Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

¥étáff proletárfűi effvfesMjetek! SZOLNOK MEGYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG is A MEGYEI TANÁrc 1 APIA Ara 50 iillór Kevés a technikus ord forgalom a tavaszi- és májusi vásáron Tízezer pár cipő # A kötöttárut megelőzte a méteráru 0 Megspórolták a bekötési dijat 0 Percek alatt elfogyott a centrifuga XVI, évfolyam, 130. szám, A törökszentmiklósi me­zőgazdasági technikum most érettségiző negyvenhárom fiataljából tizenötnek nincs még munkahelye. — Ebből így az tűnne ki: mezőgazda- sági technikusfelesleg van a megyében. Sajnos, a szak­ember „túltengésnek” éppen az ellenkezője igaz. Leg­alább is a népfront Szolnok megyei akcióbizottságának felmérése egészen másról tanúskodik. Nevezetesen ar­ról, hogy van Szolnok me- . gyében vagy nyolcszáz ter­melőszövetkezeti brigádve­zető, s legalább hatszáznak semmiféle szakképzettsége nincsen közülük. — De jó­részüknek még a nyolc ál­talános iskolai végzettsége is hiányzik. Semmivel sem jobb a helyzet az állami gazdaságokban sem. S a termelő üzemek még­sem fogadják a mezőgaz­dasági technikusokat. Ez így létező ellentmondás, szembe kell hát néznünk vele, s fel kell oldani ezt a feszültséget. A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága ebben akar segí­teni, ezért alakított akció- csoportot Bihari Lajos or­szággyűlési képviselő irá­nyításával. A csoport által megvizs­gált tizenkét termelőszövet­kezetre az a jellemző: jó a vezetők képzettsége, de alacsony a középvezetőké. Tipikus példa erre az új- szászi Szabadság Termelő­szövetkezet. Náluk a hét vezető — elnök, főagronó- mus, főkönyvelő, párttit­kár, stb. — valamennyijé­nek egyetemi vagy leg­alább technikumi képesítése van. De az üzemegységve­zetők és a növénytermesz­tési brigádvezetők között már egyetlen egynek sincs semmiféle szakképzettsége, sőt a nyolc általános se mindegyiküknek. Ritkaság számba megy, Országosan is párját rit­kítja az olyan társas terme­lő üzem, mint a jászapáti Velemi Endre és a török­szentmiklósi Aranykalász szövetkezet. A jászapáti Velemi Tsz-ben huszonkét mezőgazdasági technikus dolgozik! De hol van eh­hez a tiszaőrsi Búzakalász, ahol tavaly a szövetkezet egy tagjának technikus gyermeke kérte felvételét, s még fizikai munkára som vették fel. A mezőgazdaság fejlődé­se — a gépesítéssel, a ke- mizálással, az öntözéssel stb. — ott tart, hogy már nélkülözhetetlen a techni­kusok működése. Az ő dol­guk lenne a középvezetés, az önálló ágazatvezetés, a brigádvezetés. Ahol így van, ott a föagronómusnak, s a szövetkezet más vezetői­nek a tervezés, az elemzés, a nagyvonalú irányítás a dolga. Nem a főagronómus állítja be a vetőgépet, el­lenben ő tervezi meg a ve­tésforgót. Ehhez a tudomá­nyos szakszerű gazdálko­dáshoz segítik hozzá a technikusok a szövetkezete­iét Miért nem veszik hát fel sok helyen őket? Félnek tőlük! A szakképzettség nél­küli középvezetők attól is tartanak, hogy felvételük előbb-utóbb az ő leváltá­sukkal jár. Pedig éppen a segítségükre szól. Hiszen azt mindenki jól tudja, ba­darság lenne 18—19 éves középfokú technikumot végzett, vagy éppen 22—23 éves felsőfokú technikusok­kal egyszerre felváltani a 20—30 esztendei gazdálko­dási gyakorlatot szerzett brigádvezetőket. Az előbbi­eknek csak elméleti isme­reteik vannak, tapasztalat híján, s az utóbbiaknak nagy gyakorlatuk gyenge szakismerettel. Erre szá­mítva, a tapasztalt brigád­vezetők mellé kell beoszta­ni gyakornokként a fiatal technikusokat. S ha gya­korlatot szereznek, akikor tehet megbízni őket önálló munkával. Igen, de mi legyen a kép­zetlen idősebb középvezető generációhoz tartozókkal? Mert ezen fordul meg sok minden. A Hazafias Nép­front akcióbizottsága elfo­gadható javaslatokat ter­jesztett elő. Tisztázzák mindenkivel, kire mi vár. Nyugtassák meg a 40—00 éveseket, hogy szükség van rájuk. Ok is forgassák r. szakfolyóiratokat, olvasgas­sanak, s ahogy erejükből telik, elméletben is próbál­janak lépést tartani. Ám a középkorúak és a fiatalok trehányságát, szel­lemi tunyaságát eltűrni nem lehet. Csak Szolnok megyében közel hatszáz ilyen termelőszövetkezet középvezetőről van szó. Tői lük követeljék meg: szerez­zenek képzettséget. De a követelmény segítséggel is párosuljon: az iskolába já­rók útiköltségeinek megté­rítésével, tankönyvkiadá­saik pótlásával, s a tanul­mányi szabadságon töltött napok munkaegység jóvá­írásával; A népfront másik javas­lata: minden szövetkezet alapítson társadalmi ösz­töndíjat. — Nagyon sok közös üzemben már így is van. Az újszászi Szabadság, a tiszaföldvári Szabad Nép és. a Lenin, a túrkevei Búzakalász, és még nagyon sok kollektív gazdaság szinte erőt meg­haladóan sokat áldoz erre. Egyik-másik említett szö­vetkezetnek négy-öt társa­dalmi ösztöndíjasa tanul most is Az ösztöndíjazás jó mód­szer. Több okból kifolyóan is. A szövetkezeti gazdák gyerekeiről van szó, olyan fiatalokról, akik ismerik szülőfalujukat, a termelő­szövetkezetet, az embereket is. Biztos helyük van az is­kola elvégzése után. A szö­vetkezet annyi embert ta­níttat, amennyire szüksége van. A népfront javaslataiban nagyon fontos e kettő: a gyakornoki státus, vala­mint az ösztöndíj létesíté­sére vonatkozó. Ez az útja- módja a mezőgazdaság kö­zépfokú szakember-ellátásá­Börzék Lajos Immár hatodik hete tart a tavaszi-, illetve a májusi vásár. A kereskedelem ez idő alatt 40—50 százalék­kal olcsóbban árusított és még három napig árusít is a korábban megállapított árnál. Az idei vásárban nemcsak az volt újdonság, hogy az előzőkhöz viszo­nyítva jóval több árut ér­tékeltek le, - hanem lénye­gesen bővebb áruválaszték várta a vásárlókat. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatójának tájé­koztatása szerint ennek oka, hogy most nem köz­pontilag határozták még a leértékelendő áru mennyi« ségét és minőségét, hanem mindenütt a vállalat ve­zetői. Az iparcikk kiskereske­delmi vállalat boltjaiban egyébként a tavaszi vásár­ban kötöttáru volt a slá­ger, a májusi vásáron mát a méterárut keresték job­ban. A ruházati cikkek kö­zül még a különféle «-férfi és női fehérneműkből és szandálokból fogyott sok. Az iparcikkek közül a centrifuga és a gázboyler vitte el a pálmát. A mint­egy száz centrifuga pél­dául alig egy napig tartott, s gázboylerből is gyorsan elkelt a százötven. A vá­sárlók jól. jártak, hiszen megtakarították a bekötési díjat. Megyénkben különö­sen kihasználták a két vá­sár adta lehetőséget, öt hét alatt —- csak az ipar­cikk kiskereskedelmi válla­lat boltjaiban — több mint hétmillió forint értékű le­értékelt árut vásároltak. • Az Alföldi Állami Áru­házban sem panaszkodnak a forgalomra. A tavaszi vá­sár idején 2,5 millió' a májusi vásár első két he­tében pedig 1,5 millió fo­rint értékű árut adtak el. Az árucikkek közül itt is elsősorban a méteráru, a konfekció — férfi és női ruhák például csaknem mind elfogytak — és a ci­pő volt keresett cikk. A hátralévő három napra ci­pőből alig néhány pár ma­radt. Vagyis mintegy 8—IC ezer pár cipőt adtak; el öt hét alatt. Az iparcikkek közül az áruházban is a centrifu­ga fogyott el a leggyorsab­ban, szinte percek alatt elkapkodták. A nagy for­galom eredménye, hogy az áruház az öt hét alatt csak­nem teljesítette második negyedévi áruforgalmi ter­vét. . — mj — 1963, június 4-, péntek. Az Egyesült Államokban fellőtték a Gemini - 4 űrhajót White őrnagy megismétli Leonov „űrsétáját” (2. old.) S»éles hálózat Száztízen három« ezer könyv Tizennégyezer olvasó a szakszervezeti könyvtárakban Megyénkben a tanács ke­zelésében lévő könyvtáraik mellett egy igen tekinté­lyes könyvállománnyal és számos fiókkönyvtárral ren­delkező könyvtárhálózat Is működik: a szakszervezete, ké. Jelentősége abban van, hogy az üzemekben, vasút­állomásokon, vállalatoknál dolgozók munkahelyükön jutnak az őket érdeklő mű­szaki, politikai, szépirodal­mi művekhez. A szakszervezeti könyv­táraknak egy központja, harmincöt önálló könyvtá­ra a nagyobb üzemekben, és százhúsz letéti kölcsön­zője működik. Tizennégy­ezer beirt olvasó kétszáz­ezer kötetet forgatott az el­múlt év folyamán, tehát egy olvasó átlagban tizen­négy könyvet kölcsönzött. Egy év alatt kilencvennyolc nagyobb könyv kiállítást szerveztek. A könyvtárhálózat dol­gozói között a függetlení­tett és tiszteletdíjas könyv­tárosokon kívü1 nagyszámú lelkes társadalmi munkást is találhatunk. Közel száz­ötven azoknak a száma, akik társadalmi munkában, ebédszünetben, vagy mű­szak után foglalkoznak köl­csönzéssel, a kisebb üze­mekben, illetve üzemré­szekben. A központi könyvtárban és az igazgatása alatt levő letéti helyeken negyven­ezer kötet közül válogathat­nak a dolgozók. Igen sok az alsó- és középfokú műszaki könyv, minden szakma leg­alapvetőbb könyveit meg­kaphatják az érdeklődők A központi könyvtár eb­ben az évben száztízezer forintot fordít az állomány gyarapítására, a harmincöt önálló igazgatású szakszer­vezeti könyvtár nedig több mint negyedmilliót. TTSZA-PARTI TÄJ

Next

/
Thumbnails
Contents