Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-15 / 139. szám

1S65. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoktól Tiszajenőig Ifjúsági seregszemle Martfűn Gát- és víznézöben szárny űrhajával az áradó Tiszán Hétfőn délelőtt a Közép- Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság helyettes vezetője, Karcagi Gábor főmérnök társaságában ültünk szár­nyashajóra, hogy gyors szemlét tartsunk Szolnok alatt, megnézzük, hol lesz probléma a vízzel, mennyi­re tartják magukat a gá­tak? * A szélesen hömpölygő, piszkosszürke hullámokat fodrozó Tisza bizony nem a megszokott, kedves szőke folyó most. Két partja közt a távolság csaknem duplá­jára nőtt, 150 méterre te­hető. Fütyül a szél, ez iit még jobban érződik, mint egy nyitott gépkocsiban, bár az élmény maga ha­sonló, csak izgalmasabb egy fokkal. — Na, itt megint rossz az út — jegyzi meg Kar­cagi Gábor mellettem, mi­közben a térdére terített térképre jegyezgeti a látot­takat. * Rögtön indulás után ke­rül szemünk elé a legin­kább veszélyeztetett sza­kasz: a szandaszöllősi nyári gát által védett terület. A gát — most már inkább csak gátacskának tűnik — — legalacsonyabb pontja nem emelkedik 10 centinél magasabbra a vízszint fölé. ráadásul a szél is arra hajt­ja a hullámokat. Legfel- lebb néhány órát ad a szakértő, s a gátnak már túlsó oldalán is mecsillan a nap sugaraiban a víz. A Ti­sza ugyanis vasárnap reg­gel 6 órától hétfő reggelig 25 centimétert áradt, tehát csaknem bizton lehet szá­mítani arra. hogy hamaro­san elönti a szandai rétet. Éppen ezért az ott legelő állatok biztonságba helye­zéséről már gondoskodtak. * Egy-egy nagyobb ka­nyarban elcsendesülve te­rül szét a roppant víz, le- csendesül a szél is, halkan í,havaznak” itt-ott a nyár­fák. Szinte idillikus a kép, egy ladikban ülő három evezgető gyerek még illik is bele. És mégis éppen ez az utóbbi színfolt tetszik a legkevésbé. Hiszen a nyu­godt, alacsony vízállású Ti­sza is éppen elég áldozatot követel minden esztendő­ben, de ilyenkor különösen veszélyes az effajta játék. Kedves szülők, jobban kell ügyelniük gyermekeikre! * Fokozott gondot kell for­dítani az áradás következ­tében az öntözési vízki vé­teli művekre, nehogy a hul­lámverés kárt tegyen a be­rendezésekben; Csaknem mindegyiket őrzik is, ahogy a hajóból láttam. A ..Kar­cag” vontatót hagyjuk el útközben, mely a belvizes üzemeléshez szükséges ak­kumulátorokat szedi össze és viszi pótlásként Szol­nokra. • Vegyük sorra azokat a helyeket, településeket, me­lyeket útközben szemügyre vettünk. A Tisza-ligetí védő­vonallal a közeljövőben nem lesz probléma, csupán a hullámveréstől kell óvni. A kénsavgyári vízkivételi mű után látszik jobbra a tószegi társulati gát, jó 80 cm, s ahol a közös főcsa­torna vonalához csatlako­zik, 140 centiméterig állja a sarat, helyesebben a vi­zet. A tiszavárkonyi ka­nyarban jó magas a part, Ide nem ig kell gát. A fűz­kerti ^ nyári gát ellen sincs kifogás. Vezsenynél a ma­gas part keresztirányban meg van erősítve, sövé­nyekkel is, melyek „meg­fogják” a hordalékot, s ez­által tovább erősödik. Ez a nyári gát 13 km hosszú, 1,5 méter magas, 1500 hold hul­lámtéri területet mentesít, szerepe fontos. Tiszajenőnél — 300 kilométerre a Tisza torkolatától — vége a nyá­ri gátnak, magas part kö­vetkezik, fordulunk vissza. Martfűvel szemben ko­csival hordják az emberek a védelemhez szükséges anyagot, mivel a védeke­zésre komolyan fel keli készülni. A Tisza-híd felet; a közkedvelt „potya”, meg a baiparti üdülők mind víz alá kerülnek rövidesen, a pillanatnyi vízállás leg­alábbis erre enged követ­keztetni. összefoglalva: a Tisza eme szakaszán, Szandaszöl- lős kivételével, közvetlen árvízveszély sehol nem fe­nyeget, még lehet az ár el­len védekezni, van rá mód és idő. Inkább kéményen dolgozzanak, semmint aka­dálytalanul hatoljon be a víz a megművelt földekre. (selmeezy) Apad a Zagyva és a Tárná A'felső Tisza vidékén nagyobb árhullám •'an kialakulóban A Zagyva—Tárná víz­gyűjtőjében június 13-án vasárnap jelentősebb meny- nyiségű csapadék nem esett így a Tárnán és a Zagy­ván a múlt hét végén meg­kezdődött apadás tovább tart. Jászteleken például 20 centimétert, Alattyánnál 19, Jánosiadénál 14, Jászalsó- szentgyörgynél pedig 14 centimétert apadt vasárnap éjféltől hétfő délelőtt 10 óráig. A Tama Jászjákó- halmánái 16 centiméterrel alacsonyabb volt héfőn, mint vasárnap. Az emlí­tett helyeken az idei leg­magasabb vízállás eddig nem érte el a tavalyi szintet. Az apadás ellenére is folynak tovább a védelmi munkák. A Zagyván III. illetve II. fokú árvízvédel­mi készültség van jelenleg is. 1 Jászdózsa térségében a körtöltésnél tovább erősítik a gátakat, s készenlétben állnak az árvízvédelmi szolgálat egységei, valamint 12 földmunkagép. A szászbereki 32. számú műút mentén mintegy 1100 méter hosszú nyúlgát épí­tését befejezték, melyen egy kotrógép és négy billenős tehergépkocsi dolgozott. A Tisza és mellékfolyói­nak vízgyűjtőterületén le­hullott csapadék ha-tására a felső Tisza mentén jelen­tős árhullám van kialaku­lóban. Vásáros naményná] például 726, Tokajnál 658, Tiszafürednél 638, míg Szol­noknál 668 centiméter a vízállás. Az árhullám kiala­kulása miatt ezen a területen elsőfokú készültséget ren­deltek el. Ugyancsak első­fokú készültség van a Hor- tobágy-Berettyó mellett a XIII. védelmi szakaszon. A Közóptiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén egyébként több mint 34 000 hold áll víz alatt. Ezeken a területeken 24 állandó és 12 szállítható szivattyú dolgozik. A találkozó résztvevői­nek egy csoportja. Verbai elvtárs, a találkozó szónoka A Zagyva Szászberek és Üjszász között, a 32. számú műúton mintegy 60—70 centi magasan elöntötte az egyébként igen fontos közlekedési utat. A KfM út- őrei lezárták az útszakaszt, s a gépkocsivezetők aláírás után, csak a saját fele­lősségükre hajthatnak át a vízzel borított műúton Tiszafüreden, Karcagon és a kunszentmártoni részen elszaporodott a hörcsög Szinte egymást követi a mezőgazdaságban a kárte­vők tömeges jelentkezése. Alig vetettünk még véget a pocok kártevésének, s máris megjelent a hörcsög A tavaszon egyébként Szol­nok megyében mintegy^ 80 ezer ember összefogásával 300 ezer holdon irtották ki a pockot. S olyan eredmé­nyesen, hogy legutóbb kí­sérleti célra 150 élő pockot kértek Szolnokra, de sehon­nan sem sikerült beküldeni. A pocok kimúlt, ám mosi újabb mezei kártevő jelent­kezett tömegesen. A tisza­füredi, a kunszentmártoni részen és Karcagon nagyon álszaporodott a hörcsög. A védekezést már megkezdték ellene — hiszen közeledik az aratás és ilyenkor tud a legnagyobb kárt tenni a hörcsög — azonban kevés sikerrel. A hörcsög — hiába szól a pocokról a sláger — huncutabbnak bizonyul ná­la, elkerüli, nem fogyasztja el a mérgezett csalétket. Remélhetőleg a minden­ben kedvezőtlen időjárás ebben az ember segítségére lesz, a hörcsög ellenére szól. A sok esőzés ugyanis gátolja szaporodásukat, de még élettevékenységüket is lehetetlenné teszi. így a természet hihetőleg „önke- zűen” vet véget a hörcsög- inváziónak. Nagydologra vállalkoztak A tiszasüíyi Lenin Tsz kertészetében öt női bri­gád több mint félszáz tagja vállalkozott arra, hogy mun­kájukkal, életükkel méltó­vá válnak a szocialista címre. A szocialista brigád­mozgalomhoz való csatlako­zásuk tanúságaként a be­nevezési lapokat, amelyen munkafelajánlásuk is sze­repel, elküldték a járási mezőgazdasági osztályra. Hirdessen a Néplapban Ifjúsági találkozót ren­deztek június 13-án, vasár­nap Martfűn. Ez alkalom­mal a szolnoki járás kisze- sei adtak egymásnak „ran­devút”. A nagygyűlés után — melyen Verbai Lajos, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője mon­dott ünnepi beszédet — egésznapos kultúr- és sport- rendezvényen szórakozhat­tak a résztvevők. A járás fiataljai a hét­köznapi munkában való helytállás után ezen az ün­nepi napon a kultúra és a sport terén mérték össze tudásukat. A gyár művelő­dési otthonában a néptánc- csoportok és zenekarok ve­télkedője, a sporttelepen pe­dig a Szolnoki MÁV— Martfű NB Il-es labdarú­gómérkőzés vonzotta a fia­talokat; Az ifjúsági találkozó tá­bortűzzel, színpompás tűzi­játékkal, majd utcabállal zárult. Százezreket takaríthattak volna meg Az Országos Baromfi- ipari Vállalat törökszent­miklósi gyáregységében — 1965. áprilisában kezdték el egy 35 vagon kapacitású hűtőtároló építését, amely­nek költségkihatása 4.8 millió forint. E beruházás­ra azért van szükség, mert a Törökszentmiklóson fel­dolgozott árut a gyáregy­ség szűk kapacitása miatt kénytelenek a miskolci hű­tőházba szállítani és ott tá­rolni. Ez a megoldás éven­te többszázezer forinttal növeli a termelés költsé­geit. Fontos, tehát, hogy a szóbanforgó hűtőtárolót mi­nél előbb megkapja a tö­rökszentmiklósi gyáregy­ség. Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium kollégiumát is hasonló gondolat vezette akkor, amikor határozatot hozott a beruházás 1965. október 10-iki átadásra. Nem valószínű azonban, hogy a kollégiumot meg­felelően tájékoztatták a be­ruházás gazdasági, műsza­ki előkészítéséről. Ugyanis 1964. negyedik negyed­évében nem biztosítottak még például tervezői ka­pacitást, kijelölést. Emiatt az Élelmiszeripari Tervező Intézet már csak magán­vállalkozásban és társadal­mi munkában vállalta el a dokumentációk elkészítését. Ez több hónapos idővesz­teséget okozott, aminek kö­vetkeztében, — mint fen­tebb említettük — csak 1965. áprilisában kezdték el az építkezést. De azt is hogyan? Jellemző a kapkodásra, hogy a beruházás magas- építési munkálataival az ÉM. Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot bízták meg, de csak két­millió forint értékig. Erről az összegről szól a hivata­los kijelölés, tehát szerző­dést sem lehet nagyobb összegre kötni. A beruhá­zó elfeledkezett vajon ar­ról, hogy a magasépítési munka hárommillió forint­ba kerül? Tény. hogy a hiányzó egymillióra csak sok sza­ladgálás után, májusban szerzett a beruházó kijelö­lést, ami rendkívül nagy szerencsével sikerült, s fő­leg a megvei állami éoítő- ípari vállalat vezetőinek jóindulatán múlott. (Egyéb­ként dicséret illeti az épí­tőket azért, hogy a nehéz­ségek ellenére kitűnően, tervszerűen dolgoznak.) Az egyik hibát követte a másik. A beruházás gépei­nek megrendelését is ké­sőn adták fel. Mivel az Április 4 Gépgyár, valamint a Diósgyőri Gépgyár ren­delés állományát feltöltötte, a berendezések szállítását eredetileg csak 1967-re vál­lalta, tárgyalások után ezt a határidőt 1965. december . 31-re módosította. Az Élel­miszeripari Szerelő Válla­lat is segíteni akar, szer­ződésben vállalta ugyanis* hogy bármikor hajlandó fel­vonulni, a szerelést elvé­gezni. Az elmondottak alapján már lehet következtetni ar­ra, hogy e beruházást az eredeti tíz hónapos határ­idő helyett hat hónap alatt befejezni semmiképp sem lehet. így az idén nem si­kerül százezreket megtaka­rítani a törökszentmikló- siaknak. És azért nem, mert a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban fő­ként októberben, novem­berben .érezteti hatását a szűk tárolókapacitás. A gé­pek szállítási határideje miatt azonban csak jövő év márciusában kaphatja meg ezt a beruházást. Hasznát viszont majd csak 1963. őszén látja. Az Országos Baromfiipari Vállalat mint beruházó ezt a beruházást gazdaságilag és műszakilag rosszul ké­szítette elő. Ebből az eset­ből a jövőre nézve a meg­felelő tanulságokat le kell vonnia. Mivel a hűtőtároló a beruházási sorozat első lépcsője, a következőt — ami az energiaszolgáltatást javítja meg mintegy négy­millió forintos beruházási költséggel, 1966. évi kivite­lezéssel — sokkal alaposab­ban elő kell készítenie, mint a mostanit. Lehet-e a jelenlegi hely­zeten változtatni? Csak egy módon, akkor, ha a Diós­győri Gépgyár és az Április 4 Gépgyár hajlandó újabb erőfeszítésekre és hónapok­kal előbbre hozza a kér­déses berendezések szállí­tásának határidejét. Fábián Pétéi

Next

/
Thumbnails
Contents