Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

XS«e. saéjis 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

a

1

Búcsúzunk,,,

A forradalmi magyar újságírás tiszta, nagy embere halott. S most, hogy kilépett a sorból, s érdemeit felsorolják a nekrológok, vesszük csak észre, miiyen igaz ember hagyott itt bennünket. Újságíró volt, nagy kollégánkat tiszteltük benne, a pálya példaképét. Elsősorban az embernek és nem a beosztásnak szólóan ment hát el a meghívó, amikor a Szolnok megyei Néplap tízéves fennállását ünnepeltük. Ismertük tengernyi elfoglaltságát — tagja volt a párt Központi Bizottságának, a békemozgalom vezetőszervének és az újságíró szövetség elnökeként ténykedett — nem is reméltük, hogy megtisztel látogatásával bennünket. Mégis eljött.

Az a szerencse ért, hogy a mellé kijelölt három munkatárs egyike lehettem. Felejthetetlen hatást tett rám. Harcos életét már ismertem valamennyire, s így érthető, hogy megillelődve léptem be a szobába. De aztán hamar feloldódott, az elfogódottság, de nem annyira, hogy suta kérdésekkel is ne zaklattam volna. Emlékszem, arról találtam érdeklődni:

— Az egészsége hogy szolgál, Szakosíts elvtársnak?

— Az már nem igen jön rendbe. Dehát mit csináljunk?

Szemüvege mögött nevetett a tekintete. Tudtuk, hogy életének hosszú részét börtönben töltötte. Kellő tisztelettel meg is tudakoltuk tőle, hányszor volt élzárvo.

Nevetett megint, mint aki valamely humoros szakaszára emlékszik vissza életének.

— Hatszor ültem. Engem még Ferenc Jóska csukától! le elsőnek. Aztán ahogy cserélődtek az uralkodók és a kormányfők, én szinte már automatikusan úgy vonultam be a börtönbe Leghosszabb ideig Horthy alatt raboskodtam.

Elsorolta, kiknek az idején, mikor és meddig. Elég tapintatlanul beleszóltunk.

— Még a hatodik hiányzik, Szakosíts elvtárs.

. Elkomorodott. Egyszerre más lett, mint az előbb. Mély, kínos csend ülte meg a szobát.

— Ez volt a legszörnyűbb — mondta. — Lelkiekben, Borzasztó volt.

Hogy áthidaljuk a kellemetlen, fájó emlékekkel telt pillanatokat, közbeszóltunk:

— Elmúlt, az a fontos.

Aztán újra elmosolyodott. Szemüvegét maga elé tette a dohányzó asztalra, s mintha a gondolatainkat találná ki, ősz hajába túrt és így szólt:

— A leommunista soha sem lehet bosszúálló. Egyért nem: mert soha sem a saját személye a legfontosabb, hanem a párt, a munkásmozgalom. Az pedig most már nagyon jó úton halad ismét. Ez a fontos. Minden nagy mozgalom, forradalom velejárója volt még, hogy a saját harcosait is érhette méltánytalanság. De minden forradalom tovább lépett és győzött. Ezt kell látni.

S hogy a saját személyére vonatkozóan újabb kérdés ne. érhesse, gyorsan módszert változtatott és mielőtt szóhoz juthattunk volna, ő árasztott el érdeklődéssel bennünket. Tudakolózolt arról, eleget járunk-e az emberek közé, mik a tapasztalataink, milyen a hangulat, s mi most az emberek legnagyobb vágya.

Szenvedélyes újságíró volt. S arra nagyon büszke,

^ hogy a harcos Népszava szerkesztőségében dolgozott munkatársként és főszerkesztőként is. Szolnoki látogatása óta több alkalommal írt cikket lapunk számára.

Jubileumi ünnepségünkön gyújtóhevű ünnepi beszédet tartott. A szakma szeretetéről, a hivatás nagyságáról szólt. Aki hallgatta, nem tudta kivonni magát érvelése, igazsága, lelkesültsége alól.

Utána elbúcsúzott. Marasztaltuk volna, de kedvesen elhárította. Energikus kézfogással búcsúzott mindenkitói. Sajnáltuk, hogy elment. — Pedig akkor nem is végleg távozott,

Borzák Lajos

MARTFŰI GONDOK

Tudják-e mi az a FAGI-s ház? Ezek az épületek 1952-ben épülteik országszerte típustervek alapján. Martfűn például 102 ilyen ház épült gyors egymásutánban az ötvenes évek elején. Ez a százkét ház, meg a szomszédságban lévő Tisza Cipőgyár néhány lakóépületével szolgáltatta az alapját a napjainkban egyre fejlődő községnek.

Ma közel ötezer ember lakik a faluban, s az új tanácsháza melléj iskola, óvoda, munkásszállás, művelődési ház is épült.

Mindezt Veres Istvántól, a martfűi községi tanács vb-elnökétől tudom.

Tíz esztendeje tanácselnök Martfűn, ahol egyébként 1950 óta tanácstag. Gyerekeik már itt születtek Martfűn, a héki puszta szomszédságában. Csakhogy eziek a gyerekek már színházi, mozielőadásra járnak a művelődési házba, s természetesnek veszik, hogy apjuk esténként, vacsora közben arról beszól: a gyári szocialista brigádok segítenek a piactéri boltok építésében. Mert nagy segítség a falunak, hogy gyáruk van: itt az ország egyik legnagyobb cipőgyára. Viszont amilyen segítség, olyan gond is. Miért?

— Tudja, mit jelent nálunk az, hogy a lakosságnak több mint 90 százaléka ipari munkás? — mondja — Évi 40—45 ezer forint községfejlesztési hozzájárulást. Kérdem én, mit lehet ebből csinálni? Abból van több pénzünk, hogy házhelyet adunk el és a vállalatok is fizetnek hozzájárulást. Mégsem tudjuk követni közművesítéssel az épülő házakat, melyek gombamódra szaporodnak. Az emberek türelmetlenek, rtt van példának előttük a gyár jól felszerelt lakótelepe. A falu is olyat akar...

Bólintok. Valóban nem kis gond lehet a növekvő igényeknek eleget tenni. És Veres István most már hevesen folytatja:

— Nem megfelelő a boltok ellátása sem. Az ipari munkások közül kevésnek

A szövetkezeti parasztság szorgalma csökkentheti a tavaszi késést

sárolt szárítóberendezéseket is. Jól válasszák meg a letakarítás idejét. — Az első kaszálással legtöbbször el szoktunk késni, pedig ez a későbbiekben érezteti hatását.

A lucerna növényvédelmi munkálatai közül elsősorban az aranka elleni védekezés megszervezésére legyen nagy gondunk. Az arankát, megjelenésétől kezdve késő őszig pusztítsuk, vegyszerekkel és mechanikai eszközökkel irtsuk. Tekintve, hogy az

előrejelző szolgálat nagy- mennyiségű zöld- és magkártevő fellépéséről tájékoztat, az a tanácsunk, az első kaszálás után feltétlenül végezzék el minden termelőszövetkezetben a tarlóporozást.

Noha esős az időjárás, szólnunk kell legvégül az öntözési felkészülésről. A legtöbb termelő üzem becsülettel felkészült, de még nem mindenütt történt meg az öntözőgépek, a vízlevezető árok kijavítása, az öntöző brigádok, munkacsapatok kialakítása. Közrejátszik ebben a pillanatnyi csapadékbőség. De ki tudja előre, hogy így lesz-e a nyáron is. Ha most nem gondoskodunk a kukorica, a cukorrépa öntözési feltételeinek megeteremtéséről, később nehezen pótolhatjuk.

Mint látható nagy a lemaradás, de a szövetkezeti tagok, traktorosok szorgalma, helytállása mindezt le- csökkentheti még — fejezte be dr. Kasza Béla a beszélgetést.

Takarékosan gazdálkodtak az első negyedévben a Szolnok megyei állami gazdaságok

(Tudósítónktól)

A megye 13 állami gazdaságának felügyeletét ellátó termelési igazgatóság megvizsgálta hogyan hajtották végre a párt és a kormány takarékossági intézkedéseit a Szolnok megyei állami gazdaságok. Az üzemek igazgatóinak jelenlétében értékelték a bérfelhasználás és a létszám- gazdálkodás első negyedévi tapasztalatait.

A megyét tekintve ösz- szességében kedvezően alakultak az ezt jellemző mutatók. Ugyanis 478 munkással kevesebb állománynyal dolgoztak, s

majdnem hárommillió forint bért takarítottak meg. Ez rendkívül kedvező kép.

S ha a továbbiakban is tartani tudják, az állami gazdaságok kiemelkedő sikert érhetnek el a takarékosságban. Az első negyedév alapján a Középtiszai, a Tiszasülyi és a Karcagi Állami Gazdaság igen dicséretes eredményt ért el. Csak a Középtiszai Állami Gazdaság több mint egymillió forintot takarított meg.

S mindezt úgy teszik, hogy messzemenően figyelembe veszik a dolgozók érdekeit is. Nem sablonosán. mereven intézkednek. Ágazatonként, munkaféleségenként megvizsgálják kollektiven a költségcsökkentési lehetőségeket.

Vannak aztén állami gazdaságok, ahol már korántsem sikerült ilyen szépen takarékoskodni az első negyedévben. Sőt van olyan üzem is, amely egyenesen túllépte a tervezett költségeket. A Szolnoki, _ a Nagykunsági és a Mezőtúri Állami Gazdaság tartozik e csoportba.

A Szolnoki Állami Gazdaság vezetői arra. hivatkoznak, hogy sok volt a múlt évről áthúzódott munka, s az állati megbetegedés is „besegített.”

Nehéz elfogadni ezt az érvelést, hiszen minden állami gazdaság — azok is, amelyek dicséretesen takarékoskodtak — szedhetne eiő hasonló érveket.

Több állami gazdaság nem tartotta be a létszámgazdálkodási irányelveket. Sőt az egyik állami gazdaság „bújtatott létszámmal” dolgozott. Ugyanakkor, amikor, amikor a 17 ezer holdon gazdálkodó Középtiszai Állami Gazdaság egy anyag- beszerzőt foglalkoztat, egy nálánál jóval kisebb birto- kú üzem három anyagbeszerzőt tart. Máshol normalazítást tapasztaltak, — többek között a kazlazás, a gőrézás és a boglyázás munkálataiban.

Végeredményben azonban a megye állami gazdaságainak lét,szómgazdálkodási és bérfelhasználási mutatói összehasonlíthatatlanul jobbak az első negyedévben a tavalyinál. S azért is jó ez, mert a dolgozók átlagkeresete ugyancsak szépen alakult. A tehenészeké például

1690, a sertéstenyésztőké 1620, az ültetvényben dolgozóké 1518 forint. Végeredményben tehát az első negyedévet tekintve jó úton haladnak a Szolnok megyei állami gazdaságok) Molnár János

Közgazdasági kittlexikon

Nemzetközi fizetési mérleg

Nemzetközi pénz-mozgas

(Folytatás az 1. oldalról)

hét kötni az egyeléssel időnyerésül.

Veszélyesen elgyomosodott a kukorica is. S mivel ennek növényápolását a cukorrépa után szokták kezdeni, az a veszély fenyeget, hogy fejlődésében megakad a kultúrnövény. A kukorica vegyszeres gyomirtása most minden eddiginél szükségesebb. — Gyenge állapotban dikonir- tos vegyszerezés igen jó eredményt ad, s jó ideig megóvja a kukoricát az el- gyomosodástól. így a kukorica már fejlődésének első szakaszában jól megerősödhet. Ugyanígy a borsó, a len, valamint a lucerna vetések vegyszeres gyomirtása is elengedhetetlen. Az AGROKER vállalatnál megfelelő mennyiségű vegyszer vásárolható csak arra vigyázzanak szövetkezeteink, hogy időben és a múlt évinél nagyobb szakszerűséggel végezzék a vegyszeres gyomirtást.

Régi igazság, hogy a nagyobb termés biztosításának alapfeltétele az optimális tőszám. Kukoricára és cukorrépára vonatkoztatva egyaránt. A tőszám kialakítása pedig most történik. Vigyázzunk, körültekintően történjék az egye- lés és az emberek tudják minden üzemben előre, hogy1 milyen tőállományt hagyjanak meg.

A lucernáról szólva is azt kell elmondanom, hogy nem megfelelő a lucernások állapota. Jelentős része kiritkult, sőt egy részét ki is kell szántani. A kipusztulást az aranka, a pocok, a talajvíz, a felfagyás, a vincellérbogár és a lucerna nemathóda idézte elő elsősorban. A kiszántással óvatosak legyünk. Számítsunk a szálastakarmány kiesésre, csak azokat a lucernásokat ítéljük kiszántásra, amelyekről még alacsony termést sem tudunk levenni. Azt javasoljuk helyükre egy nyári takarmánynövényeket vessünk — borsós csalamádét, napraforgó csalamádét vagy cirokfélét. Kiszántás előtt vegyük fontolóra azt is — a tábla állapotától függően —. hogy a megritkult lucerna jó magot szokott adni.

A kiesett lucerna meny- nyiséget minőséggel értékben részben pótolhatjuk. A korszerű szénaszárító berendezések üzemeltetésére gondolok. Feltétlenül már az első növedék kaszálásakor használják az idén vávan kertje, tehát a kereskedelemnek kell gondoskodni elegendő áruról. De hogyan, amikor a lakótelepen is az üzletek régi felvonulási épületekben vannak elhelyezve? Nincs raktár. Például hiába van itt a cipőgyár... Ha valaki a gyerekének lábbelit akar venni, legtöbbször be kell, hogy utazzon Szolnokra. Aztán a Könnyűipari Minisztérium 300 lakást épített itt. E2 jó. Üzletet viszont egyet sem kaptunk. Ez meg hiba. Most saját erőből hozzákezd tünk a szövetkezeti lakások szomszédságában lévő élelmiszer bolt bővítéséhez. De mi ez? Csepp a tengerben. Az emberek naponta jönnek, hogy te Pista, vagy Veres elvtárs, ml lesz? A piactéren is saját erőből építünk egy iparcikk boltot, s szinte közelharcot kellett vívnunk a postával, míg elértük, hogy 1966-ban új hivatalt építsenek Martfűn.

Másfajta gondok ezek, mint voltak ezelőtt 15—20 esztendővel. S ha a tanácselnök mérges is néha emiatt, szíve mélyén mégis örömmel nyugtázza: váro- siasodik a falu.

V. V,

A „mérleg” a gazdasági életben gyakran használt elszámolási, összehasonlítási módszer, amely egy- egy gazdasági jelenséget úgy vizsgál, hogy az erőforrásokat és a felhasználást— tételesen részletezve szembeállítja egymással, így kiderül: a vizsgált területen hiány, vagy felesleg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják pl. a legfontosabb anyagok, termékek népgazdasági mérlegét, a munkaerő mérlegét stb.

A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföldi pénz-kifizetéseinek és külföldről származó pénz-bevételeinek szembeállítása. A különböző tételek felsorolása után elkészítik az egyenleget, ami nem más, mint a mérleg két oldalának, a bevételek és kiadások végösszegeinek különbsége. Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, míg ellenkező esetben passzív.

Milyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben? Legjelentősebb a külföldre szállított és a külföldről vásárolt áruk ellenértéke. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és kiadásokat külön is szám- baveszik és külkereskedelmi mérlegnek nevezik. Ez összegszerűen a fizetési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jövedelmét alkotó terméktömegben vannak olyan áruk, amelyeket az országban nem használnak fel, s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, amelyeket az országban nem állítanak elő. Hazánk pl. gyógyszereket, műszereket stb. sokkal többet termel, mint amennyit felhasználhatunk, míg pl. vasérc, koksz, pamut stb. szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. így a nemzeti jövedelem egy része a külkereskedelemben kicserélődik. Magyarország nemzeti jövedelmének kb. egyharmadát cseréli más termékekre, ami magas aránynak számít és azt jelenti, hogy a külkereskedelem lényegesen befolyásolja az ország egész gazdasági életéL

keletkezhet úgy is, hogy egy ország beruházásokat végez más ország területén. Ilyesmire pl. segély keretében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése — Egyiptomban a Szovjetunió által), vagy ha több ország, közös használatra létesít beruházást más ország területén. Az ilyen nemzetközi tőkemozgás, valamint, a törlesztésekkel, továbbá az esetleges kamat vagy osztalék kiegyenlítéssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben.

Az áruk szállításával, a biztosítással stb. járó szolgáltatások, az ajándékozás, örökösödés, a diplomáciai képviseletek fenntartása mind szükségessé tesznek országok közötti fizetéseket, s így szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Jelentősek lehetnek az idegenforgalommal összefüggő tételek is.

Egy ország fizetési mérlegében természetesen sok országgal kapcsolatos fizetések szerepelnek. Hazánk fizetési mérlege is tartalmaz a szocialista és kapitalista országokkal kapcsolatos tételeket. Ami a szocialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel külön-külön fizetési egyensúlyban legyünk. Az u.n. klíring elszámolási rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes országokkal kapcsolatos, tartozásainkat más országokban fennálló követeléseinkkel egyenlítsük ki. Ez a lehetőség kapitalista országokra nem vonatkozik, velük országonként kell megteremteni a tartozások és a követelések egyensúlyát.

Hazánk gazdasági helyzetének szilárdsága abban is tükröződik, hogy nemzetközi fizetőképességünket a legbizalmatlanabb, a legnagyobb biztonságra törekvő tőkés cégek, országok se vonják kétségbe. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy maximális import takarékossággal és a tervben megszabott export feladatok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javítsuk nemzetközi fizetési mérlegünket.

(B. C«j*