Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. június f*. Román Szocialista Köztársaság lesz a román állam új neve Bukarest (MTI) Az új román alkotmány ervezete előirányozza, hogy az állam neve a jövőben Román Szocialista Köztár­saság legyen — jelentette be Nicolae Ceausescu, az új román alkotmány kidol­gozására alakult bizottság alakuló ülésén. A nagy nemzetgyűlés már­ciusi ülésszakán megalakí­tott bizottság pénteken dél­előtt az államtanács buka­resti palotájában tartotta első ülését. Stefan Voitec- nek, a nagy nemzetgyűlés elnökének javaslatára a bi­zottság elnökévé Nicolae Ceausescut, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát válasz­tották meg. Ceausescu felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus nagy győzelmet aratott Romániában, s ja­vasolta: a fennálló helyzet rögzítésére az alkotmány- tervezet irányozza elő, hogy az állam neve Román Szo­cialista Köztársaság legyen. A Központi Bizottság első titkára bejelentette még, hogy miután a bizottság megvitatta és jóváhagyta az alkotmánytervezetet, azt közzéteszik, és a nagy nem­zetgyűlés elé terjesztik. Az elhangzott javaslato­kat a bizottság egyhangú­lag jóváhagyta. Vietnam katonai juntája Tüntetések a Pentagon előtt Wilson türelmet kér EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Az elmúlt hét az ameri­kai imperialisták agresszi­vitásának fokozódása je­gyében telt el. Elsősorban Vietnamban. Az amerikai bombázók támadást hajtot­tak végre a Quinh Lap-i szanatórium ellen, ahol leprás betegeket ápolnak. A bombák 82 embert öltek meg, sokakat pedig meg­sebesítettek. Ez a durva cselekedet végképp meg­mutatta: az amerikaiak vietnami légitámadásai ko­Tlto elnök üdvözlete a magyar vezetők hoz Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára — útban a Szovjetunióba — pénteken átrepült hazánk felett. Ebből az alkalomból táviratban üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát, a kor­mány elnökét. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Varsó — (MTI) A KGST gépipari állan­dó bizottságának — jelen­leg Lengyelországban tar­tózkodó — száz tagja csü­törtökön látogatást tett a poznani nemzetközi vásá­ron. * Szófia — (MTI) Mint az ankarai rádió Tito Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára pénteken Moszkvába érkezett. Tito hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban a Legfelső Tanács Elnökségének, a mi­nisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága elnök­ségének meghívására. Az ünnepélyesen feldí­szített Vnukovói repülőté­ren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigiri, Anasz- tasz Mikojan és több más szovjet vezető fogadta Titót és feleségét. A jugoszláv vendégeket hozó repülőgép szovjet va­dászgépek díszkíséretében érkezett meg. A meleg üd­vözlés után Tito és Miko­jan megtekintette a szovjet díszalakulatot. A két or­szág himnuszát játszották, s eközben éldördült az ágyúk díszsortüze. Mikojan üdvözlőbeszédé­ben kijelentette, hogy Tito személyében a hős, testvéri jugoszláv népet köszöntik. A két népet hagyományos barátság fűzi egybe; a szovjet—jugoszláv barátság s közös ellenség ellen ví­vott együttes harcban erő­södött és edződött meg. Ma a két nép a békéért, a szo­cializmusért, a kommuniz­musért vívott harc közös céljaitól . egyesítve az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és barátság kap­csolatait fejleszti — mon­dotta Mikojan, Válaszában Tito elnök köszönetét mondott a meg­hívásért, majd a moszkvai­aknak és a Szovjetunió minden polgárának tolmá­csolta a jugoszláv népek legjobb kívánságait. Kije­lentette, hogy a világhely­zet jelenleg igen aggasztó, minden erőfeszítést latba kell vetni a béke biztosí­tásáért. A beszédek elhangzása után Tito, Brezsnyev és Mikojan közös gépkocsiba szállt és motorkerékpáros díszíkísérettel a vendégek szállására, a Kremlbe in­dult. A repülőtérről a vá­rosba vezető 30 kilométeres út mindkét oldalán sok százezer moszkvai tapsvi­harral és éljenzéssel üdvö­zölte a baráti Jugoszlávia elnökét. A kora délutáni órákban Tito látogatást tett a Kremlben Anasztasz Miko- jannál, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnökénél; (MTI) Goldwater* visszatér*. .. Washington, Kiss Csaba, az MTI tudósítója ínja: Gold water, a republiká­nus párt 1964. évi elnök­jelöltje ismét vissza akar térni a politikai életbe. A volt szenátor közölte, hogy újra jelöltetni kívánja ma­gát a szenátusba és szem­mel láthatóan arra törek­szik, hogy megszerezze a republikánus párt vezeté­sét, amelytől veresége után gyakorlatilag megfosztot­ták. Goldwater új politikai csoportosulást szervez a republikánus párton belül: az úgynevezett szabad tár­sadalom szövetségét, amely­be a szélsőséges elemeket óhajtja tömöríteni. Csütör­tökön egy sajtókonferen­cián kijelentette, hogy a hirhedt John Birch társa­ság tagjait „szeretettel fo­gadja” a csoportosulásban. Az általa szervezett társa­ság fő céljaként „az ame­rikaiak millióinak felvilá­gosítását” jelölte meg és tagadta, hogy harmadik pártot kíván szervezni. bejelentette, Ürgüplü mi­niszterelnök fogja vezetni a török küldöttséget, amely részt vesz a június 29-én Algírban összeülő II. afro- ázsiai értekezleten. * Stockholm — (TASZSZ) Erlander svéd miniszter- elnök Szovjetunió beli lá­togatásának befejeztével hazaérkezett Stockholmba. * Washington — (AFP) Az amerikai kongresszus megszavazta azt a törvényt, amely 4 600 000 dollárral csökkenti egyes fogyasztá­si cikkek közvetett adóját. * New York — (AFP) A New York-i bíróság öt évi börtönre ítélte a fran­cia származású kanadai Michelle Duclost, azzal a váddal, hogy robbanó­anyagokat csempészett az Egyesült Államokba a Sza­badságszobor és más nem­zeti emlékművek felrobban­tására. rántsem „stratégiai célokat szolgálnak”. Az amerikaiak további katonai akciókat terveznek. McNamara hadügyminisz­ter — mint a szerdán meg­tartott sajtóértekezleten be­jelentette — újabb hat amerikai zászlóaljat indí­tott útnak Dél-Vietnamba. Ezzel már 70 ezer fölé emelkedik a Vietnamban állomásozó amerikai csa­patok létszáma. A saigoni rezsimben bekö­vetkezett változások is ar­ra mutatnak, hogy az im­perialisták növelni óhajt­ják a háborús erőfeszítése­ket. A katonai puccs után, tábornokokból álló junta alakult. A magát Nemzeti Főtanácsnak nevező junta persze elnyerte Washington bizalmát, holott az ameri­kaiak korábban idegenked­tek attól, hogy a polgári színezetű kormányzat he­lyett kimondottan katonai diktatúra vegye át a hatal­mat. A bizalom oka: a tá­bornokok „főtanácsától” erélyesebb katonai lépése­ket várnak és remélnek amerikai megbízóik. — A junta feje, Nguyen Yan Thein vezérezredes sietett is őket megnyugtatni. — De az új „erős ember” sem meri teljesen magára vái- lalni a felelősséget. Ezért a nemzeti főtanács mellett igyekszik létrehozni valami kormányhoz hasonló szer­vet, hogy mindent a kato­nai győzelem elérésére össz­pontosíthasson. A frontokról érkező je­lentések azonban a par­tizánok egyre nagyobb sikereiről szólnak. Egész ellenséges zászlóalja­kat semmisítenek meg, — vagy kerítenek be Dél- Vietnam térképén mind ke­vesebb a „fehér folt”, — amely a helyeket Jelzi, ahol még az amerikai báb­rendszer uralkodik. Noha Washington bízik az új katonai juntában, a 1 jelek arra mutatnak, hogy I az amerikaiak kénytelenek lesznek a vietnami háborút nagyobb részben saját had­erejükre építeni. — Igaz, az Egyesült Államokban igen sokan ellenzik ezt a politikát. Az amerikai Had­ügyminisztérium, a Penta­gon előtt napirenden van­nak a tüntetések. A köz­vélemény hangulatát tük­rözte Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke, amikor el­ítélte a vietnami háború kiszélesítését és tárgyalá­sokat követelt a szabadsúg- harcosokkaL A múlt héten Angliában szintén megerősödtek a vietnami amerikai agresz- szió elleni hangok. A parlamentben a kor­mánypárti képviselők sür­gették, hogy Anglia hatá­rolja el magát az ameri­kaiak vietnami politikájá­tól és Wilson miniszterel­nök, aki eddig nyíltan tá­mogatta Washingtont, most kijelentette: „nyugtalanít­ják a vietnami események”, de türelmet kér a képvise­lőktől, amíg a Washington­nal folymatban levő kon­zultáció befejeződik. A vietnami válság az egyik fő témája a brit nemzetközösség kormány­fői értekezletének, s min­den bizonnyal erőteljes hangost kap az Algírban rövidesen összeülő afro­ázsiai konferencián is. A világ elítéli az amerikai agresszió fokozódását, — amely elsősorban Vietnam­ban mutatkozik meg, de ugyanolyan harcot mutat Dominikában is. Santo Domingóban az amerikai megszálló csa­patok további barbár tá­madásokat hajtottak vég­re... Amerikai hajók lőtték a várost és sokszáz lakost megöltek, az amerikai tü­zérség pedig több alkalom­mal borított lángba épület­tömböket Ezzel egyidőben a gyalogság is támadásba lendült az alkotmányos erők ellenőrzése alatt álló városrészekben. Interkontinentális repülőgépeket vitettek Vietnamba az amerikaiak Washingtonban és Saigon­ban egyidejűleg bejelentet­ték, hogy a vietnami há­ború „újtípusú légi akciója” keretében Guam-szigetéről felszállt interkontinentális, nyolcmotoros, sugárhajtásos neb ézbombázók szőnyeg­bombázást hajtottak végre Saigontól mintegy negyven kilométerrel északra, Ben Cat közelében egy „őserdei partizán-támaszpont” ellen. A B—52-es típusú amerikai gépek, amelyek egyes szak­értők szerint „az amerikai stratégiai légiparancsnokság atomütőerőinek gerincét^ képezik, 250 kilogrammos „szokványos” bombák ezreit dobták le az őserdő egy kis szakaszára. Egy katonai szóvivő szerint a pénteken reggel végrehajtott támadás annyiban volt újszerű, hogy a vietnami háborúban első ízben került sor mintegy 3500 kilométerre lévő tá­maszpontból felszállt gépek vietnami bevetésére. A bom­bázógépeket útközben tar­tálygépekről látták el üzem­anyaggal. Guam-ról harminc ameri­kai bombázó szállt fel, de a bombázásban már „csak" 27-en vettek részt, minthogy két repülőgép a Kínai-ten­ger felett összeütközött és lezuhant, egy harmadik pe­dig a célpont fölé érve technikai hiba következté­ben nem tudta kioldani halálos terhét. Guamra a támadás után 26 gép tért vissza, egy gép ugyanis a Fülöp-szigeteken, egy pedig Okinawán szállt le. Az amerikai repülőpa­rancsnokság részéről nem indokolták meg, két gép miért nem tért vissza ere­deti támaszpontjára, felté- teíezhető azonban, hogy a légiakció során megsérülték. Az amerikai hadügymi­nisztérium csütörtökön újabb veszteséglistát adott ki. Eszerint június 3-a és 10-e között Vietnamban a harci cselekmények során 11 amerikai katona vesztet­te életét, 52 megsebesült és 11 eltűnt. Saigonban Nguyen Gao Ky léglmarsall, akit Nguyen Van Thieu vezérőrnagy, a főtanácsnak nevezett kato­nai junta vezetője minisz­terelnöknek szemelt ki, to­vább folytatja tárgyalásait különböző politikai és val­lási csoportok képviselőivel. A fiatal repülőtiszt mi­niszterelnöki kinevezését amerikai részről ellenzik, minthogy veszélyesnek tart­ják azt, hogy egy kézben túlságosan sok hatalom összpontosuljon: a marsall ugyanis a miniszterelnöksé­gen kívül a légierők főpa­rancsnoki tisztét is meg akarja tartani. A buddhis­ták és a katolikusok szin­tén ellenzik Nguyen Cao Ky miniszterelnökségét, mi­vel nem szívesen látnak katonai személyt a minisz­terelnöki székben. Bizonytalanság Santo Domingóban Santo Domingóban csü­törtökön nem került sor újabb harci cselekmények­re, de a városban rendkí­vüli bizonytalanság és fe­szültség uralkodik. Az AFP jelentése sze­rint a legutóbbi napok ösz- szetűzései nyomán meg­gyengült Caamano erőinek helyzete. Az alkotmányos erők, miután az amerikai beavatkozás megmentette a reakciós katonai juntát a vereségtől, jelenleg csu­pán mintegy 200 háztömböt felölelő területet ellenőriz­nek Santo Domingóban. Az Amerika-közi erők lehető­vé tették az imbertisták- nak, hogy katonai ellenőr­zésüket kiépítsék az egész országban. Caamano erői határozottan és bátran ki­tartanak. de helyzetük ka­tonailag súlyosbodott — írja az AFP. Johnson sajtó­értekezlete Washington (Reuter, AP) Johnson amerikai elnök csütörtökön rögtönzött saj­tóértekezletet tartott hiva­talában. Johnson az eddig követett amerikai külpoli­tikát védelmezte és elége­detten nyugtázta, hogy a köztársasági párt is támo­gatja ezt a politikát. Van­nak azonban olyan politi­kusok is — mutatott rá Johnson —, akik azt sür­getik, hogy az Egyesült Ál­lamok a vetnami béke meg­teremtéséről a Vietkong képviselőivel tárgyaljon. Az amerikai kormány vi­szont hajthatatlan, a dél­vietnami hazafiakkal nem óhajt tárgyalni — tűnt kj Johnson megnyilatkozá­sából. Az elnök ugyanis az­zal érvelt, hogy a „Viet­kong nem képvisel semmi­lyen kormányt”. Elvetette annak a lehetőségét is, hogy az Egyesült Államok a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság kormányával tár­gyaljon. Ezeket a tárgya­lásokat — állította — Ha­noi nem akarja. Johnson íróasztaláról fel­kapott néhány okmányt, meglengette a levegőben, kijelentette, hogy azok bi­zalmas okiratok. Ezekből az iratokból néhány részletet olvasott fel, ily módon pró­bálta bizonyítani kormánya tárgyalási készségét. Ezt követően az elnök megismételte azt a többször hangoztatott amerikai ál­láspontot, hogy az Egyesült Államok csak „szövetségi kötelezettségeinek” tesz ele­get Dél-Vietnamban, és a SEATO többi tagállamával együtt Délkelet-Ázsia térsé­gét védelmezi. Ekkor egy újságíró meg­kérdezte, hogy a vietnami és dominikai válság figye­lembevételével hogyan ér­tékeli az általános nemzet­közi helyzetet. Johnson vá­laszában kijelentette, hogy a helyzet „igen nehéz és fe­szült”; Dominikával kapcsolat­ban a kiújult vérontásért az alkotmányos erőkre há­rította a felelősséget, és azt állította, hogy „amerikai csapatok heteken át mér­téktartást tanúsítottak”. A vérontást olyanok kezde­ményezték — mondotta —• akik ellenzik a békés ren­dezést. Ezután hosszasan védel­mezte saját dominikai poli­tikáját és kifejtette, hogy a? „Egyesült Államok olyan kormányt szeretne látni Dominikában, amely nem képviseli sem a szélsőbal­oldali, sem a szélsőjobbol­dalt.” A sajtóértekezleten egy újságíró felhívta a figyel­met a szovjet repülőgép- gyártás nagy sikereire és példának megemlítette a TU—144-es típusú szuper- szónikus utasszállító repü­lőgépet, amelynek sorozat- gyártása 1968-ra megvaló­sul. Erre reagálva az elnök hangoztatta, hogy az ame­rikaiaknak is elő kellene állítaniok minél jobb szu- perszónikus repülőgépet, ez azonban csak akkor lehet­séges, ha a kongresszus kel­lő hitelt engedélyez. Befejezésül az elnök né­hány bejelentést tett. Kö­zölte, hogy Stephen Ailes hadseregügyi miniszter jú­lius 1-vel megválik hivata­lától, utóda Stanley Resor hadseregügyi miniszterhe- helyettes lesz. Resor utódá­vá McGiffert, hadügyi ál­lamtitkárt nevezik ki, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents