Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

1065, május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A LAPOK VISSZAJÖTTEK... Megteltek a technikumok, gimnáziumok — A vidéki szakközépiskolák még várják a jelentkezőket • ersze nem sok diák­nak. Két helyre adhatták be jelentkezési lapjukat az általános iskolát most vég­ző nyolcadikosok. Ha az első iskola nem fogadhatta őket akkor továbbküldte a másodiknak, ha az sem, akkor visszaküldik a je­lentkezési lapot. A megyé­ben ebben az évben 7300 nyolcadikos végez, a visz- szaküldött lapok száma en­nek, töredéke. — Végleges eredményt nem mondha­tunk, mert még néhány helyről nem jött meg az általános iskolákhoz az ér­tesítés. A nagy roham azonban már lezajlott, és körvonalaiban tisztán áll előttünk: merre tovább, gyerekek? A tiszafüredi járásban négyszázötvennégy nappali tagozatos diák végez idén az általános iskolában. Ebből kétszázegyen tovább­tanulnak, száahatvanan ipa­ri és mezőgazdasági tanu­lónak mennek, kilencven- hárman munkát vállalnak. Ez volt. a terv, amely most némileg módosult, mert néhány jelentkezési lapot visszaküldték. Tiszafüred, fiúiskola: — Nálunk az iparitanulónak jelentkezettek egy részénél még nem érkezett vissza a lap. Egyébként nagyjából a tervezett szerint vették fel a fiainkat. Itt érett meg annak a munkának a gyü­mölcse, hogy ötödikes ko­ruk óta tervszerűen foglal­kozunk a pályaválasztá­sukkal. A szülők is bíznak a javaslatainkban... — ezt Erdős József igazgató mondja el. Tiszafüred, leányiskola: — Nálunk három növen- . déket nem vettek fel a mezőgazdasági technikum­ba. Most a helyi gimná­ziumba javasoljuk őket, de bizony ez csalódás volt az ő számukra, pláne amikor minden igyekezetünkkel a mezőgazdaság felé Irányít­juk őket — mondotta Mis­kolci Irén, igazgatóhelyet­tes. Bodnár Károly igazga­tó még meg is toldotta: Jó lenne, ha minden középis­kola szívügyének tekintené a gyors válaszadást. Mert azt megírják, hogy valakit felvettek, de ugyanabból az iskolából érkezett másik jelentőlap sorsáról nem küldenek ezzel együtt ér­tesítést, bizonytalanságban hagyva ezzel szülőt, tanárt, növendéket. Jó lenne az is, ha az egyes középiskolák irányszámot adnának egy- egy iskolának, legalább megközelítő pontossággal. Nyilvánvaló, hogy akkor sok jelentkezőt eleve más­hová Irányítanának. T * iszaőrsön azt tapasz­taltuk, hogy a negyven nyolcadikosból mezőgazda- sági jellegű középiskolába egy sem jelentkezett, me­zőgazdasági tanulónak ket­tő, négyen vállalnak mun­kát mezőgazdaságban, ott­hon maradnak hatan. — Kevés, még ha azt is szá­mítjuk, hogy az otthonma­radottak majd a háztáji­ban és nélha a közösben is dolgoznak. Ok: a szülők merevsége egyes esetek­ben, meg az, hogy nem lát­nak maguk előtt vonzó nél- dát. Mezőgazdaságba akarunk iskolázni embereket, a lap­jaikat visszaküldik, pedig nem is gyenge tanulók? — Igen, van ilyen, persze elsősorban a technikumok esetében, ugyanakkor a szakközépiskolák, a me­gyében még koránt sem töltötték be keretszámai­kat. Karcag: öntözéses szakközépiskola, az eddigi jelentkezés a lehetőség öt­százaléka. Kisújszál- aövényvódő gépész — hetven százalék, Tiszaföld- vár: mezőgazdasági gépsze­relő szakközépiskola: hatvan százalék. Itt kollégium is rendelkezésre áll vidékiek számára. Az iskola még új. kevesen ismerik, jó hogyha a Néplap is felhívja rá a figyelmet. Ugyanakkor a mezőgazdasági tanulók is elhelyezkedhetnek, még csak a felét iskolázták be a megadott számból. — Ezeket hallottuk Kiss Lász­lótól. a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának csoportvezetőiétől. Most vessünk egy pillan­tást egy-két városi isko­lára, a megyeszékhelyen. Az Áchim úton Kovács Zoltánné igazgatóval be­szélgettünk. Elmondotta, hogy a maga részéről meg­elégedett, a középiskolákba arányosan jelentkeztek, s nagyrészt fel is vették őket. A gépipari techni­kumba nyolc közül hatot vettek fel, és kettőt uta­sítottak vissza. A problé­mát a gyenge átlagered­ményű tanulók jelentik, héhánynak visszajött a lapja, és nehéz lesz elhe­lyezni őket. Az újvárosi iskola igazgatója már nem ilyen elégedett. A gépipari technikumba jelentkezettek félét vették csak fel, a közgazdaságiba 40 százalé­kot. Ami örvendetes: a ta­nulók szüleinek többsége — zömmel munkás-szülők, helyesen értékelik gyerme­keiket, és igen nagy a be­csülete náluk a szakmun­kásképzésnek. A Beloian­nisz úti iskola a belterüle­ten fekszik, igazgatója csak azt a problémát vetette fel: a közgazdasági technikum­ból a jobb élőmenet élű lánytanulók lapját vissza­küldték, a valamivel gyen­gébb fiútanulót felvették, ^ ássuk hát a közép­iskolákat, elsősorban a „tnegidézett” közgazdasági technikumot. Hargittai Ist­ván tanárral beszélgettünk. — Nem volt könnyű a helyzetünk. Kétszázhetve­nen jelentkeztek, ebből száztizenkettőt vehettünk fél. Egyre intenzívebb az üzemek, elsősorban a me­zőgazdasági üzemek követe­lése, akik férfi munkaerőt kívánnak. Így került sor arra, hogy fiúkat előnyben részesítsünk. Így is a fel­vettek 85 százaléka leány. Az átlag jó, 4,3 tanulmányi eredmény körül vettünk fed új növendékeket. A Tisza-parti Iskola- kombinátban dr. Cseh And- rásné igazgató elmondotta, hogy mindenütt túljelentke­zés volt tapasztalható. Az általános gimnáziumba száz­tizén heten jelentkeztek, fel­vettek nyolcvanat. A ke­reskedelmi szakközépisko­lába százharmincán, felvet­tek harminchetet. A vegyiparban kétszázhar- máme: száznyolc az arány. Gondosan mérlegelték a tanulmányi eredményt, a szociális helyzetet. A szak­középiskolában a sokgyer­mekes családok gyermekei részesültek előnyben, ahol hamarabb van szükség a kereső kézre. Sokat vettek fel olyat, akik másodsorban jelölték meg a gimnáziu­mot. Természetesen előny­ben részesítették azokat, akik elsőnek jelölték meg ezt az iskolatípust. Az adatok, a nyúltak oza- tok birtokéiban kialakíthat­juk az idei képet az ál­talános iskolások továbbta­nulásáról. A múlt évinél alaposabb előkészítő mun­kának tudható be, hogy sokkal egészségesebb a je­lentkezések megoszlása. — Igen sokan jelölik meg már elsőnek a gimnáziumot a kiváló tanulók közül te. Megnőtt ac érdeklőd ég a mezőgazdasági szakma iránt is, sajnos egyoldalúan csak a technikumok felé irányul nagyobb érdeklődés. Itt két-háromszoros a túl­jelentkezés. Még nem elég világosan látják a stsak- munkásoklevelet adó mező- gazdasági szakközépiskola jelentőségét. Változatlanul rossz a helyzet a mezőgaz­dasági tanulók szerződteté­sénél. Egyrészt kevés a je­lentkező, a tiszafüredi járás területéről például mind­össze tíz. Másrészt egész sor kitűnő szövetkezet nem óhajt foglalkoztatni tanulót, ahol viszont szerződtetnek, ott nem a legkedvezőbbek a tanulmányi lehetőségek, a szociális létesítmények. Ennek a kérdésnek is sok buktatója van, az eddiginél lényegesen nagyobb fi­gyelmet kellene fordítani rá. Örömteli jelenség, hogy az ipari tanuló képzés iránt is megnőtt az érdeklődés. Ott tartunk, hogy néhány iparágiban egészen jó elő­menetel ű tanulók is jelent­keznek képzésre. Ugyanak­kor még mindig egészségte­lenül nagy a jelentkezés néhány divatos szakmában. A másik oldalon azt lát­hatjuk, hogy a fogadó kö­zépiskolák igen nagy gond­dal és figyelemmel foglal­koznak a felvételi kérel­mekkel és több helyen be­vezették azt a helyes in­tézkedést, hogy az élért pontszámról Is tájékoztat­ják az általános iskolát, így sok igazságtalan szó­beszédnek vehetik elejét. Ma már egyre kevesebb az a szülő, aki saját becs­vágya érdekében fél akarja áldozni gyermeke jövőjét, olyan pályára vagy iskolá­ba erőltetve, amely megha­ladja a tanuló képességeit. De még mindig akad. Aki gyenge előmenetelő gyer­mekét középiskolába küldi, az számolhat azzal, hogy visszaküldött lapjával mái ipari tanulónak sem tudja elhelyezni, és ezzel egy évet veszít. Ez nemcsak idő- veszteség, hanem a gyer­mek lelkiállapotára is rom­bolóan hat ^ tendencia, minit az a cikk egészéből látható, egészséges, a népgazdaság érdekeit jobban figyelembe vevő, az egyén és a közös­ség érdekeit jobban, össze­egyeztető, mint a múlt­ban bármikor. Reméljük, jövőre még kevesebb je­lentkezési lapot hoz vissza az általános iskolákhoz a posta. v Hernádi Tibor II. Alföldi Néptánc Verseny Szolnok Vasárnap délelőtt 10 óra­kor kezdődik a szolnoki Szigligeti Színházban az Alföldi Néptánc Verseny, amelyen Szolnok váró® vándordíjáért mérik össze tudásukat a résztvevő cso­portok. Az új kompozíciók be­mutatója lesz ez a ver­seny, a nevező táncegyüt­tesek egy folklór és egy te­matikus kompozícióval in­dulnak. A tematikus kom­pozíciónak a versenykiírás értelmében ki kell fejez­nie megváltozott életünket, kapcsolódnia kell hazánk felszabadulásának 20. év­fordulójához. A néptánc versenyen ti­zennégy együttes vesz részt, néhány csoport már tavaly, az első Alföldi Néptánc Versenyen is szerepelt a szolnoki közönség előtt. A délutáni műsor 15 órakor kezedődik, ugyan­csak a Szigligeti Színház­ban. A néptánc verseny teljes programját a televízió te- lerekordingra rögzíti, és. egy későbbi időpontban közvetíti. A Dunai Vasmű művészegyüt­tese szintén új résztve­vője a szolnoki néptánc fesz­tiválnak. — A Menyasszony- köszöntés című folklór kompozícióval és az Ifjú sors című tematikus tánccal mutatkoznak be ma a szolnoki közönség előtt Az építők Vadrózsa táncegyüttesével legutóbb a te­levízió Ki mit tud? adásában találkozhattunk. Most a versenyen a Fergeteges indulatok című folklór és az Emlékül című tematikus kompozíciót mutatják be Májusi rövid fi lm bentufn tők Az elmebetegségekről és gyógyításuk új lehetőségei­ről szél a Zárt osztály cí­mű érdekes magyar rövid­fiam. Napjaink jól ismert mániáját és az autósok gyengéit figurázza ki az Autókör című színes ma­gyar rajzfilm. Az össze­tépett könyv című cseh­szlovák dokumentumfilmet is ebben a hónapban mu­tatják be a mozik. Modem eszközökkel ké­szült, színes lengyel rajz­film a Gólya és a béka. A két mese című színes szovjet rajzfilm elsősorban a gyerekekhez szól, éppúgy, mint a Juli cica kalandjai c. mulatságos, színes lengyel rajzfilm. Homoki Nagy Isit­A közönség és a tapintat Képzeljük el, hogy mondjuk a szolnoki Integrál zenekar kulturális versenyre utazik Székesfehérvárrá. Mikor sor kerül a játékukra, elképedve tapasztalják hogy a közönség meg sem akarja őket hallgatni, mert. szinte őrjöngve követeli vissza az előző műsorszámot. Amikor pedig végre játszani kezdenek, felcsapódnak a székek és a közönségnek mintegy harmad része kicsör­tet a teremből. Milyen hangulatban jönnének haza, mi volna a véleményük a városról és a közönségről? Szerencsére Ilyesmi nem történik. A szolnoki cso­portokat még mindenütt igen nagy szeretettel fogad­ták. Az eset, sajnos, Szolnokon történt meg. Éppen az elmúlt héten. Nem tudjuk, mit szóltak a kecskeméti és a vásárhelyi csoport vezetői, amikor a Ságvári Mű­velődési Házban a közönség faképnél hagyta őket? Végeredményében mindenkinek joga van ahhoz, hogy egy műsor esetén az egyik műsorszám jobban tetszen neki, mint a másik. Azt azonban a legelemibb ud­variasság arculcsapásának tartjuk, ami múlt vasár­nap a Ságváriban történt. A Szolnok* Kulturális Hetek jó hírneve megkö­veteli. hogy ilyen esemény máskor ne forduljon elő. Bízunk abbai., hogy a jórészt diákokból, ipari tanu­lókból álló ifjú közönség luxemburgi stílusú tánc­zene szeretetén kívül a továbbiakban megtanulja a vendéglátó házigazda számára kötelező udvariasságot, tapintatot, jó modort és emberséget vám új alkotása a Barna legényke. A nagy mester néhány művét, és alkotó módszerét mutatja be a Látogatás Picassonál című belga rö­vidfilm. A Kárpátok egy érdekes részét örökíti meg a Detunata című színes román természetfilm. Csőke József Margitka című rö­vidfilmje egy fiatal lányról szól. — Izgalmas rö­vid játékfilm egy kis­fiú hősiességéről a Pilipko című színes szovjet rövid- film. A bürokrácia maróan szellemes szatírája az És így tovább című jugoszláv rajzfilm. A szállítóeszközök és jár­művek fejlődésének villám­gyors, szellemes áttekintése A közlekedés románca cí­mű színes kanadai rajzfilm. A műsorban szerepel a nagy sikerű Peti-sorozat öt új rajzfilmje: Peti és a marslakók, Peti vidám űruta­zása, Peti az állatkertben, Peti és a labdája, Peti és a láthatatlanság. </ Nagyszabású várostörténeti kiállítás nyílt Török­szentmiklóson Pénteken délután 3 óra­kor a város vezetői, továb­bá magyar és külföldi ven­dégek jelenlétében ünnepé­lyes keretek között nyílt meg Törökszentmiklóson a város 20 éves fejlődését dokumentáló kiállítás, az Ifjúsági Házban. Igen ki­fejező tablósorozat, doku­mentumgyűjtemény, a kü­lönböző iskolák szakkörei­nek gyűjtéséből származó jól rendezett és tekinté­lyes anyag szemléltetően mutatja be a felszabadulás utáni fejlődést. Az érdekes szempontok szerint összeállított bélyeg- kiállítás és a népművészeti tárgyak ki állítása egészíti ki a látottakat. A kiállítás április 30-tól május 9-ig tart nyitva. KÖNYVESPOLC 111m1111111m1111111111i11111111111111111111iim111111.11111i11111ti ­Zolnoi Bélát Nyelv és hangulat Zolnai Béla, a kitűnő nyelvész és irodalomtörté­nész érdekes, tudományos jellegű könyvet írt, amely 'izomban több ennél. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy van-e az akusztikai elemeknek jelentősége a nyélvalkotásbae és fejlődés­ben. Szellemes, vonzó a kötet stílusa, amely kevéssé ismert, titokzatosnak tar­tott területre viszi el az olvasót. é» zene, % kettői nyelv hanghatásainak elem­zése, ez a könyv tárgya. Mennyiben befolyásolja a hangalak a műélvezetet, mi Radnóti és József Attila csodálatos esztétikai hatá­sának nyitja, erre kap vá­laszt az olvasó, aki nem­csak ösztönösen szeretni, hanem tudatosan értelmezni is kívánja a reá ható köl­tői nyelvezetet. Az ízléses kiadvány a Gondolat Könyvkiadót dii csért.

Next

/
Thumbnails
Contents