Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1965. június S. Dalosok kórus Nélkül — kórus dalosok nélkül .. Mi történt a járműjavító énekkarával ? Öntevékeny művészet vagy nyugdíjpótlék ? SZÜLŐK í NEVELŐK ÓRUM A A gyermekek nyári életritmusa Á nagymúltú kórus .1961- ben egyesült a Fűtőház énekkarával, Központi Vasutas Énekkar néven. Rövid virágzás után a vasutas énekkar „hattyúdalára” az I. Szolnoki Kulturális Hetek keretében megrendezett Országos Dalostalálkozón került sor. Ezután megszűnt. Hosszas tárgyalások, alkudozások árán 1964 szeptemberében újra megalakult a járműjavító önálló énekkara, majd a felbuzdulás három hónapos időszaka következett. A lelkesedés azonban hamar lelohadt. A járműjavító művelődési házának irodájában D. Nagy János igazgató tanácstalanul tárja szét a karját, amikor az énekkar sorsáról faggatom. — őszintén szólva, nem tudom, hogy mi lesz. Az énekkar költségvetését és programját erre az évre is elkészítettük, a ruhák itt lógnak a szekrényben, de sajnos egyelőre nincs, aki felvegye őket; A művelődési ház vezetősége többször összehívta a régi dalosokat és igyekezett rábeszélni őket, hogy vegyenek újra részt az énekkar munkájában. Ezeknek a beszélgetéseknek néha nagyon különös eredménye lett. D. Nagy János meglehetősen tartózkodóan fogalmaz, de szavaiból lassan kibontakoznak előttem azok a problémák, amelyekre az imént csak utalt; Tavaly szeptemberben a volt kórustagok egyik megbeszélésén a vállalat igazgatója is részt vett. ö sem gondolta, hogy ott bérügyi problémákkal is szembetalálja magát. — Ezek a feltételek olyan meghötokentőek voltaik, hogy én magam is azt mondtam az igazgató elvtársnak, hogy a teljesítésük lehetetlen; Megcsúfolná az öntevékeny kulturális munkát. Ilyen alapon a színjátszók és a szakköri tagok Is joggal kérhetnének fizetésemelést — mondja a történtekről a művelődési háj igazgatója. • — Én azt mondom, hogy nagyon sok énekes madár volt itt az üzemben addig, amíg a társadalmi munkájuk révén el nem értek valamit; Aztán meg nem törődtek többé semmivel. Sajnos így van néhány da- lostárs, meg mások is — fogalmazza meg szókimondóéin a véleményét Zsák István, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse, aki jól ismeri az énekkar problémáit. Az énekkarról most már hármasban beszélgetünk, még két régi kórustagot várunk, akiket Zsák István telefonon hívott ide. — Nemsokára mindketten megérkeztek. Nyírfalvi Béla huszonöt évvel ezelőtt énekelt először a járműjavító kórusában, de Bódi Sándor dalos múltja sem kisebb. Még ma Is énekelnek — járműjavító kórus híján, más énekkarban. — Tudom, nem könnyű magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják újjászervezni az énekkart. Mégis, mi lehet ennek az oka? — kezdem a beszélgetést; — Megunták néhány an, vagy tudomás én. Az az igazság, hogy amikor összejöttünk a tagok mindig különböző kifogásokat kerestek. Hol a próbák időpontja nem volt jó, hol a kórusvezető személyét kifogásolták, máskor meg régi sérelmeket emlegettek — mondja Bódi Sándor. — Aki igazán szeret énekelni, az ma is megtalálja a módját. Ugye így van? — fordulok hozzájuk. — Igen. Valahogy így. Többen benne vagyunk az fmsz, vagy a Ságvári Művelődési Ház énekkarában, de ami az énekkarok jövőjét illeti, én egy kicsit pesz- számista vagyok —■ mondja Nyírfalvi Béla. — A fiatalokat jobban, érdekli a sport, nincs utánpótlásunk, mi pedig lassan már kiöregszünk. — Utánpótlás éppen lenne — veti ellen D. Nagy János. — Az ifjúsági kórusunkból tíz—tizenkét fiatalChristian Jaques előkészítette Verne Gyula VÁRKASTÉLY A KÁRPÁTOKBAN című regényének filmre vitelét. A külső felvételeket Romániában, — Olaszországban és Törökországban forgatják; * Pavel Ljubimov fiatal szovjet rendező rövid játékfilmje, AZ IBOLYÁS Nő után egész estét betöltő játékfilm forgatásába kezdett ASSZONYOK címmel. A film három falusi nő sorsával foglalkozik. * Marcel Aymé egyik novellájából készült az EN ARRIERE (HÁTRAFELÉ) című francia film. Rendezője: Yvan Covar, főszereplői: Catherina Sau vage és Pierre Brasseur. * A krakkói rövidfilmfesztiválra 23 országból 179 film érkezett, összesen 60 filmet részesítenek kitüntetésben. A bírálóbizottság tagjai között Olaszország, Franciaország, az NDK, Anglia és Magyarország l—1 neves filmszakembere foglal helyet. * A DEFA műtermeiben Josef Mach csehszlovák rendező vadnyugati filmet forgat, címe: A NAGY NŐSTÉNY MEDVE FIAI. Székely Kati játssza Uinoah indián lány szerepét, partnere, a „Vörös róka” Jiri Vrs tála* Jiri Trnka befejezte KÉZ című új bábfilmjét; * Jadwiga Zukowska befejezte NINCS ŐT MIÉRT DICSÉRNI című új rövidfilmjét, amely azokról a lelki sérülésekről szól, — amiket az okozhat a gyermek lelkében, ha nem kap semmi dicséretet. Zukowska nem dolgozik különleges trükkökkel, sem rejtett kamerával; Mégis el tudja ra néhány év múlva a nagy kórusban is számíthatnánk. * Néhány nappal az élőbb idézett beszélgetésem után újra találkoztam D. Nagy Jánossal, aki örömmel újságolta, hogy a járműjavító dalosai spontán módon hozzákezdtek az énekkar újjászervezéséhez. Mint mondják, hiányzik, hogy nem énekelnék. A régi dalárda zászlaja tehát már nem sokáig marad árván. — Csak nehogy ez a lelkesedés is kérészéletű legyen... Rideg Gábor érni, hogy a gyermek nem elfogódott a felvevőgép előtt. • Valcsanov bolgár rendező A FARKASLÁNY című új filmje javítóintézetben játszódik, hőse egy tizenhét éves lány, tele gyűlölettel mindenki és minden iránt. Két pedagógus próbája megszelídíteni, az egyik szigorral, a másik megértéssel; • A Metro Goldwyn Mayer cég megszerezte Norton Jus- ter THE DÓT AND THE LINE (A PONT ÉS A VONAL) című rajzos meséjének filmjogát. A mese geometriai formákkal illusztrálva beszéli el egy pont és egy vonal szerelmét. Előadássorozatnak keresztelték el, szerényen. Nyugodtan mondhatták volna szabadegyetemnek is. Nyolc előadásra tervezték, ebből hatot tudtak megtartani. Két érdekes előadás nem a művelődési ház, vagy az előadók hibájából maradt el, mégis törést okozott. Ugyanis kétszázharmincöt hallgatóval indult a sorozat, akik az első előadásokon meg is jelentek majdnem teljes számban. Számuk azonban az utolsó két előadásra lecsökkent. Hadd tegyük hozzá, ez az első világnézeti élőadássorozat a megyében, amely pénzbe — igaz, hogy csak jeikéTechnikumi nap Karcagon Június 5-én intézeti napot szerveznek a karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikumban. Az egész napos gazdag programra meghívják az iskolában végzett valamennyi szakembert. A felsőfokú technikum tanárai Erős András, Kovács Károly, Tóth Lajos, Király Imre, K. Tóth Ferenc — előadásokat tartanak a szálastakarmány-ter- melésrői, az állománysűrűség szerepéről, a takarmánybetakarítás gépesítéséről és ennek ökonómiai vonatkozásairól. Ez a délelőtti program. A délutáni „műsorban” a fajtakísérlet! állomás telepének megtekintése, valamint a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet parcelláinak bemutatása szerepel. Ugyanezen a napon ballagnak egyébként az idén végző felsőfokú technikusok. S végül a ballagó diákok, valamint a volt növendékek együttes bálja zárja majd a karcagi technikumi napot. A Pajtás találkozása ifjú olvasóival Tegnap délután a megyei könyvtár gyermek- könyvtára ifjúsági hírlap- ankétot rendezett a szolnoki úttörőházban. Az országban elsőként Szolnokon volt ilyen jellegű találkozás. A szolnoki pajtásokat meglátogatta Rakó József, a Pajtás című lap főszerkesztője és egy jugoszláv gyermeklap főszerkesztője is. került. A sorozatra 10 forintos bérleteket adtak ki. A hat előadásnak három kitűnő előadója volt: dr. Szántó György a történelemtudományok kandidátusa, Salgó László, a Magyar Rádió külpolitikai rovatvezetője, és dr. Szabó Gábor, a filozófiai tudományok kandidátusa. Mindhárman szakterületük kiváló ismerői, és amint azt több hallgató is mondotta, tanulmányaikban, világnézeti eligazodásukban rengetegei segítettek az általuk tartott előadások, amelyeket csaknem minden esetben élénk vita követett; A zárófoglalkozást dr. Szabó Gábor taitotita az elidegenedésről. Vitatott téma, divatos téma, és még aránylag kevéssé kidolgozott. Annál hasznosabb volt a hallgatókkal való megismertetése, hiszen különösen a vezetők és a marxista felső és középfokű képzésben résztvevők a témával, annak túlzásaival, vagy torzításaival szembekerülhetnek. Éppen ezért sokan jegyzeteltek és a téma újszerűségére való tekintettel nem annyira vita alakult ki, mint inkább kérdések hangzottak el. Az idei utolsó előadást az elnöklő Szabó Mihály tanítóintézeti tanár azzal zárta, hogy Szabó Gáborral és a többi kedves előadóval a következő ismeretterjesztési évadban is találkozni kívánnak. ■«- ht — NÉHÁNY NAP még, és az iskolákban megszólalnak az utolsó tanítási óra végét jelző csengők: kezdődik a nyári vakáció. A vakáció kezdete azt is jelenti, hogy a gyermekek életritmusában mélyreható változás áll be. A tízhónapos rendszeres munkában töltött időszakot kéthónapos szórakozás és pihenés jellegű idő váltja fel. Az iskolai év alatt állandóan szabályosan váltakozott a munka pihenés és szórakozás. Ezeket a gyermek szervezete megszokta. Különböző készségek alakultak ki nála élettani és lélektani vonatkozásban. A vakáció kezdetével a megváltozott életritmusnak megfelelően megkezdődik a gyermek szervezetének átállása is. A szülők előtt felvetődhet az a kérdés: lehet-e, helyes-e a munkás tíz hónap után kialakult szokás- rendszereket hirtelen és teljesen megszüntetni a gyermekeik életében. Nem helyes és nem is egészséges. Mi tehát a helyes? CSÖKKENTENI a tanulásra fordítandó időt, növelni a szabadidőt, változtatni az eddigi munka formáján is. Meg kell szüntetni annak kötöttségét! — Hadd érezze magát a gyermek szabadnak. Viszont vannak olyan kialakult szokások, amiket nem szabad elhanyagolni, vagy elhagyni még a nyári pihenés időszakában sem. Ilyen például az alvás. Nem szabad megengedni, hogy teljesen felboruljon az eddig megszokott lefekvési és felkelési rend, és hogy az alvás időtartamában nagy eltérés legyen az eddig megszokotthoz viszonyítva. Nem szabad megbontani állandó jelleggel az étkezések rendjét sem. Nagyjából maradjon a tanév folyamán megszokott időben a reggeli, ebéd és vacsora; Ennek igen fontos egészségügyi* élettani jelentősége van. Ha a gyermek házon kívüli játékkal t^ti idejét, legokosabb, ha reggel a tízóraiját is odaadjuk, vigye magával. — Tudjuk azt, hogy a gyermek többször is beszalad, amikor a ház körül játszik. Enni és inni kér, miközben az izzadság csepeg róla. — Helyes tehát, ha állandóan tartunk otthon szobahőmérsékletű ivóvizet egy kancsóban, máskülönben gyermekünk a csapról, — vagy kútból fog jéghideg vizet inni. Ez veszélyes. NE ENGEDJÜK megbontani a tisztálkodás megszokott ritmusát sem; Ragaszkodjunk a napi rendszeres reggeli és esti mosakodáshoz, lábmosáshoz; Maradjon meg a hétvégi tisztasági fürdő rendje is. (Kirándulások vagy táborozások alkalmával természetesen az ottani rend az irányadó!) Az ünnepnapok legyenek a család közös, okos szórakozásának alkalmai. — Ilyenkor az apa is több időt tölthet gyermekével, játszhat velük, elviheti őket vidám nyári gyermekszórakozóhelyekre (pl. Szolnokon a Tisza-ligetbe, uszodába stb.) — Az ilyen közös szórakozások, családi kirándulások közelebb hozzák egymáshoz a szülőt, a gyermeket. Ennek nagy nevelési jelentősége van. TANULJON-E nyáron a gyerek? Ez a második fontos kérdés, ami leggyakrabban felmerül a szülők gondolatában. Válaszunk: igen. Csakhogy más formában, más módon, mint a tanév folyamán. Ne tévesz- szük sohasem szem elől, hogy a nyári vakáció elsősorban pihenés, erőgyűjtés a további tanuláshoz, annak eredményesebbé tételéhez. Oldjuk fel tehát a merev kötöttséget, amit megkívántunk gyermekeinktől a tanulási idő alatt. Biztosítsunk számukra több szabadidőt, teremtsünk lehetőséget a hasznos szórakozásokra; a napfény, a fürdés, a jó levegő élvezésére. Tegyünk meg minden lehetőt, hogy gyermekeink testileg fejlődhessenek! — Közismert tény, hogy mi, nevelők, sokszor alig ismerünk rá a szeptemberben visszatérő tanulóinkra, any- nyit nőttek, fejlődtek a szünidő alatt; Mégis azt kell mondanunk, hogy a szellemi fejlődést se hagyjuk elsorvadni a testi fejlődés mögött, mert az is nevelői tapasztalat, hogy az iskolába visszatérő gyermekek sok mindent elfelejtenék abból, amit előző évben tanultak az iskolában. Néha kétségbeejtően 90k „elpárolog” az egész évben küzdelmesen szerzett tudásból. Nos, mit tegyünk, hogy ez ne következzék be? Tapasztalat igazolja, hogy még a legszorgalmasabb gyerekek sem veszik a tankönyvet maguktól a kezükbe azért, hogy ismételjenek. A gyermeket nem serkentik önkéntes tanulásra az ilyenfajta meggondolások a vakációban. — Megint a szülőkre hárul a feladat, hogy segítséget adjanak gyermekeiknek e téren. Főleg az alsótagozatosoknak kell gyakorolniuk a három alapvető készséget: az olvasást, írást, számolást; Ha ezt megteszik, sokkal könnyebben kapcsolódnak be a következő tanévben a tanulásba. Főleg áll ez az ötödik osztályba lépőkre. Természetesen a felső tagozatos tanulóknak is szükséges az előző évi anyag ismételgetése, gyakorlása. A három készség gyakorlására elég, ha napi fél, vagy egy órát szánunk. Ez íjedig a nap bármely ■szakara beiktatható. Ne legyünk túlságosan szigorúak nyáron ebben a tekintetben. — Ne rontsuk el emiatt a gyermek játékát, ami olyan természeti szükséglet neki mint a fejlődő növénynek a napfény, a levegő. — Ha okosan beszélünk gyermekeinkkel, ők is be fogják látni, hogy az ilyen rövid ideig tartó gyakorlásra szükség van. Hangsúlyozzuk: gyakorlásra. Nem szabad a jövő év anyagát dóré tanulni! Erre semmi szükség nincs! HA HELYESEN irányítjuk gyermekeink nyári tevékenységét, akkor azok nem a semmittevésbe belei ásultan, a komoly munkától elszokottan ülnek be őszkor az iskolapadokba, — hanem jó kedvvel, pihenten, új élményekkel és tudással gazdagodva folytatják az előző évben abbahagyott iskolai munkát Csontos Sándor tanár pesen csekély összegbe — VAN ISTEN! — Segítsenek ki, mi vagyunk a műszaki felülvizsgáló bizottság! — (Mészáros András ralza) IV • ot Várkastély a Kárpátokban — új francia filmen — A nagy nősténymedve — Pont és vonal szerelme Az előadás végétért... Befejeződött a jászberényi világnézeti előadássorozat