Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 OFFENZÍV A a szív és érrendszeri megbetegedések ellen Félmillió orvos — Megszűnt betegségek A Szovjetunió világvi­szonylatban az első a la­kosság egészségügyi ellá­tottságát illetően. A szovjet- országban több mint négy­millió egészségügyi dolgozat tartanak számon, köztük mintegy ötszázezer orvost. Az APN munkatársa ezzel kapcsolatban felkérte Junj Danyilovot, az egészségügyt miniszterhelyettest, vála­szoljon néhány kérdésre — Elöljáróban — kezdte Danyilov — hadd szóljak a szovjet egészségügy legim­pozánsabb eredményeiről. Az utóbbi években sikerült minden korábbinál alacso­nyabb szintre szorítani a halálozási arány számot a legtöbb életkori kategóriá­ban. A halálozási arány­szám nálunk ma ezer la­kosra 7,2. A halálozási arány a Szovjetünióban a legkisebb a világon, ugyan­akkor itt a legnagyobb a természetes szaporulat: ezer lakosra 14 fő.- — Tavaly tovább bővült a kórházak, szülőotthonok, anya- és csecsemővédő in­tézetek, gondozók hálózata. A kórházi ágyak száma egy év alatt 94 ezerrel nőtt, s ma már eléri a kétmillió 138 ezret, ami ezer lakosra számítva 9,3 kórházi ág>at jelent, szemben a háború­előtti utolsó békeév 4 ágyával. / — A szovjet állam mesz- szemenően gondoskodik az egészségügyi dolgozókról is: nemrégiben emelték az or­vosi fizetéseket. A fizetés- emelések összege igen te­temes: évi 700 millió rubel. Milyen sikereket ért el a szovjet egészségügy a be­tegségek elleni küzdelem­ben? — Az utóbbi esztendők egyik központi offenzíváját a szív és az érrendszeri megbetegedések ellen indí­tottuk. Kiterjesztettük a be­tegségmegelőzés gyakorla­tát, s előbbre léptünk e manapság világszerte legel­terjedtebb betegségek diag­nosztizálásában és gyógyí­tásában is, A szív, az ér­rendszer, a tüdő. az agy megbetegedéseinek gyógyí­tására új sebészeti módsze­reket kezdtünk alkalmazni; — Különösen nagy sike­reket értünk el a fertőző betegségek elleni küzde­lemben. 1950-hez képest harmadára csökkent a vá­rosi lakosság körében a tbc-s megbetegedések szá­ma. míg a tbc-s halálozá­soké ennél is nagyobb mér­tékben, csaknem ötödére. — Az utóbbi öt esztendő­ben huszonötödére csökkent a gyermekbénulásos és ti­zenötödére a diftériás meg­betegedések száma.' Nincs messze már az az idő, ami­kor a Szovjetunióban is­meretlen fogalommá válik a kanyaró és a szamárkö­högés is. Hány helyen képeznek a Szovjetunióban egészség- ügyi kádereket? — A Szovjetunió az egészségügyi és orvosi kép­zésben az első helyen áll a világon. A Szovjetunióban 87 főiskolán, valamint hat­száz különböző egészség- ügyi, illetve gyógyszerészeti iskolán főijük a szakember­képzés. Tavaly a Szovjet­unióban 26 ezer medikus nyert orvosi diplomát. Mire fordítják az idei költségvetés egészségügyi té­teleit? — A társadalombiztosí­tásra, az egészségügyre, va­lamint sportcélokra 20,3 milliárd rubelt fordítunk, ami 65 százalékkal több. mint az 1958-as költségve­tés megfelelő tétele. — További 90 ezer kór­házi ággyal bővül az egész­ségügyi hálózat, a kórhá­zak és rendelőintézetek új. korszerű felszerelést kap­nak — A gyógyszerekre for­dított állami támogatás összege 58 millió rubel i el emelkedik, ugyanakkor to- Vftbbi 40 millió rubel érték­ben csökkentjük az antibio­tikumok és egyes más gyógyszerkészítmények árát. — Ugyancsak jelentős összegeket fordítunk az or­vostudományi kutatás fej­lesztésére. Az idén folyta­tódnak a kutatások olyan fontos területeken, mint a csecsemőbetegségek, a szív­ós érrendszeri megbetege­dések, a rák és az egyéb rosszindulatú daganatok, képződ mények. — A Szovjetunióban 350 orvosegészségügyi kutatóin­tézet működik. Az idén újabb tudományos intézmé­nyek nyitják meg kapuikat, egyebek között gyermekse­bészeti, ortopédiai, kardio­lógiai, radiológiai és onko­lógiai klinika, illetve kí­sérleti kutató intézet. Mű Pál Práoába utazott Ilku Pál művelődésügyi miniszter — a prágai spar- takiád alkalmából — Cest- mir Cisar csehszlovák isko­la- és művelődésügyi mi­niszter meghívására szer­dán a csehszlovák főváros­ba utazott. A miniszter bú­csúztatására a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent a Művelődésügyi Miniszté. rium és a Külügyminiszté­rium több vezetőbeosztású munkatársa, s ott volt Frantisek Pisek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete is. (MTI) A nyugdíjak és a család! pótlék rendezéséről a havi 850 forintot nem éri el. A házastársi pótlék ha­vi 100 forint, a nyugdíj és a házastársi pótlék azon­ban együttesen eddig nem lehetett több havi 850 fo­rintnál. Az új szabályozás szerint — mivel ennek a határnak további fenntar­tása méltánytalan lenne — a jövőben a házastársi pót­lékra az öregségi és rok­kantsági teljes vagy rész­nyugdíjban részesülő az a nyugdíjas jogosult, akinek a nyugdíja az 1000 forintot nem éri el. A házastársi pótlék továbbra is havi 100 forint, ha azonban a nyug­díj a havi 900 forintot meg­haladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat 1000 fo­rintra egészíti ki; A saját jogú és özvegyi nyugdíjat eddig együttesen havi 700 forint összegha­tárig lehetett folyósítani. Ezen összegnek további fenntartása — éppen az előzőekben felhozottakra tekintettel — nem indokolt. Ezért, ha az özvegyi nyug­díjra jogosult nő saját mun­kaviszonya alapján is jogo­sult nyugdíjellátásra, de a nyugdíjtörvények 38. §-a alapján választott nyugel­látásnak az összege a ha­vi 800 forintot nem éri el, kérheti e nyugellátás ki­egészítését a másik nyug­ellátás összegével, legfel­jebb havi 800 forintra. Az ismertetett rendelet szerint — mint erre már utaltunk — az 1959. január 1 napja előtti nyugellátá­sok összege emelkedni fog; Ezen intézkedés következ­tében előállhat olyan eset, hogy ha a régi nyugellátá­sokat, a most érvényes ren­delkezéseknek megfelelően felemelnék, az magasabb lenne, mint az 1959. január 1 napja után megállapított és a jelenleg is folyósított nyugellátás. Ez elsősorban azokat a dolgozókat érinte­né, akiknek az 1954. októ- be 1 napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján állapították meg a nyugdí­ját, de akik időközben újabb tíz évi szolgálati időt szereztek és ennek alapján kérték, illetve kérhették az új törvény szerinti nyug­ellátás megállapítását. Az új szabályozás azonban ezeknek a nyugdíjasoknak is lehetőséget ad arra, hogy kérhessék a régi nyugdíjak felemelt összegben történő újbóli folyósítását, ha azok reájuk kedvezőbbek. a A nyugellátások rendezé­sét hivatott jogszabályok­kal egyidejűleg került ki­hirdetésre a családi pótlék újabb szabályait tartalma­zó kormányrendelet is. — Eszerint 1965. július 1. nap­jától az egy naptári hónap­ra járó családi pótlék ösz- szege: két gyermek után összesen 200 Ft három gyermek után összesen 360 ., minden további gyer­mek után gyer­mekenként to­vábbi: 120 „ A szocialista társadalom csak a munkaképes pol­gároktól követeli meg a munkát, s a munka vég­zésének követelménye csak addig áll fenn, amíg a dol­gozó munkaképes. Ha a dolgozó öregség, baleset stb. miatt egészben vagy részben munkaképtelenné válik, a munka végzésének követelménye helyébe az anyagi ellátáshoz való jog lép, amely nem más, mint a szocialista humánum meg­nyilvánulása; DD A közelmúltban ismétel­ten olyan intézkedések szü­lettek, amelyek az alacsony összegű nyugdíjak rendezé­sét célozzák. A munkavi­szony alapján saját jogú nyugellátásban részesülők három nagy csoportba so­rolhatók. Az első csoportba azok tartoznak, akik nyug­ellátásnak megállapítása az 1954. december 1. napja előtt érvényben volt jog­szabályok alapján történt. A második csoportban pe­dig azok, akik az 1954. ok­tóber 1 és 1958. december hó 31. napja között ér­vényben volt jogszabályok alapján élvezik nyugellátá­sukat. S végül a harmadik — számukat tekintve is a legnagyobb — csoportba azok tartoznak, akik az 1959. január 1 napjától ér­vényben levő, úgynevezett új nyugdíjtörvény alapján részesülnek nyugellátás­ban. A különböző idősza­kokban érvényben volt jog­szabályok alapján megálla­pított nyugellátások össze­gének átlaga bizonyos elté­réseket mutat. Az új sza­bályozás az első csoportba tartozók ellátását 20%-kal, a második csoportba tarto­zók ellátását 10%-kal emeli. 1965. július 1 napjától húsz százalékkal — legfel­jebb havi 1000 forintra — kell felemelni az alább fel­sorolt jogszabályok alapján A Lengyel Belbiztonsági Szolgálat beolvadt a hadseregbe Varsó (MTI). Marian Spychalsi marsall, honvé­delmi miniszter és Miczys- law Móczár belügyminisz­ter közös napiparancsban közölte, hogy július 1-i ha­tállyal — a kormány ide­vonatkozó határozata ériel­mében — az eddig a bel­ügyminisztérium hatásköré­be tartozó belbiztonsági alakulatokat a néphadsereg kötelékébe olvasztották be. A napiparahcs megálla­pítja. hogy a belbiztonsági szolgálat az elmúlt húsz év alatt a nép szolgálatában teljesítette kötelességét. Ma amikor a legutolsó szejm- választások után az egész nép ismételten hitet tett a népi hatalom és szocialista rendszer mellett, megszűnt a belbiztonsági szolgálat eddigi szerepe. megállapított azokat a sa­ját jogú nyugellátásokat, amelyeknek az 1965. június 30-án érvényes jogszabá­lyok szerint járó összege a havi 1000 forintot nem éri el, és amelyeket a nyug­díjtörvény alapján megálla­pított öregségi és rokkant­sági nyugdíjakra vonatko­zó rendelkezések szerint egészben vagy részben fo­lyósítani kell. Ennek meg­felelően fel kell emelni: az 1928. évi XL. törvény alap­ján megállapított öregségi és rokkantsági járadékokat, illetőleg ellátásokat; — az 1912. évi VIII. törvény, az 1927. évi XXI. törvény, il­letőleg a 6180/1945. (VIII. 14.) ME. számú rendelet rendelkezései szerint hat­vanhét százalékot megha­ladó munkaképességcsök­kenés alapján megállapí­tott baleseti járadékot; a bénya-nyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján megállapított nyugdíjakat és nyugbéreket; a volt vál­lalati nyugdíj biztosítottakra vonatkozó szabályok szerint megállapított vállalati nyugdíjakat; a 14/1965. (XII. 1.) Korm. számú ha­tározat rendelkezései alá eső nyugdíjakat, az 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet alapján megállapí­tott öregségi és rokkantsá­gi nyugdíjakat, valamint az említett jogszabályok alapján megállapított azo­kat a nyugellátásokat, ame­lyeknek a folyósítása a munkaviszony, kereső fog­lalkozás vagy egyéb okból szünetel, illetőleg amelyek folyósítására a nyugdíjren­delet 114. §-a alapján a nyugdíjtörvény hatályba­lépése előtt érvényben volt rendelkezések az irány­adók. 1965. július 1. napjától tíz százalékkal — legfeljebb havi 1000 forintra — kell felemelni az 1954. évi 28. számú törvényerejű rende­let alapján megállapított, továbbá a 69/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 8—9. §-a szerint meghatá­rozott összegben járó azo­kat az öregségi és rokkant­sági nyugdíjakat, amelyek­nek az 1965. június 30-án érvényes jogszabályok sze­rint járó összege a havi 1000 forintot nem éri el, és amelyeket a nyugdíjtörvény alapján megállapított, öreg­ségi és rokkantsági nyug­díjakra vonatkozó rendel­kezések szerint egészben vagy részben folyósítani kell. A mezőgazdasági öregsé­gi (volt OMBT) járadéko­sok jelenleg havi 250 fo­rint öregségi járadékot kapnak. Ezeket a járadé­kokat 1965. július 1 napjá­tól 350 forintra kell fel­emelni. A jelenlegi jogszabálvok szerint az 55. életévét be­töltött vagy rokkant és ke­reset nélküli, vaev 360 fo­rintot meg nem haladó ke­resettel rendelkező feleség ! után a nvugdíias házastársi 1 pótlékot kap, ha a nyugdíj SZÍNHÁZI LEVELEK A NYÍRSÉGBŐL Az első premier Ófehértón Irány a Nyírség! Tájra indul a Nyitott ablak „stábja”. Móricz Zsigmondmak, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabja a táb­labíró világot idézi, egy ki­csit szánakozó humorral és sok-sok üde, tiszta bájjal. A nagy magyar író elnéző, szívmelengető derűvel te­remtette meg figuráit, mint akinek ezúttal csak moso­lyogni és mosolyogtatni volna kedve. A cselekmény „nyíri” történet, hol fogad­nák hát nagyobb szeretet­tel, ha nem a Nyírségben. Úgy hiszem, nincs semmi túlzás abban, hogy a szol­noki színház június 25-i bemutatója az utóbbi hó­napok legjelentősebb kultu­rális eseménye volt az alig háromezer lelket számláló kis falu, Ófehértó életében; A községben ez volt az első premier és az emberek is úgy készültek rá. Vala­mivel többet vártak, mint más, „hétköznapi” színházi előadástól és valamivel töb­bet is kaptak, hiszen a be­mutatók hangulata, — még­ha egy kis falusi művelő­dési ház színpadán is zaj­lanak le, — megmagyaráz­hatatlan, egy színpadi pro­dukció első találkozása a közönséggel, visszaadhatat- lan. Este fél nyolckor érke­zett meg a tájbusz, szerep­lőkkel és izgatott „kibicek- kel” megrakottan, de így is csak a társulat egyik része lehetett tanúja a Pre­miernek, hiszen Nyíregyhá­záról útnak indult egy má­sik produkció, a Nyitott ablak, hogy annak szereplői valahol a Nyírségben este 8 órakor lépjenek színpadra. A közönség nehezen gyü­lekezett. Báród! Mihály, a művelődési ház igazgatója, aki szegről-végről „földink” is, mivelhogy évekig Cihá­kon tanítóskodott, buzgón nyugtatgatott bennünket. — Elkelt minden jegy, nyugodjanak meg, de most tizedik napja van csak jó dologidő, mindenki kint van a földeken. Szorgalmas, dolgos nép lakik erre is. Ahogy jöt­tünk az úton, hazafelé po­roszkáló szekerekkel, em­berekkel megrakott teher­autókkal találkoztunk. A majorok, a házak udvarai mindenütt szépen gondozot­tak, sok helyen láttunk az utak mentén virágokat, sző­lővel futtatott lugasokat. Negyed kilenckor már valóban minden szék meg­telt a színházterem tágas nézőterén, kigyulladtak a „karácsonyfa” reflektorai es a leeresztett függöny mögül felhangzottak az előadást indító fergeteges mulatozás hangjai. És a felhangzó el­ső hangokra elcsattant a közönség első tapsvihara is, az óféhértóiak így köszön­ték meg a szolnokiaknak életük első premierjét. Az előadás szemmel lát­hatóan nagyon tetszett a közönségnek. Berényi Gá­bor és Laczkó Mihály ren­dezése szerencsésen talált rá a darab természetes alaphangjára és egy-két elő­adás után a ritmusa is hi­bátlan lesz. A szereplők közül Anda- házi Margit életvidám, rá­tarti fiatalasszonya, a há­rom vénkisasszony-nagyné- nit alakító Győri Ilona, Hegedűs Ágnes és Sebes­tyén Éva, valamint a mu­latós férj, a nyíri birtokos Fonyó István kapta a leg­nagyobb tapsot, ám bőven kijutott a közönség ünnep­léséből a darab többi sze­replőjének: Gyöngyössy Ka­talinnak, Szekeres Bénának, Juhász Jánosnak, Halász Katinak, Hegyi Annikénak, Benyovszky Bélának, Simon Kázmémak is. Hangulatos, kellemes elő­adás volt. A sikerről tanúskodott az ófehértói fiatalok szünetek­ben meg-megújuló „táma­dása” is, akik papírral, ceru­zával a kezükben indultak „rohamra” az autogramo­kért. Bár hallgatózni azt mond­ják, illetlenség, jóleső ér­zéssel füleltem a folyosón levegőző közönség hízelgő véleményét. Jellemző módon már a jövőre gondoltak. — Két hét múlva r újra jönnek — mondogatták — o Nyitott ablakot is fel­tétlen meg kell néznünk. Tizenegy után a társulat tagjai egy kicsit fáradtan, de azért jókedvűen száll­tak be a Nyíregyházra in­duló autóbuszba. — Viszontlátásra július 8-án! — búcsúzott Báródi Mihály igazgató a szolnoki színészeiktől. Rideg Gábor A Kazincbarcikai Könnyűbetongyár gyártási és szállítási munkakörökbe f ér f i segédmunkásokat vesz fel. Kereseti lehetőség 1300—1600.— Ft kö­zött. Vidéki munkavállal 6k részére korszerű mun­kásszállást. valamint napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosit. Tanácsi igazolás szükséges. Fel­vétel esetén útiköltséget, térit. Jelentkezni lehet a gyáregvség munkaügyi vezetőjénél. Cím: Köny- nyűbetongyár Kazincbarcika, Postafiók 409.

Next

/
Thumbnails
Contents