Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEE«! PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 158. szám. Ara 50 fillér 1965. július 7., szerda. Június harmincadik«* után Tovább javulnak a szolnoki járműjavító dolgozóinak munkakörülményei Új központi öltöző, mosdó épül # korszerűsítik az üzemet j harmad k ötéves tervben A helyszínen tartotta ülését a megyei tanács vb Tegnap Szolnokon a MÄV Járműjavító Üzemi Vállalat művelődési otthonában tartotta ülését a Szol­nok Megyei Tanács V. B. Az ülésen, melyen az üzem dolgozóinak szociális-, kulturális-, egészségügyi hely­zetét vitatták meg, résztvett Csáki István, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A munkanormák kar­bantartását és fejleszté­sét az utóbbi években a vállalatok egy része el­hanyagolta.. A kormány ezért úgy határozott, hogy ott, ahol korábban mulasztások történtek, a normákat vizsgálják felül és szükség szerint módo­sítsák. Természetesen a szakszervezeti bizottsá­gokkal egyetértve. A vál­lalatok 1965. június 30-ig kaptak haladékot e mun­ka elvégzésére. Ez a ha­táridő lejárt, tehát szá­mot lehet adni a norma­karbantartás eredményei­ről, tapasztalatairól. A megye iparvállala- latainak nagyrésze konk­rét intézkedési tervet készített a munkanormák felülvizsgálatára. Néhány vállalatnál nagyon oko­san segítségül vették a munkanapfényképezés különböző formáit, pon­tosan megállapították a veszteségidőket. A szolnoki járműjavító szerkocsi részlegében a párt alapszervezeti tag­gyűlésen vitatták meg a munkanapfényképezés ta­nulságait. Egyfelől rájöt­tek arra, hogy a munka­szervezés rossz, másfelől a munkanormák lazasá­gának látták bizonyíté­kát a kommunisták, _a szocialista brigádvezetők és a szakszervezeti akti­visták. Kétségkívül azok­ban az üzemekben, ame­lyekben aránylag jó volt mind a műszaki, mind a politikai előkészítő mun­ka, a karbantartás során sok-sok normaórát taka­rítottak meg. Például a Vasipari Vállalatnál 12, a Faipari Vállalatnál 11, a járműjavítóban 70 ezer normaórányi tartalékot fedeztek fel, és használ­nak ki az idén; Sajnos negatív jelensé­geket is tapasztaltunk^ Néhány üzem vezetői közvetlen termelési prob­lémákra hivatkozva, ke­restek és „találtak "olyan érveket, amelyekkel a normák felülvizsgálatá­nak és karbantartásának Idejét halogatni lehetett. Az illetékes szakszerve­zetek megyei bizottságai szerint ez jellemzi pél­dául a tégla és cserép- ipari, valamint a gabo­nafelvásárló és feldolgo­zó vállalatot. Voltak olyan vállala­tok, ahol tessék-lássék intézkedéseket tettek. A jászberényi Aprítógép- gyárban az előírt norma­karbantartást nem készí­tették elő megfelelően, pedig a gyárban évekre visszamenően nem nyúl­tak a normákhoz. Az eredmény 12 730 óra meg­takarítás. Ez a lehetősé­gekhez képest igen cse­kély. De annak bizonyí­tására, hogy a kormány­határozatot végrehajtot­ták — mindenesetre ele­gendő. Nem megnyugtató a helyzet a helyiiparban sem. Itt a szakszervezeti bizottságokkal való együttműködés sem volt kielégítő. E vállalatok felügyeleti szerve, a me­gyei tanács vb ipari osz­tálya általános, két szá­zalékos szigorítást írt elő, remélve, hogy ez az idei 8—10 százalékos terve­zett termelékenység nö­veléséhez hozzájárul. — Eléggé mechanikus volt az intézkedés, mivel pél­dául a Faipari Vállalat­nál csak egy százalékos szigorítás volt reális. — Másutt viszont a lehető­ségek két százaléknál na­gyobb szigorításra is ad­hatnak módot. Az ÉDOSZ és a HVDSZ megyei bizottságának tit­kára az SZMT elnökségé­nek ülésén elmondotta, a kiküldött utasításon az is szerepelt, hogy szakszervezetük egyetért a két százalékos szigorí­tással. Mindketten állí­tották, hogy ők éppen az ellenkezőjét közölték az ipari osztállyal, hozzá­téve, hogy elsőfokon csak az Illetékes üzemi szak- szervezeti bizottságok képviselhetik az adott vállalat dolgozóit. A Szolnoki Ruházati Vállalat méretes szabó­ságánál is „finomítottak” a normán, de a szakszer­vezeti bizottság tudta nélkül. A fent említett titkárok véleménye ab­ban is megegyezik, hogy a helyiiparban nem ké­szítették elő körültekin-. tőén a normakarbantar­tást. Ugyanez a jellemző az építőanyagiparra is, amelyben még megbíz­ható normaalappal sem rendelkeztek.­A hibákból azt a kö­vetkeztetést lehet levon­ni, hogy egyes válallatok a június 30-1 terminust úgy tekintették, mintha a kormányhatározat va­lamiféle ideiglenes, gyors és egy alkalomra szóló intézkedés lenne. Intéz­kedik: senki ne mond­hassa, hogy ők nem haj­tották végre, ime még eredményt is fel tudnak mutatni; Pedig nem erről van szó. Igaz, hogy a kor- mán.vhatározat egy konk­rét feladatnak 1965. jú­nius 30-ára való elvég­zését írta elő. De azt nem mondja ki, hogy e határ­idő lejártával már nincs szükség a folyamatos, tervszerű normakarban­tartásra. Olyan kormány- rendelet viszont van, — amelyik kötelezi az ipar­vállalatokat a normák ál­landó figyelemmel kísé­résére, finomítására — egyszóval szervezett kar­bantartásra. Június 30-a valóban határidő volt. Lejárt az ideje a normakarbantar­tás elhanyagolásának, a szervezetlenségnek, a la­zaságnak. A termelékeny­ség további fokozása ér­dekében minden válla­latnak kötelessége to­vábbra Is a technológiá­kat, a munkanormákat folyamatosan ellenőrizni, felülvizsgálni, állandóan és célszerűen karbantar­tani; S mindezt alapos műszaki előkészítéssel, valamint az eddiginél hathatósabb politikai munkával kell megol- danit F, P, Ma: Kellemetlen­kedő jóbarátok Széleskörű NEB vizsgálat szerkesztőség postájából Autósok, gyalogosok Bírósági jegyzetek Szurmay Ernő, a városi tanács vb elnökhelyettese üdvözölte a meghívottakat, a tömegszervezetek képvi­selőit és az üzemek, válla­latok koltúrfelelőseit. A megbeszélésen huszonöt üzem képviseltette magát. A beszámoló első részé­ben értékelte és elemezte a most zárult évad ered­ményeit, hiányosságait. A részletes elemzés szolgált alapjául a következő évad feladatainak megszabásához. Csak néhány kiemelkedő, érdekes elképzelést sorolunk fel a bőséges programból: megyei kiállítást terveznek a második ötéves terv elért eredményeiről és a harma­dik ötéves terv elképzelé­seiről. Külön érdeklődésre tarthat számot az „Így lát­juk mi” címmel induló ke­rékasztal konferencia, amely kéthavonta ülésezik és az aktuális politikai, gazdasá­gi és kulturális kérdéseket tárgyalja meg a meghívott közönség előtt. Szónokképző tanfolyam indul, amelyen a járási tanáccsal közösen azokat képezik,, akik a csa­ládi ünnepeken tartják majd a megemlékezéseket. A felnőtt oktatásban számos új előkészítő tanfolyamot és csoportos korrepetálási lehetőséget biztosítanak. — Kéthavonként kísérleti be­mutatókat rendeznek a kü­lönböző tantárgyakból. Tavasszal kerül sor a n»fi­A vb tagjai reggel, az ülés megkezdése előtt meg­tekintették az üzemet. A látottak alapján vitatták meg Jávor Nándor válla­lati igazgató jelentését. Az 1840-es években épült fiókműhelynek ma már csaknem kétszázötven mil­lió forintos az évi terve. Ennek megfelelően növeke­dett a munkások létszáma is. Jelenleg több mint ké- tezerötszázan dolgoznak az üzemben. A termelés ilyen arányú növekedésével pár­huzamosan nőttek á munkavédelmi, egészségügyi és szociális szükségletek is. szaki hétre, amelyen kiál­lításokat rendeznek, orszá­gos hírű szakemberek be­vonásával vitákat, előadá­sokat tartanak. Ifjú zenebarátok köre indul a középiskolákban, az MHT-bam és nyolc üzem­ben. Üj rendezvény a Verse­ghy Diáknapok. Ezt jövőre rendezik meg először, utána két évenként kerül erre sor. Ezen a megye legjobb kö­zépiskolai csoportjai és szó­listái mérik össze tudásu­kat, és a legjobbak arany­A cibakház! Vörös Csil­lag Tsz-ben csaknem 2500 hold gabona, borsó és len betakarításáról kell gon­doskodni. Az aratásig 2000 négyzet- méter fedett kombájnszérű épült fel a gazdaságban. — Néhány héttel ezelőtt 600 négyzetméternyi nádpadlót készítettek, s ha szükséges, a nagyobb esőzések idején ezzel fedik be a csővázas színek oldalát. Védik a be­takarított termést. A szérűt gépesítették. A gyomos. nedves őszi ár­pát, majd a búzát egy újon­A vb megállapította, hogy lényeges fejlődés tapasztal­ható, hiszen a felszabadu­lás előtt a munkások 90 százaléka vödörben mosa­kodott, ma viszont csak­nem háromszáz mosdó és több mint kétszáz zuhanyo­zó van az üzemben. Ennek ellenére a vb véleménye az, hogy a tisztálkodási- és öl­tözködési lehetőség még ma sem kedvező. Éppen ezért helyesli azt az elképzelést, azt a tervet, mely szerint 1967-ben hat és félmillió forintos költséggel egy hétszázötven személyes központi öltözőt és mos­dót építenek az üzemben. ezüst-bronz művészi emlék­plakettet kapnak. Érdekes elképzelés a Szolnoki Nyár. Ez a sza­badtéri színpad, a Tisza- l-iget és az összes kulturális lehetőségek felhasználásá­val idegenforgalmi szem­pontból vonzó, érdekes míí- sorsorozattal kívánja szol­gálni a város népszerűsí­tését. Feltehetően megvaló­sul a Szolnoki Nyárra ter­vezett lovasiskola is a szandai réten. Evégett ál­lami gazdaságainkkal kíván­nak kapcsolatba lépni a vá­rosi művelődésügyi szervek. Az érdekes elképzelése­ket igen nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők, majd megvitatták az el­képzeléseket. nan vásárolt gép szívja, majd fújja fel a cséplő­gépbe. A szövetkezet vezetői, szakemberei a szakirodal­mat tanulmányozva arra a megállapításra jutottak: a hideglevegős szénaszárító berendezéssel gabonát is lehet szárítani. A berende­zést gabonával telt zsákok­kal rakják körül, s órán­ként 40—50 köbméter hi­deg levegőt fúvatnak át rajta. Számításaik szerint a gabona nedvesség tartalma naponként egy százalékkal csökken. Az új létesítmény építésé­hez valószínűleg már jö­vőre hozzáfognak. A munkások étkeztetése a február 1-én átadott kor­szerű konyhával és étte­remmel megoldódott. Ha­sonlóan kielégítő a munká­sok orvosi ellátása is. A vezető üzemi orvoson kívül öt szakorvos ás három ápo­ló látja el a betegeket. A végrehajtó bizottság elismerte az utóbbi évek eredményeit, de mint fon­tos feladatot említette a dolgozók munkakörülmé­nyeinek és szociális hely­zetének további javítását. Elsősorban a tisztálkodási lehetőség javítására gon­doljanak. A vita során megemlítették a vb tagjai az üdülési- és pihenési le­hetőségek bővítésének, va­lamint a kislakásépítők se­gítésének szükségességét is. Hozzászólt a napirendhez többek között Csáki István elvtúrs is. Elismerését fe­jezte ki a dolgozóknak, akik a nehéz körülmények ellenére becsülettel helyt­állnak a munkában. Javasolta a vállalat ve­zetőinek ,hogy a munka és az anyagmozgatás át­szervezésével könnyítsék meg a dolgozók munká­ját. Igen fontosnak tartotta a dolgozók pihentetését, üdül­tetését, s mint egyik lehe­tőséget említette a Tisza partján lévő „Hétvégi üdü­lőtelep’’ fejlesztését. Matkó József, a vállalat főhatóságának képviselője is felszólalt a vitában. El­mondotta, hogy a vb tag­jainak észrevételei jogosak, javaslataik hasznosak. El­mondotta, hogy a tervek szerint az üzem egy részét a harmadik ötéves tervben korszerűsítik és ezzel pár­huzamosan javítják a mun­kakörülményeket, a szociá­lis és kulturális helyzetet. A továbbiakban azokról az elképzelésekről beszélt, me­lyek megvalósítására a harmadik ötéves tervben kerül sor. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. Határo­zatban javasolta, hogy a vállalat vezetői az ed­digieknél is többet te­gyenek a munkakörülmé­nyek megjavításáért. Az említett javaslatokon kívül határozatban rögzí­tette azt is, hogy támogat­ja a vállalat minden olyan kérését, igényét, mely a munka könnyítését, az em­berek egészségvédelmét szolgálja, s amelynek meg­valósítására a népgazdasá­gi anyagi források lehető­séget adnak. A vb úgy ha­tározott, hogy javaslatát elküldi a KPM I. Vasúti Főosztálynak, és továbbra is figyelemmel kíséri a járműjavító vezetőinek a munkakörülmények megja­vítására irányuló munká­ját. A végrehajtó bizottság ülése az előterjesztések megvitatásával és jóváha­gyásával ért véget, SZOLNOKI NYÁR Verseghy diáknapok, műszaki hét Szolnok város 1965—66-os kulturális programjában A városi tanács nagytermében tegnap délután került sor arra a megbeszélésre, amelyen számos meg­hívott előtt a művelődésügyi osztály népművelési előadója körvonalazta a népművelés soronkövetkező évadjának terveit. Cibakházán gabonát szárítanak a hide^levegős berendezéssel

Next

/
Thumbnails
Contents