Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

* Ma: A szakmunkás­képzés Jövője Szolnok megyében * A bolt megszűnt — a portéka maradt Robbanássorozaf a Bien Hoa-i repülőtéren * Elítélték a járlatkezelőt A II. Szolnoki Kulturális Hetek esemény i Országos falusi színjátszó fesztivál — Megyei dalos találkozó — A világ . művészei a békéért, grafikai kiállítás — foto-ki állít ás Szombaton és vasárnap nem panaszkodhattak a szol­nokiak, bőven lehetett vá­logatni a kulturális esemé­nye.: között. S ha a jelen­tős sporteseményeket is hoz­zászámítjuk a programhoz. nem is nagyon lehet azon csodálkozni, hogy egy-egy rendezvény nem teltházzal ment. Sorrendben először a már szombaton megkezdő­dött országos falusi színját­szó fesztiválról szeretnénk megemlékezni. Ez a feszti­Megkésye, de vetik már az alföldi aranyat Szolnok még mindig a legtöbb rixnt termelő megye — Csalt kétezer napfényes óra legyen, még lehet jó termés Több mint 15 esztendeje, hogy nagy reményekre jo­gosultan termeszteni kezd­ték megyénkben a rizst, s akkor született meg az el­nevezés is, miszerint az Al­föld aranya lenne. Hát ha azzá nem is lett, az viszont bizonyos, hogy a karcagi és a mezőtúri termelőszövet­kezetek zárszámadási sike­re attól függ, milyen a rizstermés. A Nagykunság kis rizsország az országon belül. Hiszen az egész Ma­gyarország nem több mint 15 ezer hold termelő­szövetkezeti rizsvetéséből a Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek vetnek el ki­lencezer holdat. S ennek is nagyrésze a négy nagy­kunsági szövetkezeti város­ra jut. Az öt karcagi termelő- szövetkezet — különösen a Lenin és a November 7 Tsz — például majd há­romezer holdon termeszt. Vagyis az országos meny- nyiség egyötödét a karcagi szövetkezetek termelik meg. A négy nagykun város a hat és félezer holdjával az országos termelőszövetke­zeti rizstermés közel egy- harmadát és a megyei rész több mint kétharmadát adja. Ilyenformán országos ügy tehát az, hol tart megyénk, hol tartanak a nagykunsá­gi városok a rizsvetéssel? Bencsik Józseftől, a vető­magtermeltető vállalat Szol­nokon székelő középma­gyarországi kirendeltsége főmérnökétől érdeklődtünk erről. Tőle tudtuk meg, hogy sajnos, legalább két­hetes késéssel kezdték el a rizsvetést. Amíg tavaly április 14-én a mezőtúri szövetkezetek már hozzálát­tak ehhez a munkához, a mostani tavaszon áprilisban egyedül Csataszögön vetet­tek mindössze harminc hol­dat. S amíg egy évvel ezelőtt ekkorára már a majd ki­lencezer hold rizsből nyolc­ezer holdat elvetettek, sőt 8200 hold vetést el is árasz­tottak, a mostani kép egé- sssem mást mutat. Mégpedig azt, hogy a kilencezer hold szövetkezeti rizsvetésből mindössze kétezer holdat vetettek még el, s csak ezeregyszáz holdat árasz­tottak. Vetésre előkészítve háromezer hold van, s még négyezerötszáz hold a szárí­tatlan terület. Vagyis még a felénél se tartunk. — Szakemberek azonban úgy vélik, a két­ségbeesésre nincsen ok, — mert alig szűntek meg a nagy esőzések a múlt hé­ten, máris hozzákezdtek a szövetkezetben e munká­hoz. Karcagon a hét végén nem igen volt olyan rizs- tábla, amelyen tíznél keve­sebb gép dolgozott volna. Sőt az is a baj, hogy a szántással és a tál aj előkészí­téssel igen megugrottak az elvetett mennyiséghez ará- nyítva. Mondván: vetni re­pülőgépről vagy kézzel esős Időben is tudnak, de szán­tani nem. Ebben is van igazság, mégis azt ajánlják a szakmabeliek, ne hagy­ják kiszáradni a talajt és még a szántás rovására is vessenek. Egyébként receptet sen­ki sem tud adni, de a ve­tőmagtermelő vállalat fel­ügyelői, tapasztalatból kiin­dulva arra Intenek, ne vár­janak a teljes szikkadással sehol. Ahol egy kalitkára rá lehet menni, menjenek rá. Ahol még a kalitkán belül is van olyan rész, amely nem bírja el a gé­pet, hagyják el és csinál­ják a többi részét, mert a várakozásból származó veszteség nagyobb lehet. Mint a szakmabeliek tart­ják ugyanis, még lehet jó termés az idén. Ä rizs leg­alább 2000 napfényes órát követel tenyészidőül. Ezzel még nem késtünk el. A főmérnök úgy tájékoz­tatott bennünket, május végére befejeződik a rizs­vetés, s a nagy felmelege­déssel négy-öt napot nyer­het a növény a kelésl idő­szakban, majd a bokroso- dásnál újfent behozhatja a késést B. U vál a második felvonás. A?, első Békéscsabán játszódott le, ahol négy együttes mu­tatkozott be. Azok a szent- tanúk, akik mindkét helyen látták a bemutatókat, el­mondották, hogy a Szolno­kon bemutatott művek ma­gasabb színvonalat képvi­seltek. A szombati napon Hubay Miklós Változnak az idők című vígjátékéval a kiváló együttes címmel kitüntetett baranyaszentlőrinci színját­szó csoport lépett fel. Di­csérendő, hogy mai tárgyú vígjátékot mutattak be, és viszonylag jól érzékeltették a színmű jellegzetes értel­miségi konfliktusát. A fesztivál meglepetése (legalábbis a mi számunk­ra) a vecsési együttes, amely ugyancsak Hubay Miklós­nak egy egyfelvonásos drá­máját tűzte műsorára. Jól kiérlelt, gyorsan pergő elő­érzékkel találta meg az iro­dalmi színpad és a színját­szás szintézisét. Vetített ké­pekkel kísért előadásuk so­rán színdarabrészletek, ver­sek, sőt egy pantomimjele­net is váltották egymást. Rutinosan, gördülékenyen ment az előadás. Megérde­melten arattak kirobbanó sikert. Délután a járási tanács nagytermében kiosztották a SZÖVOSZ és a KPVDS7 szép emléktárgyait és a me­gyei tanács által a rendé zőknek juttatott ajándék könyveket. Majd szakrrr vitát folytattak a színját­szás helyzetéről, jövőjéről. kórushangverseny egyik résztvevője az ezüstérmes tiszaföldvári fmsz énekkar. vitát Keleti István t. Tépművelési Intézet vezető öunkatársa foglalta össze. A gördülékeny szerveré1 i MÉSZÖV és a Népműve lesi Tanácsadó jó összrmv kaját dicséri. **Szállj le büszke ének , . Az idén rendezték meg a figyelhettünk meg, széles di- Ságvári Endre Kulturális namikai skálával rendel. Szemle keretében másodíz- keznek, az intonációs bi­Pillanatfelvétel a világ művészei a békéért című grafikai kiállításon. adást produkáltak és egy­két apróbb hibától eltekint­ve, „nagy” előadás illúzió­ját tudták kelteni. Az újszászi együttes most mutatkozott be Szolnok kö­zönségének és a szalcmánaK. Egy Brecht egyfelvonásost játszott. Rendezésileg na­gyon jól összefogott elő­adást produkált. Laczkó Mi­hály, a Szigligeti Színház rendezője foglalkozott a csoporttal. Munkássága bi­zonyítja, hogy egv kezdő — néhány hőnapja fennálló — együttessel Is lehet élve­zetes előadást produkálni. A tempó, a ritmus azonban még gyorsításra szőrűi. Annyi azonban bizonyos, hogy ha ez a csoport együtt marad, még sokkal nagyobb feladatok ellátására is ké­pes lesz. A túrkeveiek egyfelvoná- sosa a „11-es őrház” na(v történetet visz színpadra, az ellenség ilyen sematikus áb­rázolásától már elszoktunk. A tehetséges kis együttest szemmelláthatólag nagyon zavarta a megszokottnál jó­val nagyobb színpad Záróakkordként a hazai físűsfonó mikroszínpadát láthattuk. Ez a munkásszín­játszó csoport nagyon jó ben megyénk legjobb fel­nőtt kórusainak dalostalál­kozóját Az ünnepi ese­ményre vasárnap délelőtt került sor a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermé­ben. A kórushangverseny vál­tozatos, színes műsorral szó­rakoztatta e műfaj kedve­lőit. Az énekkarok prog­ramjában a klasszikus mű­vek mellett ízelítőt kaphat­tunk a mai magyar kórus- irodalomból, hallhattunk tömegdalokat, sőt operarész­letet is. Az együttesek szín­vonala általában kielégítő volt, ha akadt Is néhány zeneileg még nem nagyon számottevő produkció, az igyekezet mindenkor meg­nyilvánult. A bemutatón — megyei szinten — aranyérmet nyert énekkarok közül a Szolnoki FMSZ szépen fejlődő ve­gyeskarát Buday Péter ve­zényelte. Finoman formált kamarazenei hangzás, a mondanivaló dinamikai és frazeálásbeli hű kifejezése, fegyelmezettség és összefo­gottság dicsérik az együt­test és vezetőjét. A mező­túri Művelődési Ház ve­gyeskara Kávási Sándor ve­zényletével szintén jelentős kórus-erényeket csillogta­tott: jól kiépített szólamo­kat, kiegyenlített hangzást zonytalanságokat azonban még ki kell gyomlálniuk. A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház vegyeskara iétszámilag erősen megfo­gyatkozott, ez, sajnos, a tel­jesítményre is rányomta a bélyegét, hiszen a tenor pél­dául csak statisztálni tudott, a szoprán hangszínét is megviselte a fiatalítás. Aka­rásuknak, lelkesedésüknek köszönhető, hogy ennek el­lenére igényes teljesítményt nyújtottak (pl. Kodály: Nor1 vés, lárfyok), ebben termé­szetesén. nem kis szerepé van Kóbor Antal szakava­tott, dalosaival összeforrott vezetésének. Az ezüstéremmel kitün­tetett énekkarok sorában kulturált, szép előadással tűn+ ki a Törökszentmikló­si Pedagógus Énekkar. Mű­sorukban XVII. századból származó francia szerelmi dalok szerepeltek Weckerkn feldolgozásában. Utánpót­lással örvendetesen megerő­sítve mutatták be számai­kat a tiszafóldváriak. FMSZ férfikaruk különösen Bár­dos: Dana-dana feldolgozá­sával aratott sikert, a víg, lendületes táncdal hangu­latát jól adták vissza. A Szolnoki Tanárképző Főiskola Kamarakórusa, ha nem is érett, de minden, esetre ízléses, szép hang­zással, változatos dinamikai rajzzal formálta meg a há­rom énekkari miniatűrt. A (Folytatás a 3, oldalon) Jelenet a bárány?s»»ní’őrÍT1c; színjátszó csoport mű­sorából. Világ proletárjai, egyesüljelek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 115. szám. Ára 50 fillér 1965. május xa., kedd.

Next

/
Thumbnails
Contents