Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

1985. június 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP l A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ................................. M fívész‘h»mát i Olvasóink írják jabileumra Húsz évvel ezelőtt, 1945 májusában Szolnokon a Malinovszki utcában asszo­nyok gyűltek össze, s el­határozták: napközi otthont alakítanak. Előkerültek a ruháskosarak, s ki-ki te­hetsége szerint tojást, lisz­tet, élelmiszert és étkész­letet adott a napközi ott­hon számára. Június 2-án meg is nyílt a napközi otthon a József Attila úton. Nehéz körül­mények között, de meg­szervezték az étkezést, s a képzettség nélküli védőnők, nevelők szíwel-léiekkel vé­gezték munkájukat. Ahogy teltek az évek, úgy fejlő­dött a napközi otthon. Szeretettel gondolunk vissza azokra az asszonyok­ra, akik húsz évvel ezelőtt fáradtságot nem ismerve dolgoztak a napközi otthon létrehozásáért. A jubileum alkalmából köszönet nekik. Özvegy Tenyeri Jánosné Szolnok zünk május 4-én megjaví­totta és kifogástalan álla­potban átadta. A készülék késedelmes javítását idő­szakos anyaghináy (PY S2 cső) okozta Megfelelő írást, megfelelő helyre Formabontás című cik­künkben írtunk a Tisza híd alatti WC bejárójánál elhelyezett kátrány felírás ízléstelenségéről. Cikkünk­re az alábbi választ kap­tuk: „Válaszolva a május 23-i számban megjelenő Formabontás című cikkre közöljük, hogy a Tisza híd alatti WC bejárójához a férfi és nőifej táblát és a hozzá illő szöveget rövid időn belül elhelyezzük. Ez véleményünk szerint a ki­vitelező vállalat kötelessé­ge lett volna, sajnos azon­Romlott volt a hal Kellemetlen do­log történt ve­lem május 23-án. vasárnap. Halat vásároltam a Fel- szabadulás Halá­szati Tsz boltjá­ban. — Két kilo- garmm apróhalat vettem. Otthon, amikor tisztítani kezdtem a halat kellemetlen meg­lepetés ért, — ugyanis a hal romlott volt. — Nem tudom, mi ennek az oka? Ta­lán a rossz táro­lás? Minden eset­re a szövetkezet gondosabban ke­zelhetné a halat, s ha az romlott, ne adja el. Sinka Lajos Szolnok Szolgáltatás oh! Szolgáltatásainkkal még egy kis baj van. Két szo­morú tapasztalattal tudom ezt indokolni. Gyermekem szandálját javításra vittem el Tiszafüreden, melyet a javítás után nem lehetett használni. Nem, mert a talpában belül olyan szögek álltak ki, melyek felsértet­ték gyermekem lábát. A másik esetem a Pa­tyolattal történt. — Még decemberben beadtam bal­lonkabátomat a tiszafüredi fiókhoz. Két hónap múlva értesítettek, hogy elfoga­A rendelkezés szerint permetezzenek Cibakházáról Danyi János és még hat eibakházi méhész panasszal fordult hozzánk- Megírták, hogy a községben az utóbbi két év alatt fele­lőtlenül szakszerűtlenül per­meteztek, s ez mintegy 100 ezer forint értékű kárt oko­zott, mivel igen sok méh el­pusztult­Személyesen mentünk ki Cibakházára, ahol beszéltünk a földművesszövetkezet ve­zetőivel, az igazgatósági el­nökkel, a felvásárlási bizott­ság elnökével és másokkal- Elmondották, hogy a helyi tanács idejében és már több­ször felhívta a lakosság fi­gyelmét a gondos permete­zésre éppen a méhek védel­mében- A felhívás szerint csak bimbófeslés előtt és sziromhulláskor engedélyez­ték a permetezést. A határo­zat megszegőit szigorúan megbüntetik. A megelőző munka ellenére úgy látszik mégis voltak, akik megszeg­ték a szabályokat, s ennek tudható be a méhek pusztu­lása. A türelem rózsát terem Meddig legyek türelmes című írásunkban Balogh Lajos szolnoki lakos pana­szával foglalkoztunk, mely­ben a Gelka szolnoki szer­vizének késedelmes munká­ját kifogásoltuk. Olvasóin­kat a Gelkánál türelemre kérték, s úgy látszik nem hiába, mert ha egy kicsit ugyan későn is, Balogh La­jos türelme rózsát termett. A készüléket kijavították, mint ahogyan arról a Gelka termelési osztályáról Löcher László a panasz­dom-e azt befestve, mert a tisztítás kifakította. — Kénytelen voltam bele­egyezni, azonban a pecsét­foltok, amelyek a ballon elején és gallérján éktelen­kedtek használhatatlanná tették. Természetesen visz- szaadtam, és kártérítést kértem. — Az áráért (399 Ft), bármilyen ol­csó is, két hétig dolgo­zom. A szolnoki Patyolat azonban még csak nem is válaszolt levelemre. Szabó Józsefné Tiszafüred iroda vezetője bennünket értesített: a cikkel kapcso­latban vizsgálatot tartot­tunk, « megállapítottuk, hogy ügyfelünk televízió- készülékét szolnoki szervi­Napjaink • sajátosan egyéni hangú költőjének témaköre a Mint a mada­rak című kötete óta gazda­godott. Sötét tónusú képei mögött érezhető örökös ví­vódása, tenniakarása. Iró­niája gyakran megcélozza a környezetet, erkölcsi h->- gyományainkat, önmagát és közéleti problémáinkat. Tiétek a világ című ver­se a feltűnési viszketeg- ségben szenvedő, céltalan fiatalokat kérdezi: „Do­bog-e még egyáltalán (vala­mi ott) a divatzakók alatt?” Feltérképezi életünk világos és árnyas oldalait. Szerelmi költészete is gaz­dagodott. Szerelmeit erős szuggeszciójú versek sora köti a mindennapi munká­hoz. , Több alkalommal állást foglal művészeti vitákban. bán az átadásnál erre nem figyelt fel senki. — Azóta már többször próbáltunk be­szerezni zománctáblát, de nem sikerült. Az említett kátrányfelírást is eltüntet­jük, amelyet egy dolgozónk engedély nélkül, önhatal­múlag írt fel. Bátaszéki István, Szolnok városi ta­nács vb városgazdálkodása, intézményvezető.’' Nappali világosság üzemzavar miatt Május 20-i lapszámunk­ban Nappali világosság cí­men megírtuk, hogy Szol­nokon helyenként nappal is égett a villany. A cikkre a Tiszántúli Áramszolgálta­tó Vállalat szolnoki üzlet- igazgatósága válaszolt: vál­lalatunk vezetősége köszö­nettel vette a figyelmessé­get. Megvizsgáltuk a cikk­ben leírtakat, s megállapí­tottuk, hogy 23-án, azaz vasárnap üzemzavar elhárí­tása miatt — javítás céljá­ból — voltak egyes hálózat- szakaszokon a közvilágítások bekapcsolva. MAI SVÉD ELBESZÉLŐK Az Európa Könyvkiadó világirodalmi sorozatának újabb sikerét nyugtázhat­juk amikor kézbevesszük a mai svéd elbeszélők anto­lógiáját. A mai svéd kritika száz­ötven modern írót tart nyilván, ezek közül hu­szonkettő mutatkozik be egy-egy gondosan kiválasz­tott elbeszéléssel. Témáik változatosak, va­lóságuk ábrázolására töre­kedve gyakran eljutnak az atomfegyverektől való féle­lemhez, a lemondáshoz és a valláshoz, de a mai svéd írókban is él hajózó, felfe­dező őseik érdeklődése, ka­landozó természete. A válogatásban megtalál­juk a legfiatalabbak mel­lett az idősebb, nemzeti klasszikussá vált írók el­beszéléseit. A kötetet Lon- tay László rendezte sajtó alá.­Munka után szórakozzon a Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet újjáalakí- ‘ott és megnyitott vendéglő-éttermének kerthelyiségében Választékos ételek, italok, hangulatos zene, tánc? Eltűnt a szemét Eddig mindig csak azt hallottuk, hogy a kunszent­mártoni állomással nem törődik senki. A Szolnok megyei Néplapban is megjelent egy cikk, hogy az állomás előtt egy szemétdomb éktelenkedik. Ez va­lóban így is Volt. Egy napon az állomás főnöke kez­deményezésére valamennyien hozzáfogtunk a szemét eltakarításához. Parkosítottunk, s mintegy 10 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával széppé tettük az ál­lomás környékét. Kovács Mihály Kunszentmárton Panaszok, intézkedések KÖNWEK KÖZÖTT Ladányi Mihály: Utánad kószálok hangverseny Sz&h. Hétfőn este Szolnokon, a Bartók Béla zeneiskola művésztanárai adtak hang­versenyt. Sajnálatos, hogy a hangverseny iránt a nagy­közönség nem érdeklődött kellőképpen. A koncert fé­lig zongora, félig kamara­est jellegű volt. A kettő váltogatása ügyesen színez­te az előadást. Az elsőként dobogóra lé­pő Ballók Mariann-nál fur­csa kettősséget tapasztal­i ele fonál ó elektronikus a«yak Nemrég hozták létre az első nemzetközi telefon­összeköttetést egy brüsszeli és egy oslói elektronikus agy között. Az oslói adat- feldolgozó berendezés auto­matikusan átveszi mind­azokat a feladatokat, ame­lyekkel a brüsszeli készü­lék nem tud megbirkózni. A telefonon érkező impul­zusokat a norvég főváros­ban lévő számító központ felfogja, feldolgozza és köz­beeső eredményként adja vissza a brüsszeli elektro­nikus agynak. Ezzel lehető­vé válik, hogy a kisebb adatfeldolgozó berendezés­sel rendelkező vállalatok a jövőben telefonon „rendel­hessék meg” nehéz elekt­ronikus számítások megol­dását és a meglévő nagy számítóközpontok, amelyek­nek építése sok millióba kerül, jobban kihasználha­tók legyenek. Csaknem kétszáz gépfajta előállítására szakosodott Bulgária A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kere­tében Bulgária csaknem 200 gépfajta előállítására szakosodott. Állandóan emelkedik az univerzális és speciális eszterga, forgácso­ló, maró és egyéb gépek gyártása. A kiváló minősé­gű bolgár esztergagépek 33 országban örvendenek jó hírnévnek. Minőség tekin­tetében a forgácsoló-gépek sem maradnak el mögöt­tük. 1964-ben megindult a fogaskerékgyártó gépek so­rozatgyártása. A bolgár gépgyártás fafeldolgozó gé­pek előállításában a hazai szükségletet teljesen, a szo­cialista országok szükségle­tét pedig részben kielégíti. Bulgária ezenkívül tíz faj­ta áru- és személyszállító vagon és tartálykocsi gyár­tására specializálódott. • • Ötvenöt év a korong mellett Egy hete, hogy Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeumban megnyílt Kán­tor Sándor a népművészet mestere kerámia kiállítása. Az állandó érdeklődés egy­aránt szól a 70 éves karca­gi mesternek és az ihletett művésznek A hagyományos formák és motívumok gaz­dag újravirágzásának va­gyaink tanúi ezen a kiállí­táson. Karcagnak nincse­nek nagy fazekas hagyomá­nyai mint például Tisza­fürednek, Mezőcsátnak, Mezőtúrnak, Hódmezővá­sárhelynek stb. így az al­kotónak máshol kellett ke­resnie azt a formát — megmaradva a hagyomá­nyos kereteken belül — mely egyéni szándékának és kifejező képességének legjobban megfelelt. Kán­tor Sándor Győrffy István­nak, a karcagi születésű nagy néprajztudósnak ösz­tönzésére a tiszafüredi és mezőtúri hagyományokhoz fordult. Itt találta meg azt a lehetőséget, mely egyéni­ségét a legteljesebben adta vissza. Ezt bizonyítja az azóta eltelt idő gazdag si­kere is. A tiszafüredi ke­rámia a századfordulón megszűnik, s a felelevení­tését, újravirágoztatását Kántor Sándor alkotómű­vészetének köszönheti. A füredi Miska felújítá­sa volt az első sikeres kí­sérlet, ezután már nem volt nehéz az örökséget foytatni. Az írókás és kar­colt díszítésű edények for­mai és színhatása, valamint gazdag motívumkincse mél­tán lett híres. A növényi és madaras ornamentika a hagyományos kerámia kö­vetését jelzi. Kántor Sándor azonban nem elégedett meg ennyi­vel A hagvománvokból ki­nőve tovább gazdagította a formákat, elsősorban a Mis­ka figurális kompozíciója irányába. A karcagi bíró, a subás paraszt, a külön­böző női figurák, melyek Brüsszelben méltán nyer­ték el a nagvdíjat, nagy­szerű kifejezői az alkotó eleven, bőhumorú, ugyan­akkor mélyen népi szemlé­letének. A figurális alkotá­sok mellett intellektuális művészi Kultúráról tanús­kodnak a pereckulacsok fi­noman karcolt díszítései, a butellák nemes formái és a tányérok, bokályok szép festései is. A kiállítás gazdag anyaga és szép kivitelezése méltón reprezentálja az 55 éve alkotó mester ma is eleven, friss művészetét. Bellon Tibor haltunk. A Liszt Konoert­etüdöt kicsit indiszponáltan játszotta, amelyben közre­játszhatott a későn jövök hatalmas robajjal járó hely- foglalása is. Viszont szünet után Bartók 15 parasztda­lával remekelt, játszi kön­nyedséggel oldotta meg az egyes darabok közötti belső hangulatváltások hatalmas problémáját. Mezriczky La­jos művészi hírnevéhez méltóan játszott, erejét ki­tűnően osztotta be. A hang­versenyeken különlegesség­nek számító darabok kö­zül legjobban Dohnányi Capriccioja tetszett. Töké­letesen kidolgozott volt a ráadásnak adott Chopin-mű. A Nagy Pál által be­mutatott Kodály Székely­nóták volt az est legenergi- kusabb száma és talán ezen lehet legtöbbet vitázni. Egy azonban bizonyos: kitűnő játékával szinte megeleve­nítette a Kárpátok havasai­nak misztikus, helyenként drámai világát. Kelemen József trombi­tán előadott Porrino Pre­lúdiuma nagyon tetszett, összjátéka kitűnő zongora­kísérőjével, Szaithmári Ju­dittal tökéletes volt. Szin­tén nagyon szép volt Ka- zatsay Irén, a neves ének­pedagógus jól kidolgozott és előadott két áriája is. kiváltképp a Meyerbeet ária. Mozart Divertimentó­ja, melyet Jávor Márta. Deseő Csaba és Lamprecht Erika adott elő, kicsit szín­telen volt, a második té­telben találtak magukra a játékosok, kár, hogy a he­gedű a harmadik tételben kissé visszaesett. Mindent összevetve szép este volt. Az előadók bíz­vást megérdemelték volna, hogy legalább növendékeik szülei nagyobb számban meghallgatták volna pro­dukcióikat. Kutas János Két aranyérem gazdái Egy éve írtunk róluk „Hangvarázs” címmel. A kunszentmártoni gimná­zium tehetséges és szorgal­mas kamarakórusáról írott cikk azzal fejeződött be, hogy feltehetőleg megszer­zik az aranyérmet, mert „bennük” van. Egy kis büszkeséggel állapítottuk meg: Jóslatunk teljesedett, sőt kétszeresen is, mert a megyei középiskolás szem­lén és most a gyulai Erkel Diákünnepeken aranyérmet kaptak sikeres szereplésü­kért a kunszentmártoni lá­nyok. Ez a riport közvetlenül elutazásuk előtt készült, s a benne foglaltak még ért­hetőbbé teszik a szép sikert. * Minek köszönhető az együttes magas színvonala? — kérdeztük Zsíros Ágnes tanárnőtől, a kórus vezető­jétől. — Talán elsősorban an­nak, hogy tagjai közül leg­többen már általános isko­lás korukban is együtt éne­keltek, azóta is az énekkar tagjai. A másik ok: rend­kívül fegyelmezettek, szor­galmasak, nem mulasztaná­nak el egy próbát sem. S végül a harmadik: nagyon összeforrott kis társaság ez. a közösségi szellemük kitű­nő. Talán ennek köszönhe­tő, hogy van humoruk, han­gulatuk. így aztán köny- nyebben megy az éneklés. Vall a közösségi nevelés­ről a napló is. Angyali diákhumorral leírt sorok ta­núskodnak arról, hogy igen élénk a belső élet is. Be­szélgettek költőkről, a mad­rigál műfaj sajátosságairól és szerepel olyan bejegyzés is, hogy egy Békakoncert című énekszámhoz a Körös partjára mentek „tapaszta­latcserére”, minekutána a kuruttyolás már egészen élethűen sikerült. A foglal­kozások közt zenei totó, hangszerbemutató és sok mág érdekes program szere­pel. Véleményünk szerint ez az oly kevés csoportnál fellelhető belső nevelő mun­ka a csoport sikerének egyik fő tényezője. A demokratizmus sem is­meretlen fogalom csopor­ton belül. A kórust például a jelöltek "zös meghallga­tása után egészítették ki a közösség véleménye alap­ján. Ez évben nyolcszor lép­tek fel, önálló hangversenyt is adtak, de főleg ünnepein­ken szerepeltek sikerrel Kunszentmártonban. Egy műtősnő, egy „akár­milyen egészségügyi”, egy német-történelem szakos ta­nárnő. Kovács Erzsébet, Horváth Mit és Farkas Gyöngyi kórustagok így ha­tározták meg leendő pályá­jukat. Harmadikosok, még nagyon sokat szeretnének fellépni a kórussal, hiszen annyi érdekes, meg humo­ros esemény történik velük. — fat —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents