Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

IMS, június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevés az érettségizett kultúrfelelős Jól sikerültek a munkásakadémiák és a politikai iskolák Beszélgetés az SZMT kulturális bizottsága vezetőjével Rekord forgalom a könyvhéten A beszélgetés — érdekes módon — a káderproblé­mák feszegetésével indult. Talán azért, mert a kultu­rális élet kisebb vagy na­gyobb irányító posztjain dolgozóktól nagyon sok, — néha minden függ. — Több jelentős művelő­dési intézménynél cserélő­dött a vezető és ez már a munkán is meglátszik. A folyamat, ha lassan is, de tért nyer, a lehetőségeknek megfelelően, és az embe­riesség messze menő figye­lembevételével igyekszünk minden kulcspozícióba meg­felelő embert állítani. A beszélgetés csendesen gyűrűzik tovább. — Nem könnyű Sági Pálnak, az SZMT kulturális bizottsága vezetőjének a helyzete. Kü­lönösen akkor, amikor a társadalmi kulturmunkások ügyével kell foglalkoznia. Itt megemlítjük neki a SZOT 1964 decemberében kelt határozatát, amely kí­vánatosnak fnondja ki: vá­lasztásokon az SZB kultúr- felelősi tisztségébe lehető­leg érettségizettet kell de­legálni. Az érettségi nem csodaszer, de a kulturális áttekintéshez mégis alap­nak kell tekinteni. — így van. Sajnos az iparvállalatok többségénél ezt az óhajt figyelmen kí­vül hagyták. Pedig az el­gondolás helyes volt. Mást is mondok még. A szakmai megyebizottságoknak mint­egy fele azt sem tudta még a múlt héten megmondani, kik náluk a kultúrfelelő- sök? így aztán nehéz tiszta képet kapni. A kultúrfele- lősi megbízásnak különben sincs valami nagy becsüle­te még sok helyen. Emiatt nem is szívesen vállalják egyes üzemekben, vállala­toknál; — Nyilvánvaló, hogy ez probléma, és az is, hogy ezzel foglalkozni kell. Még így is születtek azonban jelentős eredmények az üzemek kulturális életében, erről sem árt néhány dol­got elmondani. — Persze hogy nem. — Mindenütt akadnak olyan emberek, akikre lehet szá­mítani, és ezek közremű­ködésével érünk is el szép eredményeket. Itt van pél­dául az ismeretterjesztés. A munkásakadémiák „men­nek”, számszerűségben nem történt ugyan változás, de minőségben, tartalmában nagy javulást mutatnak az adatok. A legnagyobb ered­mény, hogy visszaszorultak az úgynevezett vegyes te­matikájú akadémiai soroza­tok, és egységes irányú, nagy többségében szakmai­műszaki jellegű akadémiák működtek ebben az évad­ban. Negyvenöt munkás- és huszonöt belkereskedel­mi akadémia fejeződött be a megyében, sikerrel. — A negyvenötből huszonhét szakmai-műszaki jellegű, és csak öt a vegyes típusú. — Nagy az előrelépés az aka­démiák sikerét tekintve a vasút különböző üzemágai­nál, és a postásoknál. Szé­pek az eredmények a KPVDSZ-nél, viszont az építőknél és a HVDSZ-nél visszaesés állapítható meg. Beszélgettünk arról is, hogy az ismeretterjesztés a dolgozóknak legfeljebb hat­nyolc százalékára terjed ki; ha csak szorosan a fizikaia­kat számítjuk, az arány még kedvezőtlenebb. — Hiányzanak a két-három előadásból álló népszerű sorozatok, de sok helyütt az érdeklődés is. Ez a he­lyi propaganda-munka hiá­nyosságaira utal. — Ne feledkezzünk meg a szakszervezeti politikai­iskolákról sem, mert a kép teljességéhez ez is hozzá­tartozik, ez a tudatformá­lás fontos eszköze. 102 tan­folyam működött, ebből 51 már második évfolyamú. Két és fél ezer olyan em­berről van itt szó, akik elő­ször kerülnek kapcsolatba nak az érdeklődés útján, hiszen ezek az iskolák né­ha üzemi vitafórumok is. Néhány jó kezdeménye­zésről beszélgettünk ez­után. A műszaki klubok­ról, amelyek Martfűn, a szolnoki olajbányászoknál, a járműben egyre nagyobb jelentőségűek. A szakköri mozgalomról, amelyet még szélesíteni kell, elsősorban a termelést segítő szakkö­rök vonatkozásában és ab­1840-től, amikor rendsze­res posta- és utasforgalmat létesítettek Anglia és Ame­rika között, a különböző társaságok hajói versenyre keltek egymással azért, hogy melyikük tudja gyor­sabban szállítani az utaso­kat és a sürgős küldemé­nyeket. A legnagyobb se­bességet elérő hajónak ítél­ték oda a „Kék Szalagot”. Ez nem más, mint egy diploma, tanúsítvány, mely­re kék szalagot festettek rá. Ennek a vándordíjnak bán, minél több felnőttet vonjunk be ezekbe. — Művészeti csoportja­inkról is érdemes néhány szót ejteni. Irodalmi szín­pad mozgalmunkat szélesí­teni kell, biztató kezdet a szolnoki, illetve a martfűi irodalmi színpad munkája. Reméljük, rövidesen a ve­gyiműveknek is lesz egy jó együttese. Néhány jó tánccsoportunk is dicséretet érdemel. arra, hogy a két kontinens között szállítsa a postakül­demények zömét, ami igen jelentős jövedelemmel járt. A sebesség hitelesítésére a New-York-i „Ambrose” világítótorony és az angol Bishop-Rock közötti út szolgált. A „Kék Szalag” első birtokosa az angol „Britannia” vitorlás-kerekes gőzhajó volt. 10.7 csomó (19,82 km) sebességgel, 14 nap és 8 óra alatt tette meg a kijelölt utat. (A cso­mó: hajózási sebesség-egy­ség, óránként; 1 mérföld, Új ragasztó­anyag Az örmény Tudományos Akadémia szerves kémiai intézetében előállítottak egy poli trión elnevezésű poli­mert, aminek segítségével a kaucsukot fémmel egye­sítik. A politriénnel fémre ragasztott kis gumilapot 10 mázsás teher sem szakítja le. A politrién emellett rendkívül hőálló, s a kor­róziótól is megvédi a fé­meket. 1 mérföld = 1,852 km). A „Britannia” csak egy évig tudta megőrizni az el­sőséget, 1841-ben az „Ac- cardia” angol kerekes gőz­hajó elhódította tőle a vándordíját. Attól pedig 1847-ben a „Hibernia” gőzös birtokába került, a 11,7 cso­mó (21,67 km) sebesség ju­talmaként. A századfordu­lóig egy hajó sem tudta három évnél tovább meg­tartani a diplomát, mert a sebesség egyre emelke­dett, már 22—23 csomó (42—43 km) körül mozgott. 1912 áprilisában Írország­ban a világ akkori legna­gyobb hajójának számító „Titanic”, az új sebességi rekordot döngető első útját nem tudta befejezni, ösz- szeütközött egy jégheggyel és elsüllyedt. 1513 ember vesztette életét a katasz­trófa következtében. Az ünnepi könyvhéten falun és városon egyaránt rekordforgalom volt. A könyvbizományosok, bolt­vezetők értékelése szerint ilyen nagyarányú érdeklő­désre még nem volt példa a megyében. Bár nem min­denütt zárták még le a könyvheti elszámolásokat, néhány helyről már végle­ges eredményt jelenthetünk. Szolnokon a központi könyvesbolt forgalma meg­haladta a 65 000 forintot. Az üzemeket ellátó Belo­iannisz úti könyvesboltban a készpénz és hitelforgalom értéke a könyvhéten 160 000 forint. Itt szép és kiemel­kedő eredményt ért el a vízügyi igazgatóság bizo­mányosa. A forgalom meg­haladta az 5000 forintot. A cukorgyárban 6000 forint­nyi, a martfűi cipőgyárban 8000 forintnyi könyvét ad­tak el. Jól fogyott a könyv az iskolákban, elsősorban a Tisza-parti gimnázium­ban és az ipari tanuló in­tézetben. A legjobban fo­gyó könyvek: Karsai Elek­nek a közelmúlt történel­mével foglalkozó könyve, Győri Dezső Sorsvirágja, „Szorítja a hegyesorrú cipő?” — teszi fel a kér­dést egy amerikai sebész­orvos hirdetésében. — „For­duljon hozzám. Csak egy csontocskát kell el távoli ta- nam a lábából és megszű­nik a fájdalom”. Egy sebész-értekezleten Híres hajók jöttek ezután, sorrendben: 1929-ig az an­gol „Mauretania” (27,8 cso­mó, 51,5 km), 1933-ig a né­met „Bremen”, majd az olasz „Rex” gőzhajó. 1942-ben a New York-i kikötőben tűz ütött ki a „Normandie” francia turbo- elektromos meghajtású ha­jón. A felborult és elmerült hajó 1937-től 1938-ig volt birtokosa a „Kék Szalag­nak”, 3 nap 22 óra és 7 perc alatt szelve át az At- lanti-Qceánt. 1938-ban az angol „Queen Elizabeth” és a „Queen Mary” gyorsab­baknak bizonyultak, 35 cso­mó (64,8 km) sebességet tudtak elérni. 1952-től az amerikai ..United States” a leggyor­sabb tengeri hajó. A tur­binás óceán járó hossza 302 Németh László Irgalom cí­mű műve. Elkelt Berkesi András: Húszévesek-je és még több is fogyott volna Váczi Mihály és Ladányi Mihály ■ verseskötetéből. A karcagi bolt forgalma: 45 ezer forint. A MESZÖV-nél még nincs részletes kimutatás az egész megyére kiterje­dően a forgalomról. Rész­letes eredményt kaptunk viszont a faluellátó köny­vesbolt vezetőjétől. Ez a bolt a szolnoki járást látja el könyvekkel. Tiszaföld- váron több mint 18 000, Öszöllőn külön 2000 forint értékű könyv kelt el. Űj- szászon 10 000 forintnyi ösz- szegben vásároltak. Össze­sen 102 000 forint értékű könyvet adtak el a bizo­mányosok és a boltok. Kü­lön meg kell említeni a járás területén működő pe­dógógus-bizományosokat, akik egymaguk lelkes agi- tációs és propaganda mun­kával 36 000 forint értékű könyvet helyeztek el. A me­gye többi járásaiban mint­egy 300 000 forint értékű könyv eladására került sor. — ht — az orvos kijelentette: „meg­győzni a nőket arról, hogy ésszerű lábbelit viseljenek, ha ez ellentmond a divat követelményeinek, annyi, mintha borsót hánynánk a falra. Szívesebben idomít­ják lábukat a cipőhöz, mint fordítva”. méter, a „Kék Szalagért" folytatott versenyben 36 csomó átlagsebességgel ha­ladt, 3 nap 10 óra és 40 perc alatt tette meg a kije­lölt útszakaszt (csúcssebes­sége 37,5 csomó). Áttekintve a személy- szállító hajók 125 éve tar­tó versenyét, több mint háromszoros sebességemel­kedést látunk. Hol van a sebesség felső határa, nehéz lenne megjósolni. Kérdés, hogy a szárnyashajók elvét ilyen nagy tömegű hajóknál sikerül-e majd alkalmazni. Természetesen a „Kék Szalag” ma már inkább csak szimbólum, a sürgős postaküldeményekkel repü­lőgépek emelkednek a ma­gasba. Az utasnak pedig, aki repülőgép helyett hajó­ra száll, bizonyára nem sürgős az útja. Blahó István • politikai élettel, elindul- 1 a birtokosa jogot kapott — ht — A TISZA BŰTORIPARI VÁLLALAT 4-ES SZÁMŰ GYÁREGYSÉGÉNEK ÉVI TERVE TIZENNÉGYEZER KONYHAGARNITURA, HARMINC MILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN Abonyi János naponta 12—15 darab szekrény alsórészt állít össze A festő öntőgéppel ötven konyhagarnitura lap alkatrész festését tudják elvégezni egy műszak alatt Átlátszó bürokrácia Beteg kisfiamnak kanalas orvosságot rendelt az orvos. Elfogyott, ekkor újat írt fel receptre. Az üres üveget magamhoz vettem. Nem azért, mert 60 fillér­rel olcsóbb lesz a gyógyszer, hanem azért, mert oda­haza úgy sem tudnám használni, s úgy hallottam, szű­kében vagyunk az üvegeknek. A gyógyszertárban megemlítem, hogy üveget hoz­tam. A pénztárhoz küldenek, ott adjam át. A pénz- 'tárosnő elővesz egy nyolcadíves, nyomdában készült nyomtatványt, s a következőket írja rá: „1965. június 15-én egy darab üveg, á 60 fillér, összesen 60 fillér. Átadta:...” Nem tudtam mire véted a dolgot, míg a pénztáros­nő meg nem magyarázta. Ha pénzt ad ki, ahhoz ke­vés az üveg, mint bizonyíték. Aláírás is kell: az át­adó aláírása. Először józan eszem tiltakozott, de aztán rájöttem a dolog nyitjára: ha nem írom alá, a pénz­tárosnőt esetleg lecsukhatják sikkasztásért. Ott van ugyan az üveg, melyért kifizetett 60 fillért a pénz­tárból, de nem tudni kinek? Ha viszont aláírom, a pénztárosnő bizonyítani tudja, hogy nekem adta át a 60 fillért, illetve én adtam be az üveget. Így már mindjárt más, ugye? — mj — PP KÉKSZALAG PP MŰTÉT A DIVATÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents