Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

1965. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Téli DISZ — nyári GOND A SZOBANOVÉNYEKRÖL « Nyáron szívesebben idő­zünk a szabadban, az ár­nyas fáik és virágok között De ekkor sem feledkezhe­tünk meg otthonunk ked­ves díszéről, a szobanövé­nyekről. Azokról a cserép­ben nevelhető, jól alkal­mazkodó trópusa, vagy szubtrópusi vidékről szár­mazó növényekről, amelyek üde zöld levelükkel, virá­gukkal, vagy éppen alak­jukkal ékesítik lakásunkat. Nagyon hasznos, ha beha­tóbban megismerkedünk jellemző tulajdonságaikkal, mert ezekből következtetni tudunk, mit kell tennünk, hogy biztosítsuk megfelelő életkörülményeiket. A fikusz az egyik legked­veltebb dísznövényünk. Hat­száz faja közül nálunk leg­ismertebb a sötétzöld szí­nű ovális levelű fikusz- olasztika. Szép díszes nö­vény, nem mondható éppen igénytelenek. Különösen érzékeny a hidegre, általá­ban 10—15 Celsius fokot igényel. Ha megfázik, fony- nyadt, vagy a levelein, esetleg a törzsön olaj színű foltok jelentkeznek. A hő- ingadozásra, huzatra is érzékeny. De azért nyáron, szélvédett, napos helyen, szabadban is tartható. A túlöntözéstől óvjuk, s vi­gyázzunk arra, hogy az alá­helyezett tányérban, vagy díszcserépben víz sose áll­jon. A másik kedvenc növény a Filodendron. A modern lakásokat hamar kinövi, a világosság felé forduló le­veleivel. Tápdús, laza szer­kezetű. de nem vizes talajt igényel, világos, és nem napfényes, 14—18 fokos hő­mérsékleten jól érzi magát. A Sansavera jó alkalmaz­kodó képességű növény. Már 10 Celsius fok hő­mérsékleten is megél. Szá­razság-kedvelő. Megelégszik a homokos kerti földdel is, sőt ettől még szebbek, szí­nesebbek lesznek a levelei. Átültetésére a tavaszi idő­szak a legmegfelelőbb, ami­kor sarjaikról szaporíthat­juk. A datolya pálma igen hálás és dekoratív. Az erő­sebb hőingadozást meg­sínyli, de 8—10 foknál már elmarad. Szereti a világos­ságot, a napot, de alkal­mazkodik pz északi fekvésű szobákhoz is. Nyáron szép dísze a kertnek, vagy er­kélynek. A páfrányok kö­zött is ugyancsak akad olyan, ami jól tartható, akár a legsötétebb szobában is. Mivel erdei növény, eb­ből következik, hogy az árnyas, párás helyet szereti. Milyen a korszerű konyha? Mit főzzünk? TÖLTÖTT KARALÁBÉ Középnagyságú karalábé­kat veszünk, megtisztítjuk és sós vízben megfőzzük. Ha kihűlt, közepét kivájjuk. A ki vájt részt négy főtt lisz­tes burgonyával együtt szi­tán áttörjük. Törött bors­sal, sóval, finomra vágott petrzselyemzölddel fűszerez­zük; két, villával- összetört keményt tojást, 2 evőkanál zsemlemorzsát és 2 deci tejfölt adunk hozzá és si­mára keverjük. Megtöltjük vele a karalábékat, tűzálló tálba rakjuk, vajdarabkákat dobunk a tetejére és tejföl­lel bőven meglocsolva fél óráig sütjük. BURGONYAOMLETT Két tojássárgáját, 2 deci tejet, 6 deka olvasatott va­jat, 1 csapott evőkanál lisz­tet simára keverünk, majd fedett lángon 5 percig főz­zük, folytonos keverés köz­ben. Levéve a tűzről, adunk hozzá 40 deka főtt, áttört burognyát, 3 evőkanál re­szelt sajtott, X deci tejfölt és a tojások kemény hab­ját. Lisztezett deszkán ki­nyújtjuk, majd zsírozott palacsintaformában kisüt­jük. Gomba-, vagy paradi- csammártással tálaljuk. Városi lakásban, kislakás­ban, olyan otthonban, áhon- nan a háziasszony is eljár dolgozni, a konyha szerepe értelemszerűen megváltozott. S ehhez a változáshoz alkal­mazkodott elrendezése, be­rendezése, sőt — az újonnan épített lakásokban — mérete is. Hiszen — a napi felada­tokhoz mérten jelentéktelen munka folyik benne: két­háromszori gyors élelemké­szítés, s esetleg ugyanennyi étkezés. Megmaradt azonban a konyha fontos szerepe azok­ban a lakásokban, ahol a há­ziasszony otthon — a házban és a ház körül — tölti nap­jait. A konyha, itt, munka­hely. A régivel összehasonlítva azonban jelentős változást tapasztalhatunk. Változott a berendezése- Nemcsak azért, mert a régifajta tűzhelyeket sok helyen kiszorítja a vil­lany-, vagy a gázüzemelésű, hanem mert a korszerű ipar olyan szerszámokat, s mun­kaeszközöket gyárt, amelyek erősen megváltoztatják a konyhai munkát, a főzé3t, az előkészítést és a takarítást. Elektromos és kézi meghaj­tású darálók, aprítók, szele­telők, tűzálló üveg- és cse­réptálak; magas nyomással Népművészeti ÚJDONSÁGOK A magyar népművészeti hagyományok állandóan új hasznos megoldásokkal je­lentkeznek a népművészeti boltokban. Olyan gazdag a népi díszítőművészek ha­gyományanyaga, hogy eb­ből bőven telik' a felújítá­sokra. A legfrissebb és legked­veltebb ezek közül a kö­zönség körében a népi dí­szítésű női blúz és a ková­csoltvas virág- és gyertya­tartó. A blúzok, — amelyek egy részét kéziszövéssel, más részét népi kézi hím­zéssel készítik, — formá­jukban egyszerűek és mo­dernek. Erősen emlékez­tetnek a palóc népviselet (halászingszerű) róklijeire. (Első rajzunk.) Díszítésük pedig részben az átányi. részben a mátraderecskei szövésminták korszerű al­kalmazása, vagy a recsKi és bodonyi keresztöltéses és szálhúzásos hímzés. A hímzettek közül a leg­kedveltebb a fehér alapú szíriusz anyagból készülő blúz. (Második rajzunk.) — Nagy előnye, hogy igen könnyen mosható és mosás után — fogason szárítva, vasalás nélkül újból visel­hető, csavarni, dörzsölni azonban nem szabad. Bár­milyen szoknyához illik. — Munkahelyre éppoly jó, mint ünnepi alkalmakra. A nők számára nem közöm­bös az sem, hogy kis soro­zatban készül, tehát nem válik „uniformissá”. — Ismert népművészeti cikkek még a kovácsolt­vas virág- és gyertyatar­tók. Valamikor, főúri há­zaknál dívott, hogy az ét­régi láda-vasalások, kocsi­díszek hagyományos for­mái és motívumai is. — Ismert készítőjük, Ivák Pál, átányi kovácsmester, gyönyörű fali virágtartó­kat, fogasokat és hamutar­tókat is kovácsol ugyan­csak a hagyományos régi formák és díszítések ügyes alkalmazásával. A népi hangulatú kis vas-tárgyak jól illenek bár­kezésekhez gyertyatar toKat raktak a terített asztalok­ra. Ma ez a szokás, — az elektromosság csodálatos vívmányai és a világítás tökéletesedése ellenére. — Nyugaton, általában divat­ként újjáéledt. Egyre nép­szerűbb nálunk is a gyer­tyatartó és a színes gyer­tya divatja. Népművészetünk ezt a közönség-igényt a hajdani falusi kovácsmesterek ké­szítményeinek felújításával szolgálja. Ennek során ter­mészetesen megújhódnak a milyen stílusú lakásba és igen mutatósak. A népmű­vészeti hagyományok alap­ján készített öltözékek, tár­gyak tehát ismét megtalál­ták helyüket mai kömye- j aetünkben. ür. Pintér Imre főző gyorsfőzők, műanyag edé­nyek, törhetetlen üvegtár­gyak, új vegyszerek teszik gyorsabbá, s könnyebbé a konyhai munkát. Tűzálló műanyag lapok bo­rítják a modern konyhabú­tort, amelyek mindenkor mos­hatók és a festéknél kopás- állóbbak. Formájukban leg­többször a beépített bútor elvét követik, ami elsősor­ban — gazdaságos helyki­használást jelent. Méretezé­sük tudományos számításo­A beépített konyhabútor a jó helyki­használást szolgálja- Ebben az esetben a konyha már valóságos labo­ratórium-szerű munkahely. A technikai be­rendezés — a jégszekrény, a gáz-, vagy vil- lanytűzhey, és x hideg- meleg­vizes mosogató — beépített­kon alapul, és azon az el­képzelésen, hogy nagy csa­ládokban is lényegében kis alapterületet elfoglaló (egy­másba rakható) tálakból, lá­basokból és fazekakból áll az edénykészlet zöme- A konyhakredencek régi, reprezentatív szerepe meg­szűnőben van, — bármennyi hely is van egy konyhában, hiszen a díszítő elemeknek, cirádáknak, díszeknek, sőt az üvegablakocskákmak a tisz­tántartása munka- és fárad­ság-többletet jelent- A kor­szerű konyhabútor: sima és minden részében jól kihasz­nálható. Az az elv, hogy mindenki tetszése, szüksége szerint válogassa össze kony­hájának berendezését, az új gyártmányok túlnyomó ré­szénél megvalósul. A konyhaasztal és az ülő­bútorok alapjában véve vál­tozatlanok. Nagyobb kony­hákban, étkező-konyhákban nélkülözhetetlenek, olyan la­kásban viszont, ahol kicsi a konyha és a család a szobá­ban étkezik, meggondolandó, hogy szükség van-e beszer­zésükre. Üjtípusú bútordarab a for­gatható konyhai munkaszék. Aki megszokja, hogy egy sa­rokba csoportosítsa vala­mennyi tennivalóját, kitű­nően ki tudja használni ezt a bútordarabot, s kíméli a maga erejét, egészségét, lá­bát­Az edények, szerszámok és eszközök elhelyezéséhez lé­nyegében kétféle bútorrész áll rendelkezésre- Egy alsó szekrényasztal — (amelynek lapján minden konyhai mun­ka elvégezhető) s egy falra szerelhető polc, amely a ré­gi kredenc felső részének szerepét tölti be. A falipolc az alsó résztől teljesen füg­getlen. Szerelhető ugyan — kredencszereűn — a szek­rényasztal fölé, de kerülhet étkezőasztal szomszédságába, sőt mosogató mellé is- Amik«- ezeket a bútorda­rabokat tervezték, elsősor­ban a városi kislakások la­kóinak igényét tartották szem előtt. Ezért hiányzik egy olyan, az NDK és cseh­szlovák konyhákban ismert | asztalrész, amelybe a moso­gatót építették és amely csu- kottan munkaasztalul szol­gál. Gondot okoz jelenleg még a vizesvödör, vagy pél­dául a cipőtisztító eszközök tárolása- Hír szerint új, — falusi konyhabútor kialakítá­sára készülnek a tervezők és a gyárak­Pataki Mária Hová—miből magig ütik táborozni ? Az 7. forduló helyes megfejtése: 1. Gyöngyös, 2. Vulkánikus, 3. Vidróczki-csárda, Mátrafüred, 4. Nagysós-tó, Mátrafüredtöl északkelet felé mintegy 3 km-re, 5. Mátraháza, 6. Parádsasvár, 7. Heti 5 forintot, 8. Kék. A II. forduló megfejtéseit június 17-ig küldjétek be a következő címre: Szolnok megyei Néplap Szerkesz­tősége, Szolnok, Irodaház. (A borítékra írjátok rá: ..Hová — miből megyünk táborozni?”) II. forduló: BÜKK. 1. Hazánk legszebb völgyétől, a Szalajka-völgytől fél­órányira található a bükki barlangok egyike, amely­ben az orinyáki ősember kőeszközeit, a legrégibb ős­kőkori kultúra emlékeit találták. Mi a barlang neve? 2. A Bükk területén sokhelyütt mészkőrétegek ékelőd­tek az agyagpalába, s Halszerűén emelkednek ki be­lőle. Ilyen helyen képződtek a szurdokok. A leg­szebb ilyen szurdok a felsőtárkányi medencébe nyíló völgyben látható. írd meg a völgy nevét 3. A Bükk-hegység szélén köröskörül jelentős ipari lé­tesítmények helyezkedtek el. írd meg, miről híres Diósgyőr és Özd, miről Bélapátfalva és Hejőcsaba? 4. A Bükk évszázadok óta járt útja a Király út (Tár- kányból a fennsíkon át vezetett a szilváéi Gerenna- tetőre, a királyi vadászvárhoz). Tőle keletre a hegy­ség 950 m magas, platószerűen lekopott, ellaposodott sziklatömbje fogad. Mi a neve e sziklának? 5. Itt lépünk ki a hegység sziklás térségéből. A kis köz­ség barokk temploma és fából épült különálló ha- ranglábja országos viszonylatban is figyelemreméltó. Mi a község neve? 6. A Nagy Várhegy alatti tisztáson az egri várral egy- időben épült vár egykor a Bánvölgyét őrizte. A vár­ról elnevezett község déli bejáratánál, a patak part­ján, sziklahegy tetején épült kastély műemlék, a»a SZOT-üdülő. Mi a község neve? 7. Tudtad már év elején, hogy táborozni mégy. Elhatá­roztad, hogy a tábori életet megörökíteni fényképező­gépet; veszel a tanév végén, megtakarított pénzedből. Havonta 1 db zöld, 1 db kék és 1 db piros színű takarékbélyeget ragasztottál be gyűjtőlapodra. A tíz hónap alatt összegyűjtött pénzedből milyen fényké­pezőgépet vásárolhatsz? 8. Melyik a legkisebb és a legnagyobb címletű iskolai takarékbélyeg? Milyen színű az egyik, milyen a másik? A három bölcsesség — Indonéz mese — 'Történt egyszer nagyon * régen. A gazdag em­ber a kertjében sétálgatott, amikor meglátta, hogy egy tarkatollú kis madár ,bele- gabajodott a kifeszített há­lóba. Odament, kiszabadí­totta a kétségbeesett mada­rat, tenyerébe vette, simo­gatta, úgy nyugtatgatta. De majdnem elejtette a csodál­kozástól, mert a madár megszólalt: — Add vissza a szabad­ságomat — könyörgött —, hiszen ha kalitkába zársz, semmi hasznod nem lesz belőlem, mert úgysem éne­kelek Míg ha szabadon bo­csátasz. megtanítalak há­rom bölcsességre. — Ha nem énekelsz, va­lóban semmi hasznom be­lőled — mondta a kert ura. — Halljam hát a böl­csességeidet! — s ezzel el­engedte a kis madarat. Az meg fennen repülve, így szólt: — A három bölcsesség: — „Ne búsulj olyan dolgo­kon, amelyeken változtatni már nem lehet” —* „Ne kí­vánd, amit megkapnod nem lehet" — és „Ne hidd el ami igaz nem lehet!” Es szólt a kert gazdája: „Köszönöm a tanításai­dat, kedves madárka, igyek­szem megszívlelni azokat, mert valóban bölcsek!” Ezután folytatta sétáját és mélyen elgondolkozott a hallottakon. Ám töprengé­séből gúnyos kacagás riasz­tott a fel. Körülnézett, ki nevet ilyen gúnyosan, hát látta ám, hogy a kis madár repked felette. — Miért nevetsz ilyen gúnyosan? — kérdezte. — Kinevetlek. amiért olyan könnyen eleresztettél — felelte a madár. — Az emberek azt képzelik, hogy a legokosabb teremtményei a világnak, pedig milyen ostobák. Hiszen, ha te is okosabb lettél volna, most te lennél a világ leaaazda- gabb embere. — Hogy lehetnék az? — kérdezte a kert gazdája. — Az én gyomromban eqy akkora gyémánt van, mint egy tyúktojás. Ha nem engedtél volna szabadon, tiéd lenne a gyémánt. A gazdag ember először dühöngött, majd hízelegni kezdett a madárnak és meg­próbálta visszacsalogatni: — Gyere vissza hozzám, kedves kis madárka, mert mi hasznod van a gazdag­ságodból, ha szabadon száll­va. éhezel vagy elpusztít egy macska. Nálam pedig meleg szobát kapsz, friss ételt-italt adok neked, s úgy vigyázok rád, mint a két szememre. /» kis madár csak holl­" gáttá a csalogatást és még jobban nevetett. — Miért nevetsz folyton? — dühösködött a gazdag ember. — Már hogyne nevetnék, mikor a bölcs tanításokért cserébe visszaadtad a sza­badságomat, de mégsem követed azokat. Azt mond­tam: — „Ne búsúlj olyan dolgokon, amelyeken vál­toztatni nem lehet" és te mégis búsulsz, hogy szaba­don engedtél. Másodszorra azt mondtam: „Ne kívánd, amit megkapnod nem le­hett” és te most mégis azt kívánod, hogy bárcsak visz- szatémék hozzád — felál­dozva szabadságomat Har­madszorra pedig’azt mond­tam: „Ne hidd el, ami igaz nem lehet" és te mégis el­hiszed, hogy egy tyúktojás nagyságú gyémánt van a gyomromban, mikor én ma­gam, teljes egészemben is alig vagyok akkora, mint egy tyúktojás. Látod, mé­lyen ostoba vagy?!... A madárka elrepült, a kert ura pedig megfogadta, máskor jobban megjegyzi és megfogadja a bölcs taní­tásokat. Fordította; Pfeifer Vera

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents