Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

XS«e. saéjis 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a 1 Búcsúzunk,,, A forradalmi magyar újságírás tiszta, nagy embere halott. S most, hogy kilépett a sorból, s érde­meit felsorolják a nekrológok, vesszük csak észre, mi­iyen igaz ember hagyott itt bennünket. Újságíró volt, nagy kollégánkat tiszteltük benne, a pálya példaképét. Elsősorban az embernek és nem a beosztásnak szólóan ment hát el a meghívó, amikor a Szolnok megyei Nép­lap tízéves fennállását ünnepeltük. Ismertük tengernyi elfoglaltságát — tagja volt a párt Központi Bizottságá­nak, a békemozgalom vezetőszervének és az újságíró szövetség elnökeként ténykedett — nem is reméltük, hogy megtisztel látogatásával bennünket. Mégis eljött. Az a szerencse ért, hogy a mellé kijelölt három munkatárs egyike lehettem. Felejthetetlen hatást tett rám. Harcos életét már ismertem valamennyire, s így érthető, hogy megillelődve léptem be a szobába. De aztán hamar feloldódott, az elfogódottság, de nem annyira, hogy suta kérdésekkel is ne zaklattam volna. Emlékszem, arról találtam érdeklődni: — Az egészsége hogy szolgál, Szakosíts elvtársnak? — Az már nem igen jön rendbe. Dehát mit csi­náljunk? Szemüvege mögött nevetett a tekintete. Tudtuk, hogy életének hosszú részét börtönben töltötte. Kellő tisztelettel meg is tudakoltuk tőle, hányszor volt élzárvo. Nevetett megint, mint aki valamely humoros szaka­szára emlékszik vissza életének. — Hatszor ültem. Engem még Ferenc Jóska csuká­tól! le elsőnek. Aztán ahogy cserélődtek az uralkodók és a kormányfők, én szinte már automatikusan úgy vonultam be a börtönbe Leghosszabb ideig Horthy alatt raboskodtam. Elsorolta, kiknek az idején, mikor és meddig. Elég tapintatlanul beleszóltunk. — Még a hatodik hiányzik, Szakosíts elvtárs. . Elkomorodott. Egyszerre más lett, mint az előbb. Mély, kínos csend ülte meg a szobát. — Ez volt a legszörnyűbb — mondta. — Lelkiek­ben, Borzasztó volt. Hogy áthidaljuk a kellemetlen, fájó emlékekkel telt pillanatokat, közbeszóltunk: — Elmúlt, az a fontos. Aztán újra elmosolyodott. Szemüvegét maga elé tette a dohányzó asztalra, s mintha a gondolatainkat találná ki, ősz hajába túrt és így szólt: — A leommunista soha sem lehet bosszúálló. Egyért nem: mert soha sem a saját személye a legfontosabb, hanem a párt, a munkásmozgalom. Az pedig most már nagyon jó úton halad ismét. Ez a fontos. Minden nagy mozgalom, forradalom velejárója volt még, hogy a saját harcosait is érhette méltánytalanság. De minden forra­dalom tovább lépett és győzött. Ezt kell látni. S hogy a saját személyére vonatkozóan újabb kér­dés ne. érhesse, gyorsan módszert változtatott és mielőtt szóhoz juthattunk volna, ő árasztott el érdeklődéssel bennünket. Tudakolózolt arról, eleget járunk-e az embe­rek közé, mik a tapasztalataink, milyen a hangulat, s mi most az emberek legnagyobb vágya. Szenvedélyes újságíró volt. S arra nagyon büszke, ^ hogy a harcos Népszava szerkesztőségében dol­gozott munkatársként és főszerkesztőként is. Szolnoki látogatása óta több alkalommal írt cikket lapunk szá­mára. Jubileumi ünnepségünkön gyújtóhevű ünnepi beszé­det tartott. A szakma szeretetéről, a hivatás nagyságá­ról szólt. Aki hallgatta, nem tudta kivonni magát érve­lése, igazsága, lelkesültsége alól. Utána elbúcsúzott. Marasztaltuk volna, de kedve­sen elhárította. Energikus kézfogással búcsúzott minden­kitói. Sajnáltuk, hogy elment. — Pedig akkor nem is végleg távozott, Borzák Lajos MARTFŰI GONDOK Tudják-e mi az a FAGI-s ház? Ezek az épületek 1952-ben épülteik ország­szerte típustervek alapján. Martfűn például 102 ilyen ház épült gyors egymás­utánban az ötvenes évek elején. Ez a százkét ház, meg a szomszédságban lé­vő Tisza Cipőgyár néhány lakóépületével szolgáltatta az alapját a napjainkban egyre fejlődő községnek. Ma közel ötezer ember lakik a faluban, s az új tanácsháza melléj iskola, óvoda, munkásszállás, mű­velődési ház is épült. Mindezt Veres Istvántól, a martfűi községi tanács vb-elnökétől tudom. Tíz esztendeje tanácsel­nök Martfűn, ahol egyéb­ként 1950 óta tanácstag. Gyerekeik már itt szület­tek Martfűn, a héki puszta szomszédságában. Csakhogy eziek a gyerekek már szín­házi, mozielőadásra járnak a művelődési házba, s ter­mészetesnek veszik, hogy apjuk esténként, vacsora közben arról beszól: a gyári szocialista brigádok segíte­nek a piactéri boltok épí­tésében. Mert nagy segít­ség a falunak, hogy gyáruk van: itt az ország egyik legnagyobb cipőgyára. Vi­szont amilyen segítség, olyan gond is. Miért? — Tudja, mit jelent ná­lunk az, hogy a lakosság­nak több mint 90 százaléka ipari munkás? — mondja — Évi 40—45 ezer forint községfejlesztési hozzájáru­lást. Kérdem én, mit lehet ebből csinálni? Abból van több pénzünk, hogy ház­helyet adunk el és a vál­lalatok is fizetnek hozzá­járulást. Mégsem tudjuk követni közművesítéssel az épülő házakat, melyek gombamódra szaporodnak. Az emberek türelmetlenek, rtt van példának előttük a gyár jól felszerelt lakó­telepe. A falu is olyat akar... Bólintok. Valóban nem kis gond lehet a növekvő igényeknek eleget tenni. És Veres István most már he­vesen folytatja: — Nem megfelelő a bol­tok ellátása sem. Az ipari munkások közül kevésnek A szövetkezeti parasztság szorgalma csökkentheti a tavaszi késést sárolt szárítóberendezése­ket is. Jól válasszák meg a letakarítás idejét. — Az első kaszálással legtöbbször el szoktunk késni, pedig ez a későbbiekben érezteti ha­tását. A lucerna növényvédel­mi munkálatai közül első­sorban az aranka elleni vé­dekezés megszervezésére legyen nagy gondunk. Az arankát, megjelenésétől kezdve késő őszig pusztít­suk, vegyszerekkel és me­chanikai eszközökkel irt­suk. Tekintve, hogy az előrejelző szolgálat nagy- mennyiségű zöld- és mag­kártevő fellépéséről tájé­koztat, az a tanácsunk, az első kaszálás után feltétle­nül végezzék el minden termelőszövetkezetben a tarlóporozást. Noha esős az időjárás, szólnunk kell legvégül az öntözési felkészülésről. A legtöbb termelő üzem be­csülettel felkészült, de még nem mindenütt történt meg az öntözőgépek, a vízleve­zető árok kijavítása, az öntöző brigádok, munka­csapatok kialakítása. Köz­rejátszik ebben a pillanat­nyi csapadékbőség. De ki tudja előre, hogy így lesz-e a nyáron is. Ha most nem gondoskodunk a kukorica, a cukorrépa öntözési felté­teleinek megeteremtéséről, később nehezen pótolhat­juk. Mint látható nagy a le­maradás, de a szövetkezeti tagok, traktorosok szorgal­ma, helytállása mindezt le- csökkentheti még — fejez­te be dr. Kasza Béla a beszélgetést. Takarékosan gazdálkodtak az első negyedévben a Szolnok megyei állami gazdaságok (Tudósítónktól) A megye 13 állami gaz­daságának felügyeletét el­látó termelési igazgatóság megvizsgálta hogyan haj­tották végre a párt és a kormány takarékossági in­tézkedéseit a Szolnok me­gyei állami gazdaságok. Az üzemek igazgatóinak jelen­létében értékelték a bér­felhasználás és a létszám- gazdálkodás első negyed­évi tapasztalatait. A megyét tekintve ösz- szességében kedvezően ala­kultak az ezt jellemző mu­tatók. Ugyanis 478 mun­kással kevesebb állomány­nyal dolgoztak, s majdnem hárommillió fo­rint bért takarítottak meg. Ez rendkívül ked­vező kép. S ha a továbbiakban is tartani tudják, az állami gazdaságok kiemelkedő si­kert érhetnek el a takaré­kosságban. Az első ne­gyedév alapján a Középti­szai, a Tiszasülyi és a Karcagi Állami Gazdaság igen dicséretes eredményt ért el. Csak a Középtiszai Állami Gazdaság több mint egymillió forintot takarí­tott meg. S mindezt úgy teszik, hogy messzemenően figye­lembe veszik a dolgozók érdekeit is. Nem sablono­sán. mereven intézkednek. Ágazatonként, munkafé­leségenként megvizsgál­ják kollektiven a költség­csökkentési lehetősége­ket. Vannak aztén állami gaz­daságok, ahol már koránt­sem sikerült ilyen szépen takarékoskodni az első ne­gyedévben. Sőt van olyan üzem is, amely egyenesen túllépte a tervezett költ­ségeket. A Szolnoki, _ a Nagykunsági és a Mezőtúri Állami Gazdaság tartozik e csoportba. A Szolnoki Állami Gaz­daság vezetői arra. hivat­koznak, hogy sok volt a múlt évről áthúzódott mun­ka, s az állati megbetege­dés is „besegített.” Nehéz elfogadni ezt az érvelést, hiszen minden állami gazdaság — azok is, amelyek dicséretesen takarékoskodtak — szed­hetne eiő hasonló érve­ket. Több állami gazdaság nem tartotta be a létszám­gazdálkodási irányelveket. Sőt az egyik állami gazda­ság „bújtatott létszámmal” dolgozott. Ugyanakkor, ami­kor, amikor a 17 ezer hol­don gazdálkodó Középtiszai Állami Gazdaság egy anyag- beszerzőt foglalkoztat, egy nálánál jóval kisebb birto- kú üzem három anyagbe­szerzőt tart. Máshol nor­malazítást tapasztaltak, — többek között a kazlazás, a gőrézás és a boglyázás munkálataiban. Végeredményben azonban a megye állami gazdaságai­nak lét,szómgazdálkodási és bérfelhasználási mutatói összehasonlíthatatlanul job­bak az első negyedévben a tavalyinál. S azért is jó ez, mert a dolgozók átlagkere­sete ugyancsak szépen ala­kult. A tehenészeké például 1690, a sertéstenyésztőké 1620, az ültetvényben dol­gozóké 1518 forint. Vég­eredményben tehát az első negyedévet tekintve jó úton haladnak a Szolnok megyei állami gazdaságok) Molnár János Közgazdasági kittlexikon Nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi pénz-mozgas (Folytatás az 1. oldalról) hét kötni az egyeléssel idő­nyerésül. Veszélyesen elgyomoso­dott a kukorica is. S mi­vel ennek növényápolását a cukorrépa után szokták kezdeni, az a veszély fe­nyeget, hogy fejlődésében megakad a kultúrnövény. A kukorica vegyszeres gyomirtása most minden eddiginél szükségesebb. — Gyenge állapotban dikonir- tos vegyszerezés igen jó eredményt ad, s jó ideig megóvja a kukoricát az el- gyomosodástól. így a ku­korica már fejlődésének el­ső szakaszában jól megerő­södhet. Ugyanígy a borsó, a len, valamint a lucerna vetések vegyszeres gyomir­tása is elengedhetetlen. Az AGROKER vállalatnál megfelelő mennyiségű vegy­szer vásárolható csak arra vigyázzanak szövetkezete­ink, hogy időben és a múlt évinél nagyobb szakszerű­séggel végezzék a vegysze­res gyomirtást. Régi igazság, hogy a na­gyobb termés biztosításá­nak alapfeltétele az opti­mális tőszám. Kukoricára és cukorrépára vonatkoz­tatva egyaránt. A tőszám kialakítása pedig most tör­ténik. Vigyázzunk, körülte­kintően történjék az egye- lés és az emberek tudják minden üzemben előre, hogy1 milyen tőállományt hagyjanak meg. A lucernáról szólva is azt kell elmondanom, hogy nem megfelelő a lucerná­sok állapota. Jelentős ré­sze kiritkult, sőt egy ré­szét ki is kell szántani. A kipusztulást az aranka, a pocok, a talajvíz, a felfa­gyás, a vincellérbogár és a lucerna nemathóda idézte elő elsősorban. A kiszántás­sal óvatosak legyünk. Szá­mítsunk a szálastakarmány kiesésre, csak azokat a lu­cernásokat ítéljük kiszán­tásra, amelyekről még ala­csony termést sem tudunk levenni. Azt javasoljuk helyükre egy nyári takar­mánynövényeket vessünk — borsós csalamádét, nap­raforgó csalamádét vagy cirokfélét. Kiszántás előtt vegyük fontolóra azt is — a tábla állapotától függően —. hogy a megritkult lu­cerna jó magot szokott adni. A kiesett lucerna meny- nyiséget minőséggel érték­ben részben pótolhatjuk. A korszerű szénaszárító be­rendezések üzemeltetésére gondolok. Feltétlenül már az első növedék kaszálása­kor használják az idén vá­van kertje, tehát a keres­kedelemnek kell gondoskod­ni elegendő áruról. De ho­gyan, amikor a lakótelepen is az üzletek régi felvonu­lási épületekben vannak el­helyezve? Nincs raktár. Például hiába van itt a cipőgyár... Ha valaki a gye­rekének lábbelit akar ven­ni, legtöbbször be kell, hogy utazzon Szolnokra. Aztán a Könnyűipari Minisztérium 300 lakást épített itt. E2 jó. Üzletet viszont egyet sem kaptunk. Ez meg hiba. Most saját erőből hozzá­kezd tünk a szövetkezeti lakások szomszédságában lévő élelmiszer bolt bővíté­séhez. De mi ez? Csepp a tengerben. Az emberek na­ponta jönnek, hogy te Pista, vagy Veres elvtárs, ml lesz? A piactéren is saját erőből építünk egy iparcikk boltot, s szinte közelharcot kellett vívnunk a postával, míg elértük, hogy 1966-ban új hivatalt építsenek Mart­fűn. Másfajta gondok ezek, mint voltak ezelőtt 15—20 esztendővel. S ha a tanács­elnök mérges is néha emiatt, szíve mélyén mégis örömmel nyugtázza: váro- siasodik a falu. V. V, A „mérleg” a gazdasági életben gyakran használt elszámolási, összehasonlí­tási módszer, amely egy- egy gazdasági jelenséget úgy vizsgál, hogy az erő­forrásokat és a felhaszná­lást— tételesen részletezve szembeállítja egymással, így kiderül: a vizsgált te­rületen hiány, vagy feles­leg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják pl. a legfontosabb anyagok, ter­mékek népgazdasági mér­legét, a munkaerő mérle­gét stb. A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföldi pénz-kifize­téseinek és külföldről szár­mazó pénz-bevételeinek szembeállítása. A külön­böző tételek felsorolása után elkészítik az egyenle­get, ami nem más, mint a mérleg két oldalának, a bevételek és kiadások vég­összegeinek különbsége. Az egyenleg aktív, ha a bevé­telek meghaladják a ki­adásokat, míg ellenkező esetben passzív. Milyen tételek szerepel­nek a nemzetközi fizetési mérlegben? Legjelentősebb a külföldre szállított és a külföldről vásárolt áruk ellenértéke. Ezeket a ke­reskedelmi bevételeket és kiadásokat külön is szám- baveszik és külkereskedel­mi mérlegnek nevezik. Ez összegszerűen a fizetési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jöve­delmét alkotó terméktö­megben vannak olyan áruk, amelyeket az ország­ban nem használnak fel, s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, amelyeket az országban nem állítanak elő. Hazánk pl. gyógyszereket, műsze­reket stb. sokkal többet termel, mint amennyit fel­használhatunk, míg pl. vas­érc, koksz, pamut stb. szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. így a nemzeti jövedelem egy ré­sze a külkereskedelemben kicserélődik. Magyarország nemzeti jövedelmének kb. egyharmadát cseréli más termékekre, ami magas aránynak számít és azt jelenti, hogy a külkereske­delem lényegesen befolyá­solja az ország egész gaz­dasági életéL keletkezhet úgy is, hogy egy ország beruházásokat végez más ország terüle­tén. Ilyesmire pl. segély ke­retében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése — Egyiptomban a Szovjetunió által), vagy ha több ország, közös használatra létesít beruházást más ország te­rületén. Az ilyen nemzet­közi tőkemozgás, valamint, a törlesztésekkel, továbbá az esetleges kamat vagy osztalék kiegyenlítéssel összefüggő fizetések szin­tén szerepelnek a nemzet­közi fizetési mérlegben. Az áruk szállításával, a biztosítással stb. járó szol­gáltatások, az ajándékozás, örökösödés, a diplomáciai képviseletek fenntartása mind szükségessé tesznek országok közötti fizetése­ket, s így szerepelnek a nemzetközi fizetési mér­legben. Jelentősek lehet­nek az idegenforgalommal összefüggő tételek is. Egy ország fizetési mér­legében természetesen sok országgal kapcsolatos fize­tések szerepelnek. Hazánk fizetési mérlege is tartal­maz a szocialista és kapita­lista országokkal kapcsola­tos tételeket. Ami a szocia­lista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyik­kel külön-külön fizetési egyensúlyban legyünk. Az u.n. klíring elszámolási rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes országokkal kapcsolatos, tartozásainkat más országokban fennálló követeléseinkkel egyenlít­sük ki. Ez a lehetőség ka­pitalista országokra nem vonatkozik, velük orszá­gonként kell megteremteni a tartozások és a követelé­sek egyensúlyát. Hazánk gazdasági hely­zetének szilárdsága abban is tükröződik, hogy nem­zetközi fizetőképességünket a legbizalmatlanabb, a leg­nagyobb biztonságra törek­vő tőkés cégek, országok se vonják kétségbe. Ugyan­akkor nagyon fontos, hogy maximális import takaré­kossággal és a tervben megszabott export felada­tok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javítsuk nemzetkö­zi fizetési mérlegünket. (B. C«j*

Next

/
Thumbnails
Contents