Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. május 9» M nagy lovagvár építői EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN jő oldog az amerikai " nép, mert nincsenek lovagvárai, — írta az ifjú Goethe, amikor az amerikaiak a függetelnségi háborút vívták a feudális Anglia ellen. Azóta sokminden történt. Ezekben a napokban az idézett jegyzet korántsem fedi a tényleges helyzetet. Korunkban éppen az Egyesült Államok a nagy „lovagvárépítő” — mégpedig a rablólovagok stílusában; Az amerikai támaszpontok a világ különböző tájain fenyegetik a békét, és az egykori zsoldos hadseregek modem utódai, a tengerészgyalogosok felbukkanása mindenütt egyet jelent a pusztítással, a népek elnyomásával. Délkelet-Azsia-i mintára néhány nappal ezelőtt a latin-amerikai szigetországban, Dominikában szállt partra a bőrtarkójú hadsereg. így nevezik a tengerészgyalogosokat, mivel díszegyenruhájukon megtartották a régi bőrfodrot, ami egykor a kardvágás elleni védelmet szolgálta; Ezek a katonák, igyekeznek most megakadályozni a régi elnök visszatérését; Bosch — amint ez ismeretes — Trujillo rémuralma után eleinte igyekezett bizonyos reformokat megvalósítani, de a reakciós katonai junta drágállotta a kapitalizmus megmentésének ezt az árát és megfosztotta hatalmától az elnököt: Ezután a klikk vezérei leszögezték: „Az Egyesült Államokkal a legnagyobb barátságban — kívánnak együttműködni”; Következett a szokásos amerikai taktikai játék. Washington előszűr elhatárolta magát a puccsistáktól, megszüntette a segélyt, de hamarosan minden a szokásos módon »rendeződött”; Washington és a katonai klikk megtalálta az érdekközösséget. Most pedig a tengerészgyalogosok igyekeznek a hatalmat megmenteni, akiknek a garázdálkodását a dominikai nép megelégelte; 4 fejleményekkel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Fedorenko szovjet küldött rámutatott; az Egyesült Államok fedőszervként akarja felhasználni az Amerikai Államok SzerveM iközen Dominikában és Vietnamban dörögnek az amerikai fegyverek, politikai robbanások is észlelhetők, amelyek fokozatosan . porlaszt- ják a SEATO, az amerikaiak déikelet-áasiai agresz- szív szövetségének falait. A szervezet Londonban tartotta meg tanácskozását. — Franciaország már korábban közölte: a SEATO értekezletén nem hajlandó külügyminiszteri szinten megjelenni, pusztán megfigyelőt küld. A délkeletázsiai francia külpolitika jelei már a SEATO tavalyi értekezletén megmutatkoztak. Couve de MurviUe külügyminiszter megtagad- ta_ a közös közlemény alá- “teását. Most Párizs már nyíltan megfogalmazta a szembehelyezkedés indító okait. A francia fővárosban leszögezték: De Gaulle külügyminisztere azért nem megy Londonba, mert kifejezetten ellenzi az Egyesült Államok vietnami politikáját. A londoni megbeszélések során azután Pakisztán is szembehelyezkedett az amerikai vonallal. Az amerikaiak ugyanis azt követelik, hogy a SEATO, mint hatalmi blokk, az eddiginél fokozottabban támogassa Washington vietnami agresszióját. Itt kell megjegyeznünk: Pakisztán a közelmúltban igen komoly lépéseket tett, hogy kapcsolatait a szocialista országokkal rendezze. A délkelet-ázsiai térségben egyébként még egy kellemetlen meglepetés érte az Egyesült Államokat. A semleges politikát folytató Kambodzsa nem hajtott fejet Washington különböző zsarolási akciói előtt, sőt, legutóbb a diplomáciai kapcsolatokat is megszüntette az Egyesült Államokkal. Az amerikai csődtömeg tehát egyre növekszik. Nem kérdéses, lovagvárak és zsoldosok segítségével katonai sikereket is csak átmenetileg lehet elérni. Ezt az igazságot most, ezekben a napokban, amikor a világ a fasizmus feletti győzelem 20. évfordulóját ünnepli, különös súllyal kell szem előtt tartani. Sümegi Endre Új kormány Dominikában Pénteken este Santo Do- mingóban lemondott a Benőit ezredes vezette reakciós katonai junta és helyette felesküdött egy új, amely magát „a nemzeti újjáépítés kormányának” nevezi. Vezetője ismét egy tábornok, Antonio Imbert Barrera. Benőit ezredes ugyancsak résztvesz „a nemzeti újjáépítés kormányában”. Barrera tábornok hatnapos programot terjesztett elő. Ennek lényege az, hogy az új kormány együttműködik az AÁSZ erőivel. A felkelők mindeddig hivatalosan nem foglaltak állást Barrera tábornokkal kapcsolatban, Caamano ezredes azonban pénteki sajtóértekezletén már kijelentette, hogy csak szigorúan alkotmányos kormányt fogad eL Magyarországra látogat A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik A. A, Gromiko, a Szovjetunió külügymini :ztere. — (MTI) Az iraki korttiánycsapaiok elfoglalták a kuret főhadiszállást Az iraki sorkatonaság elfoglalta Raniát — Braznai főhadiszállását. A Raniáért folytatott harcokban mind a két fél veszteségeket szenvedett. Iraki ejtőernyősök a Sulaimaniyaért vívott harcokban 37 kurd lakost megöltek. A kurd alakulatok az erbili ütközetben megöltek 51 és megsebesítettek 65 iraki sorkatonát További jelentések szerint a bagdadi hatóságok Kirkukban, Erhüben és más helységekben számos fcurdot letartóztattak, másokat pedig, mivel megtagadták a kormánycsapatok büntető expedíciójában való részvételt, az ország déli részébe száműzték. Egymillió dollór új vietnami nagykövetségi épületre A dél-vietnami fővárosból keltezett hírügynökségi jelentések tájékoztatnak arról. hogy a saigoni katonai bíróság ítéletet hozott a február 19-i katonai államcsíny-kísérlet részvevőinek perében. A tárgyaláson 26 vádlott volt jelen. 19 vádlott perét távollétükben tárgyalták. A bíróság két magasrangú katonatisztet, Lám Van Phat dandártábornokot, volt belügyminisztert és Phan Ngoe Thao ezredest távollétében halálra ítélte. A többi vádlott kisebb büntetést kapott, ötöt felmentettek. Az UPI a dél-vietnami harcokról szóló rövid hírében közli, hogy Saigontól 100 kilométernyire északra a 20-as számú mű út mentén hévén csata dúl a kormány- csapatok és a hazafias erők között. A harc részleteiről jelentés még nem érkezett. A Reuter arról ad hírt, hogy pénteken Binh Dinih tartományban egy felderítést végző amerikai katonai járőr gerillák által telepített aknamezőre lépett. A felrobbanó aknák egy amerikai tisztet megöltek, két másikat súlyosan megsebesítettek. Az UPI washingtoni jelentésében közli, hogy a szenátus is megszavazta Johnson elnöknek azt a kérését, hogy egymillió dollárt fordítsanak egy új saigoni amerikai nagykövetség építésére. A régi nagykövetségi épületet ugyanis a vietnami hazafiak felrobbantották. Anglia második legnagyobb szakszervezete, a több mint egymilliós taglétszámú egyesült gépipari szakszervezet évi értekezletén határozatilag sürgette a kormányt, fejtsen ki minden lehető erőfeszítést, hogy vessenek véget a vietnami hábornak, mielőtt tovább terjed és esetleg atomháborúhoz vezet. A. Gibbard küldött indokoló beszédében kijelentette- „gyomrunk háborog az undortól és felháborodástól, ha halljuk, hogy éjjel-nappal tartanak az amerikai légitámadások és hogy ezer tonnaszámra dobják le a bombákat. A háború terjedésének veszedelme súlyosbodik minden nappal és minden újabb amerikai csapat érkezésével. Az amerikaiak szüntessék be a bombázásokat. Hogyan képzelik, hogy megbesBélések indulhatnak, amíg a bombázások tartanak, — mondotta. 11. Húsz éve történt A második világháború utolsó napjai BÜNTETLENÜL MARADT GYILKOSSÁGOK zetét a Dominikai Köztársaság ellen indított akciójához. A szovjet küldöttség vezetője egy korábbi felszólalásában emlékeztetett az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivőjének kijelentésére amely szerint Washingtonnak még nincs jelöltje a Dominikai Köztársaság elnöki tisztségére. Nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államok mindaddig fenn akarja tartani Dominika megszállását, — amíg nem sikerül megfelelő diktátor-j el öl tét találnia: A durva amerikai agresszió és az átlátszó diplomáciai sakkhúzások tanúbizonysága szerint Johnson elnök igen távol került attól a programtól, amit az amerikai elnökválasztások során meghirdetett; Valóigaz: a jelenleginél agresz- szívabb külpolitikát maga Goldwater sem igen folytathatna; Maga az arizonai szenátor így nyilatkozott erről európai körutazása során, — Madridban: „Sokat támadtam Johnson vonalát, most teljesen egyetértek vele, mind Vietnamban, mind Dominikában ugyanazt tenném, amit ő cselekszik”. Ehhez a problémakörhöz tartozik végül, hogy a hét végén az Egyesült Államok elnökének utasítására Okinawa támaszpontról újabb négyezer ejtőernyőst küldtek Vietnamba és Johnson a szenátustól 700 millió dolláros katonai póthitelt kért, amit nagyrészt a vietnami agresszió céljaira ■karnak fordítani. 1845. március 11» A színhely a berlini Friedrichshain-kerület. A Rigaer Strasse egyik légvédelmi óvóhelyén huszonötén várnak a légiriadó lefújására: Idegen is van közöttük, akit a ház előtt lepett meg a légitámadás. Egyike annak az ötezer üldözöttnek, akiknek illegálisan kell a Birodalom fővárosában élniük; A várakozók egyike megszólal; „Remélhetőleg hamarosan vége lesz a háborúnak." Valaki közbeszól: „Az adagok egyre kisebbek. Mi lesz velünk, ha nem lesz gyorsan vége?” A beszélgetők váratlanul elhallgatnak. Kistermetű férfi lép a helyiségbe. Barna egyenruhát visel. Hitler!" — harsogja. Azonnal észreveszi az idegent. „Minden néptársat ismerek a környéken, de magát még sohasem láttam. Kicsoda maga?" Mielőtt még a megkérdezett válaszolhatna, az egyenruhás fenyegetően teszi hozzá: „Először is mutassa a papírjait!” Az Idegen kissé vonakodik, igazolványai hamisak. A sejtvezető idegesen kiabál: „Nem lehetne egy kicsit gyorsabban? Háborúban élünk. Talán nem tudja, hogy ki áll maga előtt?” Nem, az idegen tényleg nem tudja, de annál jobban ismerik őt a többiek, Otto Hille, a Rigaer Strasse 65- ből, korábban jelentéktelen szatócs volt. A Weidewegen levő dohos üzletében tejet» sajtot ég heringet árult. Most mindenki retteg tőle, hatalma csúcspontján áll. Sejtvezető és helyi csoport- vezető, „régi harcosi”, párt- jelvényét arany tölgyfakoszorú díszíti, s ezenfelül az SA Scharführerje. Az elegáns négyszobás lakás, amelyben lakik, a berendezéssel, az ágyneművel és az ezüst evőeszközökkel együtt korábban, ^gy zsidó származású szociáldemokrata Reichstag-képviselő tulajdona volt. Ezekben a napokban, 1945 tavaszán a környező utcák lakói csak barna egyenruhában és csizmában látták. Férfias föllépésével kívánta bizonyítani, hogy a Führer pártja még a helyzet ura. A győzelembe vetett hitét, többek között, a Das Reich című hírhed hetilapból merítette« Ä soitvezotő bizalmatlanul nézegette az idegen papírjait. Dühöngött: Jtt az áll, hogv fői van mentve. A maga korában, ilyen egészségesen és jó erőben?" Az idegen elmondotta, hogy vasutas és ezért mentették föl a frontszolgálat alól. „Na, jól van, kivételesen elhiszem.” Hille Scharführer a többiekhez fordul: „Berlin csak úgy hemzseg a szökevényektől és a lógósoktól, de nekünk mindannyiunknak az a kötelességünk, hogy felkutassuk fiket. Biztosan tudjátok, hogy mit rendelt el az SS Reichsführer?” Hogy felfrissítse a ház lakóinak emlékezetét, egy darab papírt vett elő és Himmler szavait idézte: »,... azok a férfiak, akik távol tartják magukat a fronttól, egyetlen darabka kenyeret sem érdemelnek a hazától... részvét helyett megvetés jár nekik.” No, és természetesen halál! Végre lefújják a riadót. A légitámadás végét a rendőrjárőrök szirénái jelzik, mivel a város nagy része áram nélkül maradt. Az emberek feltódulnak as utcára és szomjasan saívják be a friss levegőt. A hirdetőoszlopokon és a házfalakon vörös plakátok: „... hazaárulásért halálra ítélve. Az ítéletet végrehajtották — a néptörvényszék főügyésze.” Ezt a tisztet akkoriban Dr. Lautz töltötte be; A házfalakon azonban más is olvasható, a berlini családok sorsa: „Mindannyian élünk! Schul- zék-nál vagyunk Biesdorf- ban. Lisa”. Ez Berlin címjegyzéke 1945-ben. A nácik e fájdalmas feliratok mellé mázolják fél jelszavaikat: „Győzünk! — Falaink megtörhetnek, de a szivünk sohasem!" A nép már halálosan belefáradt a háborúba, de a hatalom fasiszta birtokosai még azt hiszik, hogy leplezetlen terrorral és gátlás nélküli gyilkosságokkal tarthatják magukat. A vér- bíróság egymás után hozza a halálos ítéleteket, s a Gestapó-spiclik, a karácsotok még fénykorukat élik, az utolsót. Hille Scharführer egyike a hiénáknak. A német monopolurak tudják, hogy a háború elveszett. Visszavonultak a közélettől. Hermann Schmitz a Heidelberg-Schloss feletti luxusvillájában él; Carl Krauch Odenwaideban a Falkenhof-kastélyban ütötte fel tanyáját; Georg von Schnitzler mumaui birtokán élvezi az életet. Hasonlóan élnek a vezető katonai személyiségek és tisztviselők is, akik már a háború utáni karrierjükön gondolkodnak. Németszovjet katonai díszszemle Berlinben Szombaton délelőtt az NDK vezetőinek, valamint az ünnepségekre Berlinbe érkezett külföldi vendégek jelenlétében megtartották az első német—szovjet közös katonai díszszemlét. A Marx—Engels téren egy óra hosszat vonultak fel az NDK-badserege és a szovjet haderő alakulatai. Az 1965. május 8-i díszszemle az NDK és a Szovjetunió népei és hadseregei közötti barátságot jelképezi — jelentette ki Heinz Hoffmann hadsereg- tábornok napiparancsában. A magyar küldöttség megkoszorúzta a Lenin mauzóleumot A magyar párt- és kormányküldöttség, amely dr. Ajtai Miklósnak; az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével a május 9-i ünnepségekre érkezett Moszkvába, szombaton délelőtt koszorút helyezett el a Lenín- mauzóleumon. A koszorúzásnál szovjet részről jelen voltak az SZKP KB apparátusának, a Szovjetunió Külügyminisztériumának és Honvédelmi Minisztériumának képviselői. — Magyar részről ott volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, Grei- ner Sándor kereskedelmi főtanácsos és a moszkvai magyar nagykövetség több beosztottja» Még a háború legutolsó napjain is kommunisták» „baloldali értelmiségiek”» haladó polgárok és szak- szervezetiek ülnek a vádlottak padján a „néptörvényszéken” és a különbíróságokon. Amikor a vádlottak a bírósági terembe lépnek, az ítélet már régen készen áll» s a tárgyalás nem más cinikus komédiánál. A bírók és az államügyészek majdnem kizárólag csak halálos ítéleteket hoznak és azonnali végrehajtást rendelnek el. Hogy csak néhány nevet említsünk közülük; dr. Bull, dr. Bruchhaus, dr. Ebeling, Eckert von Döllen, dr. Schreitzmüller, dr. Kanter, dr. Steiner, dr. Klier 1188-an működtek annak idején hasonló funkciókban és ma már tudjuk, hogy 80 ezer embert ítéltek halálra Németországban és a fasiszták által megszállt országokban. 714 közülük még ma is hivatalban van Nyu- gat-Németországban, a többiek 1300—1800 márka nyugdíjat kapnak. Dr. Kanter vérbíró nyugdíjazásáig főbíró voltKarls- ruheban, a szövetségi alkotmánybíróságon, és különleges „érdemeket” szerzett Németország Kommunista Pártjának üldözésében; Dr. Lautz beperelte a bonni pénzügyminisztériumot azzal az indokkal, hogv jelenlegi 1750 márkás nyugdíja „nincs arányban szol« gálataival”; Következik: Működik * ■rakta«.
