Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
: StöS- május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szolnok megye Tanácsának 1965. április 39-1 ülésén dr. Tóth Kálmán megyei főügyész tájékoztatót tartott a törvényesség helyzetéről. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a tájékoztatót. zolnok megyében 1964- ben a politikai, gazdasági és társadalmi eredmények mellett a törvényesség szilárdításában, a közélet tisztaságának biztosításában is előrehaladás történt. A párt-, állami és igazgatási szervek eredményes intézkedéseket tettek a szocializmus építését késleltető magatartások ellen. Az államigazgatási és más igazgatási szervek, valamint az intézmények munkájának színvonala emelkedett. Gyorsabb és szakszerűbb a közéleti és egyéni panaszok orvoslása. Jelentősen csökkent az állampolgárok panaszainak száma. A lakosság túlnyomó többségének ügyes-bajos dolgaival — az első fázisban — a tanácstagok találkoznak. Az ügyészi törvényességi vizsgálatok tapasztalatai szerint az állami és államigazgatási feladatok társadalmasításában a tanácstagok széles hálózata fejt ki aktív tevékenységet. Az MSZMP Vili. kongresszusa határozatának végrehajtása eredményeket hozott a megyében az állami, államigazgatási és gazdasági szervek vezetése és irányítása színvonalának emelésében, Ezek az intézkedések kedvezően hatottak a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére és általában ' bűncselekmények és más visszaélések számának csökkentésére. A törvényesség szilárdítását hathatósan szolgálta a megyei párt vb-nek a közélet tisztasága tárgykörben hozott határozata. Ennek keretében 22 gazdasági szervnél és intézménynél tartott vizsgálat adatai adtak jelentős segítséget a kérdés tárgyalásához. Számos visszaélés keletkezik az anyagelosztásnál, az alkatrészellátásnál, mert az igények kielégítése nem történik folyamatosan. Az állami és államigazgatási szerveknek az eddigihez képest több és szigorúbb Intézkedéseket kell tenniök az alkatrészellátás, az anyagok, különösen a kurrens anyagok elosztásánál, a társadalmi vagyont kezelőknél és raktárosoknál, hogy átütött ajándék és kedvezmények elfogadása és hasonló magatartások közéletünket ne fertőzzék. 4 szocialista termelés, nél és elosztásnál meglévő, sokszor a gyors fejlődéssel is együttjáró nehézség — anyaghiány, szállítási és elosztási késedelem — folytán előállott helyzet adja a módot, a lehetőséget egyes személyeknek. hogy üzérkedjenek, spekuláljanak és olyan pénzforrásra tegyenek szert, amely keresetüket meghaladó életszínvonalat biztosít — ha átmenetileg is — részükre. Az ügyészi és bűnüldözési szervek munkájának irányát a párt határozatai, a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló .3221/1963. sz. Fíorm. határozat és a Legfőbb Ügyész utasításai határozzák meg. Tavaly célul tűztük ki a hatályos jogszabályok egységes értelmezését, az alkalmazás — végrehajtás — biztosítását, a törvénysértések megelőzését, a bekövetkezett törvénysértések orvoslását, okainak feltárását. a gazdálkodási és a munkafegyelem megszilárdítását — a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. Figyelemmel voltunk az állampolgári kötelezettségek teljesítésére, az állam- polgári jogok védelmére, a társadalmi és egyéni érdekek összhangjának biztosítására, a szocialista együttélési szabályok gyakorlati érvényesítésére. A kormányhatározatban szabályozott A törvényesség helyzetéről jogpolitikai elvek a korábbi gyakorlattól eltérően nemcsak az igazságügyi és bűnüldöző szervekre nézve állapítanak meg kötelezettséget. A törvényesség biztosítása, a közélet tisztaságának védelme, az állami-, társadalmi és állampolgári fegyelem biztosításában az állami, államigazgatási szervekre és intézményekre nézve is kötelező intézkedések megtételét igényli. A bűnüldözés, a nyomozás irányítása, a vádemelési feladatok mellett széles körben folytattunk vizsgálatokat az állami, állam- igazgatási, népgazdasági és egyéb területeken. Végeztünk vizsgálatokat más szervekkel — párt-, tanácsi és banki szervek — is koordinálva, ezenkívül az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló törvényerejű rendelet alapján vizsgáltattunk különböző szervekkel,- amikor bejelentések, jelzések vagy egyéb adatok valamely területen vagy szervnél azt indokolták. A vizsgálatok és vizsgál - tatások kapcsán számos intézkedést foganatosítottunk, vagy hívtuk fel az érintett szervek vezetőinek figyelmét a szükséges intézkedés megtételére. A tanácsi és népi ellenőrzési szervek is tettek jelzéseket az ügyészi szervekhez bűncselekmények elkövetéséről vagy annak gyanújáról. Az együttműködés hasznos volt, amelyet még — több vonatkozásban — tovább kell mélyíteni. Erősödött a jogszabályok és utasítások betartása az államigazgatás területén, javult a bűnüldözői és igazságügyi szervek munkájának színvonala. Erősödött a munkafegyelem a termelő- szövetkezetekben, az Ipari és kereskedelmi és egyéb gazdálkodó szerveknél is. 1964-ben az ügyészi szervek számos vizsgálatot végeztek állami és államigazgatási, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi szerveknél, egyeztető bizottságoknál, szabálysértési szerveknél és tettek intézkedést a vizsgálat eredményétől függően bűnvádi, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás lefolytatására. Kisebb mulasztás vagy szabályszegés esetén az illetékes szerv vezetőjét a hiba kijavítására, illetve a szükséges intézkedés megtételére szólították fel. 4 z állampolgárok panaszainak orvoslása és kivizsgálása nagymértékben a tanácsi szervekre hárul, tekintve, hogy a községi és járási szinten a tanácstagok és végrehajtó bizottságok előtt teszik meg a bejelentések zömét. Ezért fokozott figyelemmel kísérjük, hogy a panaszok ;de- jében és megfelelő módon nyemek-e elintézést. Egyébként ezen a területen az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. megjelenése óta jelentős fejlődés következett be. Az előforduló törvénysértések nem szándékosak, hanem a jogszabályok nem megfelelő értelmezéséből, főleg alsóbb szinten szakmai járatlanságból fakadnak. A törvénysértések főleg arra vezethetők vissza, hogy a tényállást nem kellően derítik fel, s még mindig jelentős számban fordul elő, hogy a 'panaszt 30 napon belül nem intézik el, bár e téren az utóbbi időben javulás van. Amíg a megyei, városijárási szinten hozott hatásosatok túlnyomó részben megfelelőek, egyes esetekben, főleg községekben találhatók olyanok, melyek tartalmi és eljárásjogi szempontból kifogásolhatók — felülbírálatra szorulnak, Ezért helyeselhetők azok az intézkedések, melyek az államigazgatás dolgozóitól megfelelő képesítést követelnek meg. A megyében a korábbi években egyre többen szereztek szakképesítést és ez kedvezően érezteti hatását. Megfelelően képzett szakelőadók hiánya az oka a községekben annak, hogy gyakori még a törvénysértő vagy egyéb szempontból sérelmes és nem megfelelő eljárás. Községi vb-üléseken való részvétel és vizsgálatok vagy egyéb tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a járási szakigazgatási szervek és főleg a végrehajtó bizottságok részéről további fokozott segítségadás szükséges a községi szervek részére, hogy munkájukat megfelelő színvonalon, s a jogszabályok megfelelő alkalmazása mellett lássák el, A korábbi években a panaszok többsége mezőgazdasági és építésügyi intézkedéseket sérelmezett. A falusi lakosság részéről a panaszok a földrendezésekkel, a tagosításokkal összefüggő problémákat, kártalanítások elmaradását stb. kifogásolták. Jórészük alaptalan, mégis kivizsgálásuk nagymértékben veszi még most is igénybe a mezőgazdasági osztályokat, amelyeknek ma már egyre inkább a tsz-ek irányítására kellene minden erejüket fordítani, értve ez alatt nemcsak a gazdasági irányítást, hanem egyre inkább az alapszabály szerinti működés ellenőrzését és garantálását is. Megállapításunk szerint a mezőgazdasági osztályok a tsz-ek részére jelentős szám. bán adnak irányelveket, hatósági jogkörben kötelező határozatokat is; Javult a mezőgazdasági osztályok tevékenysége a tsz-ek tervkészítésénél, zárszámadások felülvizsgálatánál. Fokozniuk kell azonban a mező- gazdasági osztályoknak az ellenőrzést a tekintetben is, hogy a tsz-ek választott szerveinek eljárása, határozatai, mennyiben felelnek meg a törvényeknek. A törvénysértő határozatoknak, az illetékes járási-városi tanács vb útján való megsemmisítését kell kezdeményezni. Ilyenre kevés példa van, pedig elég nagy számban születnek még törvény- sértő közgyűlési határozatok; , r öbb esetben az ilyen határozatok megsemmisítése érdekében a2 ügyészségnek kellett beavatkoznia, holott a járási tanács vb mezőgazdasági osztályainak ezeket a törvénysértéseket a felülvizsgálat során észlelnie kel- Lett volna. Az építésügyi igazgatásban az építési és bontási engedélyek kiadásával való késedelem, épület helyreállításokra történt kötelezés miatt merültek fel panaszok. Az igazgatási osztályok tevékenységében az utóbbi időben megszaporodtak a kisajátítási eljárások. A nagyarányú építkezések a megyében — és főleg Szolnok városban — sok állampolgárt érintettek, épületeiket kisajátították, vagy szanáit állami házak lakóit kellett elhelyezni. Az igazgatási osztályok e nehéz feladatot igyekeztek törvényesen megoldani, mégis a kártalanítások során vitáik keletkeztek; A panaszok egyrésze alapos volt, mert nem érvényesült mindig a 2035/1960. sz; Korm. határozat alapelve, viszont ennek legtöbb esetben objektív akadálya is volt. Az ellenkezője is előfordult, hogy a kisajátítást szenvedő kedvezőbb helyzetbe került és a szükségesnél nagyobb értéket adtak. Mindkét változat sérti a törvényeket és jogszabályokat, így a jövőben még tovább kell finomítani az egyedi ügyek elbírálását. A lakásügyi igazgatásban a bírói ítélettel is megállapított és az állampolgárok részéről fennforgó törvénysértések nagyrésze nem szüntethető meg, mert a bírói és tanácsi kilakoltatási határozatok szükséglakások hiányában nem hajthatók végre. 4 termelőszövetkezeti demokrácia biztosításában nagyfokú az előrehaladás. A gazdálkodás színvonalának emelésével együtt nőtt a választott szervek önállósága is és ma már jelentős mértékben hozzájárulnak a tagság fegyelmének szilárdításához. Mind gyakoribb a választott szervek részéről a mulasztókkal és károkozókkal szembeni fellépés és törvényes felelősségre vonás. Tény viszont az is, hogy ezekben az eljárásokban nem kevés a szabálytalanság Leggyakoribb törvényszegés az, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a vezetőség intézkedik és olykor meg nem engedett hátrányt helyez kilátásba vagy szankciót alkalmaz. Az ügyészi szervek a jogszabályok egységes alkalmazásához folyamatosan igyekeztek segítséget adni, pótolva a tsz-ek jogellátottságának hiányosságait. A tsz-ek pénz- és hitel- gazdálkodásának legutóbbi vizsgálata azt mutatta, hogy 18 tsz közül csak kettőben tartották be maradéktalanul a bizonylati fegyelmet Több tez-ben nem jelölték ki az utalványozásra jogosult személyeket, A reprezentáció felhasználása és a pénzgazdálkodás, több tsz-nél nem megnyugtató.- E vonatkozásban a mezőgazdasági osztályoknak alaposabb vizsgálatokat kell tartaniuk amellett, hogy a tsz-ek ellenőrző bizottságának munkáját is meg kell javítani. Nem kielégítő a tsz-ek egyrészében a munkavédelem sem. A balesetelhárítási szabályok betartására a vezetők és a választott szervek kevés gondot fordítanak. A termelőszövetkezetek anyagi javainak, tűzvédelmét elsősagíti majd az e tárgyban hozott megyei tanácsrendelet, amelynek betartását a tsz-vezetőknek biztosítani kell. Az ügyészi törvényességi felügyelet fontos feladata a gazdálkodási fegyelem megszilárdításának segítése. Ennek érdekében vizsgáltuk a vállalatok, ktsz-ek szerződési fegyelmét. Megállapításunk szerint a vállalatok és ktsz-ek szerződéséből folyó kötelezettségek nem teljesítése esetén liberális a gyakorlat. Előfordul, hogy a jó kapcsolat fenntartása ürügyén a szerződésszegővel szemben kötbér igényüket nem vagy csak kis részben érvényesítik, illetve a szerződéseket szabálytalanul módosítják. Az 50/1955. Mt. sz. rendelet 26. paragrafusa szerint az igény érvényesítése állam iránti kötelezettség és attól csak akkor lehet eltekinteni, ha szerződésszegésért a másik fél nem felelhet, azaz vétlen, vagy a szerződésszegés jelentéktelen. Ilyen mulasztás miatt több ízben eszközöltünk ft- lelősségrevonást. Nem kielégítő a ktsz-ek területén a szállítási szerződések nyilvántartása és a vizsgált szövetkezetek többsége késedelmi, meghiúsulási és minőségi kötbérigényét nem érvényesítettéi Igen komoly fogyatékosság az is, amikor a kötbért fizető vállalatok, ktsz-ek nem vizsgálják ki a kifizetések okát és nem gondoskodnak a vállalatot éri kárnak a felelős dolgozóra való áthárításáról. Az üzemi és munkahelyi balesetelhárítások területén gyakori még a mulasztás cs jelentős számú bűncselekmény is keletkezik e területen. 4 vállalatok és üzemek baleseti megbízottai nem rögzítik megfelelően a tényállást, a baleset bekövetkezéséért felelős személyeket nem nevezik meg, amely sok jogos panaszt keletkeztet. Gyakori, hogy valótlan adatokai szolgáltatnak, a prémium és nyereségrészesedés levonásának megakadályozása céljából. Az illetékes vezetők gyakran elmulasztják a kötelező bűnvádi feljelentés megtételét; A KB december 10-i határozatára is figyelemmel vizsgáltuk a túlóráztatások gyakorlatát. Észleltük, hogy az Mt. szerint engedélyezhető túlórával szemben a többszörösét vették igénybe az egyes vállalatok és gazdálkodó szervek. Az ilyen jelenségek ellen a szükséges intézkedések megtörténtek. A dolgozók széles körét is érinti munkaügyi vonalon az 1951-ben életbeléptetetí Munkatörvény módosítása Ismeretes, hogy a december 10-i KB határozat végrehajtása érdekében is szükséges volt a munkaügyi szabályok módosítása. 1951-től a gazdasági és társadalmi életünkben történt változások lerontották a korábbi munkatörvény szabályozását. Komoly népgazdasági károk keletkeztek a munkaerővándorlásból. A korábbi rendelkezések az egy helyben maradási azzal kívánták biztosítani* hogy csak meghatározott feltételek mellett engedték meg hogy a dolgozó munkaviszonyát a vállalat hozzájárulása nélkül felmondhassa. A legtöbb esetben a munkaviszony megszüntetése önkényes kilépésnek minősült. Az „önkényes kilépés” erkölcsi visszatartó ereje azonban az elmúlt években a munkaerőhiány ténye miatt lényegében megszűnt. Hozzájárult ehhez az is, hogy a vállalatok a munkaviszony megszüntetéséhez általában csak akkor járultak hozzá, ha 3 dolgozó munkáját nem végezte megfelelően, sőt a vállalatvezetés ilyenkor kedvezően fogadta, ha az érintett dolgozó a vállalattól eltávozik; A jó dolgozókat viszont nem engedték el s így ezek sokszor önkényesen léptek ki, ugyanakkor más vállalatok szívesen alkalmazták őket. Az említett bkok miatt a régi szabályozás mellett nem volt lehetséges a VITI. kongresszus határozata azon részének végrehajtása, amely célul tűzte ki üze- . mekben, vállalatoknál, intézményeknél — a törzsgárda kialakítását. Az ez év január 1-ével életbelépett módosított Mt. és az egy helyben maradásra, a munkaviszony tartóssá tételére és megfelelő mennyiségű és minőségű munka végzésére azzal is kívánja ösztönözni a dolgozókat, hogy a juttatásokból kizárja az úgynevezett „vándormadarakat” a munkahelyüket indokolatlanul változtató, fegyelmezetlen dolgozókat. A munkaadó a dolgozó munkaviszonyát az eddigi okok mellett megszülethet! akkor is. ha azt létszám- felesleg teszi szükségessé. Természetesen ilyen felmondás esetén is be kell tartani a jogszabálynak azon rendelkezéseit, amelyek például a csökkent munkaképességű, nagy családos, hosszú időn át a vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozókat védik. Lényeges módosítások történtek még a fegyelmi felelősségre vonás tekintetében. Bővült a fegyelmi büntetések skálája, amely korábban nem volt kielégítő. Az új rendelkezések célja a fegyelmezett és ütőképes munkás kollektíva kialakításai a fegyelem szilárdítása, hangsúlyozva, hogy ez* nemcsak a fegyelmi felel ősségrevonáeaal, hanem a munkahelyhez hű, becsületes dolgozók munkájának elismerésével, jutalmazásával és egyéb kedvezményekkel is igyekszik biztosítani. A munkaügyi viták gyors elintézését szolgálják azok a rendelkezések; amelyek szerint elsőfokon minden munkaügyi vitát a helyi munkaügyi döntőbizottság bírál el, végső fokon a területi munkaügyi döntőbizottság dönt és a lassú; peres eljárás csak szűk körben érvényesülhet. 4 KB. december 10-i határozata, illetve a2 Mt. rendelkezéseinek végrehajtása több helyen problémát okozott különösen, ahol létszám átszervezésre, létszámcsökkentésre stb. került sor. Az érintett szerveknek több erőfeszítést kell még tenni azért, hogy a módosított munkatörvény a dolgozók és a társadalmi érdekek sérelme nélkül kerüljön végrehajtásra.
