Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

1965. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Baráti légkör, kibontakozó kapcsolatok A szocialista brigádvezetők tanácskozása Jászberényben A jászberényi üzemek, intézmények és kisipa­ri termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetői csü­törtökön tartották meg második városi értekezle­tüket a pártbizottság székházának tanácskozó ter­mében. Kettős célja volt az értekezletnek: részint an­nak felmérése, hogy az utóbbi két esztendő alatt számot adjon a mozgalom fejlődéséről, részint ta­pasztalatcserére nyújtson lehetőségef. Új képzőművészeti alkotás Tájékoztató a mezőgazdaság jövő évi tervéről A megyei tanácsok vb- olnökhelyettesei, mezőgaz­dasági és felvásárlási osz­tályvezetői, valamint a me­gyed pártbizottságok mező- gazdasági osztályvezetői, pénteken délelőtt értekez­leten vettek részt a Föld­művelésügyi Minisztérium­ban. A tanácskozást Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Hont János, a minisz­ter első helyettese tartott tájékoztató előadást a me­zőgazdasági termelés és fel­vásárlás 1966. évi tervének főbb céljairól és a tervezés módszeréről. Toklászpor' rakodik az ing nyakára és tarlóillat terjeng az udvaron. A bejárati ré­szen kukorica morzsológép nyeli felül a gabonát, s ontja a zsákokba alul. De a zsákokban lévő már tisz­ta, pattanásig feszült, telt, piros búza. Oldalt pedig az ocsu, a szemét. A morzso- lót szállítószalag köti ösz- sze a lebetonozott udvarra öntött gabonahalommal. — A Búzakalász szövet­kezeté — újságolja a lapá­toló gyerek. Meglepő, mert mit keres a gabonafelvásárló vállalat túrkevei telepén az ottani Búzakalász Tsz gabonája. A most érkező hosszú munkaköpenyes telepi férfi közlékenysége íredig még esak nagyítja a rejtélyt. — A morzsolót Dobra 'András, a vezetőnk alakí­totta át. Dobra András a szöghajú fiatalember előbb megille- tődött komolysággal kezdi. — Teljes lökettel dolgo­zunk, elvtárs. Ezért ez az újítás is. Ennek az újításnak mind­össze annyi a lényege: az MO—4-es morzsológép ros­tabetétjeit kicserélték a hengersorok kiiktatásával. A Búzakalász 70 vagon ár­pát tisztított itt ki. Most a búza járja; Minden 200 vagon termény után 75 ezer forintot nyer a szövetkezet ezzel. Érthető. Nem kell a gabonát a tarlóról a szérű­re fuvarozni, ott lerakni, tisztítani, utána felszedni, közben ki tudja hányszor méricskélni és majd csak azután ide az átvevőtelepre szállítani. Ehelyett a kombájnról, a mezőről egyenesen ide érkezik a gabona. Tisztítás után a szemetet visszamé­rik. ennyi az egész munka vele. És itt mindent a gé­pek, a szalagok végeznek. A telepvezető aranyat — vagy inkább kenyeret — érő szabálytalanságot köve­tett el. Betakarítás idejére a Táncsics meg a Búza­kalász szövetkezettel elcse­rélte nagyteljesítményűért a kis kapacitású gumisza­lagot. Ennek bonyolult, millió időbe telő útja lett volna különben, ha meg­keresi az engedélyezési fó­rumokat. Dehát a túrkevei telepen nagyobb a talpra­esettség ennél. Minden erre vall. Be­megyünk a szárítókamrák­ba. Két koksztüzelésű far­mer típusú szárítógép szív­ja a búza nedvét. Gabona­fúvók továbbítják ugyanúgy ide is a gabonát. A kezelő- személyzet vakációzó diá­kokból áll. Csakúgy, mint a túloldali szérű kiszolgálói is. Ott a Táncsics Termelő- szövetkezet tisztít. Ugyan­úgy, mint a Búzakalász is. Emberi kéz nem nyúl itt a gabonához, emberi erő nem izzad, senki sem cipe- kedik se zsákolással, se semmivel. De mi van a harmadik szövetkezettel, a Vörös Csillaggal? Azt mondja el Dobra András. — Teljes lökettel aratnak A megjenteket Fehér Im­re, a városi pártbizottság munkatársa üdvözölte, majd Lénárt József, a szakmakö­zi bizottság titkára tartot­azok is. Most telefonáltak, befutott az idei első szerel- mény gabona a csillevonat­tal. Megyünk is ki a 300 va- gonos új tárházhoz. A kis­vonat — a túrkevei siló és a szövetkezet szérűje kis- vasúttal van összekötve — egyenesen a Vörös Csillag szérűjéről érkezett megra­kodva. .Csík Magda, a mi­nősítő lány már mászik fel a csillére, hogy mintát ve­gyen. Aztán valaki a kapcsoló­táblához megy. A villamos meghajtású szerkezetek mű­ködni kezdenek, az első csille megbillen, s a Vörös Csillag Tsz idei első bú­zája kanálrendszeren fut fel a negyedik emeletre. Itt is a gépeké a fizikai erőkifejtés. Csakúgy mint a föld­szintes 100 vagonos táro­lóban. Ennek tetejét kivá­gatták a túrkeveiek, a szál­lítószalagokat pedig meg­Párizs (MTI) Párizsban véget ért a nemzetközi gyorsíró ver­seny és gépíró világbajnok­ság. A nyelvcsoportok sze­rint megrendezett gyorsíró versenyen a magyar ver­senyzők közül a legjobb eredményt dr. Baczoni László (MTI) érte el. — Fokozódó sebességű tízper­ces diktátumot teljes egé­szében áttette és az utolsó percben 55 szótagos sebes­séget ért el. Eredménye egyedülálló volt a mezőny­ben. (Baczonin kívül csak egy olasz és egy finn gyors­író érte el a tizedik per­cet), Fenyvesi Mária (MTI) a kilencedik percben elért 500 szótagos eredményével a második legjobb sébessé­Több panasz hangzott el amiatt, hogy egyes kisebb vidéki helységekből, ahol a postahivatalok délután négykor zárnak, kikapcsol­ják a helyi központot, s például baleset, betegség, vagy elemi csapás esetén sem lehet telefonálni. A Posta Vezérigazgatóság távközlési szakosztályán el­mondották. hogy kis hely­ségekben a postahivatalok általában valóban reggel 8-tól délután 4-ig tartanak szolgálatot. A segélykérő beszélgetésre azonban mun­kaidő után is mód van, mert a falvak nagyrészé“ ta meg referátumát. El­mondotta, hogy míg 1959- ben tizenöt brigádban száz­tíz munkás harcolt a meg­tisztelő szocialista címért, terményátvevők hosszabbították, s így a tetőn át történik az épület megtöltése. S az ötietsoro- zatnak még nincs vége. Ezen a telepen szabadtéri siló épül. Az alját lebeto­nozták. körülcsatomázták, s majd drótkerítés veszi körül. Zsákokból falazzák és ponyva lesz a tetőzete. Befogadóképessége? Száz­százötven vagon a szükség­let szerint; Magyar Gyula, a megyei operatív bizottság 1.0° ia di­cséri a telep munkásait, ve­zetőit. Ugyanezt tette nem­régen a városi párt- és ta­nácsi végrehajtó bizottsági ülés, írásban köszönték meg a túrkevei terményátvevők eddigi példás igyekezetét. A dicsérő levelet az irodá­ban őrzik. Mintaszerű itt minden. Tanítani - ’chetne. A megye nagyon sok terményátvevő­je tanulhatna Túrkevén. B. L. gi csoportban végzett. Dr. Kappa György (budapesti gyorsíró iskola), a harma­dik magyar résztvevő is díjat nyert. A gépíró világbajnokság 30 perces sebességi verse­nyében Sigrid Lude (NSZK), a tízperces hibátlansági versenyben pedig Ece Ö2- bayrak (Törökország) győ­zött. A 159 főnyi nemzet­közi gépíró mezőnyben a magyar versenyzők a hibát­lansági versenyben érték el a legjobb eredményt. Hibátlan munkájával Raj­kai Arturné (Tervhivatal) a 15., Tóth Györgyné (Ma­gyar Kereskedelmi Bank) a 17. helyen végzett, és a két versenyben elért együt­tes eredményükkel díjat nyertek. ben a helyi központ üzem­szünete alatt is működik olyan távbeszélő állomás, amelyet valamely állandó szolgálatot teljesítő köz­ponthoz kapcsolnak. — Az ilyen állomásról, amely ál­talában a helyi tanács, a rendőrség, vagy az orvos helyiségében található, — sürgős esetben, éjjel-nap­pal folvtatható beszélgetés. A segélvkérő beszélgetések kapcsolása egyébként min­den más beszélgetést meg­előz, s bármely nyilvános, vagy előfizetői állomásról díjmentesen bonyolítható le. addig az idén mintegy 200 kollektíva 1854 tagja vesz részt a versenyben, örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdaságban is lassan tért hódít a moz­galom. A Kossuth Termelőszövet­kezetben már két szocialis­ta brigád van, míg a vá­ros tsz-eiben jelenleg négy­százöt mezőgazdasági dol­gozó tett vállalásokat. Az is feltűnő, hogy a hivatalokban, intézmények­ben csak a helyi OTP fiók­nál alakult a címért ver­senyző brigád. Ezen a te­rületen tehát még sok a tennivaló. Erősödik a szo­cialista versenymozgalom bázisa, a munkabrigádok sora: 369 brigádban 3142 dolgozó tett munkavállalá­sokat. így együttvéve a város dolgozóinak 64 szá­zaléka szocialista verseny­ben van. Most az ideológiai és nevelőmunka dandárjában nagy erő áll rendelkezés­re, hiszen a szocialista brigádmozgalom tudatfor­máló szerepe, energiája el- apgdhatatlan forrás. — A munkabrigádok nagy szá­ma arra hívja fel a figyel­met, hogy a város szocia­lista címet elnyert, illetve érte küzdő közösségei előtt nagyon szép és új feladat áll: nyerjenek meg minél több munkabrigádot moz­galmuk számára. A referátum kiegészíté- sekéDpen Pásztori Dezső a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottságának termelési fe­lelőse a brigádok életéről, munkamódszereiről, neve­lési és gazdasági eredmé­nyeiről számolt be. A hall­gatóság szorgalmasan jegy­zetelte a másutt is haszno­sítható módszereket. Különösen a kis vállala­tok. ktsz-ek, kereskedel­mi egységek brigádveze­tői tanulhattak a referá­tumból. Szó volt a naplóvezetésről, a vállalások teljesítéséről, a társadalmi munkáról, mű­velődési lehetőségekről. Ezután a brigádvezetők kaptak szót. Kerekes And­rás, a 7. sz. AKÖV jászbe­rényi üzemegységének bri­gádvezetője elmondta, hogy kezdetben milyen nehézség gekkel küzdötek, s az első kudarc, hogy a címet nem nyerték el, milyen elkeserí­tő volt. Aztán megpróbál­ták újra s az összefogás so­kat lendített a munkán. — Immáron ötödször érdemel­ték ki a szocialista címet, sőt utóbb a szocialista mű­hely cím ezüst fokozatát is. Jó a kollektív szellem — ez a siker titka. Harmath Antal, a kenyérgyáriak képviselője helyeselte, hogy a hivatalokban, az admi­nisztrációs osztályokon is erősíteni kell a mozgalmat, új brigádokat kell szervez­ni. A kulturális életükről szólva elmondotta: elhatá­rozták. hogy a brigád min­den tagja elvégzi az álta-. lános iskolát. A vállalásu­kat teljesítették. Moziba nem járnak közösen, mi­vel: ..örvendetes, hogy a tizenhárom taeú brigádban tíz szaktársunknak van te­levíziója”. Szabados Imre, a Hűtff- géoavár versenvfelelőse többek között elmesélte, hogv tizennyolc állami gondozott gyermeket fo­gadott be a szocialista brigádok családja. Mire nyomban az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat árndáiának szocialis­ta brieádvezatője bejelen­tette. hogy ők is szívesen vállalnák eev árva. egy állami gondozott gyerek támogatását. A megbeszélés végén ba­ráti légkörben kibontakozó kapcsolatoknak voltunk ta­núi. Itt-ott hallani lehetett: „Ha valamit nem értek, vagv segítségre van szük­ség felhívlak”. „Kimegyünk a brigáddal tapasztalatcse­rére’’. „Szeretnék résztven- ni egy brí'Tádgv’"'áso+a1ren, biztos akad tanulnivalő”. Sátoraljaújhely a követ­kező évben számos új kép­zőművészeti alkotással gaz­dagodik. Pátzáy Pál szob­rászművész Kazinczy Fe­renc mellszobrát mintázza. Az új szobrot a levéltárnál — az egykori megyeháza belső udvarán ,— helyezik el, ott, ahol a nyelvújító halála napjáig dolgozott. A városi tanács nagytermét — itt hajdan Kossuth La­jos is szónokolt — két egyenként nyolc négyzet- méter nagyságú Pannóval díszítik. A Kossuth mun­kásságát és a város mai Szilágyi Béla külügymi­niszterhelyettes és J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a belga királyság magyaror­szági nagykövete pénteken a Külügyminisztériumban A Nap éppen a fák koro­nái fölé emelkedik, amikor megmozdulnak a gumikere­kek. Ferenczi Károly a ba­kon kezébe fogja a gyeplőt, megsuhintja ostorát, s csen­desen nógatja kedvenc lo­vát. — Gyerünk Botos, vár­nak ránk a határban. A, kocsis mellé Táborosi Mihály és fia telepedett. A három férfi mögött a platón a vizes ponyva alatt összekoccannak az üvegek. Először a cibakháza Vörös Csillag Tsz kertészetében feszül meg a gyeplő. — Pipahuja, emberek — kiáltja el magát, aki elő­ször vette észre a kocsit. — Megjött a mozgóbolt. Az egyszínű zöld tábla hirtelen tarkává válik a sokszínű kendőtől, fürdő­ruhától, napbarnította em­beri fejektől. — Egy üveg sört adjál, Misikém. — Savanyú cukorka van-e ? — Egy doboz Tervet öcsi­kém, dobjál ide. Zörög a papírtasak, egy­más után pattognak le az üvegről a kupakok. Élve­zettel isszák az emberek a jó hideg sört, bambit. A lovak ütemes tempó­ban ismét a dűlőkön koco- rásznak. A bakon most egyedül a kocsis ül. Tábo­rosi Mihály és fia hátul foglalatoskodik. A nagy dé­zsa, jég közé rakják a még teli üvegeket. Hideg hűsítő­re várnak a következő „ál­lomáson” is. a dórái részen. — Elég hideg, János bá­tyám? — szól az egyik idős állattenyésztőre Táborosi Mihály. — Uhum — hallak a kur­ta felelet, s a kérdezett lassan, megadva módját, törli le a verejték és a sör okozta nedvességet bajszá­ról. életét bemutató falfestmé­nyeket Somos Miklós bu­dapesti és Tóth Imre mis­kolci festőművész készíti. Búza Barna szobrászmű­vész szobrot vés kőbe Esze Tamásról, aki vala­mikor az újhelyi piacon hívta Rákóczi zászlaja aiá hegyalja kurucait. A szob­rot a legendás kuruc ve­zérről elnevezett iskola kertjében állítják fel. Bol­gár Judit, fiatal szobrász- művész a Szentivánéji álom játékos Puck figuráját mintázza meg. kicserélte az 1965. február­ban kötött magyar—belga kulturális együttműködési egyezmény ratifikációs ok­mányait. A mozgóbolt maga mö­gött hagyva az állattenyész­tőket is, már a kispuszta határban jár. A kombájnok mozdulatlanul állnak egy­más mellett. Az emberek árnyékba húzódva kanalaz­zák az ebédet. Legtöbbjük tányérjában csirkepaprikás gőzölög. — Nézzétek már, a Botos megtáltosodott. Ügy látszik, Karcsi meghúzta a magas­sági kormányt, mert a lo­vak lába nem is éri a fóli det — kiált föl egyikük. A csalóka természet okoz­za a látványt. A nagy me­legben a délibáb játszik, s valóban úgy tűnik, mintha a lovak felemelkedtek vol­na a levegőbe. Az utolsó falatokat lesem nyelik az aratók, amikor megérkezik a „repülőkocsi’3 s kezükbe foghatják a hűs italt. Holmokukhoz szorít­ják néhány pillanatig. Jól esik a hevült fejnek a hi­deg. Táborosi Mihály közben egy kis számadást csinálj Már csak 15 üveg sör és 18 üveg bambi van. A cu­korka is fogytán. Legköze­lebb többet kell pakolni; Pedig most is csaknem ezer forint értékű portéka volt a kocsin. Hiába, meleg van, munka közben kiszárad az emberek torka. — Holnap is jövünk, Kar* esi — szól előre. A kocsis igenlően bólint, nem akarja abbahagyni a dúdolást. Jó kedve van. Ráragadt azoké, akiknek viszont ők okoztak kedvet a mozgóbolttal. Miért ne tennék ezt meg máskor is. Késő délutánra jár az idő, amikor a gumikerekű kocsi megáll Cibakházán az italbolt előtt. Mire lepakoi- ják az üres üvegeket, a Nap ismét a fák koronáit súrolja. Csakhogy most már az ellenkező irányban. Majnár József (CaOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOOOOOOWOŰÜOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOo>* I Jó munkához idő kell — vagy több határidő? A Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Vállalat tavaly tavasszal kezdet1 a mezőtúri városi tanács épületének tatarozásához. Az 1 200 000 forintos felújí­I tás műszaki átadása tavaly december végén megtör­tént. Az akkori hiány-pótlások elkészítésére május 30- át jelölték meg. Az épület tornyán egész télen kint hagyták a pal. lókat. Történt egyszer, hogy egy vihar letépte ezeket. A tanács előtt éppen autóbusz állt. Az egyik palló a betonról felpattant a busz tetejére, s még így is megrongálta. Egyhelyt a frissen festett terem fölött lyukat ; hagytak a tetőn. A mennyezet beázott. A május végi határidőre ismét nem készült el a felújítás. Döntőbizottság elé került az ügy, s a legújabb ! határidő szeptember 30. ! A mezőtúriak azonban tartanak attól, hogy az I időre sem készülnek el a munkával. Annál is inkább, j mivel mostanában sem látni egy-két munkásnál töb- ! bet tJQOOOOOOOUOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt AZ ÖTLET KENVERETÉR Tanítani kellene a túrkevei találékonyságát Magyar versenyzők sikere a párizsi nemzetközi gyors- és gépíró világbajnokságon A segélykérő beszélgetésekről Magyar - belga kulturális egyezmény Mozgóbolttal a határban

Next

/
Thumbnails
Contents