Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

IMI. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervezés és piackutatás • AMIT A VEVŐ KERES # A BOLTOK TUDOMÁNYA • PIACKUTATÁS A BELKERESKEDELEMBEN Naponta megújuló kér­désele: milyen színű, fazo­nú, méretű ruhát, milyen és mennyi villanykapcsolót vagy hűtőszekrényt keres­nek majd a vásárlók he­tek, hónapok, netán esz­tendők múlva? Szorozzuk meg képzeletben ezeket az adatokat a következő szá­mokkal: az országban több mint 46 ezer árusítóhely, ebből csaknem 32 ezer bolt van és e sok kilométernyi pult mögött 80—85 milliárd forint értékű árut adnak el évente. A vásárolt cik­kek skálája csak százezres, a szín, a forma, általában a változatok száma csak milliós adatokkal fejezhető ki. Az imént jelzett kérdé­sekre mégis válaszolniok kell a szakértőknek, még­hozzá megközelítő pontos­sággal, hiszen ha rosszul t,jósolnak”, akkor vagy a vásárlók bosszankodnak a bolti elutasítás hallatára: „nem kapható” — vagy a kelleténél több eladhatat­lan készletek halmozódnak fel. Ügy tűnhet, mindez mondvacsinált gond, elvég­re a tervek — népgazda­sági, minisztériumi és vál­lalati méretekben — úgyis rögzítik a termelés meny- nyiségét s az előállított áruk összetételét. Valójá­ban már régen túljutot­tunk azon az időszakon, amikor úgy véltük: a köz­pontilag kidolgooztt tervek a vásárlói igények minden elemét pontosan és évek­re előre kifejezik. A nép- gazdasági tervezésnek ez nem feladata az országos és minisztériumi számok csak a termelés fejleszté­sének irányát, a főbb ter­melőeszközök termelését, a beruházásokat, stb. rögzít­hetik — nem pedig azt, mi­lyen színű inget és milyen mintájú bútortextilt keres­nek majd a boltokban. Fi­gyelembe kell venni, hogy a kereskedelemnek már régen nemcsak a lakosság elemi igényeit kell kielégí­tenie, hanem a differen­ciált keresletet, amelyet a divattól az időjárásig, a vásárlók korösszetételétől a jövedelmek alakulásáig tö­mérdek tényező befolyásol. VÁSÁRLÁSI SZÁNDÉK, SZOKÁS A szakmai műszóval — i,piackutatásnak” nevezett — magyarán: bolti igé­nyeinket tanulmányozó tu­domány nálunk is mind szélesebben terjed és al­kalmazása eléggé megbíz­ható válaszokat adhat a személyes óhajok országos­sá „szorzott” tendenciáira. Jelenleg elsősorban a Bel­kereskedelmi Kutató Inté­zet piackutató osztálya vé­gez ilyen vizsgálatokat ná­lunk. Tevékenységének tár­sadalmi jelentőségét talán az is érzékelteti, ha talá­lomra belelapozunk néhány vizsgálati anyagukba. Ta­nulmányozták például a lakosság úgynevezett tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságát és vásárlási szándékait — ami a mosó­gép, a TV, a hűtőszekrény stb. várható keresletét fe­jezi ki, tehát a gyártási és import tervekhez nyújt támpontot; A bérből és fizetésből élők élelmiszervásárlási szokásainak kutatása ilyen kérdésekre kereste a fele­letet: mennyi a családok átlagos élelmiszer-tartalé­ka, milyen napszakban vá­sárolnak a háziasszonyok — illetve: ők, vagy a férj vásárol-e, ami ugyancsak módosíthatja a forgalmat —; a lakástól hány percre szerzik be az élelmiszert, hányán főznek az üzemi étkezés mellett vacsorát, stb. Áttekintették azt is, mire takarékoskodnak a KST tagok, mi az anyák véleménye a gyermekruhá­zat választékáról, mennyi kávéfőzőt keresnek majd a boltokban, stb; Ä piackutatók e közér­dekű vizsgálataival kapcso­latban nyilvánvalóan az a legfontosabb kérdés: meny­nyire befolyásolja mindez a kereskedelem és — köz­vetítésével — az ipar tevé­kenységét? Nos, ma még a lehetőségekhez kénest nem eléggé! — A tudományos módszerekkel, demográfiai, szocialógiai, sőt, megbízha­tóan pontos matematikai eszközökkel végzett vizsgá­latok „szépséghibája”, hogy az ezernyi tényből kirostált következtetések érvényesí­tése ma még korántsem zökkenőmentes; VALÓSÁGOS IGÉNY ÉS A MEGRENDELÉS NEM MINDIG FEDI EGYMÁST Igaz, végtére a boltok rendelnek, s ez — úgy tűn­het — megbízhatóan befo­lyásolja a termékek gyár­tását, Ám hogy mégis van­nak bosszantó hiánycikkek, másfelől pedig felesleges készletek, az a többi között összefügg azzal is, hogy a piackutatási, kereslet-elem­zési módszerek a boltok­ban sem nyertek még elég­gé polgárjogot. A kereske­delmi vállalat jobbára a megelőző időszak eladási számainak „meghosszabbí­tásával” rendel, s nem iga­zodik eléggé a fogyasztói kereslet esetleges módosu­lásához, Pedig a helyi — tehát tájanként, települé­senként, sőt városnegye­denként is változó — igé­nyek hullámzását elsősor­ban a kereskedelmi „szeiz­mográf”: a bolt érzékeli. A teljes igazsághoz tar­tozik, hogy sokszór túl hosszú, olykor több hóna­pos idő választja el a meg­rendelést a szállítástól, mi­közben — különösen a di­vatcikkeknél — a keres­let módosulhat. Mindez természetesen növeli a bolt kockázatát. Csakhogy: bi­zonyos kockázat nélkül nem lehet kereskedni, másrészt: az is a kockázat egy fajtája, ha később hi­ányzik majd az áru, ame­lyet a vásárlók keresnek. A kelleténél több illetve kevesebb áru kétségtelen ellentmondását segíti felol­dani a korszerű tudomány: a piackutatás. Tegyük hoz­zá: nemcsak központilag, tehát kutató intézetben al­kalmazhatók ezek a mód­szerek, hanem a boltokban is, a kérdőíves közvéle­ménykutatástól a nagyke­reskedelem divatbemutató­val egybekötött vizsgálatá­ig, vagy például a eipőke- reskedelemnek éppen a napjainkban alkalmazott kitűnő módszeréig: a bu­dapesti modellkiálh'tásig. Itt nem szűk szakmai bi­zottság tagjai, hanem a vásárlók maguk döntenek arról: milyen cipőket lát­nának szívesen a boltok­ban. Mindez megbízható alapot ad a látszólag kö­dös^— valójában: felmér­hető. összegezhető — vá­sárlói óhaj előrejelzéséhez. Tábori András A cseresznyesziiret még tart Nagykörűben. Az óriás, kemény húsú, finom ízű germersdorfi cseresznyét szedik a fürge kezű asszonyok. A Hakdás Tsz eddig több mint 137 mázsát értékesített e finom gyü- möic sből Egy műszaki komplex brigád pálya futása A Tiszamenti Vegyművek beruházási osztályának dol­gozói közül néhányan 1963 tavaszán műszaki komplex brigádot alakítottak. Vállal­ták, hogy teljesítik a szo­cialista cím viselésének kö­vetelményeit. Vállalásaikkal elsősorban a beruházások gazdasági-műszaki előkészí­tésén és lebonyolításán igye­keztek javítani. Kétségkívül mind a párt- szervezet, mind a szakszer­vezeti bizottság örült annak, hogy a műszaki dolgozók is részt vesznek a szocialista versenymozgalomban. A bri­gád elképzeléseit jónak tar­tották, elfogadták. Egy esztendővel később azonban nagyon meglepőd­tek a brigádtagok, mert míg több versenyző brigád megkapta a szocialista cí­met, az övéké nem. Elked­vetlenedtek, új feladatokra nem vállalkoztak, a műsza­ki komplex brigád tehát befejezte pályafutását. Az­az mégsem, mert tavaly április óta tart a vita a szakszervezeti bizottság és a brigád között. Utóbbi azt állítja, jogosult a címre, a szakszervezet viszont az el­lenkezője mellett kardos­kodik. Kinek van igaza? — erre a kérdésre kellene vá­laszolnunk annál is inkább, mivel Bohuezky János bri­gádvezető társai nevében hozzánk f ordult panaszukkal. A brigád vezetőjével és néhány brigádtaggal a kö­vetkező beszélgetés zajlott le. Bohuezky János: Vállalá­sainkat teljesítettük, a szo­cialista címet megérdemel­jük. Az újságíró: A naplóban csak néhány brigádtag ne­ve szerepel. Ügy tűnik, hogy csak ők dolgoztak a közös célért. Szatmári An4al: Az ember úgy van vele, örül, ha el­végezte a feladatát, az ad­minisztrációval nem törő­dik. Fehérvári János: Ne bi­A Tisza-víz a vízmű és a 20 kilométeres út Azt mondják, a legöre­gebb emberek sem emlé­keznek rá, hogy valamikor 8 méteres víz ellen véde­keztek volna Tiszasülyön. Most nyáron ennyi volt. A gátak 7 méterig védenek. Sok, önfeláldozó községbei i ember munkájával nőtt a gát mindig magasabbra. Kár persze így is van, több millióról beszélnek, DOBI ELVTÁRS KÉRDÉSE — Amikor 6—7 éve Dobi elvtárs itt járt a Tisza- parton, találkozott valaki­vel, aki vödörben vizet vitt a Tiszáról. A kérdésre nem merte bevallani, hogy ott­hon ezt isszák — mondta Sápi Ferenc elvtárs, a köz­ségi egységes pártvezetőség titkára. E régi emlék nemcsak azért jut eszébe, mert ma is vannak még, akik a Ti- sza-vizet isszák (bár nem babonás, lekopogja, hogy szerencsére még senki nem betegedett meg tőle), ha­nem azért is, mert napi­renden szerepel a törpevíz­mű építése. — Amit lehetett dere­kasan megtettünk, az ár­vízkárról nem tehetünk. A törpevízmű azonban ag­gasztja az embereket — ez a véleménye Korpás And­rásnak, a községi tanács vb. titkárának. Katona Tg- nác, a társulás elnöke hoz­zátette még: Felszólítotuk már a la­kosságot, hogy fizesse be hozzájárulását, de a több­ség először látni akar va- I lamit, addig nem fizet. Látni pedig egyelőre csak két fuvar csövet lehet, mintegy 900 métert, holott Tanulnak a tsz-iagok Mint bármelyik mező- gazdasági üzemben, a kun­gyalui Zöldmező Tsz-ben is az aratás most a legfőbb a legsürgősebb munka. Közben azért azzal is tö­rődnek, hogy kik és mit tanulnak majd az ősszel és a télen. A rendszeres tanulás 1962 óta ugyanis állandó „kenyerük”. Tizenhármán végezték el azóta az álta­lános iskola felsőbb osztá­lyait. Kétnapos továbbképzés öt megye kirakatrendezői, grafikusai részvételével Július 16—17-én Hajdú- Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye földművesszövetke­zeti kirakatrendezői és grafikusai számára kétna­pos továbbképzést tartanak a karcagi Déryné Művelő­dési Házban, grafikai ki­állítással egybekötve. A továbbképzés célja: ízlése­sebbek legyenek a kiraka­tok; Pénteken este nagysza­bású divatbemutató is lesz az fmsz étterem kerthelyi­ségében, melyet az áruház tetejéről reflektorokkal vi­lágítanak meg. Fővárosi manekenek mutatják be a nyári és fürdőruha újdon­ságokat. A nézőket pedig Ambrus Kyri. Torday Te­ri, Aradszky László és Tb- rányi Iván szórakoztatja majd. több mint 13 ezer kell majd a hálózat teljes meg­építéséhez. A LAKOSSÁG AGGODALMA ÉS HÚZÓDOZÁSA Miért is türelmetlenked­nek a tiszasülyiek? A vá­laszt így summázták: Feb­ruár elején alakult meg a társulat. Hasonlóképp Nagykörűben, Besenyszö- gön és Kőteleken. Akkor arról volt szó, hogy az idén meg lesz a jó víz. Űjabban megváltozott a terv, idén megkezdik, a befejezés pedig jövő évre marad. A szolnoki vízügyi igazgatóság adott már 400 ezer forintot Tiszasülynek. A községi tanács 70 ezret, 1970-ig pedig évente több mint 220 ezret erre fizet­nek ki a községfejlesztési alapból. Az OTP ad majd kölcsönt, ám ehhez az is kell, hogy minél többen fizessék be a rájuk eső részt. A társulat tagjai te­hát egyrészt „felülről” várják a segítséget, s e hú­zódásuk azzal is jár. hogy ők maguk hátráltatják a vízmű építésének megkez­dését. Bár az is igaz, hogy ma­ga a társulat nem nagyon szorgalmazhatja a tényle­ges munkákat, hiszen a vízügyi igazgatóság intézi az ügyeiket. ígérték, hogy közbenjárnak a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium­nál egy útátvágás engedé­lyezéséért, valamint az OTP nél a kölcsönért — több hét óta azonban tő­lük sem kap semmi értesí­tést a falu. — Csak nehogy egészen elfeledkezzenek rólunk. Több mint ezer lakos jut egy kútra jelenleg, ha 3 kutat számítunk is. noha az egviket igen kevesen használják. 20 KILOMÉTER KOCSIRONGALÁS A vasútállomás 20 kilo­méterre, a következő falu­ban van. A párttitkár ezt tartja a másik legsürge­tőbb megoldásra váró kér­désnek. — A? állami gazdaság, a tsz-ek 20 kilométerre szál­lítják az árut. A rengeteg kocsirongálódás kijavításá­nak költségén már régen megépíthettük volna az utat -v (v. p.) zcmygass.uk, hogy megér­demeltük a címet. A be­ruházás úgysem készül el határidőre. pedig ez volt vállalásaink gerince. Az újságíró: A brigád kizárólag munkavállaláso­kat tett. A munkásbrigádok viszont műveltségük gyara­pítására, a szocialista kö­zösségi szellem kialakításá­ra, a tanulásra, társadalmi munkára is tesznek válla­lásokat. Bohuezky János: Mérnö­kök. technikusok a brigád­tagok. Természetes, hogy képezik magukat. Négyen marxista középiskolába jár­taik. Tanítottunk tanfolya­mokon, munkásakadémián, ismeretterjesztő előadásokat tartottunk. Szatmári Antal: Én pél­dául szeretem a zenét, a képzőművészetet. Vállaipi kellett volna, hogy lemezt, hangverseny hallgatok, tár­latot látogatok? És még egy dolog; két kiváló ifjú mérnök és technikus van a brigádban. Az újságíró: Mindegyik brigádtag dolgozott a szo­cialista címért? Bohuezky János: Nem; ezt nem állíthatjuk. E sorok írója ezután fel­kereste Márta Lajost, a szakszervezeti bizottság tit­kárát és Kruzslich Józsefet, az üzemi párt-végrehaj tó­bizottság titkárát. A párt­titkár a következőket mondta: — El kell ismerni, hegy a brigád vállalásait felüle­tesen néztük át. Ez hely­telen volt. Mégis az le‘t volna a nagyobb hiba ha érdemtelenül ítéljük oda a címet. — A brigád teljesítette, amit vállalt. — Ez igaz, de a vállalá­sok zöme egyben munkaköri kötelességük is. Figyelmez- teniink is kellett volna őket, hogy egy huszonnyolc tagú brigád túlságosan nagy. — Több tagja nem is tehetett semmit a vállalások telje­sítéséért, mivel az üzem, amelyben majd dolgoznak, még csak most épül — így Márta Lajos. A pártszervezet állás­pontjával egyet kell érte­nünk, hogy a cím odaíté­lését nem javasolja. Dön­teni viszont erről a terme­lési tanácskozáson kell. Er­re azonban nem került sor. A szakszervezeti bizottság viszont hibát követett el, mivel az első és egyetlen műszaki brigádot nem segí­tette. munkáját figyelem­mel nem kísérte. Ha ide­jében kapott volna a bri­gád támogatást', vagy bírá­latot, bizonyosan másként alakul a komplex műszaki brigád története. Most az lenne jó, ha a szakszervezeti bizottság és a „volt” brigád közös ne­vezőre jutna: s a brigád új vállalásokkal nevezne bs a szocialista munkaverseny­be. Reméljük, hogy a párt- szervezet ebben segítségük­re lesz. Fábián Péter A nagykörűi Haladás Termelő- szövetkezetben igáslovak eladók Szolnoki Cukorgyár kőműves szak­munkásokat keres. — Jelentkezés a cukorgyári munkaügyi osztálynál.

Next

/
Thumbnails
Contents