Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

1968. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP li Diáktábor a zöld gyepen A fákkal gyéren behin­tett nagy füves térségen egy hosszú földszintes ház, mögötte két műanyagfalú barak. Egy pokrócon hárem ember beszélget, a ház va­lamennyi ablakából fiúk és lányok könyökölnek ki a nyári alkonyatba (egyik ré­szében a fiúk, a másikban a lányok laknak). Oldalvást egy kis kocsiból nagy fagy­laltárusítás. Hátul a nyári épületek között hosszú asz­taloknál éppen befejezték a vacsorát. Fehérköpenyes idős ember ül az egyik asztal szélén, egy gyerek lábát nézegeti, egy kisebb fiú meg hozza szorgalma­san a mentőládát. A doktor bácsi, Székely Tibor dr. olyan pontosan, rábeszélően ma­gyaráz, mintha éppen ne­kem kéne tüstént átvenni az ő hivatalát: — Én vagyok a kétpői körzeti orvos. Hetenként kétszer, szükség szerint többször is ellenőrzőm az egészségügyi viszonyokat, a szállást, a gyerekek egész­ségi állapotát; Eddig úgy tapasztaltam, hogy megfe­lelő az ellátás. Az étkezte­tés jó, most is megkóstol­tam a vacsorát. Nem helyes azonban, ha mohón esz­nek — ez bizony előfordul a fiataloknál. Főleg lábsé­rülés történik, ilyenkor te­tanusz oltást kell adni. Miután világossá vált, hogy a táborparancsnok iro­dája pillanatnyilag a szür­ke pokróc, leheveredtem melléje és Novák Károly, a karcagi Győrffy István is­kola tanára elmondja, hogy már tizenhat éve vezetője a diákok nyári munkáinak. Ide, a Szenttamási Állami Gazdaságba öt éve jár ve­lük. A karcagi általános is­kola VII. és VIII. osztályos tanulói, gimnazisták és ipa­ri technikumi tanulók egy­szerre vagy kétszázan van­nak itt; egymást váltva évenként körülbelül négy­száz diák dolgozik a hibrid kukorica termesztésben. Fattyazás, címerezés mun­káját végzik és az idei esős idő miatt most egy kis ka­pálást is. Az eddigi négy év átlagában napi 50—55 fo­rintot megkeresnek a gye­rekek, amiből le kell szá­mítani nyolc és fél forin­tot a teljes ellátásra, ötkor kelnek, kilenckor feküsz- nek, napi hat órát dolgoz­nak. Este rádiózás, tv-nézés, esetleg tánc és heti egyszer tábortűz a szórakoztató pi­henés. Két fiatalember jön felénk a zöld gyepen. Lengyel Ignác ősszel az Er­dészeti Technikum II. osz­tályába kerül. Negyedik éve dolgozik itt. öt hét alatt körülbelül 1400 forint­ra számít, amit őszi-téli ru­házkodásra akar fordítani. — Bodnár Sándor, karcagi gimnazista, most jön a ne­gyedikbe. Hat hetet szeretne itt tölteni. Rádió- és tv- műszerésznek készül. A lányok, mint mindenütt a világon, itt is szeretnek az ablakon kikönyökölni. így beszélge­tünk Tóth Katalinnal, aki most végezte a karcagi gim­názium első osztályát. — Milyenek a fiúk? — Rendesek nagyon, mert mindig segítenek, ha lema­radunk. Érettségi után a Mező- gazdasági Főiskolára szeret­ne menni. Az ám! Van-e valami összefüggés... No­vák Károly elmondja, hogy akik éveken át vesznek részt ilyen munkában, az erről szóló igazolás alapján a mezőgazdasági iskoláknál felvételi előnyt élveznek. — És te, Boros Piroska, most jössz a nyolcadikba, igen? Mennyi keresetre szá- mítassz és mire költöd? — Remélem, az öt hét alatt keresek vagy ezerhá­romszáz forintot, esetleg többet is. Ruhára költőm. Amit anyuka különben nen. venne meg... — Értem. Szóval azt a saját pénzedből megengedi, hogy megvegyed, Valami divatosat... — Igen. — Hát igen; Jó, ha egy nyolcadikos lány a saját pénzéből ruhát vesz, mert rögtön tudni fogja, hogyan lehetett az összes eddigi ru. háit megvenni, anélkül; hogy egy szót kellene er­kölcsi prédikációra veszte­getni. De legfőképp az tet­szik nekem az egészben, hogy a fiúk udvariasak; kí­mélik a lányokat, inkább ők végzik a nehezebbjét. Körültekintő vezetés és gondos felügyelet mellett a helyes viselkedés alapsza­bályaiból is sokat maguk fedeznék fel itt a gyere­kek. L. L. Hírek a művésztelepről Hozzákezdtek a művész­telep műterem lakásainak renoválásához. Ügy terve­zik, hogy őszre teljes egé­szében el is készülnek a munkával. Az építkezésnek köszön­hető, hogy Szabó László szobrászművész műtermé­ben sem a megszokott al­kotói „rend” fogadja a lá­togatót. A szolnoki famunkások emlékművének dombormű­ve, amelyen már hosszú ideje dolgozik a művész, most a műteremből „kiköl­tözött” a kőfaragó színbe, hogy hétfőn délelőtt ott fo­Három vidám óra a porond művészeinek társaságában Pénteken este kigyúltak a cirkusz fényei Szolnokom A hazánkban vendégsze­replő berlini nagycirkusz megtartotta első előadását megyeszékhelyünkön. A német cirkusz-művé­szek április 15 óta tartóz­kodnak Magyarországon, s azóta több mint háromszáz- ezer néző tapsolta meg produkcióikat. — A vidéki fellépések után szeptem­berben és októberben két hónapig estéről estére Bu­dapesten szórakoztatják majd a közönséget. Ennyit elöljáróban, most kicsit bővebben az előadásról, a német artistákról. Könnyedség, vidámság, kedvesség: ez jellemzi a berlini nagycirkusz pro­dukcióit. Néhány valóban világsikerű számot láthat ezúttal ismét a közönség. Elsősorban kell említeni a 4 Engelest, a trapéz művé­szeit, a De Costa levegőak­robatákat, akik minden biztosíték nélkül dolgoznak a cirkusz kupolájában. Lé­legzet elállító pillanatokat okoz a 2 Rudis egyensú­lyozó művészek mutatvá­nya és sokat, önfeledten nevethettünk Pepsyn és Werryn a humoros akro­batákon. A műsorszámok közül kétségtelenül nagy sikert arat Johny és Poppe a két csimpáz. Bemutatják, hogy ők kerékpározni, rollerez­ni, sőt mi több cigarettáz­— íme az előadás egyik izgalmas száma: orosz­lán a tűzkarikávaL Mérlegen a könnyít­és komolyzene export A külföldi zenekedvelők, akik korábban a magyar hanglemezek közül főként a cigánymuzsikát és a nép­szerű onerett-áriákat ked­velték most egyre inkább a komoly zene iránt érdek­lődnek — ez a tapaszta­lata a hanglemezeket ex­portáló Kultúra Vállalat­nak, s a megváltozott igé­nyek okát a következőkép­pen indokolják: Bővült a repertoár, ja­vult a hanglemezek minő­sége, csomagolása és olyan kuriózumokkal tudunk szol­gálni, amelyeket szívesen vásárolnak a hanglemez­gyűjtők. A Qualiton leme­zekre fokozatosan felveszik azokat a műveket, köztük Joseph Haydn, Michael Haydn, Albrechtsberger. Dittersdorf műveit, amelyek a Széchenyi Könyvtár egye­dülálló kéziratgyűjteményé­ben megtalálhatók. A hang­lemezfelvétel többnyire olyan hangszereken, pél­dául a soproni és váci templom XVII. századbeli értékes barokk orgonáján történik, amelyekre a szer­zők eredetileg műveiket komponálták. Külföldön nagyra értékelik azt is. hogy Bartók és Kodály mű­veit eredeti felfogásban, magyar művészek' szólaltat­ják meg. A klasszikusokon kívül szívesen vásárolják a külföldiek a mai szerzők: Maros Rudolf, Szokolay Sándor, Petrovics Emil mű­veinek hanglemezeit is. A magyar hanglemezek az utóbbi időben szinte az egész világon ismertté vál­tak. A legutóbbi öt év for­galmi adatai szerint a tő­kés országok közül a leg­több magyar hanglemezt az Amerikai Egyesült Álla­mokban vásárolták, és egy­re számottevőbb a keres­let Kanadában, valamint Ausztráliában is. A baráti országok zenekedvelőinek nagyarányú érdeklődésére jellemző, hogy a szovjet külkereskedelem a tavalyi exportnál 33 százalékkal, az NDK 80 százalékkal, Len­gyelország pedig 70 száza­lékkal nagyobb igényt je­lentett be erre az évre. Üjabban a Qualiton hang­lemezek terjesztését meg­kezdte a párizsi és brüsz- szeli Barclay-cég, a svájci Hugh and Co., a finn Kan- sankultuuri Oy. a norvég Nv Dag és a dán Lihn and Hasle cég. Görögországban Angliában. Nyugat-Német- országban. Japánban, s Af­rika több országában szin­tén vásárolják a magyar hanglemezeket. Az első iz­landi szállítmányt éppen a napokban indították útnak. ni is tudnak, s ha kedvük támad, muzsikálnak egy kicsit. Ez utóbbi produkciót mu­tatták be Londonban is, ahol a beatles együttessel léptek fel egy műsorban, Bunte kapitány, a csimpán­zok idomítója ez alkalom­mal, „gyengéd figyelmes­ségként” eredeti beatles frizurával léptette fel Pop­pet és Johnyt. Mondanom sem kell, a csimpánzok óriási sikert arattak. S mit szóltak a beatlesek? Állí­tólag csak ennyit: mi nem haragszunk, elvégre ne­künk ez is propaganda! Világszámként emlegetik a cirkusz világában Mar­lent és Heraldot, e kedves német házaspárt, egyen­súlyozó művészeket. Ök ketten saját Opel gépkocsi­jukon utaznak, magukkal viszik saját campingjukat, melyben igazán kényelme­sen élnek, és otthon érzik magukat, ök elmondották nekem: szeretnek Magyar- országon, mert a közönség kedves, hálás és egy po­rondra lépő művésznek en­nél nem kell több. V. V. Az emberiség egy­negyede városban lakik Az ENSZ legutóbbi sta­tisztikája szerint földün­kön mintegy 200 millió ember él városi övezetek­ben. Észak-Amerika. Euró­pa, Óceánia és a Szovjet­unió kétszer olyan mérték­ben „urbanizált”, mint a föld többi területei. gadja a lektorátus zsűrijét, amely további sorsáról dönt majd. Szabó László másik két nagyobb munkája a gyulai József Attila mellszobor és egy egri új lakótelepre ke­rülő kútterv egyelőre „pi­hen”, de hamarossan azok zsűrizésére is sor kerül; A nyári szegedi kiállításon különben, amelynek a zsű­rizése a napokban volt, — Szabó László három művé­vel szerepel. A szegedi tárlaton a szolnoki művészeket na­gyon szép és nagy anyag képviseli majd. Szinte ki­vétel nélkül mindnyájan résztvesznek a rövidesen megnyíló reprezentatív kép­zőművészeti bemutatón, — amely a Szegedi Ünnepi Játékok illusztris esemé­nyének ígérkezik. Gácsi Mihály festőmű­vésznek például tizennyolc grafikáját állítják ki Sze­geden. A művész most a Képzőművészeti Alap zsűrijének fogadására ké­szül, tájkép vázlatait, ak- varelljeit dolgozza fel olaj- festményeken. Márciusban és áprilisban a Művelődésügyi Miniszté­rium által az Üj Berlini Galériában, Berlinben ren­dezett Grafik und Klein- plastik aus Ungám című kiállításon két Gácsi grafi­ka, egy rézkarc és egy li­nóleum metszet szerepelt. Ugyancsak ezen a kiállí­táson mutatták be a német közönségnek Berényi Fe­renc egyik monotypiáját. Külföldön, Jugoszláviá­ban állították ki nemrég Bokros László egyik grafi­káját is. Egy jugoszláviai magyar napilap — a noviszadi Ma­gyar Szó — elismerően em­lékezik meg a szolnoki mű­vész munkájáról. Lassú az apadás a Dunán A Duna felső magyar szakaszán péntektől szom­batig Dunaremeténéi ugyan 16 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje, de Vác- tól Mohácsig egy nap alatt mindössze 2—4 centiméter­rel apadt a víz. A mohácsi vízmércénél így még min­dig 11 centiméterrel halad­ja meg a jelenlegi vízállás az 1954. évi maximumot. Pénteken és a szombatra virradó éjjel Székszárd és Baja térségében több heves zivatar-hullám áztatta az egyébként is átnedvesedett gátakat; A zivatarok meg­nehezítették a védekező munkáját. A Székszárd és Baja között a Duna jobb- parti töltéseit nyolc he­lyen, a Sió jobboldali gát­jait pedig három helyen megcsúszás ellen védték; homokzsákokkal támasz­tották meg. A tolnai Holt-Duna-ágat lezáró kutyatanyai zsilip csatornájában egy buzgár tört fel. Ezért keresztgátat építettek a holt ág felőli csatornában, hogy ellen­nyomó medence kialakítá­sával lokalizálják a feltörő vizet. Könnyűbúvárok mű­anyagfóliával szigetelték a zsilipkapu réseit, a győri gépesített árvízvédelmi osz­tag pedig pátrialemezekből még szádfalat is épít, hogy kettős elzárással védjék meg a zsilipet; A Szek- szárd—hátai árvízvédelmi vonalak erősítéséhez az utóbbi 24 órában 17 200 ho­mokzsákot, 330 pátrialemezt és több mint 1000 köbméter földet használtak fék Boldog fél évet! Ezt kívánom mindenkinek! Tu­dom, hagy nem szokás, de alapos okok késztettek, méghozzá hosszas tépelődés után, er­re az elhatáro­zásra. Utoljára újévkor kívántam hasonló jókat, de akkor nem figyel­tek rám: országos átlagban minden­kinek legalább öt másik ember mondott minden jót. és az én sze­rény BŰÉK-om elveszett az öt­venmillió szeren­csekívánat tenge­rében. Most azon­ban egyedül te­hetem, és nem azért, mert min­denáron eredeti akarok lenni, ha­nem: ilyenkor esze ágában sincs senkinek valamit kívánni, és gon­dolom: tán még az én egy szál kí­vánságom is több a semminél. Mondanom sem kell, hogy a rend­kívüli alkalmat nem akarom el­nyűtt újévi jókí­vánságokkal meg. úszni. Erről szó sincs Bora. bú­zája, szépasszony- felesége remélhe­tőleg mindenki­nek kerülköz'ótt azóta, ezekre kár volna vesztegetni a szót. Az év fél­idejéhez speciális jókívánságok il­lenek, buzdító szavak, olyasfé­lék, amilyeneket az edzők szoktak mondogatni szü­netben. a labda­rúgópályák öltö­zőiben. Nos, ahogy sportnyelven mondják, a mi nagy nemzeti vá­logatottunk, ez a tízmillió derék fiú és lány, most szü­net nélkül fordul az 1965-ös nagy mérkőzés 11. fél­idejére. Az első félidőben elég jól mozogtunk a pá­lyán, eredményes volt az összjáték és értékesítettük helyzeteinket, ha volt is néhány ki­hagyott gólszer­zési lehetőség. Mast az a fői hogy a második hat hónapot is jól kibírjuk szusszal, és ne csak tart­suk az ered­ményt, hanem nö­veljük is előnyün­ket. Kívánom te­hát a II. félidő­re. hogy ne le­gyen senki a csa­patban, aki ez­után fél gőzzel játszik és meg­elégszik fél siker­rel. fifty-fifty-ala- pon Senki fél munkát ne vé­gezzen, és sehol se forduljon elő, hogy míg egyesek félholtra dóig > z. zák magukat, ad­dig mások félnapo­kat is lógnak. Tá. vozhassék a hiva­talokból minden ügyfél elégedet­ten és az ügyin­tézők fél szóból is értsék meg a jo­gos panaszokat és megoldható prob­lémákat. Egyetlen intézménynél se legyenek féliste­nek, akik féltég­lával verik mel­lüket és fél sze­müket behunyják az objektív bírá­lat előtt, miköz­ben fél szemmel a prémiumra san­dítanák. Senki ne dolgozzék félem­berként az egész állásban, csak azért, hogy ener­giáit a félállásra, vagy egyébre tar­togassa. Kívánom továb­bá, hogy mind­nyájunknak mindkét szemünk nevessen és egyik se sírjon; továb­bá. ne csak félig legyen meg az, ami kell... Jóval kevesebb kevertet mérjenek ki az italboltok. Labda­rúgóink, akik fél lábbal már Lon­donban vannak, ne álljanak meg fél úton, hamm szerezzék meg az ellenfelüktől a szükséges pontok másik felét is a világbajnoki dön­tőbe jutáshoz. Színházainknak ne kelljen félig telt nézőterek előtt játszaniok, és a mozikban sou olyan jó fil­met láthassunk, mint... A házas­felek pedig ne ér­jék be félmegol­dásokkal ne félje­nek a gyermek- áldástól, és ne lépjenek sose fél­re azon a címen, hogy jut is, ma­rad is... S végül talán kívánhatnám: fo­gadják szívesen és komolyan fél­évi jókívánságai­mat, amelyeknek a fele sem tréfa!... Kaposy Mikló«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents