Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

19Ö5, július 20. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAE 5 Belépés csak rendes ruhában, jó... A kunhegyesi művelődési ház egy éve Egy évvel ezelőtt kiván­csiak tömege ácsorgott a bejárat előtt. Az újonnan avatott művelődési ház előcsarnokában megnéze­gették a modern berende­zést, az olvasószobában ki­próbálták a 6Üppedő fote­leket. Aztán megkezdődtek a hétköznapok. Oláh József a művelődé­si ház vezetője és beosz­tottjai fáradhatatlanok vol­tak a felvilágosításban, a meggyőzésben. Segítettek nekik azok, akik törzsven­dégek lettek. Kialakult a közvélemény: ebbe a szép modem épületbe csak ren­des ruhában, józanul lehet bejárni. Egyre kevesebb lett a vita. Ma két-három esetben fordul elő havonta, hogy a meg nem felelő megjelenés vagy viselkedés miatt figyelmeztetni kell valakit Három kizárásra került sor az egy év alatt. Ekek közül az egyik fiatalt visz- szafogadták, azóta az égvi­lágon semmi baj sincs vele. Van még a tsz-fiatalok közül jónéhány, aki nem jár ide. Azt mondják, túl Falusi kedvenc az Olcsó Könyvtár A „becsület kosár" telve marad Az esztétikai igény még csiszolandó A könyvtárak és könyves­boltok ajtaja sokszor nyílik, csukódik naponta. Jönnek a vásárlók, kölcsönzők, diá­kok. tanárok, a helység or­vosa és a vízvezetékszerelő, a fodrász. Minden rendű és rangú ember megfordul a könyvesboltban, a könyv­tárban. S az utóbbi időben egyre gyakrabban nyomják le a kilincset a tsz-ben dol­gozok, a parasztemberek. Egyre gyakrabban, de még nem elég gyakran. Túrkeve tipikus mezővá­ros. Lakosságának túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él. a földeken, az állatok mellett, a gépeknél dolgo­zik. S hogy tükröződik ez a könyvesboltban? A köny­vesbolt vezetője Márki Gá- bomé elmondja. hogy a könyvheti forgalom 15 500 forint volt. S a nagy for­galomban sok volt az is­meretlen arc. Valahogy a parasztemberek is jobban érdeklődtek. Igen ám, de a háztól házig mozgalom 400 forint, a becsületkosár 170 forint, az utcai árusí­tás 1500 forintot forgalma­zott mindössze. Pedig ezek azok a formák, amelyek a legközelebb kerültek a parasztsághoz. Persze eredmény van, például sok fogy az Olcsó Könyvtárból és azokat igen­Viharszünet- rekord — Az adóállomás felett elvonuló zivatar miatt adá­sunkat megszakítjuk — hangzott el jónéhányszor már az idén ez a rendkí­vüli híradás a Kossuth-rá- dióban. Ilyenkor a szakem­berek kikapcsolják a laki­hegyi nagyadót. az anten­natornyot „leföldelik”, az adás szünetel. A viharszünetek a sok évi gyakorlat alapján me­netrendszerűen májusban kezdődnek, s az időjárástól függően augusztusig tartják magukat. Az idei május sze­rencsésen alakult, a június azonban „kitett magáért”, nemcsak pótolta az előző hónapi „kiesést”, hanem vi_ harszünet-rekordot is ho­zott A múlt hónapban na­pirenden voltak a zivata­rok. a viharok, s emiatt a Kossuth-rádiónak összesen 15 óra 50 percnyi műsora maradt el. Június 27-én megdőlt a viharszünet egy napi hosszúsági rekordja is. Azon a vasárnap délutánon ugyanis három ízben is le kellett állítani az adót. ösz- szesen 3 óra 56 percre. A futball-rajongók ritka sze­rencséjére két viharszünet között másodpercre pontos kezdéssel sikerült végig közvetíteni a magyar—olasz válogatott labdarúgó mér­kőzést. csak a fejkendős nénikék veszik meg. De csak az újakat, mert sok már meg­van belőle a kis házakban. Az irodalom remekei el­jutnak — ha még nem is nagy számban — a városika lakóihoz, bár a könyv még nem esztétikai igényt elé­gít ki, ez mégcsák nem is másodrendű szempont. A frontáttörés még nem tör­tént meg, a parasztság még nem vált állandó és főleg céltudatos vásárlóvá. S a túrkevei példa jellemző. — így van ez a Jászságban is. s a Tiszazug falvaiban egyaránt. ' — ht — előkelő nekik ez a hely; Inkább az étteremben szó­rakoznak. A minap az épü­let előtti parkban sétált este vagy húsz—harminc fiú. Nagyobb részt ifjú szakmunkások. Azt mond­ja az egyik közülük M. József, a vízgépészeti vál­lalattól: — Józsi bácsi, magam sem tudom, hogy mi van velem. De nem tudok be­menni, valami visszatart. Mintiha nem lenne az enyém. Tudom, hogy szép, dehát nem tudok feloldód­ni. Az ilyen fiatalokat még kézen kell fogni, számukra kell szervezni néhány ér­dekes foglalkozást. Ök még nem gazdák, legfel­jebb nézők. A jellemző azonban a rohamos térhódítás. íme néhány szám: 1963-ban 22 klubfoglalkozást tartottak, kilencszáz fő részvételévei. 1964-ben 67 foglalkozáson több mint háromezren és 1965 első félévében százét klubfoglalkozáson hétezer- négyszázán jelentek meg. Sokan járnak szakkörökre, műsoros estekre, no meg persze táncmulatságra. — Nyáron sem szünetel az út­törőfoglalkozás, a nyugdíja­sok klubja. Esztrádműsor a múlt héten volt, és augusz­tus elsejére fővárosi művé­szek keresik fel a műve­lődési házat. Sokat formálódott egy év alatt az emberek ízlése, fel­fogása Kunhegyesen. S eb­ben része van az új modern művelődési háznak, és az emberek tudatát, ízlését, viselkedését tervszerűen alakító művelődési munká­soknak. — ht — Évadzáró értekezlet a Szigligeti Színházban A festőtárban már az új évad megnyitására készül­nek. Képünkön: Bata Mihály festőtárvezető mozaik szőnyeget készít Vasárnap délután utoljá­ra jöttek össze az 1964—65- ös évadban a színház mű­vészei, adminisztrációs és technikai dolgozói. Az évad­záró társulati ülésen Be- rényi Gábor igazgató érté­EGY SZOBALÁNY NAPLÓJA FRANCIA FILM kelte az évadot, és elbú­csúzott a színház távozó tagjaitól, Téry Árpád fő­rendezőtől, Bűrös Gyöngyi­től, Fonyó Istvántól, Holl Istvántól. Pásztor Erzsitől, Molnár Miklóstól. Ezután Elek Lajos, a megyei ta­nács és Császtvai István, a megyei pártbizottság ne­vében köszönte meg a tár­sulat áldozatos munkáját, amelynek eredményekép­pen négyszázöt előadáson száznegyvenezer ember te­kintette meg a bemutatott műveket, s az egyik legní­vósabb előadás a televízió két és félmilliós nyilvános­sága előtt aratott sikert. A köszöntők után került sor a jtitalraak átadására. Igen sok színész, műszaki és adminisztratív dolgozó kapott kisebb-nagyobb ösz- szegű jutalmat, illetőleg fizetésemelést. Csak egy betű a különbség... A laikus nem is sejti, milyen nehéz mentesíteni a hibáktól a sajtóterméke­ket. Még szedés közben is, akár egyetlen betű elté­vesztve komolytalanná te­heti a legmegfontoltabb, legszebb gondolatot is. Várhegyi Imre, a Műszaki Könyvkiadó korrektori cso­portjának vezetője évek óta gyűjti már azokat az ilyenféle hibákat, amelye­ket saját maga javított ki a kefelevonatokon. Közü­lük néhány válogatott pél­dányt most mutatott be a nyomdaipari szakemberek­nek. Egyik-másik teljesen megfosztja minden érte­lemtől a mondatot, mint például az a „kanpók”, amelyet a vitla-kötelek felerősítésére használatos kampók helyébe ügyeske­dett a szedők kis ördöge. Talán valami öreg-házas szedő tudatalattija tört a felszínre, amikor a Hősök tere nevében a nősöket emlegette hősök gyanánt. Más esetben szinte szándé­kosságra gyanakszik az ember, amikor a t és a b felcserélése folytán ezt a mondatot olvassa: „Ilyen bárgyú előadást nálunk még nem tartottak”. És va­jon kire gondolt a szedő, amikor az 1 betűt kihagyva a vezetők „részeges” tevé­kenységéről írt? Viszont bizonyára nem a TÜKER-t bírálta az a fűtéstecnoló- giai szakkönyv, amelynek kefelevonata a fűtőérték fogalmát a tüzelőanyag el­égetésekor keletkező „kő­mennyiségben” határozta meg. A nyomdák huncut kis manója azonban más mó­don is szeret incselkedni a , .........., , 'tttifiw— k önyvek készítőivel. Egy műben Kisfaludy Sándor egyik verse szerepelt, de kissé rövidnek bizonyult: a szedés után maradt még egy kis üres hely a lapion. A szedő tehát sokéves gya­korlatához híven beleko­pogta a szokványos formu­lát: „Szerző, ide még két sort!” A kérést azonban a korrektorok nem tudták teljesíteni. A szerzővel — rajtuk kívül álló okok miatt — nem sikerült érintkezésbe jutniok... Minden jó ebben a film­ben és mégis egészében csa­lódást okoz. A jól kimunkált típusfigurákat kitűnő színé­szekkel hitelesen jelenítik meg, s a történések realitása megfellebbezhetetlen. Octa- ve Mirbeau regényéből L.iis Bűnnel és Jean-Claude Carriére szakszerű mőzgó- gépjátékot írt. Jeanne Mo­reau bán nem csalódtunk, s a szobalány méltó partnere — Georges Geret — Joseph, Daniel Ivemel — Mauser kapitány, Jean Ozenne — az öreg Rabour személyé­ben. Ez a film iskolapéldája lehetne annak az esztétikai tételnek, hogy a drámában tipikus emberek, tipikus kö­rülmények között tipikusan cselekszenek. Ezért nem is lehet említésre méltó ”o- gyatékosságot találni ben­ne. De iskolapélda-jellegé­ből következően olyat se találunk, ami különöskép­pen megragadó, meglepő volna, ami feltárná a néző előtt az élet különös össze­függéseit. Az élet megy to­vább, sem jobban, sem rosszabbul, mint eddig — mutatja a film befejezése —, de a néző nem nyert különös élményt a közben történtekből. Igén, van ilyen és ez mind igaz — ennyit gondolhatunk, ha visszaemlékezünk egyes je­leneteikre, szituációkra. Min­den igaz benne, de ezek már ezerszer elmondott igazságok. A jó rendezés és a kitűnő játék azonban mégis kiemeli az Egy szo­balány naplóját a sablon­filmek közül L. L. Új-Zélandban íretették. Kondoroson aratják... A föld túlsó oldaláról, a 20 000 kilométerre levő Uj- Zélandból egv vászonzacs­kóban nemrég ismeretlen növény érkezett Budapest­re a Gyógynövénykutatóin­tézetbe. A feladó egy Wel- lington-környéki botanik'is. kert vezetősége, csuprán annyit írt a kísérőlevélben, hogy a növényt solanum laciniatumnak hívják, s még megjegyezte, hogy ér­demes tanulmányozni a nö­vény gyógyhatását. A laboratóriumban hama­rosan ki is mutatták, hogy a növény nedvei erőteljes hormonkeltő hatásúak, a Solasodin néven ki is von­ták belőle egy új hormon­termelő szer alapanyagát. A solanum laciniatum hóna­pok alatt karriert futott be Magyarországon, s a palán­ta, amelynek magvat Uj- Zélandban vetették, itt fej­lődött, szaporodott. Űj gyógynövényünket az idén már ezer holdon termeszt­jük, elsősorban Kondoro­son, Dunaföldváran és Mis­kolc környékén; Vakáció most van ...! Hol focizzanak? Ki készít játszó­eszközöket ? Felmérik a lehetőségeket Néhány pajtása ne­vében írt ‘ levelet szerkesztőségünknek Sági István (Szolnok, Kőműves út 21). Pa­naszolja, hogy a szomszédos Balassi Bálint utcában nem engedik őket focizni, máshol pedig nincs a környéken olyan hely, ahol játszhat­nának. Megkerestük a városi ta­nács vb építés-közlekedési osztályán Torkos László kertészmérnököt. — Szolnok e szempont­ból teljesen elhanyagolt* kevés a játszótér és a grund. A fenti esetben, a IX. kerületben egy bölcsőde épül a játszótér helyén. Máshova nem lehetett ten­ni, mert csak ott volt hely. — A Kőműves utcában ez évben ismét kialakítunk házhelyeket. Véleményem szerint azt kell tenni, hogy két, vagy három telket üresen hagyunk, ahol ját­szótér lesz, és futballozásra is alkalmas térség. Ez év­ben sajnos nem készülhet el. mert ott vannak a fa­iskola csemetéi, s azokat 5sszel fogják kitelepíteni. — Éppen több kérés van nálunk hasonló ügyben. A Körösi út, a Vosztok út, valamint a Verseghy út környékének lakói játszó­teret kémek. Hamarosan megkezdjük a Verseghy és a Vosztok útnál a terep- rendezést, növények kiül­tetését és padokat helye­zünk el. Néhány helyen már megnéztük, s az egész várost fel fogjuk mérni: hol lehet játszóteret kiala­kítani. Probléma az is. hogy játszóeszközöket vá­sárolni nem lehet, a helyi kertészeti vállalat, csak ja­vítani tud. Megfogjuk ke­resni a Vas- és Faipari Ktsz-t, a Vasipari Vállala­tot. hogy ők készítsenek j átszóes 7k őzöket. A vakáció most van. A tervek megvalósulásáig mit lehet tenni? „Kérem a szerkesztőséget — írta Sági Pista — írion a la­kóknak, hátha meglágyul a szívük, hisz ők is voltak fiatalok”. Ezúton tolmácsoljuk a kérést. Mindazoknak, akik­nek ..kemény’’ a szivük: engedjék játszani a gyere­keket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents