Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
i#9S- május £. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Filmjegyzet $ikerült Pesten megnéz* nem a MIKÉP vetítőtermében néhány filmet, amelyek az elkövetkező hetek műsorán szrepelnek maid a Szolnok megyei mozikban. Közülük kettőről szeretnék beszámolni e hasábokon. A magyar filmgyártás legújabb produkciója a Nem. — Felvonul ebben az egész élgárda. Még az úgynevezett egymondatos szerepekben is olyanok jelennek meg a vásznon, mint Major Tamás és Gob- bi Hilda. A film műfaja: szatíra. Szabó Zoltán fiatal költő szakít a menyasszonyával és efeletti bánatában leissza magát. Részeg fővel egy nagy vihart kiváltó verset ír, amit az egyik lap szerkesztője ellenőrzés nélkül leközöl. — Megindul a lavina, Szabó Zoltánt kikiáltják a modernizmus apostolának. Összeköltözik menyasszonyával és éli a véletlen rákény- szorítefcte szerepet. A film lényege: nemet kell mondani a modemkedésre, éljünk pózmentesen, mert a hamis pózokban való tet- szelgés, az embertől idegen életfilozófia gyűlöletes, amint azt a gyakorlat bebizonyítja A Nem-ben sok a szellemesség. az ötlet, és az Igazság. A szatíra éles és a humor derűs eszközeivel egyaránt bőven él. Nagyon jó az indítása, t- 1. az, hogy az író és a rendező aktív résztvevőjévé válik a történetnek. Egy-egv jól megkomponált jelenetem harsányan derülünk — és az egész mégsem meggyőző. A kitűnő indítás után a film ellaposodik. A rendező és az író (Pécsi Sándor és Garas Dezső alakítja) túl- gyakran állítja meg a cselekményt, sokszor lép közbe indokolatlanul. Ebben a filmben több van, mint amit sikerült kihozni belőle. A főszereplő, Bodrogi Gyula alakítása nagyon tetszett. A Hazug lány arra példa, hogyan nem szabad filmet írni és eljátszani. Vérszegény. indokolatlan története nem elég másfél órára. Két lányról van benne szó. akik testvérek, függetlenek, fiatalok saját latávirBti rövidséggel két kitűnő kisfilmrői. Az együk Jugoszlávia legszebb tájait mutatja be nagyon jó színes felvételeken, a másik egy lengyel rajzfilm egy kedves, szórakozott atom- tudósról, aki rakétájával, kábult álmában visszamegy az ókorba. Remélem mihamarabb műsorra tűzik őket megyénkben is.- bt — CINTEREM a TISZA-PARTON ÁRPÁDKORI TEMPLOMOT ÉS TEMETŐT TÁRNAK FEL TISZA ŐR Y ÉN YEN Írással és saját autóval. Ahogy az már divat, unatkoznak, noha mindketten dolgoznak. A meghatározatlan unaloműzés vezeti aztán az idősebbik lányt mindenféle hazugságba. „Kita- lálós”-nak nevezik ismerősei. Ezekkel a kis történeteikkel, amelyeket nemcsak kitalál, hanem főszerepet is visz benne, a fej® tetejére állítja a helyzeteket és kétségbeejti ismerőseit. — Aztán jön a nagy Ö, akivél szemben hatástalan a trükkök sorozata. Happy end. Az egész film mentségére csak a jó fényképezést és Marina Vlady helyenként egészen nagyvonalú színészi játékát hozhatjuk fel. Ügy tűnik, hogy az egész történet ürügy a rendezőnek a szép sztár előnyös beállításokban történő „tálalására”. A két nagy film mellett Szabályos, éles szélű árkok, mintha borotvával vágták volna. Kis csonthalmok lent s köröttük még jobban mélyítve az árok. Nem messze a fákon át a vén Tisza csillog sejtelmesen. Vagy hétszáz éve lehetett. hogy itt a mai Tisza- örvény határán, a Tisza- parton kijelölték ezt a kis emelkedést és templomot építettek rajta, Templo- mocskát, tizenöt méter hosszút, nyolc méter széleset. Méter vastag falakkal, mint ahogy az alapokból látszik. A szentély keletnek, a bejárat nyugatnak néz, ahogy az „meg van írva a nagykönyvben”, így halad az egyik kutató árok is, a másik rá merőlegesen, észak-déli irányban. így tárulnak elénk a fő méretek, állapítható meg az „egység” egész szerkezete. Kő nem terem ezen a vidéken, de a templomot kőből kellett építeni, ez volt a szabály. Messziről hozták a követ, talán a Mátrából s azóta el is hordták ki tudja mikor a századok során, nem lévén akkor még műemlékvédelem. Az alapok megmaradt részei azonban még megadják a fő méreteket. Fallal kellett volna körülvenni, de ahhoz már nem jutott kő — árok kerítette. A föld más fajtájából látszik, hol húzódott a régi védőárok. Az árok és a templom között volt a temető. Több réteg egymás fölött a szűk helyen. A sírok bolygatásából látszik, hogy beleá's- ták az új sírt a régibe. Koporsót csak egyet láttunk — a földből kibamállanak a régi deszka foszlányai. „Mellékletek”? Majdnem semmi. Egy sarló darabja mm NEGYVENNÉGY ÉVRŐL — NEGYVENKÉT KÉPBEN Beszélgetés a Rozsdatemető rendezőjével Bokros László szénrajza —TANULMÁNY Berényi Gábor rendezései mindig rangos eseményt jelentetlek a Szigligeti Színház életében. Fokozott érdeklődéssel tekintünk hát ismét vállalkozása, a Rozsdatemető színrevitele elé, annál is inkább, mert a regény most már ötödik kiadásánál tart, ég olyan kifejezéssel gazdagította e magyar nyelv szótárát, mint a hábetlerizmus, 9 földhözragadt kispolgárisag szinonimájaként. a regényben megírt család életéről. — A vállalkozás az egész színházé, hiszen a Lili bárónő szereplőin kívül szinte mindenki fellép a darabban. Ég a színész, a díszlettervező, a jelmeztervező egyenrangú munkatársak a rendezővel. Megkértük Berényi Gábort, hogy mondja el, mi a jellegezetessége a szolnoki bemutatónak. — Mindenekelőtt egv helyzetjelentés: A darab Pesten már a százötvenedik előadáshoz közeledik, jegyet még mindig nagyon nehéz szerezni rá. Óriási siker Miskolc és Szeged színházában. Pécsen fjedig most készülnek a bemutatóra. Amikor szóba került ß Rozsdatemető szolnoki elő. adása, bevallom őszintén, kicsit féltem. A regény nagy sikere ugyanis a ié- nyegretörő, szűkszavú, tömör, dísztelen, jelző nélküli stílusában kereshető. Attól tartottam, hogy a színpadon, ha érzelmekkel telítődik, elveszti sajátságos hangulatát. Nem lesz olyan meggyőző. Nos, kellemesen csalódtam, a mű valósággal átizzott az emberi szenvedélyektől, ahogyan azt az eddigi próbákon tapasztalhattam. — Szeretnénk hallani valamit a színpadraállítás körülményeiről. — A darab előadása nehéz feladat. Negyvennégy év történetét sűríti negyvenkét képben. Ráadásul mi nem történelmet adunk. Nem az elműlt negyvennégy év történetét, hanem egy családnak a külvilág történéseire adott reagálását visszük színpadra. Azt akarom. hogy előadásunk iai- kiáltág és vád legyen « hábetlerizmus, az emberi méltóságot mocsárba süly- lyesztő kispolgáriság ellen. Á kollektívával együtt szeretnénk bebizonyítani, hogy az életet nem lehet bérház- és gang-perspektívából nézni. Emberhez méltóan élni és nemet mondani mindarra, ami a színpadon látható: ez a cél. — A részletekre vonatkozóan elmondhatom, hogy a mi előadásunk egy valamiben különbözik a többitől. A darabban ugyanis szerepel az író, aki narrátorként köti össze a képeket. Ezt mi elhagytuk, A képek egymásutánjából világosan kitűnik az író mondanivalója. — A technikai megoldás forgószínpadszerű. A falak rozsdaszínűek, benne nyílások. Ez az alapépítmény, ez adja meg az egésznek a hangulatát. Ezen belül minden részlet, bútor, kellék teljesen naturális. Ezt követeli meg a mű szelleme. Egv hátsó függönyfal ábrázolja majd a város különböző pontjait. — És hogyan gondolkozik az Arbuzov-darab rendezője a Rozsdatemetőről? — Minden rendezőnek kialakul az idők során egy bizonyos saját stílusa. Az azonban természetes, hogy minden darabhoz külön kell megkeresni a kulcsot. Az Arbuzov-darab alaphangulata lírai, poétikus. Itt a díszleteket végletekig leegyszerűsítettük és szabadon engedtük érvényesülni a költészetet. A Rozsdatemető kegyetlenül józan hangvételű. Ezért teljesen más, még az egy rendezői stíluson belül is, amit itt kell adnom. Van egy nagy előnyöm: gyermekkoromat, ifjúságomat a Józsefvárosban töltöttem. Valamennyi figu. ra személyes ismerősöm. Ez megkönnyítette a munkámat. — Ügy tudjuk, a darabnak zenéje is van, amelyet Sulyok Tamás szerzett. — Valóban A tehetséges fiatal szerző a képeket ösz- szekötő, összefoglaló, igényes zenét írt a Rozsdatemetőhöz. A kor és hangulat festése kitűnően érvényesül az ő általa szerzett zenében. — Szeretnénk hallani valamit a szereposztásról. — Csak egy-két kulcs- szereplőt említenék meg. Az öreg Hábetlert Horváth Sándor, Pék Máriát Anda- házy Margit játssza. Janit Paláncz Ferenc, aki most mutatkozik be a szolnoki közönségnek, egyébként az egri színház művésze. Zen- tayt Linka György játssza, Csele Julit Hegedűs Ágnes, Reich Katót Bűrös Gyöngyi. Sápadt Béla szerepében Bö- nyó Istvánt láthatjuk. Ezenkívül, mint mondottam, felvonul a színház szinte teljes gárdája. — ht — s egy kislány textil pártarészlete, ez az egész. Se ékszer, se fegyver, se ruha, se más — a szegény emberek; lábbal kelet leié temették halottaikat a templom mellett a „cinteremben” a latin cinterium népi magyarítása — így nevezik az árokkal kerített egész területet. Árterület volt ez mindig, át- meg át örvénylettek rajta az ősi folyó hullámai. Egy-egy kiemelkedő rész ha volt ki kellett használni. Templom és temető. Csillog az ásó, öngyújtó csattan — jaj, ne hagyjunk egy darabot se a halottnál a vasból, a drága fémből. Nylonszatyor, gépkocsi, repülőgép. Az ember parancsol a vizeknek, öntse el pedig a hullám ezt a területet, készüljön el itt majd egy vízlépcső. Előbb azonban a régészek „szúrópróbákat” csinálnak, hogy ha volna értékes emlék, azt tudományosan földolgozzák. Emiit egy dombocska — próbaásás — templomtető — itt ásunk tovább, így kezdődött meg itt néhány napja az ásatás, Horváth Bélának, a Nemzeti Múzeum munkatársának vezetésével. Az a mértani pontosság, ahogy az árkokat huzatja, az egyes részeket külön mélyítteti, tükrözője a tudományos alaposságnak; Megkérdezzük, mi a leletek jelentősége és milyen ásatás lesz még a környéken? — A tizenharmadik—tizennegyedik század táján épülhetett a templom. Ezt a kis egységet már földerítettük, itt hamarosan befejezzük a munkát. További feladat lesz a hozzá tartozó település feltárása. Ha sikerül, akkor ritka érték lesz egy templom, temető és a hozzá tartozó település teljes egysége. Lőrinc Lóránt] Egy megnyitó ürügyén Már április 4-én, a Ke- letmagyaországi Képzőművészeti Szervezet I. Tavaszi Tárlatának debreceni megnyitóján megjelentek a plakátok, amelyek hírül adták, hogy a három megye művészeinek közös kiállítása májusban Kecskemétre vándorol. Az időpont kijelölését bizonyára egy közös megbeszélés előzte meg, tehát tudtak róla a kecskeméti művészek és tudtak róla — legalábbis tudniuk illett volna — a kecskeméti tanács illetékesei is. A legnagyobb meglepetésünkre azonban a kecskemétiek mind e „tudás” ellenére tájékozatlanságról vagy ami ennél is rosszabb, teljes érdektelenségről adtak bizonyságot. Történt ugyanis, hogy már Kecskeméten volt a Tavaszi Tárlat anyaga, amikor kiderült, hogy a városban ninc9 hely a számára. A múzeum kiállító termeit egy ipar- művészeti kiállítás foglalta el. Szerencsére Baja az utolsó pillanatban segítségére sietett a tanácstalan művészeknek és vállalta a kiállítás megrendezését. — rg — Gyermek-könyvnap — gyermek-irodalmi kör Kelenföldi Hőerőmű Vállalat Budapest, XI. kér. Budafoki út 53. sürgősen felvesz segédmunkásokat három műszakba. — Munkásszállást biztosít. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán a munkaerőgazdálkodásnál. Az újjáalakított karcagi városi könyvtárban már csaknem egy éve működik a „gyermekrészleg”. — A gyermekkönyvtár nem csupán könyvkölcsönző, nagy a pedagógiai értéke is. — Különösen Karcagon, ahol a gyermek-irodalmikor tagjai rendszeres ügyeletet tartanak. Három karszalagos gyerek segit a könyvtárosnak és az olvasó pajtásoknak. Segítenek a válogatásban, irodalmi útmutatást adnak (elmondják, ők mit olvastak s mit ajánlanak) és a visszahozott könyvek épségét is ellenőrzik. A gyermekkönyvtár társadalmi munkatársai a városi könyvtár gyermek irodalmi körének tagjai. Sándor Jánosnénak, a könyvtár vezetőjének legszebb munkája és legkedvesebb szórakozása a gyermekek irodalmi nevelése. A kör ma délután tartja első nyilvános szereplését a Déryné Művelődési Házban. A műsorban verseket mondanak, ének- és zeneszámokkal szerepelnek az ifjú olvasók. A gyermek-könyvnapot Karcagon június 6-án tartják az úttörőházban. — A mai műsorral ott is lelépnek az irodalmi kör tagjai.
