Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1965. június S. Dalosok kórus Nélkül — kórus dalosok nélkül .. Mi történt a járműjavító énekkarával ? Öntevékeny művészet vagy nyugdíjpótlék ? SZÜLŐK í NEVELŐK ÓRUM A A gyermekek nyári életritmusa Á nagymúltú kórus .1961- ben egyesült a Fűtőház énekkarával, Központi Vas­utas Énekkar néven. Rövid virágzás után a vasutas énekkar „hattyúdalára” az I. Szolnoki Kulturális He­tek keretében megrendezett Országos Dalostalálkozón került sor. Ezután meg­szűnt. Hosszas tárgyalások, al­kudozások árán 1964 szep­temberében újra megala­kult a járműjavító önálló énekkara, majd a felbuzdu­lás három hónapos időszaka következett. A lelkesedés azonban hamar lelohadt. A járműjavító művelő­dési házának irodájában D. Nagy János igazgató ta­nácstalanul tárja szét a karját, amikor az énekkar sorsáról faggatom. — őszintén szólva, nem tudom, hogy mi lesz. Az énekkar költségvetését és programját erre az évre is elkészítettük, a ruhák itt lógnak a szekrényben, de sajnos egyelőre nincs, aki felvegye őket; A művelődési ház veze­tősége többször összehívta a régi dalosokat és igyeke­zett rábeszélni őket, hogy vegyenek újra részt az énekkar munkájában. Ezek­nek a beszélgetéseknek né­ha nagyon különös eredmé­nye lett. D. Nagy János meglehe­tősen tartózkodóan fogal­maz, de szavaiból lassan kibontakoznak előttem azok a problémák, amelyekre az imént csak utalt; Tavaly szeptemberben a volt kó­rustagok egyik megbeszélé­sén a vállalat igazgatója is részt vett. ö sem gondolta, hogy ott bérügyi problé­mákkal is szembetalálja magát. — Ezek a feltételek olyan meghötokentőek vol­taik, hogy én magam is azt mondtam az igazgató elv­társnak, hogy a teljesítésük lehetetlen; Megcsúfolná az öntevékeny kulturális mun­kát. Ilyen alapon a színját­szók és a szakköri tagok Is joggal kérhetnének fize­tésemelést — mondja a tör­téntekről a művelődési háj igazgatója. • — Én azt mondom, hogy nagyon sok énekes madár volt itt az üzemben addig, amíg a társadalmi munká­juk révén el nem értek va­lamit; Aztán meg nem tö­rődtek többé semmivel. Sajnos így van néhány da- lostárs, meg mások is — fogalmazza meg szókimon­dóéin a véleményét Zsák István, a szakszervezeti bi­zottság termelési felelőse, aki jól ismeri az énekkar problémáit. Az énekkarról most már hármasban be­szélgetünk, még két régi kórustagot várunk, akiket Zsák István telefonon hí­vott ide. — Nemsokára mindketten megérkeztek. Nyírfalvi Béla huszonöt évvel ezelőtt énekelt elő­ször a járműjavító kórusá­ban, de Bódi Sándor dalos múltja sem kisebb. Még ma Is énekelnek — járműjaví­tó kórus híján, más ének­karban. — Tudom, nem könnyű magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják új­jászervezni az énekkart. Mégis, mi lehet ennek az oka? — kezdem a beszél­getést; — Megunták néhány an, vagy tudomás én. Az az igazság, hogy amikor össze­jöttünk a tagok mindig különböző kifogásokat ke­restek. Hol a próbák idő­pontja nem volt jó, hol a kórusvezető személyét kifo­gásolták, máskor meg régi sérelmeket emlegettek — mondja Bódi Sándor. — Aki igazán szeret éne­kelni, az ma is megtalálja a módját. Ugye így van? — fordulok hozzájuk. — Igen. Valahogy így. Többen benne vagyunk az fmsz, vagy a Ságvári Mű­velődési Ház énekkarában, de ami az énekkarok jövő­jét illeti, én egy kicsit pesz- számista vagyok —■ mond­ja Nyírfalvi Béla. — A fia­talokat jobban, érdekli a sport, nincs utánpótlásunk, mi pedig lassan már ki­öregszünk. — Utánpótlás éppen len­ne — veti ellen D. Nagy János. — Az ifjúsági kóru­sunkból tíz—tizenkét fiatal­Christian Jaques előké­szítette Verne Gyula VÁR­KASTÉLY A KÁRPÁ­TOKBAN című regényének filmre vitelét. A külső fel­vételeket Romániában, — Olaszországban és Török­országban forgatják; * Pavel Ljubimov fiatal szovjet rendező rövid já­tékfilmje, AZ IBOLYÁS Nő után egész estét betöl­tő játékfilm forgatásába kezdett ASSZONYOK cím­mel. A film három falusi nő sorsával foglalkozik. * Marcel Aymé egyik no­vellájából készült az EN ARRIERE (HÁTRAFELÉ) című francia film. Rende­zője: Yvan Covar, fősze­replői: Catherina Sau vage és Pierre Brasseur. * A krakkói rövidfilmfesz­tiválra 23 országból 179 film érkezett, összesen 60 filmet részesítenek kitün­tetésben. A bírálóbizottság tagjai között Olaszország, Franciaország, az NDK, Anglia és Magyarország l—1 neves filmszakembere foglal helyet. * A DEFA műtermeiben Josef Mach csehszlovák rendező vadnyugati filmet forgat, címe: A NAGY NŐSTÉNY MEDVE FIAI. Székely Kati játssza Uinoah indián lány szerepét, part­nere, a „Vörös róka” Jiri Vrs tála* Jiri Trnka befejezte KÉZ című új bábfilmjét; * Jadwiga Zukowska be­fejezte NINCS ŐT MIÉRT DICSÉRNI című új rövid­filmjét, amely azokról a lelki sérülésekről szól, — amiket az okozhat a gyer­mek lelkében, ha nem kap semmi dicséretet. Zukows­ka nem dolgozik különleges trükkökkel, sem rejtett ka­merával; Mégis el tudja ra néhány év múlva a nagy kórusban is számíthatnánk. * Néhány nappal az élőbb idézett beszélgetésem után újra találkoztam D. Nagy Jánossal, aki örömmel újsá­golta, hogy a járműjavító dalosai spontán módon hoz­zákezdtek az énekkar újjá­szervezéséhez. Mint mond­ják, hiányzik, hogy nem énekelnék. A régi dalárda zászlaja tehát már nem so­káig marad árván. — Csak nehogy ez a lelkesedés is kérészéletű legyen... Rideg Gábor érni, hogy a gyermek nem elfogódott a felvevőgép előtt. • Valcsanov bolgár rende­ző A FARKASLÁNY cí­mű új filmje javítóintézet­ben játszódik, hőse egy tizenhét éves lány, tele gyűlölettel mindenki és minden iránt. Két pedagó­gus próbája megszelídíte­ni, az egyik szigorral, a másik megértéssel; • A Metro Goldwyn Mayer cég megszerezte Norton Jus- ter THE DÓT AND THE LINE (A PONT ÉS A VO­NAL) című rajzos meséjé­nek filmjogát. A mese geometriai formákkal il­lusztrálva beszéli el egy pont és egy vonal szerel­mét. Előadássorozatnak keresz­telték el, szerényen. Nyu­godtan mondhatták volna szabadegyetemnek is. Nyolc előadásra tervezték, ebből hatot tudtak megtartani. Két érdekes előadás nem a művelődési ház, vagy az előadók hibájából maradt el, mégis törést okozott. Ugyanis kétszázharmincöt hallgatóval indult a soro­zat, akik az első előadáso­kon meg is jelentek majd­nem teljes számban. Szá­muk azonban az utolsó két előadásra lecsökkent. Hadd tegyük hozzá, ez az első világnézeti élőadássorozat a megyében, amely pénzbe — igaz, hogy csak jeiké­Technikumi nap Karcagon Június 5-én intézeti na­pot szerveznek a karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikumban. Az egész napos gazdag programra meghívják az iskolában végzett valamennyi szak­embert. A felsőfokú tech­nikum tanárai Erős András, Kovács Károly, Tóth Lajos, Király Imre, K. Tóth Fe­renc — előadásokat tarta­nak a szálastakarmány-ter- melésrői, az állománysűrű­ség szerepéről, a takar­mánybetakarítás gépesíté­séről és ennek ökonómiai vonatkozásairól. Ez a dél­előtti program. A délutáni „műsorban” a fajtakísérlet! állomás tele­pének megtekintése, vala­mint a Nagykunsági Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet parcelláinak bemutatása szerepel. Ugyanezen a na­pon ballagnak egyébként az idén végző felsőfokú techni­kusok. S végül a ballagó diákok, valamint a volt növendékek együttes bálja zárja majd a karcagi tech­nikumi napot. A Pajtás találkozása ifjú olvasóival Tegnap délután a me­gyei könyvtár gyermek- könyvtára ifjúsági hírlap- ankétot rendezett a szol­noki úttörőházban. Az or­szágban elsőként Szolno­kon volt ilyen jellegű ta­lálkozás. A szolnoki pajtá­sokat meglátogatta Rakó József, a Pajtás című lap főszerkesztője és egy jugo­szláv gyermeklap főszer­kesztője is. került. A sorozatra 10 fo­rintos bérleteket adtak ki. A hat előadásnak három kitűnő előadója volt: dr. Szántó György a történe­lemtudományok kandidátu­sa, Salgó László, a Magyar Rádió külpolitikai rovatve­zetője, és dr. Szabó Gábor, a filozófiai tudományok kandidátusa. Mindhárman szakterületük kiváló isme­rői, és amint azt több hall­gató is mondotta, tanul­mányaikban, világnézeti el­igazodásukban rengetegei segítettek az általuk tartott előadások, amelyeket csak­nem minden esetben élénk vita követett; A zárófoglalkozást dr. Szabó Gábor taitotita az el­idegenedésről. Vitatott té­ma, divatos téma, és még aránylag kevéssé kidolgo­zott. Annál hasznosabb volt a hallgatókkal való meg­ismertetése, hiszen különö­sen a vezetők és a mar­xista felső és középfokű képzésben résztvevők a té­mával, annak túlzásaival, vagy torzításaival szembe­kerülhetnek. Éppen ezért sokan jegyzeteltek és a té­ma újszerűségére való te­kintettel nem annyira vita alakult ki, mint inkább kérdések hangzottak el. Az idei utolsó előadást az elnöklő Szabó Mihály tanítóintézeti tanár azzal zárta, hogy Szabó Gábor­ral és a többi kedves elő­adóval a következő isme­retterjesztési évadban is találkozni kívánnak. ■«- ht — NÉHÁNY NAP még, és az iskolákban megszólalnak az utolsó tanítási óra vé­gét jelző csengők: kezdő­dik a nyári vakáció. A va­káció kezdete azt is jelen­ti, hogy a gyermekek élet­ritmusában mélyreható vál­tozás áll be. A tízhónapos rendszeres munkában töl­tött időszakot kéthónapos szórakozás és pihenés jelle­gű idő váltja fel. Az isko­lai év alatt állandóan sza­bályosan váltakozott a mun­ka pihenés és szórakozás. Ezeket a gyermek szerve­zete megszokta. Különböző készségek alakultak ki nála élettani és lélektani vonat­kozásban. A vakáció kezde­tével a megváltozott élet­ritmusnak megfelelően meg­kezdődik a gyermek szer­vezetének átállása is. A szülők előtt felvetőd­het az a kérdés: lehet-e, helyes-e a munkás tíz hó­nap után kialakult szokás- rendszereket hirtelen és teljesen megszüntetni a gyermekeik életében. Nem helyes és nem is egészséges. Mi tehát a helyes? CSÖKKENTENI a tanu­lásra fordítandó időt, nö­velni a szabadidőt, változ­tatni az eddigi munka for­máján is. Meg kell szün­tetni annak kötöttségét! — Hadd érezze magát a gyer­mek szabadnak. Viszont vannak olyan kialakult szo­kások, amiket nem szabad elhanyagolni, vagy elhagy­ni még a nyári pihenés idő­szakában sem. Ilyen például az alvás. Nem szabad meg­engedni, hogy teljesen fel­boruljon az eddig megszo­kott lefekvési és felkelési rend, és hogy az alvás idő­tartamában nagy eltérés le­gyen az eddig megszokott­hoz viszonyítva. Nem szabad megbontani állandó jelleggel az étkezé­sek rendjét sem. Nagyjá­ból maradjon a tanév fo­lyamán megszokott időben a reggeli, ebéd és vacso­ra; Ennek igen fontos egészségügyi* élettani je­lentősége van. Ha a gyer­mek házon kívüli játékkal t^ti idejét, legokosabb, ha reggel a tízóraiját is oda­adjuk, vigye magával. — Tudjuk azt, hogy a gyer­mek többször is beszalad, amikor a ház körül játszik. Enni és inni kér, miközben az izzadság csepeg róla. — Helyes tehát, ha állandóan tartunk otthon szobahő­mérsékletű ivóvizet egy kancsóban, máskülönben gyermekünk a csapról, — vagy kútból fog jéghideg vizet inni. Ez veszélyes. NE ENGEDJÜK megbon­tani a tisztálkodás megszo­kott ritmusát sem; Ragasz­kodjunk a napi rendszeres reggeli és esti mosakodás­hoz, lábmosáshoz; Marad­jon meg a hétvégi tiszta­sági fürdő rendje is. (Ki­rándulások vagy táborozá­sok alkalmával természe­tesen az ottani rend az irányadó!) Az ünnepnapok legyenek a család közös, okos szó­rakozásának alkalmai. — Ilyenkor az apa is több időt tölthet gyermekével, játsz­hat velük, elviheti őket vidám nyári gyermekszóra­kozóhelyekre (pl. Szolnokon a Tisza-ligetbe, uszodába stb.) — Az ilyen közös szórakozások, családi ki­rándulások közelebb hoz­zák egymáshoz a szülőt, a gyermeket. Ennek nagy ne­velési jelentősége van. TANULJON-E nyáron a gyerek? Ez a második fon­tos kérdés, ami leggyak­rabban felmerül a szülők gondolatában. Válaszunk: igen. Csakhogy más formá­ban, más módon, mint a tanév folyamán. Ne tévesz- szük sohasem szem elől, hogy a nyári vakáció első­sorban pihenés, erőgyűjtés a további tanuláshoz, an­nak eredményesebbé tételé­hez. Oldjuk fel tehát a merev kötöttséget, amit megkívántunk gyermeke­inktől a tanulási idő alatt. Biztosítsunk számukra több szabadidőt, teremtsünk le­hetőséget a hasznos szóra­kozásokra; a napfény, a fürdés, a jó levegő élvezé­sére. Tegyünk meg minden lehetőt, hogy gyermekeink testileg fejlődhessenek! — Közismert tény, hogy mi, nevelők, sokszor alig isme­rünk rá a szeptemberben visszatérő tanulóinkra, any- nyit nőttek, fejlődtek a szünidő alatt; Mégis azt kell mondanunk, hogy a szellemi fejlődést se hagy­juk elsorvadni a testi fej­lődés mögött, mert az is nevelői tapasztalat, hogy az iskolába visszatérő gyer­mekek sok mindent elfelej­tenék abból, amit előző évben tanultak az iskolá­ban. Néha kétségbeejtően 90k „elpárolog” az egész évben küzdelmesen szerzett tudásból. Nos, mit tegyünk, hogy ez ne következzék be? Tapasztalat igazolja, hogy még a legszorgalmasabb gyerekek sem veszik a tankönyvet maguktól a ke­zükbe azért, hogy ismétel­jenek. A gyermeket nem serkentik önkéntes tanulás­ra az ilyenfajta meggon­dolások a vakációban. — Megint a szülőkre hárul a feladat, hogy segítséget ad­janak gyermekeiknek e té­ren. Főleg az alsótagozato­soknak kell gyakorolniuk a három alapvető készsé­get: az olvasást, írást, szá­molást; Ha ezt megteszik, sokkal könnyebben kapcso­lódnak be a következő tan­évben a tanulásba. Főleg áll ez az ötödik osztályba lépőkre. Természetesen a felső tagozatos tanulóknak is szükséges az előző évi anyag ismételgetése, gya­korlása. A három készség gyakorlására elég, ha napi fél, vagy egy órát szánunk. Ez íjedig a nap bármely ■szakara beiktatható. Ne legyünk túlságosan szigo­rúak nyáron ebben a tekintetben. — Ne ront­suk el emiatt a gyer­mek játékát, ami olyan természeti szükséglet neki mint a fejlődő növénynek a napfény, a levegő. — Ha okosan beszélünk gyerme­keinkkel, ők is be fogják látni, hogy az ilyen rövid ideig tartó gyakorlásra szükség van. Hangsúlyoz­zuk: gyakorlásra. Nem sza­bad a jövő év anyagát dó­ré tanulni! Erre semmi szükség nincs! HA HELYESEN irányít­juk gyermekeink nyári te­vékenységét, akkor azok nem a semmittevésbe be­lei ásultan, a komoly mun­kától elszokottan ülnek be őszkor az iskolapadokba, — hanem jó kedvvel, pihen­ten, új élményekkel és tu­dással gazdagodva folytat­ják az előző évben abba­hagyott iskolai munkát Csontos Sándor tanár pesen csekély összegbe — VAN ISTEN! — Segítsenek ki, mi vagyunk a műszaki felülvizsgáló bizottság! — (Mészáros András ralza) IV • ot Várkastély a Kárpátokban — új francia filmen — A nagy nősténymedve — Pont és vonal szerelme Az előadás végétért... Befejeződött a jászberényi világnézeti előadássorozat

Next

/
Thumbnails
Contents