Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEEYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN*rc 1 XVI. évfolyam, 161. szám. Ara 50 fillér 1965. július 10., szombat. Igénytelenség Régebben sok szó esett a valóságtól elrugaszkodott, a realitások iránt értéktelenné vált emberekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igények és a lehetőségek között. Nem számolva adottságainkkal, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották és olyan hatalmas követeléseket támasztottak a közösséggel szemben, — melynek az a legjobb szándéka és minden erőfeszítése ellenére sem volt képes megfelelni. Ezek a felhőkben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, a teljesíthetetlen célkitűzések végül is bizonytalanságot, fásult közönyt, kiábrándulást szülnek; Ma reálisan politizálunk, gazdasági terveink pedig, ha szerényebbek is, feltétlenül megbízhatóak és teljesíthetőek. A régi hiba, a valóságtól való elrugaszkodás — ha itt-ott fel is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és a lehetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt viszont feltétlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van az igényességgel. Talán a múltbeli tapasztalatokat helytelenül értelmezve némelyek alacsonyra állítják a mércét, nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel, s így lassítják a fejlődés ütemét Igénytelenség; Olyan fogalom ez, mely semmiképpen sem lehet honos a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, melyben minden eddiginél magasabbrendű gazdasági és társadalmi berendezkedés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visz- szataszító és megengedhetetlen a sok helyen tapasztalható igénytelenség; Olykor elegendő egy gyár udvarán megállni, s máris látja az ember, hogy a helyi követelmények bizony elég siralmasak. Rendetlenség és felfordulás az udvaron, szervezetlenül, lélektele- nül végzett munka, ácsor- gás, fegyelmezetlenség, lógás, tessék-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Bűnös igénytelenség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeinknek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a gazdasági épületnek kinevezett kezdetleges, szánalmas kaliba, a bokáig érő sár, a gondozatlan jószág mellett pipázó, beszélgető szövetkezetiek látványa is az igénytelenség, a gazdálkodás alacsony színvonalának bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen már nem . csupán tünet, saj nos, szinte szemléletté súlyosbodott. Az ilyen szemléletű emberek jellemzője a „széles” elégedettség. Kis dolgokon lelkesednek, szürke, jelentéktelen te- vést-vevést nagyítanak tettekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, se szívük, se tehetségük nincs hozzá. S az igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokatlan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredményekkel, a bevált sémákkal, melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik; Az igénytelenség a képzeletszegény. tehetetlen emberek világa. Vagy a kényelemben szellemileg, érzelmileg elhájasodot- také, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis elméleteket gyártanak. Akik bölcsen idézik a közmondást: addig takarózzunk, ameddig a takarónk ér. Pedig a takaróból még bőven futná, de az ő szívükből, képesséeeikből többre nem telik; Kártékony dolog volt annak idején a nagyra- látás is. De az igénytelenség, az alacsony mérce sem kevésbé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az emberek legmagasabb Igényeik kielégítésére, az új társadalom felépítésére vonatkoznak; Az igénytelenség, az alacsony színvonal lehetőségeinek elherdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közösen vállalt feladatainkatK. Gy. Kezdődhet a taitszervásár A Papír-írószer Nagykereskedelmi Vállalat az idén a szokásosnál korábban kezdte meg a következő iskolaévhez szükséges tanszerek szállítását. Az elmúlt egy hónap alatt kétszer- annyi iskolaszer került az üzletekbe, mint tavaly ilyenkor, s ennek nyomán Budapesten valamennyi, vidéken pedig a nagyobb szaküzletekben már eladásra készen sorakoznak az összeállított füzetcsomagok-, g a tanulás egyéb kellékei. A szállítás a hónap végéig tart még, azonban országszerte akár már most megkezdődhet a tanszervásár. Az idén egyedül talán csak a műanyag füzetborító jelent majd problémát. A borító anyagára, a polietilén fóliára ugyanis a rendkívüli árvízveszély miatt e védekezésnél nagyobb szükség volt. Ennek ellenére, ha több nem is, a tavalyival azonos mennyiség rendelkezésre áll. A hagyományos kék borítópapírból van elegendő. A szolnoki árvízvédelmi osztag hősi helytállása a Duna jugoszláv szakaszán Megelőzték a katasztrófát Apatin a Vajdaság legvidámabb városa néma volt ^ Az öreg Híd és a Halász sziget között IELGRÁD, 1965. JÚLIUS 9. MARTON LÁSZLÓ, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI A NÉPLAPNAK: Jugoszláviában a legnagyobb elismerés hangján szólnak a töltések megerősítésén dolgozó magyar műszaki alakulat, a szolnoki árvízvédelmi osztag munkájáról. Másfél hét telt el azóta, hogy a Vajdaság szívében Begecs irányából az áradó Duna hullámai Újvidék irányába törtek előre és közvetlenül veszélyeztették a tartomány 120 ezer lakosú fővárosát. Azóta Újvidék ostromlott város képét nyújtja — általános mozgósítást rendeltek el, s a gátak mentén férfiak és nők ezrei sürögnek. Másfél héttel ezelőtt még sokan kételkedtek abban, hogy az erőfeszítések sikerrel járhatnak. Valóban, Újvidéket a Duna két irányból is fenyegette, — legveszélyesebben, legalattomosabban hátulról, Begecs—Futak irányából, de kétségbeejtő állapotban voltak az Újvidék mellett folyó Duna gátjai is. A katasztrófát — legalábbis egyelőre — sikerült elhárítani. Köszönet illeti ezért elsősorban Újvidék lakosságát, amely éjt-nap- pallá téve a gátak mentén dolgozott és elismerés illeti a Vajdaság városait, — ahonnan egymás után érkeztek önkéntes alakulatok. A magyar szakemberek a jugoszláv—magyar árvíz- védelmi együttműködés keretében négy hete érkeztek a Vajdaságba, hogy az átázott töltéseket hat méter hosszú, 30 centiméter széles úgynevezett pátrialemezekkel szilárdítsák meg. Az egymáshoz kapcsolódó acéloszlopok emberi számítások szerint lehetlenné teszik a gátszakadást és csaknem teljesen megszüntetik a víz átszivárgását. A magyarok először Apatinban láttak munkához. Apatin, a Vajdaság legvidámabb és legzöldebb városa. Akkoriban kihalt város volt. A kirakatok üresen ásítoztak és a lakosság nagy része Vajdaság-szerte szóródott szét. A Duna szintje 4 méterrel haladta meg a város szintjét és Apatin pusztulása elkerülhetetlennek látszott. A város azonban teljesen megmenekült és ebben nem csekély része van a magyar árvízvédelmi csoportnak, amely hatszáz méter hosszúságban óriási acéllemezekkel tette biztossá a leginkább veszélyeztetett töltéseket. — A hősi munkáról több jugoszláviai újság beszámolt — többek között a Magyar Sző riportja FELHŐSZAK ADÁSBAN VERTÉK LE AZ ACÉLLEMEZEKET A SZOLNOKIAK — AZ EZERWATTOS ÉGŐK SZAPPANBUBORÉKKÉNT PUKKANTAK SZÉT — ELHÁRÍTOTTÁK A VESZÉLYT „A vasárnapi ítéletidőben Növi Sadtól 10—11 kilométerrel a kátyi gátszakaszon, Kurjacka Rampa közelében, a gát védői válságos pillanatokat éltek át. Megroggyant a töltés, keresztben hasadás keletkezett és szinte szemmel láthatóan tágult. Minden pillanatban bekövetkezhetett a gátszakadás. Riadóztatták a Kátyot, a Növi Sad-i tartalékosokat és egész éjszaka ezer ember hordta A Szolnokra érkezett szakemberek, vezetők érdeklődéssel hallgatták, — hogy megyénk halászai ez év első felében 400 mázsa halat fogtak ki és értékesítettek. Február óta saját fogású tiszai hallal látják el a budapesti halászcsárdájukat. A félvet 600 ezer forint jövedelemmel zárták, s ebből 130 ezer forintot ruháztak be felszerelésekre. A vendégek tegnap reggel megnézték a Zagyva torkolatánál Remete Sándor és Zsadony András által konstruált — nagyméretű — csőrlőrendszerű hálót. A szolnoki halászok a múlt héten két nap alatt 9 mázsa halat fogtak ki ezzel a Zagyvából. A szolnoki htsz ugrásszerűen növeli termelését. Szolnokon, a milléri öntöző főcsatorna mellett áprilisban 107 katasztrális holdas halastó építését kezdték meg. Az 1,5 millió forintos beruházásról a helyszínen Kővári József, az Országos Halászati Felügyelőség főmérnöke tájékoztatta az érdeklődőket. A milléri halgazdaság három tóegységből fog állni. Lehalászáskor gravitá- tációs úton, tehát gazdaságosan lehet róla vizet leengedni. A halak egy ágyba úsznak össze, így köny- nyebb és gyorsabb a kiemelésük. Az építés jő ütemben halad. Jelenleg 5 SZ—100- as traktor, szkréperek és dózerek dolgoznak itt. ösz- szesen 60 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A tizenhat műtárgyból hat már elkészült. Az új halastó a jövő év elején lép a termelésbe, holdanként 4 mázsa nemes halat ad. Néhány év múlva kiegészítő beruházással kacsatelepet és sertéshizlaldát építenek a tó mellett; a homokzsákokat a töltés lábához. Amikor a közelben dolgozó szolnoki árvédelmi osztag tagjai látták, hogy baj van, állványukat tüstént áthelyezték a megroggyant szakaszra és egyszerre két légkala- (Folytatás a 2. oldalon) Az autóbusz ezután Tö- rökszentmiklós határába, Szakállas-pusztára vitte a látogatókat. Megtekintették a szolnoki htsz mesterséges ívatótelepét. Pontyot, harcsát és az idén először csukát is ívattak. Nagy tetszést aratott az olcsó kivitelezésű és gazdaságosan működő telep. Az idén mintegy 220 ezer csuka, 20 ezer harcsa és 800—900 ezer pontyivadékot nyertek. Ezeket a cibakház!, a fegyverneki és az alcsi-szi•• Ot 28 és fél gázvezeték A megyeszékhely gázhálózatának kiépítésére 1963- ban ötvenmillió forint beruházást kapott a Szolnok megyei Beruházási Iroda. A munkát három szakaszra osztották és öt évet terveztek a megvalósítására. Eddig az első két szakasz munkáit végezték el. Beve. zették a gázt az ötödik kerület, valamint a Vörös Csillag út, Ságvári körút lakóházaiba. Ezeknek a gázvezetékeknek a hossza 26 kilométer. Ezután kapcsolják be a hálózatba a Körösi út és a Vöröshadsereg út ipari üzemeit. Az épülő fővezeték a tiszaligeti 1. számú fogadó- állomással lesz összekötve. Az elképzelések szerint Bgy másik, fogadóállomás a cukorgyár és a mezőgazdasági gépjavító vállalat között épül fel. Az építkezés helyé. már kijelölték. A munA pártélet fóruma * Családi körben * Tejporon nőnek fel a borjak * Kilenc embert áramütés ért, kettő meghalt geti holtágakba helyezik kíí A vendégek végül Fegy- vemekre látogattak. Két évvel ezelőtt a htsz 27 ezer forintos költséggel elzáró gátat épített a holt-Ti- szán, és 30 holdas halastavat nyertek. Az idén félmilliós költséggel — két újabb elzárógát épül —100 holdas tóvá bővítik; A meglévő tóba a tavasszal 100 mázsa, átlagosan 40 dekás pontyot telepítettek; Év végére ezek a kihelyezett súlyuk háromszorosára fejlődnek: Az ország halászati vezetői elismeréssel szóltak a látottakról. S a szolnoki htsz-t a legjobbak között emlegetik. Többen így sóhajtottak fel: „fáj a szívünk, hogy otthon nem tudunk hasonló tórendszereket, ívatókat berendezni”i i — m. 1. — ; év — kilométer Szolnokon ka harmadik szakaszában összesen két és fél kilométerrel hosszabbodik meg Szolnok földgázhálózata. A magyar filmdelegáció sajtóértekezlete A „Húsz óra” nagy sikert aratott bemutatója után, csütörtökön éjfélkor _ a moszkvai filmfesztiválon részt vevő magyar filmdelegáció fogadást adott a Moszkva szállóban. A foga, dáson megjelent Á. V. RcH manov miniszter, a Szovjetunió Filmművészeti Állami Bizottságának elnöke,, a szovjet és a nemzetközi filmélet számos ismert személyisége, közöttük Sza- mojlova és Andrejev, aa indiai Radzs Kapur és mások, Halászati vezetők tanácskozása Szolnokon Négyszáz mázsa halat fogtak megyénkben — tíj halastó- rendszer a Milleren — Mesterséges írató telep Szakállas pusztán A Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intézőbizottsága csütörtökön Szolnokon tartotta vezetőségi ülését. A tanácskozáson résztvettek az ország halászati termelőszövetkezeteinek elnökei. Többek között megjelent Ribiánszki Miklós Kossuth-díjas, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója. A kibővített vezetőségi ülésen Bencze Ferenc, a központi intézőbizottság elnöke, Sípos Gyula, a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz elnöke, majd Kálmán Dániel, a Szolnok megyei halászati felügyelő tartott beszámolót.
