Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

1965; július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szegedi J.iABU >■■■■■■■■ !: Július 24-é £ Július 24-én szombaton nyitották meg Szegeden az j 1965-ös országos Nyári .Tárlatot. A kiállítást a szegedi i városi tanács, a Magyar Ké pzőművészek Szövetségének Dél-Magyarországi Területi Szervezete és a Móra Fe­renc .Múzeum rendezte, hogy a Szabadtéri Játékok ze­nei, irodalmi élményét képzőművészeti élménnyel te­gyék teljesebbé. A kiállítás a Szabadtéri Játékok idő­tartama alatt, július 24-től augusztus 20-ig tekinthető meg Szombaton délután dr- Bálint Alajos a Móra Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte a múzeum képtárában megjelent kiállító művészek, a város vezetőinek, politi­kai és társadalmi életének képviselőit, majd dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a tárlatot. Ezt követően a zsűri által legjobbnak ítélt művek alkotóinak kiosztották Szeged város díjait- Díjat kapott Kokas Ignác: Tűzgyújtók című festményéért, Szabó Iván Parasztlány című szobráért, Szalay Ferenc: Fiú bárány­nyal című grafikájáért és Pintér József: Betonozok című festményéért. Tárlat 1965. A kiállításon több mint nyolcvan művész mutatja be közel kétszáz alkotását, ám nemcsak ezek a vi­szonylag nagy számok avat­ják országos jellegűvé a tárlatot. Nem pusztán egy táj­egység, az Alföld képző- művészetének legújabb eredményeit kívánja bemu­tatni, hanem kitekintést nyújt az egész magyar kép­zőművészet utolsó néhány hónapjának értékeire. A ki­állításon budapesti, sőt du­nántúli művészek is részt- vesznek, bár az is termé­szetes, hogy a művekben elsősorban a környező Al­föld élménytere a domináns ihlető erő. Nagy érdeme a kiállítás­nak hogy túlmutat az al­földi képzőművészet belter­jességén és ez nem kis részben maguknak az al­földi művészeknek köszön­hető, akik művészi önfej­lődésükben szinte kivétel nélkül túl tudtak lépni a provincializmus szűk hatá­rain. Szinte kivétel nélkül — e megfogalmazás arra is utal, hogy néhány művet bizony ki lehetett volna hagyni a kiállítás anyagá­ból (de vajon hol van olyan kiállítás, amelyből ne lehetne ilyen utólagos szelekciót végezni). Ezek a művek azonban nem any- nyira provinciálisak, mint inkább művészileg értékte­lenebb alkotások. A tárlat anyagára azon­ban egészében véve érvé­nyes Pogány ö. Gábor meg­állapítása: „Motívum kin­Sikerrel képviselteti magát a Szolnoki Művésztelep csében gazdag, megformá­lásában emberséges, artisz- tikumában változatos”. Számunkra örvendetes, hogy a rangos mezőnyben (a kiállítók között jónéhány Kossuth-díjas művész is van) a szolnoki művészek is sikerrel képviseltetik magukat. Szabó Lászlónak és Simon Ferencnek három-három, Nagy Istvánnak két szobra szerepel a tárlaton. Gácsi Mihály kisgrafikái a tárlat egyéni hangú, üde színfoltját jelentik. Ugyan­csak grafikát mutatott be Fazekas Magda is. Két rea­lisztikusan fogalmazott lap­ja közül az egyik (Kendős nő című) már a Tavaszi Tárlatról ismert. Berényi Ferencnek két olaj képe. Chiovini Ferenc­nek pedig a Szánkó című festménye szerepel a tár­laton. Baranyó Sándor bemuta­tott művét, a Sorompó cí­mű festményt a szegedi városi tanács vásárolta meg. A képet kompozíciója, színproblematikája valóban a művész utóbbi időszaká­nak egyik legjobb alkotá­sává avatja. Rideg Gábor Mit csinálsz este Karcagon? (Napló) Karcag, 1965. július 22. Csütörtök. Este 7 óra. a me­DOSZ művelődési háznak szünnapja van. A mozi sem üzemel. A Déryné művelődési házban gyülekezik a mozi közönsége. Nagyobb részt fiatalok. — Négy mozi üzemel a városban — mondja Ko­vács Ferenc, a mozi üzem­vezetője. — Itt, meg a ME- DOSZ-ban szélesvásznú, a Szárnyaskerék vendéglőben, meg a kiskulcsosi iskolában keskenyfilm. Hogy megy-e nyáron is? Néha jobban, mint télen. Fent a klubban egy asz­talnál négyen kártyáznak, egy másiknál öten-hatan bor mellett ücsörögnek. A tévé rossz. Pedagógus klub. Zárva. Nyaralnak a nevelők. Háromnegyed nyolc Pártoktatók háza. Az udva­ron néhányan kugliznak az Tizenegy új film Eddig százhetvennyolc hallgatót vettek fel a Szolnok megyei felsőfokú iskolákba A mezőgazdasági technikumokba még lehet jelentkezni A Szolnok megyei felső­fokú iskolákban, Jászberény­ben, Mezőtúron, Karcagon megtartották a felvételi vizsgákat. Eddig összesen százhetvennyolc hallgatót vettek fel az 1965—66-os tanévre. JÁSZBERÉNYBEN a Ta­nítóképző Intézetben száz- kilencvenöt jelentkező volt a nappali tagozatra, vizs­gázott százhuszonkilenc, megfelelt kilencvenhét, felvételt nyert ötvenhat. — Levelező hallgatónak je­lentkezett harmincnégy, — vizsgázott huszonhárom, megfelelt tizenkettő. így összesen hatvannyolc hall­gatót vettek fel, s ezzel a létszámot kitöltötték, pót­felvételt nem hirdetnek. A nappali tagozatra felvételt nyert hallgatók 64 százalé­ka fizikai dolgozók gyer­meke. Érdekes, hogy a maximá­lis 20 pontot csak egyetlen jelentkező érte el. A meg nem felelt jelentkezők egy része az előzetes hallás­vizsgán esett ki, egyébként legtöbb nehézséget a ma­gyar és történelem vizsgák okozták a pályázóknak. KARCAGON a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum­ba a növénytani szakra hir­dettek felvételt. A hatvan­két pályázó közül negyven, egy jelent meg a vizsgán, felvételt nyert harminc- nyolc. A felvételekkel a létszá­mot nem töltötték ki, ezért pótfelvételt hirdetnek. A pótfelvételi vizsgákat augusztus 25 és 30 között tartják. Akik agrártudomá­nyi egyetemre pályáztak s ott megfeleltek, de nem vették fel őket, vizsga nél­kül is jelentkezhetnek. MEZŐTÚRON a Felső­fokú Mezőgazdasági Gépé­szeti Technikumban száz­negyvenkét pályázó közül vizsgára jelentkezett százti- zenkilenc, felvételt nyert hetvenkettő. — Pótfelvételi vizsgákat tartanak augusz­tus 25-én, jelentkezni lehet augusztus 20-ig. A meg nem felelt pá­lyázók jórészt azok közül kerültek ki, akik nem vé­geztek gimnáziumot, vagy gyenge eredménnyel vé­gezték. A vizsgákon meg nem feleltek legtöbbje ma­tematikából, fizikából és magyar nyelvből mutatott elégtelen tudást. Augusztusban tizenegy új játékfilmet mutatnak be az ország filmszínházai. A hó­napban egy magyar film kerül a mozik műsorára, mégpedig a Kodály Zoltán daljátékából készült „Háry János”, Szinetár Miklós rendező munkája, örzse szerepét Medgyesi Mária játssza és Mátyás Mária énekli. Háry János alakítója Szirtes Ádám és Melis György. Augusztusban mutatják be a filmszínházak a „90 perc az élet” című szovjet filmet. Ugyancsak a szov­jet filmművészek munkája Panova regényéből for­gatott „Utitársak” is. Az „Egy gyilkosság króni­kája” NDK-film főszerepét Angelica Damröse alakítja. A fiatal színésznő nemrég Budapesten járt a Brecht- színház együttesével. Augusztusban műsorra tűzik Billy Wilder rendező alkotását, a „Van, aki for­róm szereti” című filmet. A kedves történet főszere­peit három világhírű ame­rikai sztár. Marilyn Mon­roe, Tony Curtis és Jack Lemmoji alakítja. Ugyan­csak vígjátékkal jelentkez­nek ebben a hónapban a francia filmművészek is. A „Hölgyeim, vigyázat!” című komédiát a hónap közepén mutatják be. Augusztusban mutatják be a „Robbanás” című ro­mán és az „Ugrás a sötétbe” című csehszlovák filmet. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXWOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXJOOry A gépember is ember! Nemrégiben készí­tettem magamnak egy elektronikus bor­bélyt. Ügy nevezett emlékező automatá. ról van szó. Ismere­tes, hogy az effajta gépeket meg lehet tanítani különböző bonyolult műveletek elvégzésére Nos, én — megfelelő műsza­ki programozással — készülékemet borot- válásra és hajvégé«, ra tanítottam meg. Működésének lé­nyege az, hogy a fo­tel támlájához szi­lárdan rögzített fej — általam előzetesen meghatározott — fe­lületéről, fotocella segítségével a masi­na háromdimenziós térképet raktároz el jelfogóiban, majd e térkép alapján igen rövid idő alatt meg­borotválja az em­bert, illetve haját a megfelelő fazonra le­vágja. Az első kísérlet ki­tűnően sikerült. A hajvágás 12 másod­percig tartott, a bo- rotválás még rövi- debb idő alatt s oly tökéletesen zajlott le, hogy nagyítóval sem lehetett egy szőrszá­lat felfedezni az ar­comon. Másnap reggel azonban egy kig Dal­eset történt. Róbert mester — így nevez­tem el borbély-auto­matámat — négy másodperc alatt megstuccolta ugyan a bajuszomat, de egy csipetnyit bevágott a jobbfülembe. Bosszankodva szed­tem szét a készülé­ket, a műszereim­mel gondosan meg­vizsgáltam minden alkatrészt. Semmi hibát nem találtam. Arra feltételezés­re jutottam, hogy ta­lán az én fejformám — a megfeszített szellemi munka kö­vetkeztében — any- nyit változik egyik napról a másikra, hogy ez túlnő az automata önkorrek­ciós lehetőségein. El­határoztam, hogy egyidejűleg kipróbá­lom a gépet egy má­sik fejen is. Kapsza Jenő bará­tom a tudomány iránti önzetlen sze- retetből vállalta ezt az áldozatot. Mikor először meglátta a borotvákkal, ollókkal felfegyverzett Róbert mestert, akire (vagy amire? Ezt döntsék el a nyelvészek!) pe­dig előzőleg egy bi­zalomgerjesztő pisz­kos fodrásziköpenyc is húztam, kicsit meg­ijedt. Mikor azonban közöltem vele, hogy a tudomány iránti önzetlen szeretetét alkalmanként 20 fo­rinttal megtetézem, lelkesedése megújult. Leültettem a szék­be, rögzítettem a fe­jét és bekapcsoltam a készüléket. Róbert mester 10 másodperc alatt simára kopasz. totta Jenő meglehe­tősen göröngyös áb­rázatát és sehol sem vágta meg. Ez nem jelentett semmit, első alka­lommal engem sem bántott a gép. Mi­után Jenő eltávozott én ültem a helyére. A gép egy-kettőre megberetvált ugyan, de belevágott egy csipetnyit a baifü- lembe. Másnap reggel az automata Jenőt há­rom másodperc alatt borotválta meg és be is kölnizte, jóllehet, erre nem is tanítot­tam. Utána nekem Róbert mester le­nyisszantotta a fél bajuszomat és tonzú­rét vágott a fejem búbjára. így ment ez napo­kig. Jenőt osztályon felüli előzékenység- i gél szolgálta ki a ké­szülék, engem össze- ! vissza kaszabolt. Pe- I dig közben ismétel- ; ten szétszedtem. Épí- ! tettem bele egy cent­rifugális regulátort, hét termisztort, egy j kapucsengőt, két mi­niatűr radart. Sem­mi nem használt. Már idegekkel sem bírtam tovább s egy reggelen elkeseredve : meséltem el Jenő- | nek, hogy mit művel velem naponta ez a gép az ő távozása után. — Itt csődöt mond a tudomány! — fejeztem be re­ménytelenül. Jenő barátom cso­dálkozva nézett rám, i megcsóválta a fejé: | s intett, hogy kap- j csoljam ki az autó- j matát. Aztán felszó-, j lított, hogy nyúljak bele a gépember fod­rászköpenyének a i zsebébe. Tele volt kétforin. j tokkal! Róbert __a.er j re ndszeresen kapott : borravalót Kapsza ; Jenőtől, és — emlé- | kező automata lévén — őt nem vágta meg! Kürti András A lottó sorsolások augusztusi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon elkészült a lottósorsolások következő havi menetrendje, amely szerint augusztusban össze­sen hét húzást, négy szám­sorsolást és három tárgy- nyeremény-húzást rendez­nek. Augusztus 6-án Siófokon húzzák a lottó nyerőszá­mait. Augusztus 13-án Bu­dapesten rendezik, a sorso­lást. amelyet az igazgató­ság régebbi ígérete szerint a televízió is közvetít. Au­gusztus 20-án ugyancsak Budapesten, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szék- házában, 27-én pedig Szent- lőrincen sorsolják a lottó heti nyerőszámait. Augusztus 2-án a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság székházában tartják a lottó júliusi rendes tárgy- nyereményhúzását. Augusz­tus 7-én. szombaton a te­levízióban rendezik — ugyancsak a júliusi szel­vények alapján — a lottó rendkívüli jutalomsorsolá-' sát. A főnyeremények sor­solását a televízió is köz­vetíti majd. Végül augusz­tus 30-án, hétfőn a lottó augusztusi tárgynyeremény- húzását bonyolítják le. Orkánkahátokat exportálnak Szolnokról A szolnoki Vörös Csillag, Ruházati Ktsz közepes eredménnyel zárta az első félévet. Közel tízezer férfi öltönyt és huszonháromezer férfiinget készítettek. Fiú, leány, férfi és női kabátból mintegy 7000-et gyártottak. Az első félév termékeit a hazai piacon értékesítették. A második félévben már exportra is termelnek. Két­ezer orkánkabátot lengyel megrendelésre készítenek. A Nagykunsági MG Kísérleti Intézet Gaz­dasága könyvjóváírás­sal átvesz 25—40 KW teljesítményű 220/380 V. 50 periódusú Áramfejlesztő AGREGÄTORT. Értesítéseket az alábbi címre kérünk: Kísérle­ti Gazdaság, Karcag, telefon: Tilalmas L alkonyaiban. Bent a tévét négyen nézik. Ketten a bü­fében söröznek. — Minden rendes, becsü­letes embert szívesen lá­tunk — mondja Mészáros Péterné, a klub vezetője. — Később többen lesz­nek? — Hétköznap nem. Csak szombat és vasárnap. HÉT ÖTVENÖT. KISZ ifjúsági ház. Csend. Sötét. De nyitva. Egy kis világos átjáró helyiségben ping­pong asztal gazdátlanul. Előkerül a gondnok fia, Tucz János. — A főnökség szabadsá­gon van. De tévé lesz, so­kan jönnek Ilyenkor sokan vannak. Bekapcsolom a tévét (bekapcsolja), ilyen­kor aztán jönnek. Bűnügyi film lesz. Kedves, barátságos fiú. Kár, hogy nem jön senki. Nyolc tizenöt Di_ mitrov Tsz Kultúrháza. Itt van a legnagyobb élet az egész estében. Vagy heten vannak a játékszobában, néhányan ötszázas biliár­dot játszanak, Ketten sak­koznak, páran nézik. Köz­ben gyülekeznek a tévé-né­zők a másik teremben; — Csak kevés téesz-tag van most, munka után ha­zamennek ebben a nagy dologidőben — mondja Fá. si Miklós, népművelési ügy­vezető. — Különböző ipari munkások fiatalok, főleg építőipariak vannak most. Mire elmegyünk, már negyven tévé néző van. Pe­dig a bűnügyi még el sem kezdődött. Most visznek be egy új padot. Félkilenc Mégegy. szer a KISZ. Huszonegyne- hányan nézik a bűnügyi fil­met. A végén megkérdez­zük a folyosón, egy ajtóra mutatva, melyen szégyen­kezve árnyékba borul a „Klub” felirat: — Ide nem járnak? — Csak gyűlésire használ­ják; Mégegyszer a Déryné. Két asztalnál befejezik a kár­tyát, elszámolják a kártya­pénzt meg az ital árát; Féltizenegy Kunsági Étterem. A kerthelyiség van nyitva. Vagy nyolc-tíz asz­talnál ülnek, néhányan táncolnak. A zenekar (pia- ninó, hegedű, dob, szakszó, fon) csendesen játszik. — Másfél milliót költöt­tünk rá, hogy minden szép legyen — mondja büszkén Gombos István, üzemvezető helyettes. — Azoknak a dol­gozóknak csináltuk, akik szolidan akarnak szórakoz­ni. Itt nem lehet acsarkod- ni a vendégnek. Műsor is van; Már ne­gyed tizenkettő, de az éne­kes ráadásnak elénekel még néhány magyar nótát. Ter­mészetesen cigányzene mel. lett. Ez annyi változással jár a zenekarban, hogy a dob helyett a bőgő, a szak­szofon helyett a brácsa mű­ködik. Féltizenkettő R6_ zsabokor vendéglő Három terem, közepes forgalom, kint nagy üres kerthelyiség sötétlik. A vendégek iszo­gatnak, csendesen dalolgat- nak, cigányzene játszik. Itt sincs „acsarkodás”. Elgondolkozva sétálunk tovább a szelíd-meleg kar­caestében. Visszagondo­lunk a győzedelmes téyére, a klubtalan ifjúsági házra; a tévétlenségében csekély­forgalmú Dérynére s úgy érezzük, hogy minden kü­lön költség nélkül is sokat, nagyon sokat lehetne még tenni Karcag dolgozóinak esti szórakozásáért, mű­velődéséért. Nagyobb szer­vezettség, összefogás, több találékonyság sokat segít- hetne; la. L.

Next

/
Thumbnails
Contents