Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
Lém. Bi&jüä 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kevesebb lesz a papír munka Június 30-ig megszüntetik a nélkülözhető adatszolgáltatásokat a beszámoló jelentéseket A nehézipar! miniszter felülvizsgáltatta, hogy az 1965, évi beszámoló rendszerében előírt je- g leütések közűi melye- r két lehetne megszűnik tetni, vagy összevon- I ni, A cél a vállalatok, Üzemek mentesítése a túlzott adminisztrációtól, A felülvizsgálat megállapította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kötelezően elrendelt és szükséges adatszolgáltatásokon felül a Nehézipari Minisztérium egyes főosztályai a jelenlegi beszámolási rend szerint még 179 jelehtést kérnek be rendszeresen a középirányító szervektől, vállalatoktól, s más, irányításuk alá tartozó gazdasági egységektől. Az illetékes főosztályok javaslata szerint ebből 37 jelentés (21 százalék) megszüntethető, a, megmaradók közül 8 tartalmilag egyszerűsíthető, 10 pedig ritkább időszakokban kérhető be. A középirányító szervek, trösztök, vállalatok összesen 826 jelentést követelnek meg vállalataiktól, központi gyáruktól, gyáregységeiktől, telepeiktől, kutatóintézeteiktől. Ebből 125-öt (15 százalék) nélkülözni lehet. A felülvizsgálat tanulságai alapján a jövőben bármiféle beszámoló jelentésre, adatbeküldésre csak a miniszter hozzájárulásával lehet kötelezni a középirányító szerveket. Utasította a miniszter a trösztöket, országos vállalatokat, hogy saját hatáskörükben vizsgálják tovább, mit lehetne még az adatszolgáltatásokból, beszámoló jelentésekből mint mellőzhetőket törölni, s azokat a már javasoltakkal együtt lehetőleg azonnal, de legkésőbb június 30-ig szüntessék meg. Az esetenkénti adatszolgáltatásokat a trösztök, országos vállalatok vezérigazgatói engedélyezhetik, de csak akkor, ha a kért adatok egyéb szerveknél nem állnak rendelkezésre és a szóbanforgő feladatot a kért adatok nélkül nem lehet elvégezni. Arra is utasította a miniszter a trösztöket, országos vállalatokat, hogy a jövőben úgy alakítsák területükön az adatszolgáltatási rendszert, hogy a jelentések száma az 1965. július 1-ihez, tehát a csökkentett adatszolgáltatáshoz képest nagyobb ne legyen. Hány liba ez a száz liba, kislány ? Ez a tréfás kérdés jutott eszembe, amikor Szabó Dénes főállattenyésztő és Bolyós István telepvezető társaságában a hatalmas gyepen a libapásztoroklíoz igyekeztünk. Csakhogy itt nem száz, hanem háromezernél is több liba legelt, vagy üldögélt jólakottan a zöld fűben. Nagy G. Piroska elégedetten figyelte a maga kis csapatát, ami számszerint meghaladta az ötszázat. A sárgapihés jószágok többsége már kisebb-nagyobb csomóba szorosan egymás mellé húzódva pihent; — Ugye, szépek? Most már szemlátomást nőnek, csak egy kicsit jobb lenne már az idő — mondta örömmel a kislány. Majd így folytatta: — Édesapám a tsz kertésze. — Családtagként is dolgozhatnék, de mást gondoltam, szakmát tanulok. Baromfitenyésztő leszek. — Március 10-én jöttünk haza a három hónapos bentlakásos tanfolyamról, s nem sokkal később elvállaltuk a második turnusban érkezett 1600 kisliba gondozását. — Piroska tanuló társai Farkas Mária, Járvás Piroska és Imrik Julianna. A tanulásban és a gyakorlati munkában is helytállnak. Ennek bizonyítására elég ha csak azt említem, hogy a most három hetes, 1600 libából eddig 0.7 százalék az elhullás — mondta elismerően Szabó elv- társ. Miklós Marika szülei is tsz-tagok. Ö pedig most, iibapásztorként gyarapítja a munkaegységet. Gulyás Teca sorolta: — A korosbításkor jóváírt egységgel együtt a havi átlag meghaladja a negyvenet. Tavaly öt hónap alatt 230 munkagységet, teljesítettem. Amikor nagyobbak a libák, sokat kell szaladni és nagyon korán kelni, hogy a hűvösben legeltessünk. De a jó kereset megéri a fáradságot. Teca gyakorlatból tudja mindezt. Mert harmadik éve neveli a libákat, csakúgy, mint Tóth Erzsi, a nevelőben dolgozó munkacsapat vezetője. Jelenleg Bir- kás Piroska és Gömöri Já- nosné segítségével istápol- ja az egyhetes kislibákat. S ezt az 1100-at fel is nevelik korosbításig, vagy hí- zóbafogásig. A jászapáti Velemi Endre Tsz-ben az idén 4300 rajnai libát nevelnek fel. Az első turnusban 1600-at hoztak a keltetőből, ezek most hat hetesek. A legelőről messzire fehérlenek, már szépen tollasodnak. A hízott libából tervezett bevétel fölözi ' az 510 ezer forintot. Ennek teljesítése sokban függ a lányok jó munkájától, akik nemcsak őrzik, hanem lelkiismeretesen, hozzáértéssel gondozzák, nevelik a libákat. N. K. „Elütött a gyászkocsi...” A Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál a fegyelmi ügyek legnagyobb százalékát az ital idézi elő. Ilyen volt az utóbbi időben legsúlyosabb is, amely K. A. tetőfedő brigádvezető és a vállalat főmérnöke között játszódott le még az év eleién, úgy január közepe táján. A tetőfedő brigád a megyei tanács épületén dolgozott. A brigádvezető a kora reggeli é.okban eltűnt és csak délután fél három tájban tért vissza. Igaz nem egymaga, hanem tangóhar- monikás kíséretében, jócskán kapatosán. A muzsikus játszani kezdett K. A. pedig tizenkét üveg sört vitt fel a büféből a padlástérbe. A hejehúja rövid ideig tartott, mert megjelent a főmérnök és szép szóval kérte K. A.-t, hogy azonnal hagyják abba és dolgozzanak. Az ittas ember azonban egy tele üveg sört vágott a főmérnök lába elé. Nem részletezem tovább. K. A.-t azonnali hatállyal elbocsátották a vállalattól. Az, hogy még jelenleg is Húsgyár Szolnokon Á A Szolnoki Állami Gazdaság cukorgyár melletti hizlaldájában 7500 sertést hizlalnak egyszerre. A koncentrált takarmányt a telep üzemében őrlik és keverik. Képünkön Nádudvari Ferenc a garatnál várja a hízótápot. Az automata mérleg 60 kilogrammot ereszt a zsákba A jugoszláv tervek szerint épített hizlaldában 700 sertés hízik, s mindössze egy gondozó ügyel rájuk. — A zetor vontatta töltőkocsl három napi eleséget fuvat a ciklonba ott dolgozik, csupán a főmérnökön múlott. Visszavette azzal, hogy a legcsekélyebb fegyelmezetlenség esetén végképp felmondanak neki. Azóta az égvilágon semmi panasz nem merült fel K. A. ellen. Továbbra is brigádvezető — ezt a brigád akarta így. Beszélni akartaim K. A.-val, de sajnos nem találtam a jelölt helyén. mert harmadik napja Kunszentmártonban dolgozik. A brigádot azonban megtaláltam, az MTE sportpálya egyik épületének tetőzetét csinálta. Pacsér Béla, Horváth Béla és Széles János elmondotta, hogy K. A. csúnya fegyelemsértése a brigád valamennyi tagjának körülbelül ezer forint- iába került, mert az eset után fagyszabadságra küldték őket. Nagy árat fizettek az italozásért, de főleg a brigádvezető, akinek ennél ióval többe került a mulatozás. K. A.-val ők beszéltek. amikor visszavették a vállalathoz és megegyeztek abban, segítenek neki, hogy parancsolni tudjon magának — soha többet ne igyon munkaidő alatt Azóta is megtartották a szavukat, s a brigád- vezető jó útra tért. K. A. egyébként kifogástalan szakember a maga szakmájában. Mégsem az tartotta vissza a vállalat főmérnökét attól, hogy el- küldje, hanem az, hogy ígéretében, fogadkozásában felfedezte a megbánást és módot akart neki adni a megiavulásra. Reméljük sikerült. A vállalat igazgatója és párttitkára elmondotta, hogy a krónikus ivók tudatának felébresztéséért milyen nagy küzdelem folyik a vállalatnál. A párttaggyűléseken már egyes párttagok kifogásolják, mennyi időt fordítanak az ilyen ügyekre. Sajnos sokszor eredménytelenül. A rendes emberek, a fegyelmezett jó szakemberek elítélik a vállalat jó hírnevét rontó iszákosokat, igazolatlanul hiányzókat a gátlástalan fegyelmezerienkedőket. Sokszor igazuk van, amikot szigorúbb felelősségrevonást, nemegyszer azonnali elbocsátásit követelnek. Az ÉPSZER vezetői viszont rendkívül nehéz helyzetben vannak. Mit mondjanak annak a parkettásnak. — aki egyébként a legjobb szakember, s aki reggel nehezen forgó nyelvvel csak annyit mond az igazgatónak: „Igazgató elvtárs, megint elütött a gyászkocsi...” Elbocsáthatnák. Igen, de mi lesz a tervteljesítéssel, mert parkettás szakembert nem kapnak. Ugyanígy vannak a vízvezetékszerelő brigáddal is, amely már egy hete életjelt sem adott magáról. Sorolhatnánk bármelyik szakipari szakma lelkiismeretlem'einek visszaéléseit. Tudják, rájuk még bizony os ideig mindenütt szükség van, még kapósak. őket nem érdekli az anyagi felelősségrevonás sem, hiszen bármilyen nagy büntetést néhány napi „ma- szek olással” kiegyenlítenek, s még a mindennapi bőséges italozásra valót is könnyűszerrel megkeresik. Az elmondottak ellenére is van követhető és szívós kitartás után sikerre vezető út. Ez pedig a nevelés. A vállalatnál hatvan kommunista és több szocialista brigád dolgozik. De olt vannak az olyan brigádtagok is mint az előbb említett tetőfedők, akik nem A kutyaszög Zagyvarékor sok mindenben elüt az alföldi falvaktól. Abban is. hogy itt a község részeit nem úgy nevezik, mint máshol. Nem alvégre, felvégre, kisjárás- ra, nagyjárásra, alsórészre, felsőrészre osztja lakossági szóhasználat. Szögekre. Van Kisszög, van Zagyvaszög es van Kutyaszög is. A kutyaszögi részt bejár- iuk Molnár Lajos községi párttit/cárral a minapon. Ez itt a falu befejező része. Valaha Zagyva-öntés lehetett, mert mélyebben fekszik most is és ha nagy eső jár erre, hát megszalad a víz az árkokban és a kertekben. Ennélfogvást nem is törekedett nagyon szorosan beépíteni ezt a részt a falu. Tágas nagy kenek, ellenben kicsi, öreg házak zárják le itt a falu és a Zagyva határát. Csakhogy mostanában nagy változás napjait, esztendeit éli a Kutyaszög. A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet ugyanis az ország legjobbjai közé tartozik. Jól fizet, s aki szeret dolgozni, az igen szép jövedelemhez jut a zagyvarékasi közös gazdaságban. — Nálunk meg arra költik a pénzt az emberek, hogy kicserélik a házat — mondja a párttitkár. Vagyis hogy a régi, alacsony, sötétes, szűkös lakásokat lerombolják, lebontják, s a vályogépítmények helyébe takaros, kényelmest nagy kőházakat húznak fel. Lenne egy javaslatom a zagyvarékasiaknak. A Kutyaszög onnan nyerhette furcsa tulajdonnevét, hogy bizony kutyamód nehéz lehetett ezen a részen megélni és megtelepülni is. Dekái mint éppen a rékasiak szemlélhetik, nap mint nap, már nem időszerű a falu eme részének ilyen megítélése. S ha már a falurész meg. változott, célszerü-e még tovább is Kutyaszögnek hív. ni? Mert ez tény. Egy településrész neve elvesztette eredeti jelentését. — borzák — kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy ha kell a vezetőjük kezét fogják le, ha netán borospohár után nyúlna. Meg kell találni ezeknek az embereknek a tudatára ható és annak változását előidéző módszereket, vagy tetteket. Egy példát említenék. B. J. műköves brigádjában dolgozott F. M., aki módfelett ivott. Amíg egy brigádban dolgoztak négyen, a másik három semmivel sem tudott rá hatni. Beszélhettek annak, ő csak ivott. A vállal atvezetőségnek olyan gondolata támadt, hogy F. M. próbaképpen egymaga dolgozzon. — A kísérlet a legnagyobb sikerrel járt. A megrögzött iszákos azóta abbahagyta az ivást és nagy szorgalommal, lelkiismeretesen dolgozik — egyedül. Ahány ember, annyiféle természet. Az utat meg lehet találni mindenkinek az igaz énjéhez. Az ÉPSZER kommunistáinak és szocialista brigádjainak ez legyen most a nagyon fontos feladata. Ha az értékes szakemberekből álló szakipari részleg egyik dolgozóját sem „üti már el a gyászkocsi”, akkor a vállalat mennyiségi és minőségi munkájában is lemérhető eredményt értek el — bognár «
