Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS IAPJA XVI. évfolyam, 155. 'szám. Ura 50 fillér 1965. július 3., szombat. Még mindig hiányzik Szolnok körül a zöldség- termelő övezet A megyeszékhely házi zenekara Családi körben A kunszentmártoni járásra érdemes odafigyelni Á Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának 1965. július 2-i ülése A bék világkongresszus jegyében 17 lőre bevallhatom, szim- patikus járás nekem a kunszentmártoni. Ligetes, fás a Körös és a Tisza szabdalta falvai — Tisza- inotka, Nagyrév, Tiszasas és mások — eleven néprajzi múzeumok. Nagyobb tele­pülései pedig — Öcsöd, Cibakháza, s a járási szék­hely Kunszentmártan — a hazai agrárszocialista moz­galom történelmi helyei. Cibakházán csendőr sortűz, Kunszentmártonban a fa­siszták fegyverropogása je­lezte mennyire félt a re­akció a Tiszazug népétől. Tiszazug! A világsajtó szín­padára állította pőrére mezítelenítve a fekete ma­gyar valóságot, a Tiszazug- Magyarorszagot József At­tila és Móricz Zsigmond szent haragtól vezéreltetett tolla kiáltott Európa-mesz- szeségbe a Tiszazug meg­újhodásáért. Talán ezért is van, hogy figyelem e kedves járást. De másért, napibb termé­szetű dolgokért is. A kun­szentmártoni járásra érde­mes komolyan odafigyelni. A tények hívják, vonzzák magukra a figyelmet. Ilye­nek. A kunszentmártoni já­rásban nincs például már ■mérleghiányos termelőszö­vetkezet. Ellenben a Szol­nok megyéből kitüntetett öt szövetkezetből kettő gazdál­kodik e kis járásban. És ez önmagában is nagyon gokat mondó adalék. Mind­ehhez ugyanis a véletlennek semmi köze sem lehet. Annál több a párt poli­tikájának és annak, hogy a kunszentmártoni járásban — szabad legyen így mon­dani — naprakészek e po­litikával. Például. Nem tu­dom, máshol is ennyire, ilyen élő valóság-e a szö­vetkezeti demokrácia, mint itt? Mert ebben a járás­ban gyakorlattá lett. Arra nevelik a szövetkezetek tagjait: ők a gazdái a kö­zösségnek. — Nemrégiben Nagyréven, azelőtt Szel­vényen, majdnem ugyaneb­ben az időben Tiszakürtöm vonták meg bizalmukat az emberek a vezetésre már alkalmatlanná vált elnö­köktől, gazdasági és terme­lési parancsnokoktól. A já­rás vezetői minden esetben ott voltak az események­nél. Vigyáztak a párt sze­rűségre, a törvényességre, hogy az emberek, a felnőtté lett közösségek legjobb be­látásuk, a közbölcsesség sze­rint cselekedjenek. Azonban mindez még le­hetne más is. Például úszás a pillanatnyi tömeg­hangulattal. De hogy meny­nyire nem erről van szó, erre a tiszaugi történet szol­gáljon példának. Nagyon nagy a járás lakóinak bi­zalma a járás vezetői iránt. Nemrégiben negyvenkét tiszaugi parasztember leve­let írt a járási pártbizott­ságnak;* személyi változást kérve. A kunszentmártoni járási pártmunkások és ta­nács funkcionáriusok ki­mentek a faluba, tájékozód­tak, tapasztalatokat gyűjtöt­tek, összehívták a negyven­két levélírót és azt mond­ták: Mm tudnak egyetér­teni, Immár harmadszor tanácskoznak ilyen népgyű- lésszerűen a tiszaugiakkal, s elfogadható indokkal. Azt kérték tőlük: legyenek tü­relemmel év végéig, adja­nak alkalmat a bizonyításra azoknak, akikről szó van. S ne bolygassák meg ilyen nagy munkálatok kellős kö­zepén átszervezéssel a han­gulatot. Világos beszéd. — Olyannyira, hogy a tiszaugi parasztemberek elfogadták az okos tanácsot, s eszerint tettek. Ilyen közeli a nexus, szinte munkabarátság szám­ba menő a kunszentmárto­ni járásban a vezetők és az emberek között. Jómagam is részt vettem olyan já­rási párt és tanács végrehaj­tó bizottsági ülésen, amelyet Szelevényen tartottak meg, miután a szelevényi dol­gokról tárgyaltak. De hal­lottam, hogy Cibakházán és Nagyréven is ugyanez történt. Legutóbb Kunszent­mártonban járva pedig Öcsödre indulóban talál­koztam Szabófi elvtárssal, a járási operatív bizottság tagjával. Készült a más­napi operatív bizottsági ülésre, mégpedig úgy, hogy előtte elment körülnézni néhány községbe, egyeztet­ni az adatokat alaposan tá­jékozódni. Aztán. A tavaszi száj- és körömfájás! járvány miatt elrendelt zárlatokkal a ha­tárbeli munkák indulása idején lehetetlen volt a járási mezőgazdasági osz­tályt megközelíteni. Erre mit csináltak? Kitelepedett az egész osztály Tiszaugra, a betegségektől védett falu­ba, s onnan irányítottak. A találékonyság, a tenni- akarás jellemző esete ez. És a választókért, megbízó­kért érzett felelősség. Ez su­gallja, hogy a kunszent­mártoni járás vezetőit majd mindig a falvakban talál­juk. Keresztes Péterről, a járási mezőgazdasági osz­tályvezetőről állítom, hogy sötétben nem találna el az irodájába. olyan keveset tartózkodik ott. A kunszentmártoni járás legtöbb vezetője szerény, puritán ember, a pártélet, a közélet tisztaságának ki­tartó katonái. Előttük tör­vény az önképzés. A járási pártbizottság egyik titkára államvizsga ügyekben volt távol a minap. Czakó Sán­dor járási tanácselnök pe­dig hamarosan jogi diploma birtokosa lesz. Jó lenne, ha az üzemi termelőszövetke­zeti vezetőktől is ugyan­ilyen szigorral követelnék meg a szakmai, politikai ta­nulást. Mert e tekintetben nem „elit” a járás. S azt se nagyon érti az ember, hogy egy ilyen igazán jó kis járásban hogyan lehet­séges évek óta szelevényi ügy, miért gyengélkedik még mindig az ottani szö­vetkezet? ¥7 z az árnyékos oldal. Hogy nem sokáig marad az, arra biztosíték­nak hiszem a járás eddigi hangyaszorgalmú munkál­kodását. Borzák Lajos A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok me­gyei Bizottsága július 2-án soronkívüli ülést tartott. Az ülés napirendjén szer­vezeti kérdések szerepel­tek, melyeknek előadója Csáki István, a KB tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára volt. Részt vett az ülésen Há­zi Béla, a párt Központi Bizottságának osztályvezető helyettese. Csáki István elvtárs a megyei párt-végrehajtó bi­zottság nevében szervezeti és személyi változásokra tett előterjesztést. A megyei pártbizottság a javaslato­kat magáévá tette és a kö­vetkező egyhangú határo­zatokat hozta. Oláh György elvtársat, a megyei pártbizottság tag­ját, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagját ér­demeinek elismerésével fel­mentette pártbizottsági és vb tagsági megbízatása alól, mert a Politikai Bi­zottság javaslatára Oláh György elvtársat a Heves megyei Pártbizottság 1965. július 1-én tartott ülésén a Heves megyei Pártbizott­ság első titkárává válasz­totta. Lázár Mihályné elvtárs­nőt, a megyei pártbizottság tagját, az SZMT vezető tit­kárát, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagját fel­A Szolnok megyei Tanács július 2-án Csáki István­nak, a megyei pártbizott­ság első titkárának, megyei tanácstagnak elnökletével soronkívüli ülést tartott. Az ülésen Csáki István elvtárs ismertette a megyei párt­bizottság javaslatait és a megyei tanács vb határo­zatait és javaslatait a me­gyei tanácsban végrehaj­tandó személyi változások­ra vonatkozóan. A megyei tanács ülésén részt vett Hári Béla, a párt Központi Bizottságá­nak osztályvezető helyette­se, és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanács- szervek osztályának veze­tője. Szolnok megye Tanácsa a javaslatokat és határoza­tokat tudomásul vette és egyhangúlag jóváhagyta. Oláh György elvtársat más irányú, fontos párt­megbízatása miatt a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga, érdemeinek elismeré­sével felmentette a megyei mentette a párt-vb tagsága alól, mivel Lázár Mihály­né elvtársnő az MSZMP Központi Bizottsága két­éves pártfőiskolájának hallgatója lesz. Vad András elvtársat, a megyei pártbizottság tag­ját, a pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetőjét, Ungor Ti­bor elvtársat, a megyei pártbizottság tagját, a pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét és Fodor Mihály elvtársat, a megyei párt- bizottság tagját, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, a megyei párt vb tagjaivá választotta. A megyei pártbizottság kiegészítése: A személyi változások következtében megüresedett hely betölté­sére a megyei pártbizottság a póttagok, közül a teljes jogú tagok közé beválasz­totta: Varga József elvtár­sat, a Szolnok megyei Nép­lap főszerkesztőjét. A megyei pártbizottság javasolta a megyei tanács vb-nek, hogy Oláh György elvtársat mentse fel vb el­nöki tisztsége alól és Fo­dor Mihály elvtársat, a megyei párt-vb tagját, a megyei tanács vb elnökhe­lyettesét válassza meg a megyei tanács vb elnöké­nek. tanács vb elnöki tisztsége alól és Fodor Mihály elv­társat, a megyei tanács vb elnökhelyettesét felmentette a vb elnökhelyettesi tiszt­sége alól és megválasztotta a megyei tanács vb elnö­kévé. Bárdi Imre elvtársat, a megyei tanács tagját, a megyei ttnács vb művelő­désügyi osztályának vezető­jét a megyei tanács vb taggá választotta meg és jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatát, amely szerint Bárdi Imrét vb elnökhe­lyettessé választotta meg. A megyei tanács Hack Márton elvtársat, a megyei tanács vb tagját megyei tanácstagi megbízatásának meghagyásával más irányú, fontos társadalmi megbíza­tása miatt felmentette a megyei tanács vb tagsága alól és Szántó István rend­őr alezredes elvtársat, me­gyei tanácstagot megválasz­totta a megyei tanács vb tagjává. Pénteken a parlamentben kibővített ülést tartott az Országos Béketanács. Meg­jelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, nemzetközi Lenin-békedíjas, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá Rónai Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke, Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. Ott volt politikai, gazdasági és kul­turális életünk számos más vezető személyisége. Dr Sík Endre, az Orszá­gos Béketanács alelnöke nyitotta meg a tanácsko­zást. Javaslatára az ülés részvevői néma felállással A Tiszamenti Vegyimű­vek szállító üzemének Áp­rilis 4 szocialista brigádja is vállalást tett az árvízká­rosultak segítésére. A _ bri­gád huszonkét tagja vállal­ta. hogy műszakon kívül tíz adóztak az Országos Béke­tanács két elhunyt vezetője, Szakasits Árpád elnök és Bóka László alelnök emlé­kének. Ezután dr. Dezséry László, az Országos Béke­tanács főtitkára terjesztett elő referátumot a július 10-én összeülő helsinki bé- kevilégkongresszus hazai és nemzetközi előkészületeiről, programjáról, valamint a magyar békemozgalom ha­gyományos tavaszi béke- demonstrációjának eredmé­nyeiről. Az előterjesztést véleménycsere követte. A hozzászólásokra De­zséry László válaszolt, majd az Országos Béketanács egyhangú határozattal nyi­latkozatot fogadott el. kénnel, vagy foszfáttal telt vasúti kocsi kirakását el­végzik. Munkájuk értékét — 1600 forintot — nem ve­szik fel, hanem átadják az 10 200-as csekkszámlára. Megszűnt az árvíz­védelmi készültség a Tiszán A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő Tisza szakasz és mellékfolyóinak árvíz- védelmi szempontból mértékadó vízmércéin a vízállás az I. fokú készültségnek megfelelő szint alá süllyedt, így az egész területen, a még fokozatban lévő szaka­szok I. fokú készültségei július 2-án 12 órakor meg­szűntek. Szolnok megye Tanácsának ülése Forró mezőkön Dac a sárral — Segítség Bács megyéből Kézikaszások rajtrakószen — Milyen mély? — Legalább húsz centi válaszol a kombájn mögött ballagó. A kombójnos arcának por maszkja mögül bosszús fintort vág és tovább ér­deklődik. — Ússzunk tovább, Olasz elvtárs? — szavait harsány hahota kíséri. — Ússzatok, Boldikám — sóhajt a főagronómus. Az SzK-3 motorja felbődül és szokatlan feladatát teljesít­ve továbbcupjpog. Kunszentmártonban és környékén az elmúlt vasár, nap több mint 46 millimé­ter eső esett. Alaposan fel­ázott a talaj. Az elhangzott párbeszédre ezért kerülhe­tett sor. ugyanis a kombájn jó húsz centire süllyedt a nedves agyagtalajba. A természet kissé mes- tréfálta a szövetkezet veze­tőit, mert a talaj felszíne csalókán porzott a száraz­ságtól. A Búzakalász tag­jainak még sincs más vá­lasztásuk, vágni kell a ga­bonát; — Az őszi árpa teljesen beérett. nem várhatunk egyetlen napot sem — mondja Olasz József főag­ronómus. — Ma kezdtünk bele ebbe a táblába, de nagyon nehezen haladunk. A három kombájn a kun­szentmártoni Gépállomás tulajdona. Egyelőre csak kettő indult meg közülük, de a kombájnosok már pa­naszkodnak; — Kértük a vezetőinket, hogy javítsanak a tavaly megállapított normán, mert nőst a talaj rosszabb és a kalászos is kúszáltabb, A Búzakalászban meg­szervezték a kéziaratást Is. — Alpárról és Szegvár­ról mintegy 70 embert vá­runk a jövő hét elejére — mondja a főagronómus —» így aztán teljes kihasználás­sal dolgozhat majd az üze­mi konyhánk A teljes be­induláskor 40Ó emberre főz­nek majd a szakácsaink. Csépán a Petőfi tagjai a községbe vezető út mellett kezdték meg az őszi árpa vágását. Azaz megkezdték volna. de Győri József kombájnos — aki az első vágást megtette — sürgősen lánctalpasért kiáltott; Győri ötödmagával és a kombájnokkal együtt már tavaly is itt kezdte az ara­tást. A _ kiskunfélegyházi gépállomág dolgozói. Magó István, a tsz bri­gádvezetője szerint Győriék az idei nehéz aratásban csak öregbítik a Bács me­gyei kombájnosok jó hír­nevét. A nehéz talaj ellenére mégis beálltak a tábla egyik aránylag száraz sarkába. Igaz, a motorok erőlköd­nek, meg-megesúszik a ke­rék. de az MTZ vontatta gabonaszállító pótkocsik a nap folyamán nem egyszer fordultak a magtár és a kombájn között. Nagy Ferenc, a tsz ;,újonc” műszaki vezetője pótkerekejt felszerelésén tö­ri a fejét. — Négy elsőkerékkel a kombájn jobban fekszi a talajt — magyarázza lelke­sen;’ Ötletes elgondolása re­mélhetőleg megkönnyíti a Petőfi 1950 hold gabonájá­nak betakarítását. Ugyanis Csépán vasárnap (évtizedes rekord) 50 milliméter eső- mennyiség hullott; Ezek az első napok ne­hézségei. Talaj, géphiba, időjárás és még ezer ne­hézség tornyosul ilyenkor az aratók elé Bízunk ab­ban. hogy az idén is beta­karítják majd az ország ke­nyerét, e forró mezőkön. weither — Á 10.200-as csekkszámlára

Next

/
Thumbnails
Contents