Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-23 / 172. szám
1965. július 28; SZOLNOK MCGTB NÉPLAP 3 A párttitkár mellé szegődtem... Határjáráson a jászapáti Velemi Tsz-ben Nagy gazdaság a jászapáti Velemi Endre Tsz. A területe 6000 holdnál is több, tagjainak száma fölözi a nyoleszázat. Több nap kellene ahhoz, hogy minden zegét-zugát bejárjuk, főként akkor, ha Itt is, ott is elbeszélgetünk, mint ahogyan Molnár József párttitkár teszi. Nem azzal a céllal járja a határt szinte naponta, hogy ellenőrizze: mire haladtak a munkával — ez a gazdasági és szakvezetők feladata. — hanem az emberek véleménye. hangulata, ügyes-bajos dolga érdekli. A minap Molnár elvtárs mellé szegődtem, amikor a határba indult. A hatalmas répatáblán teljesen befedi a földet a növényzet levele. Kapával járnak közötte a szövetkezeti tagok. többségében nők. — A férfiakra most a fogósabb munkáknál, terményszállítás. zsákolás stb. van szükség Ezért nem azt nézzük, hogy kinek a területe a répa. hanem akiket ide osztottak be, az egészet bejárják. A gazolókapálás gyorsan halad, s a növénynek jót tesz a levegőztetés — magyarázza Molnár elvtárs. Aztán a kapálókhoz fordul kérdéssel: — Milyen űiságot hallok most maguktól? — Mondhatnánk, hogy meleg van. dehát az nyáron nem újság — válaszolnak tréfásan. — Az sem újság, mert már nem először hallják tőlem, hogy azt mondtam az asszonynak: de jó lenne nyaralni! Erre kiküldött kapálni — mondta egy vasutas öltözetű férfi. Szavain derülnek, s csak Gojsza Józsefné fűz magyarázatot a vasutas mondókéi ához. — Kesztyűs Sándornak a felesége tag a termelő- szövetkezetben Beteges asszon v, ezért gyakran a férje és a fia jön helyette dolgozni. — Mindenáron el akarok költözni onnan, ahol most lakunk. Segítsenek már abban. hogy házhelyet kapjunk — mondta Banya József, aki fiával és lányával az idén is 12 hold kapásnövény megművelését vállalta. A párttitkár jól ismeri ezt a cigány családot, s tudja, hogy a munkában, az öltözködésben lépést tartanak a többi szövetkezeti gazdával. — Józsi! Mit tudsz a prémiumról, fizetik már? — ezzel a kérdéssel toldotta meg az üdvözlést Mihályi bácsi, az egyik sertésgondozó. — Kellene a sörre való. ugye? — évődik társával Pásztor Ferenc. — Hát persze. Csakhát a kocsi sem jön erre. — Jön az. Ezen a határrészen kedden, csütörtökön és szombaton jár a mozgóbolt — magyarázza Molnár elvtárs. Majd megkérdezi: Mennyi prémiumot várnak? — Mi 1200 forint körüli összegre számítunk. Májusban öten 1500 forinton osztozkodtunk — válaszolták. Az egyik tehénistállóban Béres D. Gábor. Balájti Imre és Szabari István a fejéshez készülődött. Közben elújságolták, hogy a 20 liter tejet adó Árnál nevű tehén üszőborjút ellett. A szomszédos istállóban Rus- vai Jánossal és társaival a keresetről és a prémiumról beszégetett a párttitkár. Sokféle munka van ilyen nagy gazdaságban. S nagy szükség van arra. hogy mindenki becsülettel helyt álljon. Erre serkent a pártvezetőség, a tsz kommunista kollektíva. Régi fegyverek gyűjtője Torun lengyel városban Józef Zatochwil tartalékos őrnagynak híres fegyvergyűjteménye van. Van itt fegyver a francia—porosz háborúból, a krimi háborúból, sőt a harmincéves háborúból is. — Zatochwil nemcsak kiváló fegyver- szakértő. hanem igen ügyes is: fából maga készít régi ágyúkat, fegyvereket, amelyek tökéletes másai az eredetieknek. m A TAPINTATOS BETÖRŐ Oviedoban most tölti büntetését egy szállodai tolvaj. A rendőrség elfogta ugyan, de máig sem tudja: artista, vagy varázsló az illető?... Tucatjával lopta a paplanokat alvó emberektől, de azok soha semmit nem vettek észre. Az ország legmodernebb fűtőerőműve A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok begyújtásától a működtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszak alatt összesen 25 ember gondoskodik a zavartalan üzemeltetésről. Képünkön: az erőmű hanem az önköltség kiszámításának elvi és gyakorlati problémái körül is, több különféle nézet ütközik meg. Az önköltségszámítás egyik legvitatottabb problémája az élőmunka-ráfordítások elszámolása. A szövetkezetek ugyanis nem munkabért fizetnek, hanem részesedést osztanak a végzett munka után, amelynek nagysága, természetben: és pénzbeni megoszlása szövetkezetenként különbözik. Vannak, akik csak a ténylegesen kifizetett munkadíjat, vannak, akik az állami gazdaságok átlagos bérének korrigálása útján kialakított munkadíj összeget tartják költségként élszámolhatónak. Jelenleg mindkét: a „névleges bérrel” és a „tényleges részesedéssel” való elszámolásra szükség van, mert mindegyik alkalmas meghatározott, fontos ösz- szefüggések feltárására, vizsgálatára. A szövetkezetek különböző feltételek között gazdálkodnak, ezért a tényleges részesedés szövetkezetenként eltérő. Ahhoz, hogy a szövetkezetek vezetői a termelés tényleges költségeit, valamint a tiszta jövedelmet figyelemmel kísérhessék, szükségük van az élőmunka költségeinek a „ténvleges részesedéssel” történő elszámolására. A munkatermelékenység alakulásának a vizsgálata, a különböző gazdaságok összehasonlíthatósága viszont megköveteli, az egységes normalizált munkadijjal való elszámolást. — E munkadíj szintjét a jelenlegi helyzetben, egy munkanapra vonatkoztatva célszerű meghatározni. mert a munka- egységbeni elszámolás szükségszerűen sok pontatlanságot rejt magában. A sajáttermelésű anyagok és az általános költségek elszámolásának problémái és megoldásúd! lényegében a mezőgazdaság minden szektorában azonos. Az eddigiek szerint vagy önköltségen, vagy állami felvásárlási áron helyes elszámolni a sajáttermelésű anyagokat. A társadalmi munkamegosztásnak, az áru és pénzviszonyok alakulásának ismerete azonban lehetővé és szükségessé is teszi a sajáttermelésű anyagok felhasználásának elméleti megalapozását és differenciáltabb elszámolását. — A sajáttermelésű vetőmagvakat és szaporító anyagokat — mivel ezek a szükségletnek általában csak kisebb részét fedezik és a nagyobb részt másoktól szerzik be az üzemek — helyes a önköltségben mindenkor elszámoló árakkal, mégpedig a vásárolt vetőmagvak beszerzési árával értékelni A szemes (abrak) takarmányok elszámolásában célszerű ugyanígy cselekednünk. Bár néha — bizonyos célra — az önköltségen való elszámolás is szükséges lehet. A szálas- és tömegtakarmányok sajáttermelésű részét — mivel ez mindig dominálni fog a mezőgazdasági üzemeikben — az önköltségen alapuló elszámolási áron vegyük figyelembe. Az egyéb takarmányfédék elszámolási árát a többéves átlagos önköltséghez indokolt igazítani. Az általános költségek ágazati elosztásának mai nagyvonalú gyakorlatát az ésszerűség határain belül oly módon szükséges megváltoztatni. hogy jobban érvényesüljön a közvetlen elszámolás elve. Külön problémát jelent a termelőszövetkezetekben az amortizációs költségek elszámolása. Mivel a szövetkezeti gazdaságokban az amortizáció az önköltségben csak kaikulatív tételként szerepel, ezért az önköltség nincs összhangban a szövetkezet tényleges önköltség- és jövedelem-viszonyaival. A szövetkezetek többségében még jelenleg ■ nincs amortizációs alap. — Ezért, nemcsak a pontosabb önköltség-számítás szükségleted. hanem a jól felfogott gazdasági érdekeink miatt is indokolt lenne a mező- gazdasági üzemek állóeszközeinek általános újraértékelését megoldani és a szövetkezetek amortizáció s alapját létrehozni. A mezőgazdaság sajátos problémája többek között az is, hogy a lekötött földterület nem szerepel, mint költségtényező. abból kiindulva: a szocializmusban nincs abszolút földváradé*. Ezért lehetséges, hogy egyes növényféleségeket, elsősorban azokat, amelyeknek irreálisan kedvez» az önköltség-mutatójuk. és magas a gazdaságosságuk, a szövetkezetek vezetői mégsem részesítenek előnyben, mert ugyanakkor alacsony a holdanként: bruttó jövedelem-hozamuk. Tisztázásra vár, hogy az állami támogatást milyen mértékben vegyék figyelembe az önköltségszámításban. A különféle hitelek után fizetett kamatok minden körülmények között belekerülnek az önköltségbe. Ezzel szemben a direkt állami támogatást, amelyet a gyenge termelőszövetkezetek is kapnak, nem célszerű az önköltségszámításban figyelembe venni. Viszont helyes, ha az ösz- szes árkedvezmények bekerülnek az önköltségbe. A termelőszövetkezetek költség- és jövedelem-számításával kapcsolatos viták — amelyek még nem zárultak le — közelebb visznek a helyes, célszerű megoldáshoz. a gyakorlatban ugyancsak széles körben alkalmazható módszerek k:- dolgozásához. Addig is, amíg egységes állásifoglalás nem alakul ki ezekben a kérdésekben. arra van szükség, hogy a közgazdaságtudomány eddigi eredményeit, a gyakorlat tapasztalatait felhasználva előre lépjünk és már a közeljövőben — az arra alkalmas szövetkezetekben — megszervezzük az üzemi és gazdaságpolitikai igényeknek megfelelő önköltség számítást. Dr. Dankovits László x>oooQooeoooocooooooocooooooooooocoooooooooooooooáooooooooooooc^oocoeoooooooy, Kié a szolnoki utca? Hozzászólás a Xéplap cikkéihí* A SZOLNOK MEGYEI RENDÖRFÖKAPITÄNYSÁG egyetért a Szolnok megyei Néplap július 21 -i számában megjelent „Kié a szolnoki utca?” című cikkel. Annak valóban mindenki örül, ha gazdagodik a város: csatornáz, nak, villamosítanak, telefonvezetéket húznak, gázt fektetnek. De csak akkor, ha ez tervszerűen történik. Sajnos, Szolnokon ez a tervszerűség eddig nem érvényesült; Bár történtek intézkedések, de az eredmény elmaradt. Az ismert problémához több szempontból kívánunk hozzászólni: Éveik óta foglalkozunk azzal, hogyan lehetne Szolnok tiszta város. Hiszen a Néplapban is cikksorozat jelent meg erről. Sajnálata®, hogy tudomásunk szerint éppen az illetékes válla latok nem vettek részt ebben a vitában, s mi több, cselekedeteikkel sem segítették elő e cél eléréséit. Szolnok tisztasága nagyon sok gondot okoz. Szemetelnek a vállalatok és szemetelnek az egyes emberek. Nem tesznek eleget járdatakarítási kötelezettségüknek legtöbb, szőr a háztulajdonosók és a házfelügyelők sem. A velük szemben tett intézkedések sem hozhatnak kellő eredményt, ha ugyanakkor a vállalatok több szemetet, hulladékot hagynak az utcán. Az el nem takarított földrakások tovább szennyezik az utakat Nem szólva a baleseti veszélytől;’ Ha építkezések miatt elfoglalják a vállalatok a gyalogjárót, az emberek az úttesten kénytelenek közlekedni A szabály az, hogy ilyenkor az úttest szélén biztosítani kell a gyalogos közlekedés re. szére helyet, s azt korláttal kell jelezni, illetve védetté tenni. A vállalatok ennek a kötelezettségüknek sem tesznek eleget. Szolnok város nagy átmenő forgalmat bonyolít le. A város szívén húzódik keresztül a 4-es számú főútvonal, mely a jelenlegi megnövekedett autó-, motorkerékpárfor. galomhoz keskeny. Ha a gépkocsivezető — aki a megengedett sebességgel vezeti kocsiját — nem látja előre, hogy egy bizonyos sáv az útból a gyalogosok részére van fenntartva, a járdáról hirtelen az úttestre lépő embert könnyen elütheti. Tehát számtalan baleseti veszélyt rejt magában a vállalatok e tekintetben is hanyag, gondatlan munkája. Rendelet szabályozza, hogy a felbontott úttestet a munka befejezése után helyre kell állítani. Ennek a kötelezettségüknek sem tesznek eleget a vállalatok. Példa erre többek között a Petőfi és a Beloiannisz út torkolata; A posta május hónapban végeztetett ott kábel-lefektetést. de az utat máig ^ sem tették rendbe. Tavaly a Mikszáth Kálmán utca elején a TITÁSZ bontotta fel a gyalogjárdát, mivel valami meghibásodás történt az ottlévő trafóállomásánál. Több mint egy év telt el azóta, de a gyalogjárdát máig sem állítatták helyre. Nagyritkán előfordul az út helyreállítása, de akkor sem megfelelő minőségben. Nem egy baleset történt már emiatt Tavaly májusiban, amikor az Arany János utcában bontottak utat, bár helyreállították azt. de nem megfelelően; így az út megsüppedt, s az arra haladó motorkerékpárosok egyik felbulkott és súlyos sérülést szenvedett. Ugyancsak tavaly, június 2-án, a Vöröscsillag úton Szép Ferenc abonyi lakos szenvedett motor- . kerékpár-balesetet hasonló ok miatt. Hetekig küdt lábtöréssel. Az idén június 3-án a KZ 44-62-es rendszámú motorkerékpár tulajdonosa sérült súlyosan. Ez a baleset a Vöröshadsereg úton történt. ahol megelőzően a gáz vállalat fektetett vezetéket. MINDENEKELŐTT az S emberek védelmét szol. j gálja. ha a városi tanács I vb határozottan fellép a mulasztást elkövető vállalatokkal szemben. A megyei rendőrfőkapitányság mind az építési engedélyek kiadásában, mind a elvégzendő munkák vég- ; rehajtásának ellenőrzésé- j ben, mind pedig a mu- i lasztókkai szembeni fele- ; lősségre vonásban mesz- szemenően támogat ja a j tanácsot. Több színt, változatosságot! (Folytatás az 1. oldalról.) Ezért a filmet, a televíziót és a táncot még fokozottao- ban fel kell használnunk a fiatalok műveltségének fejlesztésére. A kulturális táborozás programjában a tábor szervezői megkülönböztető szerepet szántak a filmnek. A filmklubok vezetői külön továbbképzésen vesznek részt. Nagyon lényeges a fiatalok körében a zenei ismeretterjesztés. Ennek egyik lehetősége a tánc iránti vonzalmukat felhasználva a könnyűzenei ismeretterjesztés. Sőt. a szolnoki járásban már arra is találhattunk példát az elmúlt népművelői évadban. hogy táncest közben ismeretterjesztést végeztek, illik nem illik címmel a kultúrált viselkedésről, rövid tánctörténeti előadást tartottak, vagy éppen a táncest szünetében egy. a hangulathoz illő ismeretterjesztő filmet vetítettek. A z ifjúsági ismeretter- " jesztés fejlesztése országos probléma, ezért a TIT országos titkársága és a KISZ KB titkársága közös határozatában rögzítette a feladat irányelveit, és intézkedett az Országos Ifjúsági Ismeretterjesztő Bizöít- sá~ létrehozásáról. AzOlVB- nak megyei, járási stb. szervei alakulnak, amelyeknek feladata egyrészt az önállóan tervezett és végreh irtott akciók lebonyolítása, másrészt az ismeret terjesztéssel foglalkozó állami és társadalmi szervek ifjúsági kezdeményezéseinek összehangolása lesz. A keret, tehát adott az ifjúsági ismeretterjesztés hatékonyabbá tételére. Most már a munka eredményessége azon múlik, hogy ezt a keretet milyen tartalommal sikerül megtölteni. (r. g.)
