Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
/ Világ proletárjai egyesüljetek / ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG is A MEGYEI TANÁCS LAPJA EEYEI XVI, évfolyam, 111. szám. Ára 50 fillór 1965. június 17., csütörtök. A társadalmi bíráskodás a társadalmi bíróságok ” három éves múltra tekinthetnek vissza. Érdemes — legalábbis vázlatosan — megvizsgálni, hogy a társadalmi bíráskodás hogyan szolgálta az állami élet demokratizmusának ki- terjesztését és a dolgozók nevelését. A társadalmi bíróságok elé nem elvetemült bűnözők kerülnek, hanem olyan emberek, akik például sorozatosan megsértik a munkafegyelmet, igazolatlanul hiányoznak, rágalmaznak, kárt okoznak a népgazdaságnak, — lopnak, iszákosok és így tovább. E választott testület akkor dolgozik jól, ha nyilvános tárgyaláson a résztvevők véleményét is fi- gyelmbe véve és meghallgatva olyan fegyelmi büntetéseket szab ki, amelyekből a dolgozók egyértelmű tanulságokat vonhatnak le. Ez esetben maguk is idegennek érzik, életükbe bele nem illőnek tartják a terítékre került vétkeket. Szolnok megyében tavaly összesen 101 társadalmi bíróság működött, 135 ügyet tárgyalt (ami annak tükrében, hogy például a vasipari vállalatnál ugyanebben az időszakban több mint száz fegyelmi büntetést szabott ki az igazgató), bizony kevés. Egyelőre azt tapasztalni, hogy a gazdasági vezetők még nem értették meg, hogy a társadalmi bíróságok nyilvános tárgyalásainak milyen nagy nevelő hatása van. Ezért a többé- kevésbé kényelmes utat választva maguk (általában a jogtanácsos körültekintő előkészítése után) hoznak fegyelmi határozatokat. — Sőt az is tény, hogy több helyen személyesen egyáltalán nem, vagy alig törődnek a társadalmi bíróság elé utalható, a dolgozók nevelésére, tudatformálására alkalmas esetek kiválasztásával. Ez a dolog egyik oldala. A másik viszont azokat a szakszervezeti bizottságokat érinti, amlyek szintén nem foglalkoznak kellően az „alkalmas ügyek” megkeresésével. Kétségkívül ez az ellentmondás végig kísérte a társadalmi bíróságok három éves működését. Önként adódik tehát a kérdés: vajon kinek a feládata az esetek elbírálása? — A válasz világos. Az igazgatónak és a szakszervezeti bizottságnak együttesen kell ezzel foglalkozni, együttesen kell megállapítani, hogy ki kerüljön bűne miatt a társadalmi bíróság elé. Az a helyes, ha a szak- szervezeti bizottság javaslattal él, egyetértésre jut az igazgatóval és viszont, A jövőre nézve ez fontos tanulság. De itt szeretnénk felhívni egy másik fontos problémára a figyelmet. — Mégpedig arra, hogy a társadalmi bíróságok által tárgyalt ügyeknek több mint 90 százaléka munkafegyelmi természetű volt, illetve néhány esetben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás anyagi kárért való felelősségrevonás volt. Ebből két következtetést lehet levonni: először azt, hogy a munkafegyelem megszilárdításáén, a társadalmi tulajdon védelméért, a mulasztások megszüntetéséért sokat tettek a társadalmi bíróságok, jól szolgálták a nevelés ügyét. Kevés történt viszont a szocialista együttélés szabályainak betartása, tudatosítása érdekében. Persze ez egy kicsit nehezebb, hiszen megkívánja a közösség aktivizálását, segítségét, az emberek ilyen természetű hibáinak feltárásában. A Szolnok megyei Ven- déglátódpari Vállalat munkaügyi előadója a munkatársaival való rossz bánásmódja miatt került a társadalmi bíróság elé. Munkatársai elmarasztalták őt, de okultak is a történtekből. Az előadó tanult a legtöbbet. Hiszen a nyilvánosság előtt vonták felelősségre, kétségkívül szé- gyellte magát érte, elvégre most már mindenki tudott a dolgairól. Mindenki számon tarthatja, hogy majd ő mit tesz hibái ellen. — Azóta sokat változott, kettőzött igyekezettel akarja hibáit leküzdeni. Sajnos előfordul, hogy a társadalmi bíróságok tevékenységét _ egyes gazdasági vezetők gátolják. tekintélyét aláássák. Két esetet említünk. A 7. sz. AKÖV társadalmi bírósága az egyik dolgozót büntetésképpen alacsonyabb munkakörbe helyezte. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa elnökségének ülésén a felszólaló azt Is elmondotta, hogy a vállalat igazgatója intézkedett ugyan a döntés értelmében, a dolgozót alacsonyabb munkakörbe helyezte, de a korábbinál magasabb fizetéssel. A Nagykunsági Állami Gazdaság együk üzemvezetője pedig már a tárgyalás előtt elkezdte „gyúrni” a társadalmi bíróság tagjait egy enyhe ítélet kicsikarása érdekében. Ez sikerült is. A gazdasági vezetők egy- részének ez a magatartása a társadalmi bíróságok nevelő szerepének meg nem értéséből fakad, azonban mindenképpen helytelen. Az viszont jó, ha a szak- szervezeti bizottság és a vállalat vezetői együttműködnek, s főként olyan tipikus eseteket utalnak a társadalmi bíróság elé, amik az általános hibákra hívják fel a figyelmet, amelyekből tehát mindenki okulhat. 4 társadalmi bíróságok három esztendős működése során az is feltűnő volt, hogy szinte csak a fizikai dolgozók bűnei felett mondtak ki ítéletet. Ez nem helyes. A társadalmi bíróság az egész vállalaté, Intézményé, s nemcsak a fizikai dolgozók bírósága. Az SZMT elnökségének ülésén ez volt a legfőbb tanulságok egyike, amikor a társadalmi bíróságok működésének tapasztalatait tárgyalták. Három év nem hosszú idő, de ennyi alatt is bebizonyosodott, _ hogy a társadalmi bíróságokra szükség van, mert tevékenységük nagyon hasznos. Reméljük, hogy az újonnan megválasztott társadalmi bíróságok okulnak az eddigi tapasztalatokból, s még eredményesebben szolgálják a közösség ügyét. Fábián Péter Szemben az áradattal Az emberi életek és értékek megmentése a legfontosabb a Dunánál (Tudósítások a 3. oldalon) Víz van a földeken Mentik, ami menthető — Az öregekre és a diákokra is számítanak A 7300 holdas Vörös Október Tsz-ben ezer holdon van víz. A szikes gyócsi részen több az összefüggő vízborítás. A tanyai kutakban a föld felszínéig ér a vízmagasság. f — Rosszabb a helyzet, mint a kora tavasszal volt mondja Sarkadi László fő- agronómus. Az öntöző- és belvízcsatornák nem vezetik a vizet, inkább elárasztják a vetéseket. A vízügyi szakaszmérnökség leállítatta a belvizek szivattyúzását. A szomszédos Vörös Csillag Tsz-ben a leszívatott csapadék más táblákat öntött el. Ha mi is szivattyúznánk, az abád- szalóki Lenin Tsz határába folyna át a víz, ott is van viszont bőven. Nem működik a Mirhó —• Miért nem emelik át a Tiszába? — A mirhói szivattyúrendszer néhány nap óta nem üzemel. Elromlott a berendezés, javítják. Ezt a véleményt a községi tanácsnál is megerősítik. Ha a vízügyiek sürgősen nem intézkednek, a felmelegedett belvíz kiöli a növényzetet. A főagronómus szavaiból kitűnik, hogy 450 hold a vetetlen területük. Ősszel felszántották egy részét, de sajnos már nem tudták bevetni. — Ide kukoricát és siló- kukoricát szántunk. Amint rá lehet menni, takarmányféléket vetünk bele. Aratásig kazalban lesz a második hozam A kétszáz holdnyi cukorrépa egyelése, első kapálása befejezéshez közeledik. A 700 hold kukorica nagyobb gondot okoz, bár feMegérkezett a „csőgörény Szondára ti Eddig a szandaszöllősi gázmezőről biztosították Budapest , gázellátását (és benne a nagy üzemekét is) Ezután viszont Hajdúszoboszló lesz hivatva a főváros gázigényét kielégíteni, A Hajdúszoboszló—Szolnok távvezeték építésének befejező határidejét a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat a kivitelező siófoki vállalattal közösen július 1-ben állapította meg. A vezeték elkészült. Megtörtént a távvezeték szilárdsági próbanyomása — vízzel. Hétfőn pedig megérkezett Szandára a Hajdúszoboszlón útnak indított „csőgörény” (dugaty- tyúszerű, kapa Tőkésekkel ellátott szerkezet). Ez egyrészt kinyomta a maradék vizet, másrészt arra is biztosítékot nyújtott, hogy a vezeték műszaki állapota kifogástalan, kivitelezési hibája nincsen. A hajdúszo- boszlói géztelepen még véglegesen be kellett fejezni a „csőgörény-fogadót”, és összekötni a két vezetéket. Június 15-én este ez Is megtörtént. Jelenleg az úgynevezett tömörségi próba folyik, gázzal töltik fel a vezetéket. Előreláthatólag június 24-én jut el első ízben Budapestre a hajdú- sfzoboszlói gáz. Az új vezetékrendszer jelentősége, hogy teljes egészében ki tudják elégíteni a fővárosi igényeket, tetszőleges gázmennyiséggel. Ez egyben a hajdúszobosz- lól gázmező életében Is. fordulópont, mert a jövőben nemcsak a borsodi, hanem a budapesti iparvidéket is ők látják el gázzal. Egyúttal pedig biztosíték arra, hogy Szolnokon sem lesz gázhiány Ma: Ami iabu és ami nem az... * Rekordforgalom a könyvhéten * A „Kék Szalag” * Eladni tssdni kell * Kevés az érettségizett knlf úrfelelős Elkészült az ezredik filmhíradó Iiku Pál, művelődésügyi miniszter a „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta a Magyar Filmhíradó szerkesztőségi kollektívájának abból -az alkalomból, hogy elkészült az ezredik filmhíradó, amelyet a felszabadulás ótg gyártottak. Aczél György, a miniszter első helyettese szerdán átnyújtotta a kitüntetést a híradószerkesztőség vezető munkatársainak. Az elmúlt húsz esztendő legérdekesebb epizódjait megörökítő 1000. hír- adófilmet csütörtöktől kezdve vetítik a híradó mozikban és a bemutató filmszínházakban. Húsz új NDK gyártmányú géptípus hazánkban A magyar mezőgazdaság üzemeiben mintegy harmincezer NDK gyártmányú gép dolgozik s a jelenlegi hetven féle típus rövidesen újabbakkal gyarapszik.^ A magyar vállalatok elsősorban traktorokat, a hozzá szükséges gépeket, permetezőket, műtrágyaszórókatj vetőgépeket, szalma bálázókat vásárolnak az NDK- ból. Az NDK-ban az utóbbi időben kialakított gépek közül ebben az évben húsz félét próbálnak ki a magyar gazdaságok. A Német Demokratikus Köztársaságban teljes gépcsaládokat igyekeznek kialakítani, egy-egy munkafolyamat teljes gépesítéséhez. Az egymáshoz kapcsolódó gépláncok közül gazdaságaink széleskörű kísérletén próbálják ki a burgonyakombájnt, amelyből az idén már nyolcvan áll rendelkezésükre. A gép a burgonyát felszedi, osztályozza, tisztítja és kocsiba is rakja. A répabetakarítás komplex gépesítésében jelent majd nagy segítséget a két részből álló gépsor, amely először fejeli a répát. a fejét és levelét fel- szeeskázza s az utána haladó pótkocsiba rakja. — Második munkafolyamatként a répát is felszedi a földről, megtisztítja és oldalirányú felhord óval a szállítókocsiba továbbítja. » lét vegyszereztük, 150 hold első kapálása még hátra van. . — Elegendő a munkaerejük? — A cukorrépa műveléséért a betakarításkor mázsánként 13 forintot számolunk el. A művelésért 500, illetve 300 forint előleget fizetünk holdankét. Ez jó, ösztönző és a családtagok is dolgoznak. Az iskolákká? is szerződtünk. A felsőtagozatú tanulók segítenek. Mintegy 150—200-an végzik majd a növényápolást. Ha az idő is kedvez a második kapálást a bú- zaratás előtt befejezzük. A Vörös Október Tsz-ben csaknem 3000 hold kalászost kell betakarítani. Az idén ez jóval nehezebb lesz, mint bármikor volt. A hét kombájn és két aratógép kevés. Ezt a főagro- nómus, illetve a tsz vezetősége igen jól látja. — A gabonánk felét kézzel kell levágni. Az őszi árpa összekúszáltan fekszik a földön. Gépekkel — a norma szerint 2500 holdat tudunk levágni, ha a talaj lehetővé teszi. Legalább 100 kaszás és marokszedő kell. Most szervezzük őket a tsz tagságból és a vállalatok, üzemek dolgozóiból. — Az öregekre számíta- nak-e? — Tavaly a nyugdíjasaink végezték a szalmabetakarítást. Az idén is vállalják. Állják a sarat Szószerint így igaz. A tehenészetet és az itatásos borjúnevelőt június elsején az öntözhető legelőre telepítették ki; — Emberfeletti munkát végeznek — mondja a fő- agronómus. — Hajnali 3- kor kelnek és 12 kilométert gyalogolnak, bicikliznek. Szinte dagasztják a sarat. A növényápolók közül különösen K. Juhász Lajos és Tar Mihály munkacsapata érdemel dicséretet. A kazlazásnál, behordásnál sokszor bőrig áztak. Amikor jött a zápor, lepony- vázták a kazlat, majd folytatták a munkát. A feleségek, családtagok néha csak két órán át dolgozhattak, mégis egész nap kint voltak a földeken; für m. I. —
