Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
SZOLNOK WBGYFS NÉPfcAí 3 Tovább hódít a Haldex Ezen a nyáron a lengyelországi Dimitrovban dolgozni kezd a lengyelországi szénbányák meddő begyeinek hasznosítására alakult magyar—lengyel vegyes vállalat: a HALDEX negyedik üzeme; Átadásával egyidejűleg megkezdődnek a kitűnő gazdasági eredményekkel járó közös vállalkozás ötödik üzemének szerelési munkálatai is. A magyar eljárással működő HALDEX-üzem óránként 180 tonna meddőt dolgoz fel, üzemelése sarán 10—11 százalékos kitűnő minőségű szenet termel. India, Törökország, Japán, Belgium és még jó néhány más ország szakemberei ugyancsak foglalkoznak a tervvel, hogy a magyar találmány alapján számolják fel azokat a problémákat, amelyeket a tornyosuló és szaporodó meddő hegyek okoznak nékik. Űj magyar találmány a vízellátás javítására Hazai kutatók világraszóló tudományos eljárást dolgoztak ki az élővizek íhatóvá tételére. Az „új” víz kristálytiszta, kitűnő ízű kísérletekkel bebizonyítottam egészséges. Az eljárás rendkívül olcsó: az ezer liter ivóvíz előállításához szükséges vegyszer ára mindössze két fillér. A víznyerés termelékenységét az eddig alkalmazott módszerekhez képest háromszorosára növeli. Az eljárás találmányként szabadalmaztatás alatt áll kilenc országban: Franciaországban, Olaszországban, az NSZK-ban, Ausztriában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Indiában. A legkomolyabb érdeklődés Franciaország részéről nyilvánul meg, francia cég jelentkezett elsőnek, amikor az új víz- nyerési módszer nyilvánosságra került A találmány lényegében egy különleges összetételű vegyszer, amelyet létrehozói „szedozán”-nak neveztek el. A szedozán színe por alakban fehér, oldott állapotban enyhén sárga, s a kísérletek során lényegesen jobbnak bizonyult az amerikai szeparán-nál. A szedozán alkalmazása nem igényel új beruházást. — Vegyszerként fejti ki hatását, ezer liter vízihez 0,2— 0,5 gramm mennyiségben adagolva — a korábban használatos kémiai szereknél lényegesen gyorsabb tisztulási sebességet tesz lehetővé. Az új eljárás a Bányá- szati Kutató Intézetben folytatott kísérletek eredménye, ahol a kutatási program keretében olyan vegyszerek előállítása szerepelt a napirenden, amelyek alkalmazásával a bányavíz hasznosítása a korábbi eljárásoknál gyorsabban, gazdaságosabban oldható meg. Az új találmány minden tekintetben nagy jelentőségű Magyarország ivóvíz ellátásában. A Szigligeti Színház a Nyírségben Június 18-án felkerekedik a szolnoki színház társulata és egy hónapra Nyíregyházára költözik. Július 18-ig 52 előadást tartanak a megyeszékhelyen és a nagyobb községekben. Eljutnak sok olyan helyre is, ahová alig vetődik el színtársulat. Vasárnap, 20-án Nyírbátorban mutatkozik be a társulat a szabolcsi közönségnek a Szolnokon nagy sikert aratott Nyitott ablakkal. — Ugyanezen a napon a társulat másik része Dombrádoo az Egy szerelem történetével lép fel. Bemutató is szerepel a színház programjában. — Több helyen játsszák majd Móricz Zsigmond színművét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t. A premier Ófehértón lesz 25-én. A darabot Szolnokon a főpróbákig készítik elő, a főpróbákat már Nyíregyházán tartják. A Móricz darab Szolnok megyében az őszi tájelőadások első bemutatója lesz. A főbb szerepeket Fonyó István, Andaházi Margit, Győri Ilona, Sebestyén Éva, Hegedűs Ágnes, Gyöngyös- sy Katalin, Újlaki László, Bűrös Gyöngyi és Szekeres Ilona játsszák. Nyíregyházán nyolc előadást tartanak. 26-án a Nyitott ablakkal mutatkoznak be. A 29-i előadást az Egy szerelem történetét a tervek szerint a TV is közvetíti. Két előadásban szerepel az idei évad legszínvonalasabb, legnagyobb szabású bemutatója: Az ember tragédiája. Széplaki Kati Algírba készül — Nem először megyek külföldre. Jártam a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában — turistaként. Delegációban most megyek először — mondja Széplaki Katalin. Két gond köti most le őt, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetőjét. Hisz nemcsak 5, a VIT küldött, hanem vele együtt az egész megye fiatalsága is készül az algíri nagy, világifjúsági találkozóra. Az itthon maradók gyűléseket tartanak, járási-városi találkozókat rendeznek. Beszélnek a VIT-ről taggyűléseken, VIT tábortüzek mellett stb. A Tiszamenti Vegyiművekben az üzemi KISZ bizottság VIT műszakot is kezdeményezett s példájukat sok más üzemben is követik. Sok szép ajándék is van már együtt, amit a járásokból, városokból beküldtek fiatalok. A kunszentmártoni járásból már minden itt van. s Kisújszállásról is beérkeztek a különös figyelemmel, szeretettel formált játékok, ajándéktárgyak. Az itthoni ifjúsági találkozókon és munka közben is mindenütt szó esik arról, hogyan is élnek abban az országban, ahol most az újabb világifjúsági találkozó lesz. Azért, hogy minél többen megismerjék a gyarmati sorból felszabadult fiatalok életét. — Személyes készülődésem sem kevésbé izgalmas — mondja Katalin. — Bár egyelőre az esti egyetemen politikai gazdaságSúlyos bányász- szerencsétlenség Ihuht hányán Kedden délben 12 óra 28 perckor súlyos bányászszerencsétlenség történt Ruda- bányán. A Gagarin akna 50 méteres szintjén kialakított új kamrafejtésben eddig még ismeretlen okokból mintegy 40 méter vastag földréteg beszakadt. Az omlástól a vágatokban hatalmas légnyomás keletkezett. öt bányász meghalt, kettő megsebesült. Az omlás két bányászt elzárt a külvilágtól. A mentést azonnal megkezdték. A két bányász délután már többször életjelt adott magáról, kimentésüket a késő esti órákban várják. A szerencsétlenség tisztázására vizsgálat indult. Kallódó milliók... Az ember nem is hinné, hogy öt-hat millió forintnak olykor nincsen semmi becsülete. Esetünkben j sajnos így igaz. A jászberényi Aprítógépgyárban 1959 óta őriznek olyan gépeket, amelyeket megrendelőjük hivatalosan I átvett és kifizetett. Csak éppen elfelejtkezett arról, hogy elszállítsa a gépeket oda, ahol szükség van rájuk. Minden bizonnyal exportról van szó. Erre a két mulasztó külkereskedelmi vállalat neve is utal. Az Építésügyi Minisztérium Export Fővállalkozás 2,44 millió forint értékű gépeket tárol Jászberényben, I míg a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat 3 millió forintot kitevő tulajdonáról nem akar tudni évek óta. Ha netán számukra ismeretlen dologról beszélünk, kérjük ne okozzon ez meglepetést, elvégre csak milliócskákról van szó... F. P. Egy értékes zenei kézirat- gyűjtemény sorsa Az Amerikai Országos Művészeti Alap elnöke, dr. Carleton Smith munkatársaival húsz év óta kutat egy rendkívül értékes zenei kéziratgyűjtemény után, amelyet eredetileg Berlinben őriztek, majd a háború alatt Sziléziába szállítottak. A gyűjteményben egyebek között Mozart Varázsfuvolájának, Beethoven IX. szimfóniájának és számos Bach kantátának az eredeti partitúrája található. tan vizsgára készülök, közben felkeresem a könyvtárat is. — Szeretnék minél jobban megismerkedni ennek a számunkra eléggé ismeretlen országnak a népével, amely ezen a nyáron néhány napra engem is küldöttként lát. Olvasom az újságokban megjelenő híradásokat, ismertetéseket Algírról. Nagyon érdekel az afrikai népek kultúrája, életkörülménye. Delegációban most megy először... A legszebb küldetés, amivel fiatalt megbízhatnak... Az egész világ előtt képviseli Széplaki Katalin az ország, a megye ifjait, lányait. Csalogatóanyagok a növényvédelemben A korszerű mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája a növényvédelem, hiszen ismeretes, hogy fáradtságos munkával előállított terményeinek jelentős része veszendőbe megy a nagyszámú rovarkártevő ! miatti Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint csak a kenyérgabonában és a rizsben a kártevők és betegségek okozta évi veszteség 33 millió tonna, ami 150 millió ember egy évi szükségletének felel meg. A modern vegyipar sokféle kitűnő hatású rovarirtószert állított elő és hozott forgalomba, ezek a véVáros egy fedél alatt A szovjet Sarkvidéken, a Jenyiszej jobboldali mellékfolyója, a Hantajka partján olyan város alapjait rakják le, amilyen eddig csak fantasztikus regényekben szerepelt. Az új városnak már a neve is megvan: Sznyezs- nogorszk. Kívülről Sznyezsnogorszk egyetlen nagy, több emeletes épületnek fog tűnni. Ezt a műszaki megoldást a Sarkvidék zord természeti viszonyai tették szükségessé. Ezen a vidéken az év 365 napja közül csak 78 napon nem süllyed fagypont alá a hőmérő higanyszála. Gyakoriak itt a másodpercenként 50 méter sebességgel száguldó viharok Papírforma szerint Panaszos levelet írt hozzánk Balogh Lászlóné Űj- szászról. Megírta, hogy a községi fmsz harmincegy- néhány dolgozója közül egyedül őt bocsaj tották el márciusban, amikor a szövetkezeti kereskedelem gazdaságossága érdekében csökkenteni kellett náluk a létszámot. Azt is írja, hogy a családi jövedelem náluk így havi 800 forinttal nevesebb. Két nagy iskolás gyerekkel ezt még a legjobb keresetű apa mellett is meg lehet érezni. Az ő férje a vasútnál dolgozik, nem keres kétezer forintot sem. Baloghné fellebbezett, előbb az Űjszász és Vidéke Körzeti Fmsz egyeztető bizottságához, majd a megyei területi egyeztető bizottsághoz. A döntés mindenütt egybehangzóan helybenhagyta a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg címén szóló elbocsáj- tást. I Nehéz véleményt mondani olyankor, amikor egy négytagú család havi 800 forintjáról van szó egyik oldalon, s törvényes intézkedés végrehajtásáról a másik oldalon. Az Ujszász és Vidéke Körzeti Fmsz-nek erre az évre csökkentették a tervét. így a MÉSZÖV határozata értelmében egy egész és egy félnapos alkalmazottjuk műszakját megszüntették. Az egész napos munkavállaló — akinek felmondtak — Baloghné volt. Az fmsz községi igazgatóságának elnöke, Varga János Baloghné ügyében nem törekszik előhozakodni sem kellemetlen előzményekkel, nem akarja mindenáron bebizonyítani azt sem, hogy Baloghné kifogásolható munkaerő. Állhatatosan kitart amellett, hogy létszámcsökkentés tette szükségessé a felmondást. Baloghné viszont nehezen hiszi el mindezt, személyes ellenszenvet, a személyétől való szabadulni- akarást érez a felmondás mögött. Ennek is van viszont magyarázata, amit Varga János maga is megtalál: mielőtt a felmondást átadták volna, ő sem, és senki más nem beszélt Ba- loghnéval. — Nem jött hozzám azóta sem semmiféle kéréssel Baloghné — mondja most is Varga János. Ha többszáz fős üzem vezetője mondaná ezt, akkor is vitatom, hogy az üzem vezetőjének, vagy más arra illetékes személynek nem jut ideje néhány szót váltani^ azzal, akinek meg kell válnia az üzemtől, az éveken át betöltött munkahelytől, aki — ha csak egyelőre is — munkanél- kül marad. Különösen elfogadhatatlan az ilyen érvelés akkor, ha egy üig negyven alkalmazottat foglalkoztató egység vezetőjétől hangzik el. Sok energiát, időt fordítanak helyenként arra, hogy egy-egy fegyelmezet- lenkedő munkást rendre szoktassanak. Kell, mindenütt kell az ilyen nevelőmunka. De akkor a fegyelmezettebb beosztott miért ne várhatná el joggal azt, hogy ilyen esetben szót váltsanak vele. Varga János utólag azt mondja: lenne, lehetett volna is mód arra, hogy Baloghnét időszaki munkásként, lel tározáskor vagy helyettesítés esetén foglalkoztassák. Lett volna esetleg olyan megoldás is. hogy egy nyolc órás műszakot ketté osztanak és két félműszakos munkaerőt foglalkoztatnak. — De ha nem jön hozzám Baloghné, nem ismerhetem a gondjait. — Ezzel védi magát az elnök. A községi fmsz-nél is az igazgatóság elnöke felel elsősorban azért, hogyan szervezik meg a munkát. Van joga választani kikkel tud legjobban dolgozni, kikkel teljesíthetik a kitűzött forgalmi tervet. De itt nem ér véget a felelőssége. S Varga János nem is esik olyan messze az fmsz alkalmazottaitól, hogy ne tudhatná ki- mondatilanul is Baloghné gondjait. Az sem igazi, nem kommunista vezetői módszer, hogy „jöjjön hoz- 'zám. ha baja van”. A KPVDSZ megyei bizottsága és a területi egyeztető bizottság újból felülvizsgálta Baloghné elbocsátásának körülményeit. — Törvénytelenséget azonban az újabb vizsgálat alkalmával sem állanítottak meg. Ügyészségi óvás tehát az fmsz intézkedése ellen nem indult. Az fmsz intézkedése törvényes volt. Csak éppen a papírforma irányította az embert. És nem az ember formálta az aktát Borsi Eszter dekező anyagok azonban elég költségesek, kiszórásuk még költségesebb, és a rovarok hamarosan ellenállóvá válhatnak a vegyszerekkel szemben. Mindez a szakembereket az egyszerűbb, olcsóbb növényvédelmi módszerek kidolgozására serkentette. Ilyen reményekkel kecsegtető új módszer a rovarok csalogató anyagokkal történő ösz- szegyűjtése és megsemmisítése. A biológusok már régen kiderítették, hogy a rovarok nagy hatósugarú szag- lóérzékkel rendelkeznek. A lepkék, darazsak, legyei, nagy távolságból megérzik pl. a táplálkozásukra alkalmas gazdanövényt, vagy a porosodásra kész partnert. Bebizonyosodott, hogy az egyik lepkefaj hímje 11 km távolságból is megérzi a nőstény illatanyagát. Kézenfekvő volt tehát a gondolat: a rovarok e rendkívüli szaglóképességét a párzásra kész nőstény, s a kedvenc táplálék szagának utánzásával, az úgynevezett csalogató anyagokkal arra lehetne felhasználni^ hogy a rovarok nöyényvé- delmi szempontból fontos raizási idejét, s egyedsza- mát. megállapítsák, vagy a csalétket megmérgezve, a rovarokat elpusztítsák. Az alapötletet számos kísérlet eredménye igazolta. Egy fenyőfűrészdarázsfaj egyetlen nőstényét kalitkába zárták és szántóföldre helyezték ki. Ez a nőstény öt nap alatt tizenegy- ezer hímet csalogatott a csapdába. Eddig csupán három rovarfaj ivari csalogatóanyagát ismerjük pontosan: a gyapjaspilléét, a selyemlepkéét és a csótányét. Ezeket 500 000 nőstény hátsó potrohaszelvé- nyéből, megfelelő kémiai eljárással vonták ki és pontos kémiai szerkezetii- ket is megállapították. Érdekes, hogy a kivont anyagok hihetetlenül kicsiny mennyisége — összesen kb. 30 molekulája — már csalogató hatású. A természetes csalogató anyagok megismerése után, ezekhez hasonló, mesterségesen is előállítható anyagok esetleges csalogató hatását vizsgálták. Mintegy 4000 _ különféle anyagot próbáltak ki e célból, többet közülük sikerrel. Más kutatók a rovarok hangadó, valamint hang- érzékelő szerveit vizsgálták és megállapították: a rovarvilágban a hangadás és érzékelés 13 oktáv hangterjedelemben történik, amelyek nagyrésze az emberi fül számára felfoghatatlan. Ennek ismeretében azután káros rovarokat csalogató berendezéseket készítettek, így sikerrel jártak a hím moszkitók. a nőstény és a hímkabócák összecsalogarására, valamint a repülő sáskarajok irányváltoztatására vonatkozó kísérletek, amelyeket részben magnetofonszalagon rögzített természetes hangokkal, részben mesterségesen keltett rezgésekkel végeztek. Hasonló jelentősége van a vetést, vagy a termést károsító madarak riasztásának is magnetofonszalagon rögzített riasztó madárhangnak. Fenti növényvédelmi módszerek még kísérleti szakaszban vannak, az eddigi eredmények azonban nagyon biztatóak. A jelenlegi vegyszeres védekezésnél — permetezésnél, porozásnál — sok kilogramm vagy sok liter anyagot kell felhasználni, s csalogatóanyagoknál — mint láttuk — néha csupán molekuláris anyagmennyiségeket. Ha a csalogatóanyagok használata a növényvédelemnek nem is az egyetlen útja lesz, az bizonyos, hogy a komplex növényvédelem hatásos fegyverévé válg'
