Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

UM6. május Si. SZOLNOK MBGYÉS NtiPJLAP 3 Törődés az emberrel Növényvédelmi körúton Jászladányon, Tiszasülyön állnak a gépek Besenyszögön, Mezőhéken dicséretesen dolgoznak A tsz-ehiök így vallott : Ma én reggelenként, munkaeloszlás kor szót ér­tek az emberekkel, s csak annyit sikerül elérnem, hogy két csüggedt, ked­vetlen embert jókedvre derítek, s úgy állunk egy­mással szemben, mint em­ber az emberrel, jobban örülök, mintha két vado- natúj traktort indíthatnék el a határba.” Valóban, végsősoron az embertől függ, milyen lesz a világ, s nem kétséges, hogy az egymást megértő, a tette­ket közösen és jó hangu­latban vállaló emberek vi­lága tartalmas lesz, meg­telik emberséggel. Az elnök néhány szavá­val is jól éreztette: ott­hon van az emberek kö­zött. Nem közömbös szá­mára, ki mit érez és gon­dol, milyen lélekkel kezdi a munkát. Ezért csak di­csérni lehet, hiszen mind a tudatos fegyelem, mind a jól végzett munka csak a közös célért dolgozó emberek, vezetők és be­osztottak jó egyetértésé­ből, egymás kölcsönös megértéséből sarjadhat ki. Régebben is követel­ménynek számított ná­lunk a törődés az embe­rek dolgaival, de sok he­lyen nem nyert igazi tar­talmat. Volt ahol csupán néhány sematikus, érdek­telenül odavetett kérdésre szorítkozott: „Van valami egyéni problémája? A család ?” A kérdés elhang­zott, ahogyan a szokásos „hogy vagy?”-ot kérdezi az ember, és a nagy siet­ségben a válaszra leg­többször már sor sem ke­rülhetett. Ez bizony csak gépies sablon. Nem ne­vezhető sem szívélyes kapcsolatnak, sem törő­désnek. Mi hát az emberekkel való törődés, a vezetők és a beosztottak közötti -jó kapcsolat lényege? Vajon az, hogy a vezető minden reggel mindenkitől meg­kérdezze, hogyan aludt, miként vannak a gyere­kek és a feleség? Meg­lehet, néha ez is helyén­való és jól is esik, külö­nösen, ha a kérdésből érez­hető az őszinte érdeklő­dés. Ettől azonban még nem alakul ki bensőséges jó kapcsolat. Attól sem, ka a vezető csupán be­osztottjai „egyéni problé­máival’’ törődik, bár a munkahelyen kívüli gon­dok megoldása is köteles­ség, hogy munka után ne zúduljon az emberre a gondok özöne. Az igazi jó kapcsolat, helyes törődés az emberekkel mégiscsak ott kezdődik, ha a vezető és a beosztott a munká­A járásnál így mondták: abban, hogy a tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben tavaly ősszel, s most tavasszal is szerve­zetten, jó ütemben haladt a munka, nagy része van a fő- agronómusnak. A munka motorja ez az ember. Olyan motor, amely egyenletesen mozgásba hozza az egész gépezetet. Mi fűti, lelkesíti? Frázisként hangzik, ha azt írom: a kommunista köte­lességérzet és a hivatássze­retet. Ez pedig nem frázis. Bár az is igaz, hogy saját maga talán másként fogalmazna. Ha egyáltalán mondana magáról valamit. De inkább ■ásókról beszél* — Csak látta volna, hogy bán találkozik, munka közben érzik az együvé- tartezást, a közös erőfeszí­tések lázát. Ha a vezető ezt a légkört tudja meg­teremteni, ha alkotó mű­hellyé képes alakítani a munkahelyet, ahol az em­berek félmondatokból is megértik egymást, amely­ben minden jószándékú, szorgalmas ember ottho­nosan mozog, akkor már el lehet róla mondani: tö­rődik az emberekkel. Életünk alapja a mun­ka- A munka által vál­tunk értelmes emberré, a munkában éljük ki legsa­játosabb természetünket, a cselekvés, az alkotás vá­gyát. Munkával építjük a közös jövendőt, s — nem utolsó sorban — munká­val szerezzük meg anyagi létünk alapjait. Ha a ve­zető ezeket a feltételeket és lehetőségeket biztosítja, akkor helyesen törődik az emberekkel, beosztott­jai állandóan érzik jelen­létét, hiszen az általa te­remtett jó közszellem az ő megértő emberségéről beszél. Beszélni természetesen könnyebb az ilyen ideális állapotról, mint megte­remteni. A hétköznapok, a gondok, az emberek kü­lönböző természete ren­geteg okot szolgáltat az összekoccanásra, igen sok a súrlódási felület. Van­nak érteden, felelőtlen emberek, akikkel nehéz törődni. De azt se felejt­sük: vitatkozni, sőt bün­tetni is lehet embersége­sen. Lehet szigorú fegyel­met, rendet tartani, lehet felelősségre vonni vala­kit úgy, hogy a megdor­gált ember érzi, törődnek a sorsával, jövendőjével. A kisebb-nagyobb emberi hibákat közösen kell le­nyesegetni. Nem jó vezető az, aki —, e hibákra hi­vatkozva — alaptalanul bizalmatlan, rideg beosz­tottjával szemben. Ahol ellenben a kivételezés a divat, ahol n talpnyalók érvényesülnek, ahol nem kíváncsiak az emberek véleményére, tilos a bírá­ló szó, ott a vezető hiába érdeklődik naponta az egész család hogylétéről, hiába segít apró-cseprő ügyeket elintézni, mégis rosszul törődik az embe­rekkel. így nem alakulhat ki kölcsönög bizalom s az eredményes munkához szükséges jó kapcsolat. Csak ha úgy állunk egymással szemben, mint ember az emberrel, ha a vezető mindent megtesz munkatársa segítésére: akkor beszélhetünk az emberekkel való igazi tö­rődésről: tavaly ősszel mi volt itt a répaszedésnél. Esett az eső, s mégis annyian dolgoztak, hogy egy hét alatt befejez­tük a 80 hold cukorrépa sze­dését. A szövetkezeti gazdák és családjuk tavaly tanúsí­tott szorgalmára alapoz­tunk, s velük egyetértésben döntöttünk úgy, hogy az idén nagyobb területen ve­tünk munkaigényes növé­nyeket. — A tél folyamán Nagy Benedekkel, az elnökünkkel és más vezetőkkel brigád­értekezleteket tartottunk. Külön-külön beszéltük meg a tennivalókat a traktoro­sokkal, a kertészekkel, fo- gatosokkal és növényter­mesztőkkel. S ez nagy fórt Az idén üzembehelyezik a lengyel—magyar vállalat negyedik bányameddő- feldolgozó üzemét A Haldex Lengyel—Ma­gyar Részvénytársaság fel­ügyelő bizottsága Katowicé- ban megtartott ülésén meg­vitatta és elfogadta a válla­lat múlt évi munkájáról, gazdasági eredményeiről, beruházásairól, műszaki to­vábbfejlesztéséről szóló je­lentést. A jelentés nyomán megállapították, hogy a len­gyel szénbányák meddőhá­nyóinak magyar módszer szerinti feldolgozására ala­pított közös vállalat 1964- ben is jó eredményeket ért el és a célnak megfelelően fejlődött. A múlt esztendőben há­rom üzemben feldolgozott meddő mennyisége hatszo­rosa az első évinek. Évi széntermelési tervét 102,3, melléktermék-tervét pedig 106,2 százalékra teljesítette a részvénytársaság. — A részvénytársaság negye­dik üzemének, az építése annyira előrehaladt, hogy az idei nyáron átadhatják rendeltetésének- A második félévben tehát már négy üzemmel dolgozik a Hal­dex. jelentett. Amint nyílott az idő, mindenki tudta, mi a feladata és munkához lá­tott. — A gépet még nem bír­ta el a föld. De Ádám Jó­zsef, Bodon Béla és minden fogatos, akit nem kötött le a takarmányozás, előkészí­tette a talajt, vetette a lu­cernát, vörösherét, mákot. Czinege Elemér és Szép Győző — az utóbbi gépál­lomási traktoros — is úgy dolgozott a DT-jével, hogy arra csak azt mondhattuk: csak így tovább. Papp Ottót és Szarvas Gyurit a kiváló minőségű vetésért dicsér­hetjük. — Nagyszerű munkatár­saim vannak) Ez a jelző (Tudósítónktól.) Tervek szerint 200 ezer holdon nyújtanak vegysze­res védelmet gabonáinknak a gyomnövények ellen. A vegyszer növényre juttatá­sának legfőbb eszköze a Ra- pidox gép. Sajnos most már napok alatt „kinő” alóla a gabona. Amig tavaly ápri­lis végéig már 150 ezer hol­don végeztek a vegyszeres gyomirtással, most koránt­sem tartunk még ott. S ebben közrejátszik nyil­vánvalóan és elsősorban a kedvezőtlen időjárás. De az is, hogy a gépeket nem hasznosítják kellőképpen. Noha a Kenderesi Növény­védő Állomás időre kijaví­totta saját és a szövetkeze­tek növényvédő gépeit, s a szövetkezeti műhelyekben is javítottak gépeket, még sincs minden rendjén. A jászladányi Petőfi és a ti- szasülyi Rákóczi Termelő- szövetkezetekben tapasztal­tuk ezt. Ottjártunkkor jó volt ugyan az idő. de a Rá­kóczi Termelőszövetkezet növényvédő gépe nem üze­melt Ellenben a jászapáti nemcsak a vezetőkre, bri­gádvezetőkre, vagy a gépe­sítés és gépműhely dolgozói­ra illik, hanem valamennyi szövetkezeti tagra- Náluk nélkül ugyan mire mennék? Velük együtt viszont min­dent megoldhatunk. Igaza van. Az, hogy a több mint ezer hold tava­szi vetést kis híjával már befejezték, s a növényápo­lással is jól haladnak, mindannyiuk érdeme. A nagy egész azonban nem egyforma részekre bontható, s a főagronómus azok közé tartozik, akik többet vállal­nak. Andrási János nemcsak azért teszi ezt, mert vezető, hanem mert kommunista. Azt tartja természetesnek, kimondatlanul is kötelessé­gének, hogy tudását, nagy gyakorlati tapasztalatát a közösség érdekében haszno­sítsa. Nagy Katalin Velemi Endre szövetkezet­től fogadott bérbe gépet, s fizette érte a nagy összeget. A jászladányi Petőfi Ter­melőszövetkezetben tapasz­taltak sem jobbak. Látoga­tásunkkor négy gépet sze­reltek volna át szivattyúsra. Ezt az utasítást „szakem­bertől” kapták, noha annak is tudnia kellett volna, hogy az átszerelés tartozékai nem kaphatók- így aztán átállás címén órák, napok, hetek telhetnek el tétlenül. Ami­nek a holdankénti 50—100 Évek éten törekszünk arra, hogy üzemünkben a gazdaságszervező munkát hatékonyabbá tegyük. En­nek egyik legfontosabb fel­tételét abban látom, hogy a párttagok szinte mind­annyian résztvegyenek eb­ben. — Hosszas, kitartó törekvés után sikerült ezt megvalósítanunk. A {járt- taggyűléseken, pártbizottsá­gi üléseken kívül most is közel száz elvtárs — a ve­zetőségi tagok, pártbizott­sági tagok, pártcsoportbi- zalmiak — elsődleges gond­ja a pártmunkában, hogy segítse, ellenőrizze a gazda­sági feladatok végrehajtá­sát. A gazdaságszervezés se­gítő ellenőrzésében egyik legfontosabb dolgunk az előrelátás. Politikai intéz­kedési tervünk készítésekor erre különös figyelemmel voltunk. Ha egy-egy gaz­dasági részfeladat vizsgála­tára készülünk, vagy vala­kit beszámoltatni szándé­kozunk, csak úgy tudunk gondos elemző munkát vé­gezni, ha idejében készü­lünk rá. Természetesnek is vehetnénk, de még sem hasztalan talán hangsúlyoz­ni, hogy pártbizottságunk intézkedési tervét a Köz­ponti Bizottság december 10-i határozatára alapoz­tuk. Ennek szellemében elemeztük például üzemünk éves termelési, gazdasági tervét. Akkor már tudtuk például, hogy az új szuper­foszfát üzemrész átadásá­nak időpontja elhúzódik. Ezért az üzemi párt vb szorgalmazta, hogy a meg­lévő üzem termelését fo­kozzuk, a lehetőségeket még inkább kihasználjuk, így a pártbizottság és a vb a szuperfoszfát terme­lés tervezett mennyiségé­nek 30 ezer tonnával való növelését javasolta: _ S a gyakorlat azóta is igazol­ja, hogy jól tettük ezt. A szemcsézés arányai­nak megállapításánál az emberek, a munkások még nálunk is többet javasol­tak. A párt-végrehajtóbi­zottság ugyanis 15 száza­lékkal javasolta növelni a szemcsézés arányát. — Az alapszervezeti párttaggyű­léseken, majd később a ter­melési tanácskozásokon ezt a javaslatunkat sokan ke­vésnek találták. Most a ter­vezettnél 50 százalékkal több műtrágyát szemcsé- zünk. A Központi Bizott­ság határozata nyomán kü­lönös figyelemmel voltunk a takarékosságra. A kocsi­álláspénz volt az, amiből éveket tekintve — sokat kellett lefaragnunk. Most már csak mint intő példát említem, hogy I9f3-ban több mint 10 millió forin­tot fizettünk ilyen címen, tavaly viszont már csak en­nek a felét. Az első ne­gyedév mutatói most a ta­valyinál is sokkal jobbak. kilogrammos terméscsök­kenés lehet a vége. Ezek voltak a „szemet szúró” dolgok kőrútunkon. A besenyszögi Dózsa Népe és a mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet gazdái ép­pen az előbbiek ellenkező­jét teszik. Dicséretesen ki­használnak minden órát, minden percet a vegyszeres gyomirtásra is. A napokban számolt be a párt-végrehaj tóbizottsági ülésen Bán László, az üzem igazgatója arról, hogy ez a kiadásunk 222 ezer forint volt az év első három hó­napjában. Lehet, hogy az év végéig még módosulnak az arányok, de az előző évek súlyos kiadásait nem közelítjük meg. Ezt külön­böző intézkedések mellett a párttagok mindennapos figyelme, ellenőrző munká­ja is biztosítja. A Központi Bizottság ha­tározatából kiindulva van­nak az említetteknél nehe­zebb dolgaink is. amiknek megoldásához segítséget kell adnunk a gazdasági veze­tőknek: Évekkel ezelőtt például mechanikusan, az egészet egy kalap alá véve állapí­tották meg üzemünkben a csökkentett munkaidőt. Az igazság és a takarékosság is úgy kívánja, hogy ahol és akinek munkakörében nem indokolt a 6 órás mű­szak, módosítsuk azt. — A változtatás közel 100 dolgo­zónkat érint. Rendes, jó dolgos emberek, még sem lesz könnyű velük szótér- teni. Az olapszervezetek kollektíváinak munká­ja mellett a különböző választott funkcióban levő elvtársak tevékenységére — mint mondtam — na­gyon számítunk. Az üzemi pártbizottság tagjai például különböző munkacsoportok­ban dolgoznak ez év ele­je óta. Ezek a munkacso­portok minden akcióban nagyon hathatós segítséget tudnak adni a pártbizott­ságnak és a végrehajtó-bi­zottságnak. Különösen jól tevékenykedik a termelési és beruházási csoport. Bár ezeknek az elvtársaknak nagy gyakorlatuk még nincs — hisz ez a néhány hónap nem nagy idő — mégis szinte felülmúlják várakozásunkat. Szakmai­lag felkészült, felelős be­osztású emberek a munka- csoportok tagjai, akiknek hatáskörük is megvan ah­hoz, hogy a kollektíván el­fogadott javaslatok alapján megtegyék azokat az intéz­kedéseket, amire adott esetekben szükség van. Elmondta: Kruzsliez József, a Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságának titkára Építészmérnököt vagy építésztechnikust MŰSZAKI ELLENŐRI MUNKAKÖRBE azonnali belépéssel fel­veszünk. Magyar Állami Pince­gazdaság Alföldi Üze­me, Kecskemét, Kato­na József tér 2f­A Szovjetuniónak szállítandó csőgyár! berendezések­hez bugatovábbító görgősor készült el a jászberényi Aprítógép gyárban Á főagronómus munkatársait dicséri... Bár így tenné minden szövetkezet. — molnár — Pár Hitkár ok fóruma A kollektív munka a leghatásosabb

Next

/
Thumbnails
Contents