Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

1963; Július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan vélekednek az asszonyok: I „szigorú" férfiakról, z elegáns iskolásgyerekekről, z üzleti zárórákról és nők általános műveltségéről Akik megválasztották a több mint kétezerkétszáz vezetőségi tagot a nőtaná­csokba, azok nemcsak sza­vaztak. mintegy félezrein vé­leményt is mondtak, javas­latokat, hosszú időre érvé­nyes észrevételeket tettek. Ezeket az észrevételeket összesítette dolgozta most egybe a nő- finács megyei végrehajtó bizottsága. Azzal a szán­dékkal, hogy segítsenek az észrevételek, javaslatok ér­vényesítésében. Többször elhangzott pél­dául a termelőszövetkezeti nőgyűléseken, hogy nem egyforma az elbírálás, a szigor. A tagokhoz sokszor túl kemények, a vezetők iránt viszont esetenként túlságosan is elnézőek, ha hibát követnek el. Különö­sen előtérbe kerül a szi­gor, ha asszonyokról van szó. A vb ezekből az észre­vételekből azt a következ­tetést vonta le, hogy a tsi nőbizotliságoknak követke­zetesebben kell képviselni az asszonyok igazát. Voltak egyéb kifogások is, melyek elrendezéséhez szántén több helyen kérték a nőtanácsok segítségét. — Például: szokássá vált is­kolákban. hogy a nyolcadik osztályosok túlságosan költ­séges ballagásokat rendez­nek. A kiadásokat csak te­tézi az, hogy sok szülő vásárol gyermekének drága holmikat. Azért, hogy az ő lánya, az ő fia legyen a .legelegánsabb” az iskolá­ban. Ez pedig költséges ver­sengést szül. Régi, de ma is idősiérű gondja több falusi asz- szonynak az üzletek nyitva - tartása. Űjszászon például ezekben a napokban is méltatlankodnak a szövetkezeti asszonyok mert kora reggel és este, amikor ők nincsenek a ha­tárban. az üzletek zárva vannak. A szomszédban, Zagyvarékason viszont nem­csak a boltosok, a peda­gógusok is segítik a határ­ban dolgozó háziasszonyo­kat. Az üzletek reggel ko­rán nyitnak, a pedagógusok pedig nyári napköziben vi­gyáznak a gyerekekre. Joggal állapította meg a vb. hogy az ilyen panaszok orvoslásában. a helyzet megváltoztatásába a nöta- nácsok sóikat segíthetnek. Hogyan és mit tanultak, hogyan és mit tanuljanak az asszonyok? Ez volt a másik kérdés a vb előtt. A különböző tanulási lehetőségeket — pártokta­tást, nők- és szülők akadé­miáját, a szaktanfolyamo­kat stb. — tizenháromezer ssszony és leány vette igénybe tavaly. Az idén legalább hasonló érdeklő­désre számíthatnak. 1963 óta felére csőikként viszont az általános isko­lába beiratkozott nők szá­ma. A középiskolák leve­lező tagozatain tartják az előző évi jó arányokat. Dicséretesen növekszik az asszonyok érdeklődése a szakmai tanulás iránt is. Nagykörűben és Fegyver- neken például szaktanfo­lyamot járt egy-egy asszony- brigád. Az*án együtt ma­radtak: szakmunkásként, — szocialista címért küzdenek. A jövő oktatási évben legfőbb törekvés leket te­hát: az alapfokú és közén- fokú műveltség megszerzé­se, politikai, általános is­kolai, valamint szakmai tárgyakból egyaránt Kinél melyik „tantárgy”' a leg­sürgősebb. Ami pedig szintén mindennapi „lecke“ a nőtanácsoknál: Segíteni a nyári és az őszi betaka­rítást. Ha úgy adódik, akár társadalmi brigádok szer­vezésével is. Törődni a gyermek és családvédelem­mel, erősíteni az iskola és a szülők szeptemberben megújuló kapcsolatát, stb., stb. Ezekről tanácskoztak a nő tanács megyei végrehaj­tó bizottságának tagjai, Ba­kon dl Béláné, Borsányi já- nosné. Eckbauer Józsefné, Kiss Józsefné, Lantos Ist­vánná, dr. Lengyel Berta­lanná. Mészáros Istvánná, Nagy Sándorné és Ráczi Ferencné. Tanácskozásuk visszapillantás volt az év első felére és egyben előre­tekintés az új félév teen­dőire. 30—40 fok árnyékban és a műhelyben Munka után munkaruhában — Mennyi idő von még hátra a rekonstrukcióig ? Az ÉM Üvegipari Orszá­gos Vállalat karcag—berek­fürdői gyáregységében, bár növekedett a termelési ér­ték. csökkent az üzemi balesetek száma. Az el­múlt öt év alatt olyan bal­eset nem történt az üzem­ben, ami súlyosabb követ­kezményekkel járt volna. Az idén is egy könnyebb baleset volt mindössze, mely öt nap munkakiesést oko­zott. Minek köszönhető ez? Annak, hogy betartják a munkavédelmi előírásokat. Rendszeresen tartanak mun­kavédelmi ellenőrzést, ahol hibát észlelnek, azt azon­nal kijavítják. Ezenkívül a dolgozók rendszeresen rés át­vesznek a baleseti oktatá­sokon. Megfelelő az üzemben a munkások egészségügyi el­látottsága is. Rendszeres szűrővizsgálatokat tartanak. Hiba azonban, hogy az üvegtechnikában dolgozók részére még mindig nem tudnak megfelelő levegő- keverést biztosítani. Ezért ilyenkor, nyáron a műhely­ben 30—40 Celsius fok me­leg is van. Szociális ellátás terén már kevésbé dicsekedhet eredménnyel a karcag—be­rekfürdői üveggyár. Bár a védcételek, a védőitalok, a munka, és védőruhák biz­tosítottak az előírtnak meg. felelően, öltözőszekrények is vannak, azonban külön helyiség nincs, ahová eze­ket az öltözőszekrényeket elhelyezzék. így az embe­rek nem tudnak hol átöl­tözni, s általában munka­ruhájukban mennek haza. Nem megfelelő a fürdő és a WC sem. Az üzemben dolgozók szo­ciális helyzetében jelentős változás lesz majd a har­madik ötéves tervben, ami- kőris több mint harminc­millió forintos értékkel úgynevezett második re­konstrukciót hajtanak vég­re. Ekkor megfelelő öltöző, fürdő, étkezdét építenek majd. Az üveggyárban tavaly megközelítőleg 100 ezer fo­rintot fordítottak szociális juttatásokra: munka- és védőruhára, védőételre és védőitalra. Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a Mars többi képét Az első három Ma re-köp közzététele után — jelent­tették be szombaton a Pa­sadénál Ürkísérleti köz­pontban — egyelőre szüne­teltetik a Mariner—4 által készített fotók nyilvános­ságra hozatalát. A világ csak akkor ismerkedhet meg a Mars-rakéta áitai készített teljes sorozattal, amikor azok tanulmányo­zása és a képek elektroni­kus módszerekkel történő korrigálása befejeződik. Mint már hírt adtunk róla Pasadenában szomba­ton sajtóértekezleten mu­tatták be a Mariner—1 ál­tal készített 2. és 3. fotót az újságíróknak, összesen hat képet adtak át a sajtó­nak. Robert B. teighton. a kaliforniai technológiai in­tézet tudósa a felvételeket kommentálva elmondotta, hogy a lefénvlcépezett te­rületeken földi teleszkópos megfigyelések során látták azokat a sávokat, amelye­ket Mars-csatornáknak neveztek el — a fotókor) viszont csatornának semmi nyoma. sőt. semmiféle olyan hosszú alakulat nem látható ami a „csatornák­hoz” hasonló benvomást kelthetne egy távcsöve) végzett földi megfigyelés során (AP) 'x'‘ Amikor a normás betoppan... MIT CSINÁL A RAJZOLÓ, HA NEM RAJZOL? Osztályozzák az uborkát a horti dinnyések a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-ben. A Tisza Cipőgyárban mindig nagy gondot fordí­tottak a munkanormák rendben tartására. A fizi­kai dolgozók között végzett munkanapfelvételek ered­ménye, hogy a munkások­tól függő veszteségi dők feltárásával és megszünte­tésével a cipőgyárban több mint hat százalékkal emel­kedett a termelékenység. A belső tartalékok feltá­rásánál azonban nemcsak a közvetlen termelő munká­val foglalkozók megfelelő leterhelését kell megállapí­tani, hanem az improduk­tív munkaerők számát is. A normacsoport ezért — egyelőre kísérletképpen — április hónapban minta­vételes munkanapfelvéteií készített a nyolc főből álló műszaki rajzoló' részlegnél. A felmérés, annak ellené­re, hogy plusz—mínusz 10 százalékos eltérést tártál, mazhat, érdekes dolgokat tárt fel. ötszázkilencvenkét eset. ben toppantak be és' végez­tek méréseket a normások a rajzolók helyiségében. Megállapították, hogy a műszaki rajzolók munkája, val kapcsolatban az általá­nos munkanap megoszlás­nál az a legjobb mutató, amely a csoport leterhelé­sét tükrözi. Az összesített eredmény szerint egy főre vetítve, ki­jött, hogy a 480 perc tény­leges munkaidőből 375 per­cet dolgoznak a munkahe­lyen és a műhelyekben, 38 perc az az idő. amit mun­kahelyen töltenek ugyan.de látszólag nem dolgoznak. További 53 perc megy ar­ra, hogy a gyárból edzésre, iskolába (oktatni), légóki- képzésre és KISZ ügyekben járnak el. Ismeretlen he­lyen tartózkodnak 14 per­cet. A fenti adatok alapján 21,8 százalékos nem mun­kával töltött tevékenység tapasztalható, ami azt je­lenti, hogy állandóan 1,75 fő létszámfelesleg van. Ha leszámítjuk a nem munkával töltött 38 percet, amikor a rajzoló az aszta­lánál ül. de nem rajzói (feltehető, hogy a rajz.jobb megoldásán töpreng), még akkor is pontosan egyel több műszaki rajzoló van. mint amennyi a feladat megoldásához szükséges len­ne. Ezek után a vállalat ve­zetőin a sor, hogy a feltárt hiányosságot a legrövidebb időn belül megszüntessék. Reméljük, hogy a Tisza Cipőgyár példája nyomán egyre több üzemből adha­tunk hasonló jó kezdemé­nyezésekről hí reitet. A mindjobban érződő túlmé­retezett adminisztratív és egyéb improduktív létszám megfelelő arányának kiala­kításához minden vállalat­nál következetesen alkal­mazni kell a munkanap fel­vételeket. — b. j. ­Hej halásznő, halásznő... Valahol, talán a Duná­nál még van egy nő, de az már halászmester. Váradi Gyuszi bácsi mondta mi­kor lenn volt a pesti fő- igazgatóságunktól. Én csak halász vagyok, mint a töb­bi hat a férfi brigádban. Csak a takarmányt nem zsákolom, mert azt nem bírnám. De csinálom mind­azt, amit az uram paran­csol, mert ő Itt a halász­mester Telekhalmán. Kü­lönben a férjem által let­tem halász is. Szegedi ha­lász volt az uram, mikor hozzá mentem. Azelőtt még csak nagy halat sem láttam, Kiskun­félegyházán cseperedtem fel. és a békától éppúgy féltem, sikongatva ugrot­tam félre, mint minden lány. Hanem aki halászhoz megy férjhez... Az uram beiratkozott magánúton ha- lásZkŐDZŐ iskolára. Este fá­radtan jött meg a vízről, segítettem neki. Amíg va­csorázott. mosakodott, mi­egymás én hangosan felol­vastam a tankönyvekből, így tanult és én is kérdez­gettem vissza. A vége az lett, hogy az uram ötösre vizsgázott, de bennem is ottmaradt a tudás, meg felébredt a szakma szere- tete. Mióta aztán Telekhal­mán vagyunk... Különben éppen mikor ide kerül­tünk még be se fejeződött teljesen az építkezés. A szikes, kiégett legelőkből elvadult rizstelepekből csi­nálták itt meg ezerhárom­száz holdon az ország har­madik legnagyobb halgaz­daságát. Az uramra Telek­halmát bízták, háromszáz­hatvan holdas nagy tó ez, az idén is húsz vagon ha­lat várunk belőle. A hozzá beosztott halászok? Két ku­bikos az építkezésről ma­radt vissza, egy kocsis, egy rakodómunkás és egy bi­valyos. Még úszni is csak kettő tudott közülük. Tény­legesen egy halász volt kö­zöttük, Balogh János. Na­gyon rendes emberek mindannyian, dehát kellett valaki, aki legalább vala­mit ért a halgazdálkodás­hoz. így volt, így kezdődött. Először majdnem kesztyű­vel fogtam meg a hálóba akadt kecskebékát. Most már? Különben a négyes tó az enyém. Ponty van benne, tiszai hárcsa. com- pó, fogas, süllő. Meg neve­lünk hatvan ezer fehér amurt, szovjet hidegvízi halat. Nemrég ívattunk. Az csuda érdekes munka. Bo­nyolult is, a hal injekció­zás, a halfejés. az ivadék- szűrés. Ez többnyire mind az én dolgom. Egyszer meg is jártam vele. Egy fi­cánkoló' 'ponty úgy beterí­tett ikrával, alig látszott ki belőlem valami. A főha­lász leült nevettében. És mi történt? A következő pillanatban másik hal visz- szafizetett a kárörömért. A főhalászt ugyanúgy le­spriccelte. Ez emlékezetes marad. Ügy látszik a halak is nők­höz húznak inkább, mint a férfiakhoz. Őszi lehalá­száskor a halágyra mutat­va azt kérdezi a főnök: ki mit saccol, mennyi hal le­het benne? Volt aki ötven mázsát, nyolcvanat, s volt aki százat mondott. Mire a főhalász: no Páli Mátyás- né maga mennyire számít? Megnéztem a halágyat, s úgy válaszoltam: szerintem százhúsz mázsa. A főhalász kikötötte; aki megközelíti a pontosságot jutalmul választhat magá­nak a legszebb halból. Dol­goztunk. Ötven... hetven... kilencven... száz mázsa. Már a férjem is verve volt. Végül százhuszonegy má­zsa lett. Látta volna a fér­fiakat. Érezhetően bosszan­totta őket, én meg örültem nagyon. Hogy mit készítettem a díjhalból? Már nem emlék­szem, én ugyanis még va­lamiben elütök a többi ha­lásztól. Nem szeretem a halhúst. Nekem a csirke meg a birkapörkölt a min­denem. A család többije ellenben él-hal a halért. Nem hiába halászcsalád. Mert el is felejtettem mon­dani, a fiam meg békász. A minap is hetvenet kifo­gott, de csak így vakáció- mán csinálja órabérre. S csak azért, kisebb legyen a békakár a tóban. Különben Karcagon kol­légista a nyolcadikos fiarri és az ötödikes lányom. Itt a pusztán nincs iskola. Itt a pusztán még kerekes kód­ból iszunk, tizenegyes lám­pával világítunk, — van, hogy három-négy napi Népszabadságot egyszerre dob be a postás. Ide a leg­közelebbi község, Kunhe­gyes is 12 kilométer. Itt a pusztán már csak öt család lakik mindös^e. Az éjjeli­őr, a halászok és a juhá­szok. De mit csináljunk, a ha­lastavat ugye nem lehet a város közepébe telepíteni. Aztán itt a táskarádió. Ha jó a műsor, kihozzuk a tó­ra. Most is szóltak az em­berek, pénteken a Kovács Apollónia énekel. Árvíz idején is hallgattuk min­dig, érdekelt bennünket, itt a dankasirályok, a susogó sás, a végtelen víz birodal­mában mi lehet odakinn? Mert egy kicsit a halas­tó foglyai vagyunk ám. — Mindig itt kell lennünk. No, de fogja ezt a men­tőövet. beviszem csónakáz­ni a tóra újságíró elvtárs. Ne féljen... Egyszer már a Misa bácsival elmerültünk, úgy megraktuk a ladikot árpával. Jött a hullám, zsupsz. Szerencsére partkö­zeiben, én kiugrottam és az evezővel kihúztam a Misa bácsit is. Nem szól­hatok semmit, meg is be­csülnek a férfiak. Elismer­nek. És a kereset is elég szép. De azért... őszintén megmondom, még mindig nem tudom, nőnek való munka-e ez. Borzák Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents