Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

Világ proletárjai egyesüljetek/ SZOLNOK MEBYJEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 140. szám. Ära 50 iillór 1965. június 16., szerda, Takarékossági év, vagy elv ? Megütötte a fülemet egyik üzemben az üb-elnök ..agitációja”: Értsék meg a szaktársak, az idén nem je- het arról szó, hogy meg ja­víttassuk a mosdókat, mert most takarékossági év van. Ezt a „mert most takaré­kossági év van” elméletet több helyen is hallani. Nem megvetendő dolog, hogy maga a takarékosság gondolata a Központi Bi­zottság decemberi határo­zata után gyorsan helyet kapott a köztudatban. Nem mindegy azonban, hogy mindenütt jól is értelmez­zék a takarékosságot. S a jelék szerint itt-ott van ma­gyarázni való. Semmi szín alatt nem ar­ról van szó. hogy amire sürgősen és feltétlen szük­ség van, azt ne próbálják i meg sürgősen be is szerez­ni- Egyáltalán nem az a cél, hogy az idén a leg szüksé­gesebbeket is megvonjuk magunktól, jövőre aztán majd pótolhatjuk busásan. Nem nevezhető okos meg­oldásnak sem erre az évre, sem jövőre az, amit egyik szolnoki intézménynél be­vezettek. Megszabták pél­dául, hogy egy-egy osztály­ról havonként hányszor te­lefonálhatnak városi vona­lon. Azt viszont már senki nem figyeli, hogy a sze­mélygépkocsi hányszor fór. dúl a városban és hány utassal — lehet, hogy ép­pen olyan ügyekben, ami­ket telefonon sokkal egy­szerűbben és sokkal keve­sebb időveszteséggel, olcsób­ban el lehetne intézni. Az elvet kell megszokni, abba kell beleélni magun­kat. Abba, hogy az anya­got. amit megtakaríthat­nánk idén se, jövőre sepa- zoraljuki A pénzt, amit megtarthatunk, idén se, s jövőre se fizessük ki. A karcagi kórház építésén az anyagot fuvarozó kocsik például sokszor leállnak délután fél négykor, de el­számolják az építőknek a napi 12 órát, mert az épí­tők kötelesek a fuvarozókat napi 12 órán át foglalkoz­tatni. így aztán az építő­ipari vállalat kisebb-na- gyobb huza-vonával ugyan, de fizeti; Az sem példázza a körül­tekintést például, hogv a mezőtúri téglagyár mellé a Komárom megyei Nesz­mélyben gyártott téglatí­pusból terveztek épületet. A takarékosság nem abból áll, hogy valamit megvo­nunk onnan, ahol arra el- enegedhetetlenül szükség van. Nagyon is abból in­kább, hogy mindent a leg­megfelelőbb helyen hasz­náljunk fel minél gyorsab­ban, minél kisebb késede­lemmel, minél körültekin­tőbben és minél ésszerűb­ben. Nem az tehát az igazi ta­karékosság, hogy nem ve­szünk mosdótálat, vagy el­vesszük az anyagot onnan, ahová pedig kellene. Sok­kal inkább az, hogy gon­dolkodva. számvetések alapján dolgozzunk. Ez az elv pedig nem egy évre, ha­nem örök időkre szól és mindannyiunknak szól. Té­vedne tehát, aki azt hiszi, hogy a most visszafogott irreális igényekkel jövőre előhozakodhat. De legalább ennyire téved az is, aki ar­ról próbálja meggyőzni mű­helytársait, hogy most ta­karékossági okokból kell sorbaállniuk a csapok alatt, s azért nem javítják meg a mosdót, mert így kívánja a népgazdaság érdeke. A párthatározat szellemében Ítélve ez is megengedhetet­len pazarlás. (BE) Brezsnyev fogadta a magyar mezőgazdasági küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára kedden fogadta a magyar mező- gazdasági küldöttséget, amely Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszternek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága tagjának vezetésé­vel tartózkodik a Szovjet­unióban. Ajándékok a VIT-re Heteiken át készí tgették a KISZ-alapszervezetekben a VIT-re szánt ajándéko­kat. A napokban „útra is keltek” a szép hímzett pár­nák, népi szőttesből ala­kított térítők, a táskák, kis és nagy babák, tisztasági csomagok, albumok stb. Egyelőre csak Szolnokra küldték a csomagokat, a KISZ megyei bizottságára, ahonnan a megye ifjúsági szervezeteinek 98 ajándékát együtt továbbítják a fő­városba. Onnan küldik majd ezután a másik kon­tinensre, a VIT-re. Litkei József festőművész kiállítása Jászberényben (Tudósítónktól) A városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya és a Műcsarnok Vállalat rende­zésében ünnepélyes keretek között nyílt meg Jászbe­rényben június 13-án Iái­kéi József festőművész, a város szülöttének kép- itíáUítása. Tóth Gyula, a felsőfokú tanítóképző inté­zet tanóra meleg hangon emlékezett meg a valami­kor Lehel vezér gimná­ziumban tanuló festőről. A kiállításon 15 olaj- festményt, 19 nagyméretű és 10 kisméretű grafikát, valamint 13 színes linó­metszetet mutatnak be a közpnsegnek. A keddre virradó éjszaka mintegy 21000 ember védte a gátakat Ma: A pártélet fóruma Ausztriában újra árad az lun A Duna vízállása Vácnál hétfő reggeltől kedd reg­gelre 27 centiméterrel emel­kedett. A gyorsan duzzadó folyó miatt a szentendrei­szigeten Horány és Surány között az éjszaka és reggel megfeszített erővel maga­sították a töltéseket. Budapestnél hétfő reg­geltől 27 centiméteres áradással kedd reggelre 828 centiméterre duzzadt a Duna. Ez a vízszint már 23 centiméterrel meghaladta az 1954. évi maximumot. Mohács és Baja térségé­ben a Duna mindkét part­ján nagy erővel magasít­ják a töltések alacsonyabb szakaszait. A karhatalmi egységekkel és tapasztalt tiszai gátőrökkel kiegészí-. tett figyelőszolgálat pedig csatárlánc-szerűen éjjel­nappal szemmel tartja a gátakat és a mentett olda­lon a töltés melletti terü- letsávot, hogy rádión és tábori telefonon azonnal jelezhessék az átszivárgást, vagy a fakadó vizet. Mohá­cson és Baján pedig meg­rakott teherautók és árvé­delmi egységek állnak ké­szenlétben, hogy az első jelzésre azonnal felvonul­hassanak a veszélyeztetett gátszakaszra. A Tiszán a közepest kis­sé meghaladó árhullám vonul le. Kedden reggel­re Vásárosnamény és Zá­hony között tetőzött a folyó. Az árhullám nem olyan magas, hogy nagy erők be­vetésére lenne szükség, de • a gát- és segédőröknek a helyükön kell tartózkodni. járás mindenese Örömteli levél Csirke — könyvelve ittas gépjármű« vezetők A „száraz ügyvéd44 A szerkesztőség postájából Tíz méteres tetőzést várnak Mohácsnál A Duna hetedik árhul­láma hétfőn este — ked­den reggel Bécsnél tetőzött 754 centiméteres vízállással. Ausztriában azonban újabb csapadék hullott és hatá­sára ismét árad az Inn fo­lyó. Schárdingnél vasár­naptól hétfőig ugyan 32 centiméterrel csökkent a folyó vízállása, de hétfő reggeltől kedd reggelre is­mét 104 centiméterrel emel­kedett a víz. A Duna a magyar sza­kaszon kedd reggelre — egy nap alatt — Duna- remeténél 19, Komárom­nál 39 centiméterrel áradt. A minden eddigi — jég­mentes — vízállást meg­haladó árhullám most már olyan Duna-szakaszokat is veszélyeztet, amelyekén a magas part miatt eddig árvédelmi töltésre nem volt szükség. így a komáromi vasútállomáshoz, valamiht a Komárom és Szőny kö­zötti, továbbá az Almás­füzitő és Dunaalmás kö­zötti vasútvonal védelmére az éjszaka 800 pályamun­kásnak és 300 katonának kellett gyorsan kivonulni. Minegy 20 000 homokzsá­kot töltöttek meg, hogy a vasúti töltésen az egyik sínpár helyén nyúlgátat emeljenek a magas víz el­len. Komáromnál a Vág duzzasztja a Dunát. A cseh­szlovák vízügyi szakembe­rek legutóbbi jelzése sze­rint már a Vág középső szakaszán, Vágsellyénél — kedd reggelre majdnem 1 méterrel apadt a folyó. A torkolati szakaszon viszont még tovább árad, Emberfeletti küzdelem az ár és a sár ellen Kiküldött munkatársunk jelenti a dunai árvízről: Már április 24-e óta tart a küzdelem az ember és a víz között. A múlt hét pén­tekje óta ez a harc döntő szakaszába érkezett. Baja ezekben a napokban soha nem látott forgalmat bo­nyolít le. Egymást érik a vízügyi szervek erőgépei valamint a különböző vál­lalatok gépkocsijai. A főté­ren szinte óránként lehet látni a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépjár­műveit. Pedig csak a most érkezők, illetve az utasí­tásokért Bajára jövőkkel találkozunk, hiszen a töb­biek Bajától mintegy 15 kilométerre, Szeremle tér­ségében viaskodnak. Szolnokról június 14-én éjjel 1 órakor érkeztünk meg vontatónkkal Szeremle határába. A terepnehézsé­gekre jellemző, hogy 180 lóerős gépkocsink csak 7 kilométerre tudta megkö­zelíteni a szolnokiak mun­kahelyét. Az itt állomáso- zók közül a lakókocsiknál találkoztam Molnár Lajos főmérnökkel, a szeremlel védelmi rendszer egyik építésvezetői ével. — A mieinket keresi? — kérdezte, s a távolba mu­tatott. — Azok a fénylő pontok, a ml erőgépeink. Várjon, felköltöm a trak­torost, mert csak a D—4— K-val tudja megközelíteni őket. Néhány perc múlva ba­rázdált, fáradt arcú ember nyújtja kezét. — Hány órát aludt ma? — Három és felet — mondja a világ legtermé­szetesebb hangján Felülünk a traktorra. — Fogódzkodjon — mond­ja és a gép nagyot szök­kenve elindul. Fél méteres sárban gázo­lunk előre. Hirtelen egy tó tükre csillan meg előttünk. Átmehetünk rajta, mert „csak 60 centiméter mély”. A hét kilométerre dolgo­zókat csak nagy nehézsé­gek árán közelíthetjük meg. A látvány lenyűgö­zően félelmet keltő. A ha­talmas gépek bömbölve vájják fogaikat a földbe. A száz lóerős motorok dübör­gése tölti be a levegőt. A szolnokiak a bajaiakkal együtt a 3. sz. lokalizációs rendszert építik. A Donkó és a Mácsai brigád 12 órát dolgozik egyhuzamban. — Éjfélkor váltanak. És a gépszerelők: egy éjszakán át kínlódtak egy leesett lánctalp vissza­szerelésével, Kézzel végez­ték az egyébként gépi erőt igénylő munkát Tóth László A megye területén mintegy harmincezer hold van Sei víz alatt. X KSzéptlszavi­déki Vízügyi Igazgatóság dolgozói mindent elkövetnek a belvízkárok csökkenté­se érdekében. Huszonhárom mozgó szivattyú működik 4,7 köbméter'sec. teljesít­ménnyel. ezenkívül pedig negyvennégy helyen statü' szivattyútelepek emelik át a belvizes csatornákból az összegyűlt vizet az igazgatóság területén

Next

/
Thumbnails
Contents