Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

1965. július 28; SZOLNOK MCGTB NÉPLAP 3 A párttitkár mellé szegődtem... Határjáráson a jászapáti Velemi Tsz-ben Nagy gazdaság a jász­apáti Velemi Endre Tsz. A területe 6000 holdnál is több, tagjainak száma fö­lözi a nyoleszázat. Több nap kellene ahhoz, hogy minden zegét-zugát bejár­juk, főként akkor, ha Itt is, ott is elbeszélgetünk, mint ahogyan Molnár Jó­zsef párttitkár teszi. Nem azzal a céllal járja a ha­tárt szinte naponta, hogy ellenőrizze: mire haladtak a munkával — ez a gazda­sági és szakvezetők felada­ta. — hanem az emberek véleménye. hangulata, ügyes-bajos dolga érdekli. A minap Molnár elvtárs mellé szegődtem, amikor a határba indult. A hatalmas répatáblán teljesen befedi a földet a növényzet levele. Kapával járnak közötte a szövetke­zeti tagok. többségében nők. — A férfiakra most a fogósabb munkáknál, ter­ményszállítás. zsákolás stb. van szükség Ezért nem azt nézzük, hogy kinek a te­rülete a répa. hanem aki­ket ide osztottak be, az egészet bejárják. A gazoló­kapálás gyorsan halad, s a növénynek jót tesz a leve­gőztetés — magyarázza Molnár elvtárs. Aztán a kapálókhoz fordul kérdés­sel: — Milyen űiságot hallok most maguktól? — Mondhatnánk, hogy meleg van. dehát az nyá­ron nem újság — válaszol­nak tréfásan. — Az sem újság, mert már nem először hallják tőlem, hogy azt mondtam az asszonynak: de jó lenne nyaralni! Erre kiküldött kapálni — mondta egy vasutas öltözetű férfi. Szavain derülnek, s csak Gojsza Józsefné fűz ma­gyarázatot a vasutas mon­dókéi ához. — Kesztyűs Sándornak a felesége tag a termelő- szövetkezetben Beteges asszon v, ezért gyakran a férje és a fia jön helyette dolgozni. — Mindenáron el akarok költözni onnan, ahol most lakunk. Segítsenek már abban. hogy házhelyet kapjunk — mondta Banya József, aki fiával és lá­nyával az idén is 12 hold kapásnövény megművelését vállalta. A párttitkár jól ismeri ezt a cigány csalá­dot, s tudja, hogy a mun­kában, az öltözködésben lépést tartanak a többi szövetkezeti gazdával. — Józsi! Mit tudsz a prémiumról, fizetik már? — ezzel a kérdéssel tol­dotta meg az üdvözlést Mihályi bácsi, az egyik sertésgondozó. — Kellene a sörre való. ugye? — évődik társával Pásztor Ferenc. — Hát persze. Csakhát a kocsi sem jön erre. — Jön az. Ezen a határ­részen kedden, csütörtökön és szombaton jár a mozgó­bolt — magyarázza Molnár elvtárs. Majd megkérdezi: Mennyi prémiumot vár­nak? — Mi 1200 forint körüli összegre számítunk. Május­ban öten 1500 forinton osztozkodtunk — válaszol­ták. Az egyik tehénistállóban Béres D. Gábor. Balájti Imre és Szabari István a fejéshez készülődött. Köz­ben elújságolták, hogy a 20 liter tejet adó Árnál nevű tehén üszőborjút ellett. A szomszédos istállóban Rus- vai Jánossal és társaival a keresetről és a prémium­ról beszégetett a párttitkár. Sokféle munka van ilyen nagy gazdaságban. S nagy szükség van arra. hogy mindenki becsülettel helyt álljon. Erre serkent a párt­vezetőség, a tsz kommu­nista kollektíva. Régi fegyverek gyűjtője Torun lengyel városban Józef Zatochwil tartalékos őrnagynak híres fegyver­gyűjteménye van. Van itt fegyver a francia—porosz háborúból, a krimi hábo­rúból, sőt a harmincéves háborúból is. — Zatochwil nemcsak kiváló fegyver- szakértő. hanem igen ügyes is: fából maga készít régi ágyúkat, fegyvereket, ame­lyek tökéletes másai az eredetieknek. m A TAPINTATOS BETÖRŐ Oviedoban most tölti büntetését egy szállodai tolvaj. A rendőrség elfogta ugyan, de máig sem tudja: artista, vagy varázsló az illető?... Tucatjával lopta a paplanokat alvó embe­rektől, de azok soha sem­mit nem vettek észre. Az ország legmodernebb fűtőerőműve A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok be­gyújtásától a működtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszak alatt összesen 25 ember gondoskodik a zavartalan üzemeltetésről. Képünkön: az erőmű hanem az önköltség kiszá­mításának elvi és gyakor­lati problémái körül is, több különféle nézet ütkö­zik meg. Az önköltségszámítás egyik legvitatottabb prob­lémája az élőmunka-ráfor­dítások elszámolása. A szö­vetkezetek ugyanis nem munkabért fizetnek, ha­nem részesedést osztanak a végzett munka után, amelynek nagysága, termé­szetben: és pénzbeni meg­oszlása szövetkezetenként különbözik. Vannak, akik csak a ténylegesen kifize­tett munkadíjat, vannak, akik az állami gazdaságok átlagos bérének korrigálá­sa útján kialakított mun­kadíj összeget tartják költ­ségként élszámolhatónak. Jelenleg mindkét: a „név­leges bérrel” és a „tényle­ges részesedéssel” való el­számolásra szükség van, mert mindegyik alkalmas meghatározott, fontos ösz- szefüggések feltárására, vizsgálatára. A szövetkeze­tek különböző feltételek között gazdálkodnak, ezért a tényleges részesedés szö­vetkezetenként eltérő. Ah­hoz, hogy a szövetkezetek vezetői a termelés tényle­ges költségeit, valamint a tiszta jövedelmet figyelem­mel kísérhessék, szükségük van az élőmunka költsé­geinek a „ténvleges része­sedéssel” történő elszámo­lására. A munkatermelé­kenység alakulásának a vizsgálata, a különböző gazdaságok összehasonlít­hatósága viszont megköve­teli, az egységes normali­zált munkadijjal való el­számolást. — E munkadíj szintjét a jelenlegi hely­zetben, egy munkanapra vonatkoztatva célszerű meg­határozni. mert a munka- egységbeni elszámolás szük­ségszerűen sok pontatlan­ságot rejt magában. A sajáttermelésű anyagok és az általános költségek elszámolásának problémái és megoldásúd! lényegében a mezőgazdaság minden szektorában azonos. Az ed­digiek szerint vagy önkölt­ségen, vagy állami felvá­sárlási áron helyes elszá­molni a sajáttermelésű anyagokat. A társadalmi munkamegosztásnak, az áru és pénzviszonyok alakulá­sának ismerete azonban le­hetővé és szükségessé is teszi a sajáttermelésű anya­gok felhasználásának elmé­leti megalapozását és differenciáltabb elszámo­lását. — A sajátterme­lésű vetőmagvakat és sza­porító anyagokat — mivel ezek a szükségletnek álta­lában csak kisebb részét fe­dezik és a nagyobb részt másoktól szerzik be az üze­mek — helyes a önköltség­ben mindenkor elszámoló árakkal, mégpedig a vásá­rolt vetőmagvak beszerzési árával értékelni A szemes (abrak) takarmányok elszá­molásában célszerű ugyan­így cselekednünk. Bár né­ha — bizonyos célra — az önköltségen való elszámolás is szükséges lehet. A szálas- és tömegtakar­mányok sajáttermelésű ré­szét — mivel ez mindig dominálni fog a mezőgazda­sági üzemeikben — az ön­költségen alapuló elszámo­lási áron vegyük figyelembe. Az egyéb takarmányfédék elszámolási árát a több­éves átlagos önköltséghez indokolt igazítani. Az általános költségek ágazati elosztásának mai nagyvonalú gyakorlatát az ésszerűség határain belül oly módon szükséges meg­változtatni. hogy jobban ér­vényesüljön a közvetlen el­számolás elve. Külön problémát jelent a termelőszövetkezetekben az amortizációs költségek elszámolása. Mivel a szö­vetkezeti gazdaságokban az amortizáció az önköltségben csak kaikulatív tételként szerepel, ezért az önköltség nincs összhangban a szö­vetkezet tényleges önkölt­ség- és jövedelem-viszo­nyaival. A szövetkezetek többségében még jelenleg ■ nincs amortizációs alap. — Ezért, nemcsak a pontosabb önköltség-számítás szükség­leted. hanem a jól felfogott gazdasági érdekeink miatt is indokolt lenne a mező- gazdasági üzemek állóesz­közeinek általános újraérté­kelését megoldani és a szö­vetkezetek amortizáció s alapját létrehozni. A mezőgazdaság sajátos problémája többek között az is, hogy a lekötött föld­terület nem szerepel, mint költségtényező. abból ki­indulva: a szocializmusban nincs abszolút földváradé*. Ezért lehetséges, hogy egyes növényféleségeket, elsősor­ban azokat, amelyeknek ir­reálisan kedvez» az önkölt­ség-mutatójuk. és magas a gazdaságosságuk, a szövet­kezetek vezetői mégsem ré­szesítenek előnyben, mert ugyanakkor alacsony a holdanként: bruttó jövede­lem-hozamuk. Tisztázásra vár, hogy az állami támogatást milyen mértékben vegyék figye­lembe az önköltségszámí­tásban. A különféle hitelek után fizetett kamatok min­den körülmények között belekerülnek az önköltség­be. Ezzel szemben a direkt állami támogatást, amelyet a gyenge termelőszövetke­zetek is kapnak, nem cél­szerű az önköltségszámítás­ban figyelembe venni. Vi­szont helyes, ha az ösz- szes árkedvezmények be­kerülnek az önköltségbe. A termelőszövetkezetek költség- és jövedelem-szá­mításával kapcsolatos viták — amelyek még nem zá­rultak le — közelebb visz­nek a helyes, célszerű meg­oldáshoz. a gyakorlatban ugyancsak széles körben alkalmazható módszerek k:- dolgozásához. Addig is, amíg egységes állásifoglalás nem alakul ki ezekben a kérdésekben. arra van szükség, hogy a közgazda­ságtudomány eddigi ered­ményeit, a gyakorlat tapasz­talatait felhasználva előre lépjünk és már a közeljö­vőben — az arra alkalmas szövetkezetekben — meg­szervezzük az üzemi és gaz­daságpolitikai igényeknek megfelelő önköltség számí­tást. Dr. Dankovits László x>oooQooeoooocooooooocooooooooooocoooooooooooooooáooooooooooooc^oocoeoooooooy, Kié a szolnoki utca? Hozzászólás a Xéplap cikkéihí* A SZOLNOK MEGYEI RENDÖRFÖKAPITÄNY­SÁG egyetért a Szolnok megyei Néplap július 21 -i számában megjelent „Kié a szolnoki utca?” című cikkel. Annak valóban mindenki örül, ha gazda­godik a város: csatornáz, nak, villamosítanak, tele­fonvezetéket húznak, gázt fektetnek. De csak akkor, ha ez tervszerűen törté­nik. Sajnos, Szolnokon ez a tervszerűség eddig nem érvényesült; Bár történtek intézkedések, de az eredmény elmaradt. Az ismert problémához több szempontból kívá­nunk hozzászólni: Éveik óta foglalkozunk azzal, hogyan lehetne Szolnok tiszta város. Hi­szen a Néplapban is cikk­sorozat jelent meg erről. Sajnálata®, hogy tudomá­sunk szerint éppen az il­letékes válla latok nem vettek részt ebben a vi­tában, s mi több, csele­kedeteikkel sem segítet­ték elő e cél eléréséit. Szolnok tisztasága nagyon sok gondot okoz. Szeme­telnek a vállalatok és szemetelnek az egyes em­berek. Nem tesznek ele­get járdatakarítási köte­lezettségüknek legtöbb, szőr a háztulajdonosók és a házfelügyelők sem. A velük szemben tett intéz­kedések sem hozhatnak kellő eredményt, ha ugyanakkor a vállalatok több szemetet, hulladékot hagynak az utcán. Az el nem takarított földraká­sok tovább szennyezik az utakat Nem szólva a baleseti veszélytől;’ Ha építkezések miatt elfoglalják a vállalatok a gyalogjárót, az emberek az úttesten kénytelenek közlekedni A szabály az, hogy ilyenkor az úttest szélén biztosítani kell a gyalogos közlekedés re. szére helyet, s azt kor­láttal kell jelezni, illetve védetté tenni. A vállala­tok ennek a kötelezettsé­güknek sem tesznek ele­get. Szolnok város nagy át­menő forgalmat bonyolít le. A város szívén húzó­dik keresztül a 4-es szá­mú főútvonal, mely a je­lenlegi megnövekedett autó-, motorkerékpárfor. galomhoz keskeny. Ha a gépkocsivezető — aki a megengedett sebességgel vezeti kocsiját — nem látja előre, hogy egy bi­zonyos sáv az útból a gyalogosok részére van fenntartva, a járdáról hirtelen az úttestre lépő embert könnyen elütheti. Tehát számtalan baleseti veszélyt rejt magában a vállalatok e tekintetben is hanyag, gondatlan munkája. Rendelet szabályozza, hogy a felbontott úttestet a munka befejezése után helyre kell állítani. En­nek a kötelezettségüknek sem tesznek eleget a vál­lalatok. Példa erre töb­bek között a Petőfi és a Beloiannisz út torkolata; A posta május hónapban végeztetett ott kábel-le­fektetést. de az utat máig ^ sem tették rendbe. Tavaly a Mikszáth Kálmán utca elején a TITÁSZ bontot­ta fel a gyalogjárdát, mivel valami meghibáso­dás történt az ottlévő trafóállomásánál. Több mint egy év telt el azóta, de a gyalogjárdát máig sem állítatták helyre. Nagyritkán előfordul az út helyreállítása, de ak­kor sem megfelelő minő­ségben. Nem egy baleset történt már emiatt Ta­valy májusiban, amikor az Arany János utcában bontottak utat, bár hely­reállították azt. de nem megfelelően; így az út megsüppedt, s az arra ha­ladó motorkerékpárosok egyik felbulkott és súlyos sérülést szenvedett. Ugyancsak tavaly, jú­nius 2-án, a Vöröscsillag úton Szép Ferenc abonyi lakos szenvedett motor- . kerékpár-balesetet hason­ló ok miatt. Hetekig küdt lábtöréssel. Az idén június 3-án a KZ 44-62-es rendszámú motorkerék­pár tulajdonosa sérült sú­lyosan. Ez a baleset a Vöröshadsereg úton tör­tént. ahol megelőzően a gáz vállalat fektetett vezetéket. MINDENEKELŐTT az S emberek védelmét szol. j gálja. ha a városi tanács I vb határozottan fellép a mulasztást elkövető vál­lalatokkal szemben. A megyei rendőrfőkapitány­ság mind az építési enge­délyek kiadásában, mind a elvégzendő munkák vég- ; rehajtásának ellenőrzésé- j ben, mind pedig a mu- i lasztókkai szembeni fele- ; lősségre vonásban mesz- szemenően támogat ja a j tanácsot. Több színt, változatosságot! (Folytatás az 1. oldalról.) Ezért a filmet, a televíziót és a táncot még fokozottao- ban fel kell használnunk a fiatalok műveltségének fej­lesztésére. A kulturális táborozás programjában a tábor szer­vezői megkülönböztető sze­repet szántak a filmnek. A filmklubok vezetői külön továbbképzésen vesznek részt. Nagyon lényeges a fiatalok körében a zenei is­meretterjesztés. Ennek egyik lehetősége a tánc iránti vonzalmukat felhasználva a könnyűzenei ismeretterjesz­tés. Sőt. a szolnoki járás­ban már arra is találhat­tunk példát az elmúlt nép­művelői évadban. hogy táncest közben ismeretter­jesztést végeztek, illik nem illik címmel a kultúrált vi­selkedésről, rövid tánctör­téneti előadást tartottak, vagy éppen a táncest szü­netében egy. a hangulathoz illő ismeretterjesztő filmet vetítettek. A z ifjúsági ismeretter- " jesztés fejlesztése or­szágos probléma, ezért a TIT országos titkársága és a KISZ KB titkársága kö­zös határozatában rögzítette a feladat irányelveit, és in­tézkedett az Országos Ifjú­sági Ismeretterjesztő Bizöít- sá~ létrehozásáról. AzOlVB- nak megyei, járási stb. szer­vei alakulnak, amelyeknek feladata egyrészt az önál­lóan tervezett és végreh ir­tott akciók lebonyolítása, másrészt az ismeret terjesz­téssel foglalkozó állami és társadalmi szervek ifjúsági kezdeményezéseinek össze­hangolása lesz. A keret, tehát adott az ifjúsági ismeretterjesztés hatékonyabbá tételére. Most már a munka eredményes­sége azon múlik, hogy ezt a keretet milyen tartalom­mal sikerül megtölteni. (r. g.)

Next

/
Thumbnails
Contents