Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

1965. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egyre javuló közoktatásért A megyei irányelvek megjelenésére Tégláik íölébe jövőnk fénye folyt... Harminc éve zajlott le a nagy építőipari sztrájk sztrájk előkészítéséhez. Ki. Aki 1945-ben ismerte a közoktatás akkori hely­zetét, bizonyára nem gon­dolta volna legmerészebb álmaiban sem. hogy húsz év múlva iskoláinkkal, óvo­dáinkkal nyugaton terjedel­mes tanulmányokban fog­lalkoznak és barátaink kül­döttségekkel tanulmányoz­zák az iskolaügyeket. Csak a legutóbb járt például megyénkben egy bolgár pe­dagógusküldöttség. A megyei tanács irány­elveiben rögzítette az elért eredményeket és a követ­kező tanév feladatait. Mi ehhez fűznénk egy-két meg­jegyzést. Igen érdekes és tanulsá­gos az irányelveknek az 5+1-es oktatással kapcsola­tos megállapítása. Felszá­molták a hiányos tárgyi és személyi feltételekkel mű­ködő gimnáziumi 5+1-es foglalkozásokat, főleg az ál­lattenyésztési és növényter­mesztési szakmákban. To­vábbra is gondot okoz több helyütt a korszerű- gépesí­tés bemutatása — bázis­üzemek hiányában. Ezzel kapcsolatban nem ártana arra felfigyelni, hogy a gimnazisták, akikkel évközben beszélgettünk <cü-' lömböző helyeken, nagyon őszintén elmondották: a gyakorlati oktatás nem ér­dekli őket. nem látják a mezőgazdaság perspektívá­ját. éppen ezért nyűgnek érzik a plusz egy napot. Nem ártana elgondolkozni azon, hogy ilyen helyeken érdemes-e tovább erőltetni az élet által —. legyünk őszinték — nem teljesen igazolt oktatási formát. A heti kétórás munkaoktatás lényegesen célravezetőbb­nek látszik — majdnem mindenütt. Nem is szólva az anyagi érdekről: a je­lentős megtakarításról. Különleges figyelemmel kísérik az irányelvek a túl­koros és a cigánytanulók kérdését. Ezek ugyanis elég magas arányban morzso­lódtak le a múlt oktatási év során. Ezzel kapcsolato­san kiemelik: a napközibe és tanulószobára való fel­vételük elsőrendű közokta­tási érdek. Véleményünk szerint is nagyon fontos ez a problé­ma. A cigánykérdés végle­ges megoldása ugyanis a je­Ä helyreállított gyulai vár­ban állandó jellegű kiállí­tást rendeznek. Három ter­met bocsátottak a múzeold- gusok rendelkezésére, hogy a 650 éves vár történel­mét bemutassák, ős fegy­vereket, megsárgult doku­mentumokat, szemelvénye­ket láthatnak majd az ér­deklődők a kiállításon. ☆ A Veszprém megyei nö­vényvédő állomás szakem­berei öt fény és 200 illat­csapdát állítottak fel a me­gye területén. A fénycsap­dák erős fénye éjszaka magához csalogatja és fog­lenleg felnövő generáció megfelelő nevelésén-oktatá- sán áll vagy bukik. Nem sza­bad lemondanunk arról a nem elhanyagolható számó tanulóról sem, aki egy vagy több évet vesztett, túlkoros. Viszont nagyon óvatosan kell ezt a kérdést kezelni. Ez a tanuló-kategória ugyanis többségében nehe­zen kezelhető gyermekekből áll, különösen vonatkozik ez a túlkorosokra. A gya­korló pedagógusok a meg­mondhatói. milyen nehéz, néha szinte lehetetlenség­gel határos fenntartani a fegyelmet azokban a közös­ségekben, ahova ilyen — egyébként normális — de fogyatékos erkölcsi érzékű, helyüket nem találó, túlkoros gyermekek kerül­nek. Ügy gondoljuk, egyé­nileg kell elbírálni ezeket az eseteket és nem min­denáron erőltetni a szebb statisztika kedvéért az eset­leges súlyos gondokat je­lentő, harminc-negyven ta­nuló közösségi munkáját nagymértékben megnehezí­tő túlkorosok iskoláztatását. Ahol lehet és erre lesz is kísérlet: túlkoros osztályt kell szervezni. Hasonlóan gondolatéb­resztő a bukások számának átmeneti növekedése. Ezzel kapcsolatban egész sor he­lyes intézkedésről olvasha­tunk. Az a meggyőződé­sünk. hogy a különböző szervezeti és tartalmi in­tézkedések eredményeképp feltétlenül növekszik majd a tanulás hatékonysága, csökken az osztályismétlés­re való bukás. Az már talán fölösleges figyelmez­tetés. hogy ennek semmi­képpen nem szabad a mi­nőség és a jó tanulók ké­pességei kifejlesztésének ro­vására történnie. A peda­gógusok túlnyomó többsége — személyes tapasztalat — lelkiismereti kérdést csinál a gyenge tanulók ügyéből. Rengeteget vitatkoznak, ér­velnek. keresik a módot egy-egy gyenge tanuló meg­segítésére. Úgy gondoljuk ez az egyéni törekvés a hivatalos intézkedésekkel karöltve gyümölcsöző lesz az új tanévben. Ez évbon először kerül sor a nevelési terv álta­lánosan kötelező felhaszná­lására. Ez a terv az élet­va tartja a kártevőket; s ezzel a szakembereknek le­hetőséget adnak arra, hogy pontosan megállapítsák, milyen kártevők és milyen mennyiségben élősködnek az adott területen; A Cso­pakon működő fénycsap­dák még arra a védekezés szempontjából fontos kér­désre is „válaszolnak”, hogy milyen magasságban repülnek a kártevők az il­latcsapdák — mint már a nevük is mutatja — illa­tukkal csalogatják maguk­hoz a növényvédelmi szol­gálat szakembereit érdeklő kártevőket. (MTI) kori sajátosságok szerint részletezi a nevelési felada­tokat, különös tekintettel a világnézet alakítására, a kommunista típusú ember kinevelésére. A nevelési terv a tantervvel össze­hangolva legfontosabb alap­dokumentuma az iskolai oktató-nevelő munkának. A tervszerű i evelőmunka kö­zéppontjába a munkásélet­re nevelés, a köz­életre való előkészítés, a szabadidő kulturált haszno­sítása kerül. A tanuló sze­mélyiségének minden olda­lú kifejlesztése a cél. és ez az oktatási reform fo­lyamatos végrehajtása so­rán minőségi élőrelépést jelent. Az elmúlt években az oktatási reform során szép eredmények születtek. A reformtörvény végrehajtása hosszú évek szívós, folya­matos munkáját jelenti. Már eddig is nagyon sokat fejlődött oktatás- és neve­lésügyünk. S az irányelvek kétségtelenül hozzásegítenek ahhoz, hogy az 1965—66-os év újabb eredmények éve legyen. Emest Hemingway No- bei-díjas műve. Az öreg halász és a tenger világ­sikert aratott. A magyar fordításban megjelent és nálunk is közismert kisre­gény nemcsak tartalmában, hanem egyszerű, tömör stí­lusában is remekmű. Ilyen­kor a néző nagy érdeklő­déssel várja, hogyan oldja meg a forgatókönyv írója a rendkívül nehéz felada­tot: a film nyelvére átfor­dítani egy irodalmi remek­művet? Amellett Az öreg halász nem drámai szerke­zetű, hanem elbeszélő jel­legű. legtöbbet az író be­szél, a halász csak egy fiú­val vált néhány szót, s ezenkívül legfeljebb a ha­lakkal folytat egyoldalú beszélgetést. Peter Viertel azt a meg­oldást választotta, hogy a regény szerint szóról szóra hallani az elbeszélő hang­ját s a2 általa elmondottak elevenednek meg s oldód­nak időnként párbeszédbe. Erre joggal rá lehet mon­dani, hogy nem filmszerű. De talán túlzottan szere­pelt az utóbbi idők kriti­káiban a „szerű”. Nem vi­tatkozni akarunk s ezért mi is megmondjuk. milyen szerűnek tartjuk ezt a fil­met: nem filmszerű. de nagyszerű) 1935-öt írtak, a Gömbös- kormány, hogy nyugati fa­siszta példaképeit kövesse, törvényjavaslatot készített elő a baloldali szakszerve­zetek megszüntetéséről. Olyan új „érdekvédelmi szervezet” létrehozásán fá­radozott. amely a munká­sok és munkáltatók szem­pontjainak „összehangolá­sa” címén teljesen kiszol­gáltatta volna a munkáso­kat, a gyárak, a bányák és bankok urainak. A dolgo­zók legöntudatosabbjai harcra készültek, a terve­zett merénylet megakadá­lyozására, annál is inkább, mert a kormány által fel­bátorított tőkés vállalkozók egyidejűleg minden lehetsé­ges módon nehezítették helyzetüket, csökkentették a béreket is. Különösen ne­héz volt a helyzet az építő­iparban: Budapesten akkori- bán épült az Üj-Lipótváros házsorai, de vidéken a leg. több városban kevés volt a munkaalkalom. Napszámo­sok, kubikosok százai bo­lyongtak az országutakon. James Wong Howe ope­ratőri munkája gyönyörű színes képek sorozatait tár­ja elénk. A tenger új meg­jelenítését adja. Ez a ten­ger már nemcsak hullámzó víz, a rajta imbolygó bár­kával, hanem hozzátartoz­nak a légben röpködő ma­darak és lent a mélyben sikló, a zsákmányért és éle­tükért küzdő halak. Mind­ezt a magas égtől le a vi­zek mélyéig. plasztikusan látjuk. Spencer Tracy igen emlé­kezetes alakítást nyújt az öreg halász szerepében. Egyszerűen, mintegy magá­nak játszik, a befelé for­duló életet jelképezve. — Méltó társai Felipe Pazos a fiú. ég Harry Bellaver a kocsmáros szerepében. A nagy humanista mon­danivalót, az emberi aka­raterő és a kitartó küzde­lem példáját, az egyedülva­lóság és elhagyatottság tra­gédiáját nem szükséges új­ból méltatnunk a filmmel kapcsolatban. Inkább arról kell beszélnünk, mit tud a forgatókönyv írója, az operatőr, a színészek és John Sturges rendező az e." eszélő szövegen túl már valóban a film nyelvén el­mondani belőle? A rende­hogy valahol kereseti lehe­tőséget találjanak, ám az év legnagyobb részében ez nem sikerült nekik. Az építők szakszervezeté­ben — a MÉMOSZ-ban — már az év elején megkez­dődött a mozgolódás: egy sereg más szakma — a fá­soké, a textileseké, bőr­munkásoké, szabóké — már figyelmeztette az építő, munkásokat: sorsuk rosz- szabbodását csak kemény küzdelemmel kerülhetik el. A Kommunisták Magyar­országi Pártja illegális szer­vezetei, melyek már 1933- ban is kezdeményezői és szervezői voltak az építők sikeres sztrájkharcának, ez­úttal újra magukhoz ragad­ták a kezdeményezést. A szakszervezetek baloldali tagjaival együtt — Peyer Károly és a többi jobbolda­li vezető ellenállásával és akaratával szemben — a nyár elején, amikor megin­dultak a nagyobb építkezé. sek, hozzáfogtak a követe­lések megfogalmazásához, a zőt dicséri a környezet ide- gensége — a halász egy falviközösség tagja, látni a halászokat, a kocsma ven­dégeit, de kapcsolatuk nincs az öreggel, fiatal tanítvá­nya az egyetlen barátja. A fényképezés a formaszépsé­gen túl drámaivá tudja sű­ríteni a küzdelmet a ha­lász és a tenger között s a „filmszerűség” eszközeivel takarékosan élve, annál erőteljesebben ábrázolja a belső küzdelmet egy-egy arcvonás, kézmozdulat be­mutatásával. A főszereplő s ez ismét csak a filmen lehetséges ilyen mértékben — egész testével játszik. A viharvert öreg testet érez­hetően már csak a hatal­mas akarat és a minden erővel takarékoskodó pon­tos kiszámítottság teszi ké­pessé a rendkívüli küzde­lemre. Ádáz küzdelem az még saját gyöngeségével Is: látjuk, ahogy fokról fokra engednek a görcsberándult ujjak, hogy ismét engedel­meskedjék a kéz az ember­nek s így válik valósággá a kimondott tanulság: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék — az em­bert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Lőrinc Lóráad kötötték, hogy a heti mun­kaidő 46 óra legyen, az ezen kívül végzett munká­ért a vállalkozók fizessenek túlóradíjat. Megállapították a különféle munkás kategó­riák szak- és segédmunká­sok részére a különböző munkákért járó órabérek összegét, nem feledkezve meg a legelesettebbekről, a téglagyárak robotosairól és a kubikosokról sem; Apró Antal, Brutyó Já­nos, Rajk László, Papp La­jos és mások álltak a küz­delembe induló munkástö­megek élén. A velük szem­benálló tábor, az építési vállalkozók szakszervezete, melyet a munkások „kutys- szövetségnek” neveztek, ki­hívóan visszautasította a szakszervezet útján benyúj­tott követeléseket. Mint­hogy a megegyezési kísér­letek nem vezettek ered­ményre, 1935. július 25-én előbb a budapesti, majd a vidéki építkezéseken is megállt a munka, az építők letették szerszámaikat. A sztrájk kiterjedt a főváros­ra és környékére és sorra csatlakoztak hozzá Szeged, Hódmezővásárhely. Debre­cen, Sopron és sok más vá­ros építkezéseinek munká­sai; A küzdelem hetekig tar­tott, a rendőrség és a csendőrség mindenütt erő­teljesen támogatta a tőké­seket és a legbrutálisabban lépett fel a jogaikat védő munkások ellen. Megtámad­ta sztrájktanyáikat, tömeges letartóztatásokat hajtott végre, s mindent elköve­tett, hogy a fenyegetések­kel és ígérgetésekkel össze- tóborzott, nyomoruktól sza­badulni akaró tájékozatlan embereket sztrájktörésre használja fel, fegyverek fe­dezete mellett bejuttassa őket az építkezésekhez. A munkások résen voltak: a hiszékeny embereknek meg­magyarázták. hogy saját érdekeik ellen cselekszenek, ha a vállalkozók kénye- kedvénék kiszolgáltatják magúikat. Ha a jó szó nem használt, összeütközésekre került sor, a munkások le­bontották az épületek áll­ványait; s a sztrájktörő árulókat elkergették.­A sztrájk megmozgatta az egész országot, a gyárak munkásai pénzt gyűjtöttek az építőknek, és támogatták őket sok helyütt a kisiparo­sok. a kiskereskedők is a piaci árusok is. A küzde­lem nemcsak bérharc volt, hanem valójában politikai demonstrációvá nőtt az or­szág fasizálására törekvő burzsoá hatalam ellen. A küzdelem huszonhat napig tartott. Sokezer rész­vevője hősiesen kitartott, vállalta az üldöztetést, a nélkülözést, és az összecsa­pások minden kockázatát; A sztrájk alatt megerősöd­tek az építőmunkások helyi szervezetei, a korábban szervezetlen segédmunká­sok is százával, kérték fel­vételüket a MÉMOSZ-ba, Jóllehet a munkások gaz­dasági követeléseit nem mindenütt és főleg nem tar­tósan teljesítették, mégis, az 1935 július—augusztusi építőmunkássztrájk a ma­gyar munkásmozgalom egyik diadalmas ütközete volt Hozzájárult ahhoz, hogy a Gömbös-kormány meghátráljon a munkás- osztály és az ország haladó erői előtt, másrészt nagy­mértékben előmozdította e sztrájk, a munkásosztály egységének és harcosságá- nak megerősödését is. Vadász Ferenc A Salemi boszorkányokkal nyit a színház Két Shakespeare-darab, könnyű zenés művek, két új magyarországi bemutató a Szigligeti Színház új mű. sortervében; A megyei tanács vb elfogadta a színház új mű­sortervét az 1965—66-os évadra. Az első bemutató Ar­thur Miller: Salemi boszorkányok című műve, mely ko­runk egyik legnagyobb humanista drámája. A klasz- szikus darabok közül Shakespeare két műve: a Rómeó és Júlia és A winsdori víg nők kerül bemutatásra. Magyarországon először mutatják be a már az új klasszikusok közé számító O’Neill: Boldogtalan hold című drámáját és a magyar közönség előtt már Is­mert és népszerű szovjet szerző, Viktor Rozov: Úton című művét; Ezek mellett operettek és főleg zenés vígjátékok szolgálják a könnyű szórakozást az új színházi évben. (Többek között Kálmán Imre: Marica grófnő, Schön- than—Horváth Jenő: A szabin nők elrablása és két mai tárgyú vígjáték: Gyárfás Miklós: Egérút és Ki­rály—Vécsei: Az igazi.) A windsori víg nők Falstaff szerepében Mádi-Szabó Gábor vendégszerepei, rendező Vámos László; a Ma­dách Színház művésze. Hazai hírek B. MÍKLI FERENC: KISVÁROSI UTCA. AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER Amerikai film

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents