Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
* Ma: A szakmunkásképzés Jövője Szolnok megyében * A bolt megszűnt — a portéka maradt Robbanássorozaf a Bien Hoa-i repülőtéren * Elítélték a járlatkezelőt A II. Szolnoki Kulturális Hetek esemény i Országos falusi színjátszó fesztivál — Megyei dalos találkozó — A világ . művészei a békéért, grafikai kiállítás — foto-ki állít ás Szombaton és vasárnap nem panaszkodhattak a szolnokiak, bőven lehetett válogatni a kulturális eseménye.: között. S ha a jelentős sporteseményeket is hozzászámítjuk a programhoz. nem is nagyon lehet azon csodálkozni, hogy egy-egy rendezvény nem teltházzal ment. Sorrendben először a már szombaton megkezdődött országos falusi színjátszó fesztiválról szeretnénk megemlékezni. Ez a fesztiMegkésye, de vetik már az alföldi aranyat Szolnok még mindig a legtöbb rixnt termelő megye — Csalt kétezer napfényes óra legyen, még lehet jó termés Több mint 15 esztendeje, hogy nagy reményekre jogosultan termeszteni kezdték megyénkben a rizst, s akkor született meg az elnevezés is, miszerint az Alföld aranya lenne. Hát ha azzá nem is lett, az viszont bizonyos, hogy a karcagi és a mezőtúri termelőszövetkezetek zárszámadási sikere attól függ, milyen a rizstermés. A Nagykunság kis rizsország az országon belül. Hiszen az egész Magyarország nem több mint 15 ezer hold termelőszövetkezeti rizsvetéséből a Szolnok megyei termelőszövetkezetek vetnek el kilencezer holdat. S ennek is nagyrésze a négy nagykunsági szövetkezeti városra jut. Az öt karcagi termelő- szövetkezet — különösen a Lenin és a November 7 Tsz — például majd háromezer holdon termeszt. Vagyis az országos meny- nyiség egyötödét a karcagi szövetkezetek termelik meg. A négy nagykun város a hat és félezer holdjával az országos termelőszövetkezeti rizstermés közel egy- harmadát és a megyei rész több mint kétharmadát adja. Ilyenformán országos ügy tehát az, hol tart megyénk, hol tartanak a nagykunsági városok a rizsvetéssel? Bencsik Józseftől, a vetőmagtermeltető vállalat Szolnokon székelő középmagyarországi kirendeltsége főmérnökétől érdeklődtünk erről. Tőle tudtuk meg, hogy sajnos, legalább kéthetes késéssel kezdték el a rizsvetést. Amíg tavaly április 14-én a mezőtúri szövetkezetek már hozzáláttak ehhez a munkához, a mostani tavaszon áprilisban egyedül Csataszögön vetettek mindössze harminc holdat. S amíg egy évvel ezelőtt ekkorára már a majd kilencezer hold rizsből nyolcezer holdat elvetettek, sőt 8200 hold vetést el is árasztottak, a mostani kép egé- sssem mást mutat. Mégpedig azt, hogy a kilencezer hold szövetkezeti rizsvetésből mindössze kétezer holdat vetettek még el, s csak ezeregyszáz holdat árasztottak. Vetésre előkészítve háromezer hold van, s még négyezerötszáz hold a szárítatlan terület. Vagyis még a felénél se tartunk. — Szakemberek azonban úgy vélik, a kétségbeesésre nincsen ok, — mert alig szűntek meg a nagy esőzések a múlt héten, máris hozzákezdtek a szövetkezetben e munkához. Karcagon a hét végén nem igen volt olyan rizs- tábla, amelyen tíznél kevesebb gép dolgozott volna. Sőt az is a baj, hogy a szántással és a tál aj előkészítéssel igen megugrottak az elvetett mennyiséghez ará- nyítva. Mondván: vetni repülőgépről vagy kézzel esős Időben is tudnak, de szántani nem. Ebben is van igazság, mégis azt ajánlják a szakmabeliek, ne hagyják kiszáradni a talajt és még a szántás rovására is vessenek. Egyébként receptet senki sem tud adni, de a vetőmagtermelő vállalat felügyelői, tapasztalatból kiindulva arra Intenek, ne várjanak a teljes szikkadással sehol. Ahol egy kalitkára rá lehet menni, menjenek rá. Ahol még a kalitkán belül is van olyan rész, amely nem bírja el a gépet, hagyják el és csinálják a többi részét, mert a várakozásból származó veszteség nagyobb lehet. Mint a szakmabeliek tartják ugyanis, még lehet jó termés az idén. Ä rizs legalább 2000 napfényes órát követel tenyészidőül. Ezzel még nem késtünk el. A főmérnök úgy tájékoztatott bennünket, május végére befejeződik a rizsvetés, s a nagy felmelegedéssel négy-öt napot nyerhet a növény a kelésl időszakban, majd a bokroso- dásnál újfent behozhatja a késést B. U vál a második felvonás. A?, első Békéscsabán játszódott le, ahol négy együttes mutatkozott be. Azok a szent- tanúk, akik mindkét helyen látták a bemutatókat, elmondották, hogy a Szolnokon bemutatott művek magasabb színvonalat képviseltek. A szombati napon Hubay Miklós Változnak az idők című vígjátékéval a kiváló együttes címmel kitüntetett baranyaszentlőrinci színjátszó csoport lépett fel. Dicsérendő, hogy mai tárgyú vígjátékot mutattak be, és viszonylag jól érzékeltették a színmű jellegzetes értelmiségi konfliktusát. A fesztivál meglepetése (legalábbis a mi számunkra) a vecsési együttes, amely ugyancsak Hubay Miklósnak egy egyfelvonásos drámáját tűzte műsorára. Jól kiérlelt, gyorsan pergő előérzékkel találta meg az irodalmi színpad és a színjátszás szintézisét. Vetített képekkel kísért előadásuk során színdarabrészletek, versek, sőt egy pantomimjelenet is váltották egymást. Rutinosan, gördülékenyen ment az előadás. Megérdemelten arattak kirobbanó sikert. Délután a járási tanács nagytermében kiosztották a SZÖVOSZ és a KPVDS7 szép emléktárgyait és a megyei tanács által a rendé zőknek juttatott ajándék könyveket. Majd szakrrr vitát folytattak a színjátszás helyzetéről, jövőjéről. kórushangverseny egyik résztvevője az ezüstérmes tiszaföldvári fmsz énekkar. vitát Keleti István t. Tépművelési Intézet vezető öunkatársa foglalta össze. A gördülékeny szerveré1 i MÉSZÖV és a Népműve lesi Tanácsadó jó összrmv kaját dicséri. **Szállj le büszke ének , . Az idén rendezték meg a figyelhettünk meg, széles di- Ságvári Endre Kulturális namikai skálával rendel. Szemle keretében másodíz- keznek, az intonációs biPillanatfelvétel a világ művészei a békéért című grafikai kiállításon. adást produkáltak és egykét apróbb hibától eltekintve, „nagy” előadás illúzióját tudták kelteni. Az újszászi együttes most mutatkozott be Szolnok közönségének és a szalcmánaK. Egy Brecht egyfelvonásost játszott. Rendezésileg nagyon jól összefogott előadást produkált. Laczkó Mihály, a Szigligeti Színház rendezője foglalkozott a csoporttal. Munkássága bizonyítja, hogy egv kezdő — néhány hőnapja fennálló — együttessel Is lehet élvezetes előadást produkálni. A tempó, a ritmus azonban még gyorsításra szőrűi. Annyi azonban bizonyos, hogy ha ez a csoport együtt marad, még sokkal nagyobb feladatok ellátására is képes lesz. A túrkeveiek egyfelvoná- sosa a „11-es őrház” na(v történetet visz színpadra, az ellenség ilyen sematikus ábrázolásától már elszoktunk. A tehetséges kis együttest szemmelláthatólag nagyon zavarta a megszokottnál jóval nagyobb színpad Záróakkordként a hazai físűsfonó mikroszínpadát láthattuk. Ez a munkásszínjátszó csoport nagyon jó ben megyénk legjobb felnőtt kórusainak dalostalálkozóját Az ünnepi eseményre vasárnap délelőtt került sor a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében. A kórushangverseny változatos, színes műsorral szórakoztatta e műfaj kedvelőit. Az énekkarok programjában a klasszikus művek mellett ízelítőt kaphattunk a mai magyar kórus- irodalomból, hallhattunk tömegdalokat, sőt operarészletet is. Az együttesek színvonala általában kielégítő volt, ha akadt Is néhány zeneileg még nem nagyon számottevő produkció, az igyekezet mindenkor megnyilvánult. A bemutatón — megyei szinten — aranyérmet nyert énekkarok közül a Szolnoki FMSZ szépen fejlődő vegyeskarát Buday Péter vezényelte. Finoman formált kamarazenei hangzás, a mondanivaló dinamikai és frazeálásbeli hű kifejezése, fegyelmezettség és összefogottság dicsérik az együttest és vezetőjét. A mezőtúri Művelődési Ház vegyeskara Kávási Sándor vezényletével szintén jelentős kórus-erényeket csillogtatott: jól kiépített szólamokat, kiegyenlített hangzást zonytalanságokat azonban még ki kell gyomlálniuk. A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház vegyeskara iétszámilag erősen megfogyatkozott, ez, sajnos, a teljesítményre is rányomta a bélyegét, hiszen a tenor például csak statisztálni tudott, a szoprán hangszínét is megviselte a fiatalítás. Akarásuknak, lelkesedésüknek köszönhető, hogy ennek ellenére igényes teljesítményt nyújtottak (pl. Kodály: Nor1 vés, lárfyok), ebben természetesén. nem kis szerepé van Kóbor Antal szakavatott, dalosaival összeforrott vezetésének. Az ezüstéremmel kitüntetett énekkarok sorában kulturált, szép előadással tűn+ ki a Törökszentmiklósi Pedagógus Énekkar. Műsorukban XVII. századból származó francia szerelmi dalok szerepeltek Weckerkn feldolgozásában. Utánpótlással örvendetesen megerősítve mutatták be számaikat a tiszafóldváriak. FMSZ férfikaruk különösen Bárdos: Dana-dana feldolgozásával aratott sikert, a víg, lendületes táncdal hangulatát jól adták vissza. A Szolnoki Tanárképző Főiskola Kamarakórusa, ha nem is érett, de minden, esetre ízléses, szép hangzással, változatos dinamikai rajzzal formálta meg a három énekkari miniatűrt. A (Folytatás a 3, oldalon) Jelenet a bárány?s»»ní’őrÍT1c; színjátszó csoport műsorából. Világ proletárjai, egyesüljelek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 115. szám. Ára 50 fillér 1965. május xa., kedd.