Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

1865, július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Széljegyzet ízléses hirdetőtábla Jászberényben, a gimná­zium előtt. Tulajdonosa a Hűtőgépgyár. A táblán feliratok, képek. íme az egyik felirat: „Óvodások záróünnepsége”. Nézegetem az alatta lévő képeket. No, de ilyet! Te kis óvodás, hát illik cigarettáz­nod? És te másik? Hogy képzeled? Bort iszol? Egyáltalán milyen furcsa: kicsit nagyra nőttek már ezek a kisóvodások! Tovább nézegetek. A tábla másik oldalán má­sik felirat: „Pedagógusnapi ünnepség”. Érdekes, a képeken csupa törpe emberke. És úgylátszik jel­mezbállal kötötték össze az ünnepséget, mert mi másért öltözött volna közülük két kicsi ember kecskegidának? Ohó! Értem már! Itt csúfos félreértés történt! Megcserélték a képeket. Mily mesebeli gonosz ma­nó követhette el e csínyt? Vagy... netán... hogy- ismondjam... Hm... Igen! Lehetne pontosabban, fi­gyelmesebben is dolgozni! V. V. Tejporon nőnek fel a borjak Jásxboldogházán kezdték először Pest és Bács megye követi Szolnokot Félmillió forintos haszon Karcagon Az újszászi gondozó örül a tejpornak Telj esi tette féléves tervét az Abádszalóki Vegyes Ktsz A PÁRTÉLET FÓRUMA Fiatalodik az alapszervezet Fontos krónika rög­zíti: 1965. május 19-én tóié Bíró Istvánnak (aki koráb­ban a jászberényi szakisko­la igazgatója volt) az or­szágos állattenyésztési fel­ügyelőség osztályvezetőjé­nek és Lakos Ferencnek, a Szolnok megyei felügyelő­ség osztályvezetőjének je­lenlétében itatták meg tej­pótlóval Mgyarországon az első boci-csoportot. Nyugat- Európábam már korábban elterjedt módszerről van szó, de nálunk a boldogházi gyakorlat előtt még csak az állattenyésztési kutatók kí­sérleteztek vele. A tejpótló borjútápkon- centrátum hasmenésgátló szereket, antibiotikumokat és 40 százalékos növényi zsiradékot is tartalmaz. Jel­lemző. hogy Jászboldoghá- eán a módszer bevezetése óta 30 forintot se költöttek az állomány gyógykezelé­sére. De nem ez a tejpótló leg­nagyobb előnye, hanem az, hogy a tejet md ihatjuk meg, s nem a bocik. Az utóbbi időben így is nehe­zen lehet sokszor vajat, tú­rót kapni. Ebbéli jelentő­ségén túlmenően pedig <* tejpótlós menü sokkalta — 6—800 forinttal borianként i— olcsóbb a hagyományos­nál. Egy borjú 18—20 kilo­gramm tápon, 240 liter fö­lözött tejen és 160 liter ví­zen felnőhet. A karcagi Le­nin Tsz főkönyvelője pa­pírra vetette: ők eddig tel­jes tejet itattak, most az áttéréssel fél év alatt nyer­hetnek 550 ezer forintot a tej és a tejpótló árkülön­bözetéből. Gyorsan népszerű, hó­A falvakban működő ta­karékszövetkezetek több, a falusi lakosság érdekeit és kényelmét szolgáló kezde­ményezést valósítanak meg az idén. Már megkezdődött, s előreláthatóan az év vé­gére be is fejeződik a ta­karékszövetkezetek bekap­csolódása a biztosítások szervezésébe. A cél az, hogy az olyan községekben, ahol takarékszövetkezet, A nagykörűi Haladás Termelő- szövetkezetben igáslovak eladók dító is lett a tejpótlás ál­latnevelés. Mint Lengyel Gyulától, a Szolnok me­gyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatójától megtudtuk, már az idén 1800 bocit nevelnek fel tej­pótlón. Már most nyolc tér. melőszövetkezetben alkal­mazzák a módszert. Közöt­tük az abádszalóki Lenin, a tószegi Dózsa, a cibakházi Vörös Csillag és a kun­szentmártoni Búzakalász közös gazdaságokban. Az eddigi tapasztalatok sok jót ígérnek. Az újszászi Sza­badság Termelőszövetkezet 48 borja 76 dekagrammot hízott naponta a megfigyelt három hetes időszak alatt. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben 87 dekagrammos a na­pi súlygyarapodás 45 borjú átlagában. A jászboldoghazi Aranykalász szövetkezet borjúállományának 71 de­kagrammos a naponkénti súlygyarapodási átlaga az egész szövetkezetét tekint­ve, ennél 10 dekagrammal magasabb a tejpótlós cso­porté. A jövő évben — ameny- nyiben a magyar ipar győzi tejpótlóval — újabb húsz Szolnok megyei termelőszö­vetkezetre terjesztik ki e technológiát. A tervek sze­rint összesen harmincöt me- gyénkbeli termelőszövetke­zet 4500 borját nevelik majd tejpótlóval. Ez pedig a megye itatásosán nevelt borjúállományának az egy- harmadát jelenti. Nemcsak Szolnok megyében, másutt is hódít a tejpótlós borjú- nevelés. Szolnok megyét követve Bács-Kískun és Pest megyében is népszerű már. B. L. vagy takarékszövetkezeti kirendeltség működik, a lakosság minden biztosítás­sal kapcsolatos ügyét hely­ben intézhesse el. Helyben köthetik meg a biztosítási szerződéseket, s helyben fi­zetik ki a kártérítést is. — Bekapcsolódnak a takarék- szövetkezetek a bel- és kül­földi társasutazások szerve­zésébe és lebonyolíásába is. Kísérletképpen Bara­nya, Bács, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár és Vas me­gyében kezdték meg ezt a tevékenységüket. A tapasz­talatok kedvezőek voltak, s ezek alapján — az IBUSZ- szal közösen — a követke­zőkben az ország valameny- nyi takarékszövetkezete be­vezeti ezt a szolgáltatást. Növelik a takarékszövet­kezetek a háztáji termelés fejlesztésére, a háztáji sző- lő-gyümö'tótelépítésre adott hiteleket is« ■ - --­Az Abádszalóki Vegyes Ktsz — bár a hivatalos ér­tékelés még nincs meg — teljesítette első féléves ter­vét. A szövetkezet dolgo­zói kizárólag javító-szolgál­tatást végeznek, s így na­gyon sok apró munkát kell megcsinálniok, míg azok értéke eléri a 800 ezer fo­rintot. Ennyi volt ugyanis az első félévi tervelőirány­zatuk. . Az idén még az épí­tő részlegük is, mely más­kor nagyobb értékű mun­kát is vállal — csak ki­sebb javításokat és átala­kításokat végzett. Munkájuk értékét nőve­Bemutatom Tősér Jánost — Nem értem el életem célját — mondotta. Művész akartam ienni. Olyan mű­vész, aki nagyot, maradan­dót alkot az utókor szá­mára. Miért nem sikerült.? Mi ennek az oka? A hábo­rú? A napi filléres gondok? A vidék? Hogy elfelejtet­tek? Talán együtt mindez... És talán az, hogy nem va­gyok elég tehetséges, elég bátor a harchoz? Nem tu­dom. Itt született Jászárokszál- láson. Itt élnek ma is szü­lei, a lassan nyolcvan felé ballagó öregek. Egyidőben az apa Pesten volt nap­számos, így sikerült Tősér Jánosnak a fővárosban kö­zépiskolába járni. Ott rajzolgatott. Ott aján­lotta tanára: tanuljon fes­teni, hisz tehetséges fiú. A szülők a pesti nincste- lenség után visszaköltöztek a faluba, de ő már Buda­pesten maradt és Szőnyi Istvánnál tanult rajzolni. Megismerkedett Aba-Novál? Vilmossal s e nagynevű művész segített neki abban, hogy életének következő ál­lomása a képzőművészeti főiskola legyen. Nappal ta­nult. éjszaka dolgozott... Elérkezett az az idő is, amikor Tősér János friss diplomával a kezében már első megbízatásán dolgo­zott: hősi emlékművet min­tázott Karáesondra, a 14-es háború emlékére. Mert nem festő — szobrász lett. Ojabb megbízásokat is ka­pott, de azoknak már nem li, hogy azzal a lakosság elégedett. Ebben és a terv teljesítésében valamennyi szövetkezeti tagnak része van. Egyedül a téglát so­rolják a „hiánycikkek’’ kö­zé. Éppen ezért a vezetők, hogy a második félévben ez se akadályozza a munkát, még az év első hónapjaiban megkeresték a szállító vál­lalatokat, s megbeszélték a folyamatos szállítást. így akarják biztosítani, hogy év végére a mintegy más­fél millió forint értékű ja­vító, szolgáltató tervüket is teljesítsék. tudott eleget tenni. Egy nagyobb megbízó szólt éle­tébe: a háború. Űj volt az a világ, ami idehaza fogadta. Nehéz volt benne eligazodnia, s ráadá­sul jötték a napi filléres gondok is. Nős ember volt máf. Élni kellett valami­ből. Rajztanár lett a Szé­chenyi úti iskolában. Voltak és vannak kisebb- nagyobb lázadások életében. Hol Szolnokra, hol Pestre akart kerülni, mégis Jász- árokszálláson maradt. Taní­tott és közben alkotott. El­készült a már említett Vá­sárhelyi szobor és ugyan­csak Szolnokra, a Damja- nich-emlékműhöz ő faragta Damjanich alakjának fejét és készített bronzból dom­borművet a Nemzeti Szálló falára. Kiállítások, kisebb meg­bízatások, Nem elég. Töb­bet, nagyobbat ennél. Üjab- bat. így jutott el a kerá­miához. Kísérletek hosszú sora követte egymást. Reg­gelbe hajló éjszakák a munkaasztal mellett. S íme mér elkészültek az első mintadarabok. Két váza:, egy figura az állat, egy pe­dig a növényvilágból. — Úgynevezett repesztett eljárással készült Magam csináltam az égetőkemencét is. Sokat kellett kísérletez- nem, míg megfelelő lett. Most azonban tudunk dől­Tavaly február óta ti­zenöt tagjelöltet vettek fel. Közülük tizenketten nyolc osztályt végeztek, egy. elv­társnak pedig jövőre meg lesz a technikumi végzett­sége. Ezzel a változással duplájára nőtt a legalább nyolc osztályt végzettek száma az alapszervezetben. A másfél év alatt felvett tagjelöltek — akik azóta már jórészt párttagok — átlagos életkora 30 év. Legalább 3 évvel „fiata­lították” így az alapszerve­zetet. Szükség is volt erre, mert másfél év előtt a párt­tagok 30—40 százaléka már túlhaladta a hatodik X-et. Révész Benjáminnal, a cibakházi Vörös Csillag Tsz párttitkárával rögtönöztük ezt a statisztikáit. Mint ki­derült. ő ezt fejből is tud­ja. mégis sokszor utána számolja, — önmagámnak, mind­annyiunknak is biztatásul. És bizonyításul — mondja —, hogy nem elég töpren­geni. Ha valóban akarjuk, lehet is, tudjuk is fiatalí­tani az alapszervezetet. Az­óta érezzük, mennyi elő­nyös hatása van annak, hogy a tapasztalt, idős párt­tagok mellé új, friss erő­ket fogadunk be az alap­szervezetbe. — Adódtak a fiatalodás- sal olyan problémák is. amelyeket eddig kevésbé vettünk számításba. A ta­pasztaltabb ember könnyen észreveszi, hogy a fiatalok nem mindannyian egyfor­mán kiforrott gondolkodá­súak, nem egyformán ki­egyensúlyozott a magatartá­suk. De aki nem fogadja őket előítélettel, az is rög­tön látja, milyen frissek, és fogékonyak mindenre. Az újonnan felvett tagok és tagjelöltek ott vannak rendszeresen a taggyűlése­ken, Sok jó, elfogadható öt­gozni. Én is, a gyerekek is. A gyerekek? Kerámia szakkört vezet szabadide­jében, meg képzőművészeti kört a művelődési házban. S már a kerámia szakkör tagjai eljutottak odáig, hogy 12—13 éves_ fejjel agyagba tudják formázni gondolatai­kat, — A gyerek örül a pro­duktív munkának, az alko­tásnak. Háromszáz gyerekei tanítok rajzra, politechni­kára, közülük tizenhatot ke­rámia készítésre, de nekem eggyel sincs bajom. Nincs rossz gyerek. Szeretni kell őket és életkori sajátossá­guknak megfelelő feladatot bízni rájuk. Olyan hévvel beszél a pedagógiáról, mint előbb azt a képzőművészetről tet­tle. Igyekezett meggyőzni letet visznek magukkal, s vállalják is azok végrehaj­tását. Ezért a pártvezetö- ségnefc és a taggyűlésnek is gyorsabban, határozot­tabban kell dönteni egy- egy javaslat, ötlet, sorsáról, hogy a fiatalok elevenségét, frissességét vissza ne fojt­sa. Ez a körülmény jobb munkára kötelezi magáit a pártvezetőséget is. — Olyan vonásokat is hoznak magukkal a mostani tagjelöltek, amelyeket itt nekünk tovább kell formál­nunk. A mai fiatalokat ál­talában — s ez a cibakiak- ra talán az átlagosnál is jobban vonatkozik — nem kergeti a kenyérgond, nem sarkallja annyira a megél­hetés szüksége. Az, akinek odahaza felnőtt korára már szinte minden bútora, ruhá­ja megvan, egy-egy alka­lommal saját magával tana­kodik: menjen-e dolgoznia vagy ma épp valamilyen címen otthon maradjon. Nem. járok messze az igaz­ságtól, ha azt mondom: So­kat számít az emberisme­ret. Az, hogy megtanítsuk egymást a munka, a közös­ség tiszteletére. A kollektí­va, a munkahely tiszteleté­ért — én úgy tartom — el­sőfokon a pártszervezet a felelős. Ebben segít az, hogy mindenkor figyelembe vesz- ezik, figyelemmel kísérik: mindenki a neki legkedve­sebb munkát végezhesse. Egyik ember például na­gyon ragaszkodik ahhoz, hogy az állattenyésztésben dolgozhasson. A másik a vi­lágért sem kötné le oda ma­gát. A harmadik szíveseb­ben kapál, a következő a szőlőben vagy a konyha­kertészetben érzi jól magát. A lehetőségek határáig ezt mind figyelembe veszik, így is nevelik a cibaki párt- szervezetben a fiatalokat. B. E. milyen nagy hiba volt, hogy egy időben nálunk nem voit rajztanár-képzés. Most jó. A fiatalok, akik kikerül­nek a főiskoláról,' egyben tanárok is. Majd az élet­ben elválik: művészek lesz­nek-e vagy pedagógusok. Nem tőle tudom, hogy 4 tavaly kapta meg a Kiváló pedagógus kitüntetést. « hogy többször részesült rendkívüli előléptetésben, jutalomban. Csak ennyit mond: — Boldog vagyok, hogy elismerik munkámat. Nagy­szerű dolog tanítani. Mű­vészethez értő ifjúságot ne­velni. A mi célunk nem az, hogy művészeket neveljünk, Bár lehet, hogy egyikből- másikból az lesz. Ismerjék meg és szeressék a művé­szeteket. Ha eljutnak g Balatonhoz ne csak a vizet, meg a fát lássák. Annál sokkal többet: a szépséget. — Én lassan megöreg­szem, fogytában már a lendület, a frissesség. És mit csináltam? Lelkem mé­lyén elégedetlen vagyok magammal. Többet kellett volna alkotnom... Varga Viktória Régiből újat! Tetszés szerinti fazonra alakítjuk át divatjamúlt ékszereit. ÖRA-ÉKSZERBOLT Szolnok, Kossuth L. u, 25.-------------------------------------------------------------------------------1 Ú j szolgáltatásokat vezetnek be a takarékszövetkezetek HÁZI STRAND g°ooooccooooo<X)ooooo<XMDOoooooooooooooooooooooooo<X)o<X)oo<xx>oc)oooooooooooooocxxv5 | lmja azt mondom pedagógus, ez csak fele az igaz- | 8 * * súgnak. Ha kijelentem szobrászművész, ez az 8 5 igazság másik fele. A kettő együtt — ez a való. Peda- jj 5 gógus, mert háromszáz gyereket oktat, művész, s ezt a j Szolnokon elhelyezett szobra, Vásárhelyi Pál portréja ; | hirdeti többek között, XJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents