfontosabb kérdés: menynyire befolyásolja mindez a kereskedelem és — közvetítésével — az ipar tevékenységét? Nos, ma még a lehetőségekhez kénest nem eléggé! — A tudományos módszerekkel, demográfiai, szocialógiai, sőt, megbízhatóan pontos matematikai eszközökkel végzett vizsgálatok „szépséghibája”, hogy az ezernyi tényből kirostált következtetések érvényesítése ma még korántsem zökkenőmentes; VALÓSÁGOS IGÉNY ÉS A MEGRENDELÉS NEM MINDIG FEDI EGYMÁST Igaz, végtére a boltok rendelnek, s ez — úgy tűnhet — megbízhatóan befolyásolja a termékek gyártását, Ám hogy mégis vannak bosszantó hiánycikkek, másfelől pedig felesleges készletek, az a többi között összefügg azzal is, hogy a piackutatási, kereslet-elemzési módszerek a boltokban sem nyertek még eléggé polgárjogot. A kereskedelmi vállalat jobbára a megelőző időszak eladási számainak „meghosszabbításával” rendel, s nem igazodik eléggé a fogyasztói kereslet esetleges módosulásához, Pedig a helyi — tehát tájanként, településenként, sőt városnegyedenként is változó — igények hullámzását elsősorban a kereskedelmi „szeizmográf”: a bolt érzékeli. A teljes igazsághoz tartozik, hogy sokszór túl hosszú, olykor több hónapos idő választja el a megrendelést a szállítástól, miközben — különösen a divatcikkeknél — a kereslet módosulhat. Mindez természetesen növeli a bolt kockázatát. Csakhogy: bizonyos kockázat nélkül nem lehet kereskedni, másrészt: az is a kockázat egy fajtája, ha később hiányzik majd az áru, amelyet a vásárlók keresnek. A kelleténél több illetve kevesebb áru kétségtelen ellentmondását segíti feloldani a korszerű tudomány: a piackutatás. Tegyük hozzá: nemcsak központilag, tehát kutató intézetben alkalmazhatók ezek a módszerek, hanem a boltokban is, a kérdőíves közvéleménykutatástól a nagykereskedelem divatbemutatóval egybekötött vizsgálatáig, vagy például a eipőke- reskedelemnek éppen a napjainkban alkalmazott kitűnő módszeréig: a budapesti modellkiálh'tásig. Itt nem szűk szakmai bizottság tagjai, hanem a vásárlók maguk döntenek arról: milyen cipőket látnának szívesen a boltokban. Mindez megbízható alapot ad a látszólag ködös^— valójában: felmérhető. összegezhető — vásárlói óhaj előrejelzéséhez. Tábori András A cseresznyesziiret még tart Nagykörűben. Az óriás, kemény húsú, finom ízű germersdorfi cseresznyét szedik a fürge kezű asszonyok. A Hakdás Tsz eddig több mint 137 mázsát értékesített e finom gyü- möic sből Egy műszaki komplex brigád pálya futása A Tiszamenti Vegyművek beruházási osztályának dolgozói közül néhányan 1963 tavaszán műszaki komplex brigádot alakítottak. Vállalták, hogy teljesítik a szocialista cím viselésének követelményeit. Vállalásaikkal elsősorban a beruházások gazdasági-műszaki előkészítésén és lebonyolításán igyekeztek javítani. Kétségkívül mind a párt- szervezet, mind a szakszervezeti bizottság örült annak, hogy a műszaki dolgozók is részt vesznek a szocialista versenymozgalomban. A brigád elképzeléseit jónak tartották, elfogadták. Egy esztendővel később azonban nagyon meglepődtek a brigádtagok, mert míg több versenyző brigád megkapta a szocialista címet, az övéké nem. Elkedvetlenedtek, új feladatokra nem vállalkoztak, a műszaki komplex brigád tehát befejezte pályafutását. Azaz mégsem, mert tavaly április óta tart a vita a szakszervezeti bizottság és a brigád között. Utóbbi azt állítja, jogosult a címre, a szakszervezet viszont az ellenkezője mellett kardoskodik. Kinek van igaza? — erre a kérdésre kellene válaszolnunk annál is inkább, mivel Bohuezky János brigádvezető társai nevében hozzánk f ordult panaszukkal. A brigád vezetőjével és néhány brigádtaggal a következő beszélgetés zajlott le. Bohuezky János: Vállalásainkat teljesítettük, a szocialista címet megérdemeljük. Az újságíró: A naplóban csak néhány brigádtag neve szerepel. Ügy tűnik, hogy csak ők dolgoztak a közös célért. Szatmári An4al: Az ember úgy van vele, örül, ha elvégezte a feladatát, az adminisztrációval nem törődik. Fehérvári János: Ne biA Tisza-víz a vízmű és a 20 kilométeres út Azt mondják, a legöregebb emberek sem emlékeznek rá, hogy valamikor 8 méteres víz ellen védekeztek volna Tiszasülyön. Most nyáron ennyi volt. A gátak 7 méterig védenek. Sok, önfeláldozó községbei i ember munkájával nőtt a gát mindig magasabbra. Kár persze így is van, több millióról beszélnek, DOBI ELVTÁRS KÉRDÉSE — Amikor 6—7 éve Dobi elvtárs itt járt a Tisza- parton, találkozott valakivel, aki vödörben vizet vitt a Tiszáról. A kérdésre nem merte bevallani, hogy otthon ezt isszák — mondta Sápi Ferenc elvtárs, a községi egységes pártvezetőség titkára. E régi emlék nemcsak azért jut eszébe, mert ma is vannak még, akik a Ti- sza-vizet isszák (bár nem babonás, lekopogja, hogy szerencsére még senki nem betegedett meg tőle), hanem azért is, mert napirenden szerepel a törpevízmű építése. — Amit lehetett derekasan megtettünk, az árvízkárról nem tehetünk. A törpevízmű azonban aggasztja az embereket — ez a véleménye Korpás Andrásnak, a községi tanács vb. titkárának. Katona Tg- nác, a társulás elnöke hozzátette még: Felszólítotuk már a lakosságot, hogy fizesse be hozzájárulását, de a többség először látni akar va- I lamit, addig nem fizet. Látni pedig egyelőre csak két fuvar csövet lehet, mintegy 900 métert, holott Tanulnak a tsz-iagok Mint bármelyik mező- gazdasági üzemben, a kungyalui Zöldmező Tsz-ben is az aratás most a legfőbb a legsürgősebb munka. Közben azért azzal is törődnek, hogy kik és mit tanulnak majd az ősszel és a télen. A rendszeres tanulás 1962 óta ugyanis állandó „kenyerük”. Tizenhármán végezték el azóta az általános iskola felsőbb osztályait. Kétnapos továbbképzés öt megye kirakatrendezői, grafikusai részvételével Július 16—17-én Hajdú- Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye földművesszövetkezeti kirakatrendezői és grafikusai számára kétnapos továbbképzést tartanak a karcagi Déryné Művelődési Házban, grafikai kiállítással egybekötve. A továbbképzés célja: ízlésesebbek legyenek a kirakatok; Pénteken este nagyszabású divatbemutató is lesz az fmsz étterem kerthelyiségében, melyet az áruház tetejéről reflektorokkal világítanak meg. Fővárosi manekenek mutatják be a nyári és fürdőruha újdonságokat. A nézőket pedig Ambrus Kyri. Torday Teri, Aradszky László és Tb- rányi Iván szórakoztatja majd. több mint 13 ezer kell majd a hálózat teljes megépítéséhez. A LAKOSSÁG AGGODALMA ÉS HÚZÓDOZÁSA Miért is türelmetlenkednek a tiszasülyiek? A választ így summázták: Február elején alakult meg a társulat. Hasonlóképp Nagykörűben, Besenyszö- gön és Kőteleken. Akkor arról volt szó, hogy az idén meg lesz a jó víz. Űjabban megváltozott a terv, idén megkezdik, a befejezés pedig jövő évre marad. A szolnoki vízügyi igazgatóság adott már 400 ezer forintot Tiszasülynek. A községi tanács 70 ezret, 1970-ig pedig évente több mint 220 ezret erre fizetnek ki a községfejlesztési alapból. Az OTP ad majd kölcsönt, ám ehhez az is kell, hogy minél többen fizessék be a rájuk eső részt. A társulat tagjai tehát egyrészt „felülről” várják a segítséget, s e húzódásuk azzal is jár. hogy ők maguk hátráltatják a vízmű építésének megkezdését. Bár az is igaz, hogy maga a társulat nem nagyon szorgalmazhatja a tényleges munkákat, hiszen a vízügyi igazgatóság intézi az ügyeiket. ígérték, hogy közbenjárnak a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumnál egy útátvágás engedélyezéséért, valamint az OTP nél a kölcsönért — több hét óta azonban tőlük sem kap semmi értesítést a falu. — Csak nehogy egészen elfeledkezzenek rólunk. Több mint ezer lakos jut egy kútra jelenleg, ha 3 kutat számítunk is. noha az egviket igen kevesen használják. 20 KILOMÉTER KOCSIRONGALÁS A vasútállomás 20 kilométerre, a következő faluban van. A párttitkár ezt tartja a másik legsürgetőbb megoldásra váró kérdésnek. — A? állami gazdaság, a tsz-ek 20 kilométerre szállítják az árut. A rengeteg kocsirongálódás kijavításának költségén már régen megépíthettük volna az utat -v (v. p.) zcmygass.uk, hogy megérdemeltük a címet. A beruházás úgysem készül el határidőre. pedig ez volt vállalásaink gerince. Az újságíró: A brigád kizárólag munkavállalásokat tett. A munkásbrigádok viszont műveltségük gyarapítására, a szocialista közösségi szellem kialakítására, a tanulásra, társadalmi munkára is tesznek vállalásokat. Bohuezky János: Mérnökök. technikusok a brigádtagok. Természetes, hogy képezik magukat. Négyen marxista középiskolába jártaik. Tanítottunk tanfolyamokon, munkásakadémián, ismeretterjesztő előadásokat tartottunk. Szatmári Antal: Én például szeretem a zenét, a képzőművészetet. Vállaipi kellett volna, hogy lemezt, hangverseny hallgatok, tárlatot látogatok? És még egy dolog; két kiváló ifjú mérnök és technikus van a brigádban. Az újságíró: Mindegyik brigádtag dolgozott a szocialista címért? Bohuezky János: Nem; ezt nem állíthatjuk. E sorok írója ezután felkereste Márta Lajost, a szakszervezeti bizottság titkárát és Kruzslich Józsefet, az üzemi párt-végrehaj tóbizottság titkárát. A párttitkár a következőket mondta: — El kell ismerni, hegy a brigád vállalásait felületesen néztük át. Ez helytelen volt. Mégis az le‘t volna a nagyobb hiba ha érdemtelenül ítéljük oda a címet. — A brigád teljesítette, amit vállalt. — Ez igaz, de a vállalások zöme egyben munkaköri kötelességük is. Figyelmez- teniink is kellett volna őket, hogy egy huszonnyolc tagú brigád túlságosan nagy. — Több tagja nem is tehetett semmit a vállalások teljesítéséért, mivel az üzem, amelyben majd dolgoznak, még csak most épül — így Márta Lajos. A pártszervezet álláspontjával egyet kell értenünk, hogy a cím odaítélését nem javasolja. Dönteni viszont erről a termelési tanácskozáson kell. Erre azonban nem került sor. A szakszervezeti bizottság viszont hibát követett el, mivel az első és egyetlen műszaki brigádot nem segítette. munkáját figyelemmel nem kísérte. Ha idejében kapott volna a brigád támogatást', vagy bírálatot, bizonyosan másként alakul a komplex műszaki brigád története. Most az lenne jó, ha a szakszervezeti bizottság és a „volt” brigád közös nevezőre jutna: s a brigád új vállalásokkal nevezne bs a szocialista munkaversenybe. Reméljük, hogy a párt- szervezet ebben segítségükre lesz. Fábián Péter A nagykörűi Haladás Termelő- szövetkezetben igáslovak eladók Szolnoki Cukorgyár kőműves szakmunkásokat keres. — Jelentkezés a cukorgyári munkaügyi osztálynál.
