Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
1985. május du. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A világbéke megvédése kötelesség Békenagygyűlés Túrkevén T églag^ártás csőben, fagyban Pénteken este, mintegy hétszáz résztvevővel béke- gyűlést tartottak Túrkevén. Madarász Károlynak, a Hazafias Népfront városi elnökének üdvözlő szavai után Zagyi János. • az MSZMP megyei titkára mondott beszédet. — A békeharc nem kampány, de ezekben a napokban különös erővel lángol fel. Az elmúlt húsz év alatt több háborús tűzfészek volt. Nem az imperialistákon múlott, hogy nem borították ismét lángba a világot. — Napjainkban újabb agresszió fenyegeti a szocialista tábort. Ennek «> támadásnak közvetlen szenvedője a vietnami nép. Ai imperialisták agressziójának fokozódása elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy az imperializmus — mint rendszer — egyre gyengül. Ezf a gyengeséget próbálják agressziókkal takargatni. Gazdaságunkban elég sok a fiatal: kétszázötvenen állandó-munkások, háromszázötvenen idénymunkásként évente hat—nyolc hónapot töltenek a gazdaságban. Mindig időben és pontosan tájékoztatjuk őket; a vezetők hetenkénti munka- értekezletén mindig részt vesz a gazdaság KISZ-tit- kára; Ott közvetlenül értesül a feladatokról, közvetlenül találkozik a szakmai vezetőkkel is. Ezzel elejét vesszük annak, hogy a teendőket másodkézből ismerjék meg, kiszabását merev utasításnak érezzék: Az alapszervezetek rendezvényein is gyakran résztvesznek: Volt olyan eset, hogy megbíráltam az alapszervezeti titkárt, mert nem készült fel megfelelően a beszámolóra. Utánam a fiatalok is megmondogatták neki: azért nem járunk el a KISZ-gyűlésre, mert nem készülsz fel, nem mondassz semmi érdemeset. Azt is elmondom itt mindjárt, hogy nemcsak én látom meg azt, amit ők elhibáznak. Néhány éve a Bánó-majorban Ladányi Imre kőművesbrigádja arra kért, amikor a munkaversenyről beszélgettünk: patronáljam őket. Én viszont — így igaz — nem tettem eleget kérésüknek. Meg is bíráltak ezért. Azt is fejemre olvasták már, hogy tavaly előtt milyen nagy vehemenciával szerveztük a munkaversenyt. Az eredmények értékelésére meg már nem gondoltunk. Ezért is jogosan tettek szemrehányást. Tavaly már változtattunk ezen. Egész évben figyeltük a fiatalok munkáját, kezdeményezését, s az értékelések alapján jutalomként 12 ezer forintot osztott szét közöttük a gazdaság vezetősége. S hogy látták, nem hiábavaló a törekvésük ezidáig ötszázhatvan ifjúra ragadt át a versenyláz. Sőt, Szabó Rudolf halászati agronómus tizenhatod magával a szocialista címért is versenyt kezdett. Vállalásuk — ha valóra váltják — 125 ezer forint többletjövedelmet jelent a gazdaságnak. A félezer fiatal vállalása együtt pedig meghaladja az egymillió forintot. Érzékenyek a fiatalok arra is, hogyan akarjuk aavelni őket. Ha folyton A továbbiakban hangsúlyozta', hogy a magyar népnek, amely nemrég ünnepelte békéjének huszadik évfordulóját, szent ügye ennek megvédése. És mivel mi is a szocialista táborhoz tartozunk, kötelességünk a vietnami nép harcának támogatása, a világbéke megvédése. Zagyi János beszédében elmondotta, hogy aki becsületes embernek tartja magát, az a háború és béke kérdésében egyetért a kommunistákkal. A nagy tapssal fogadott beszéd után Szürcsik István, a túrikevei Vörös Csillag Tsz elnöke a tiltakozó távirat szövegének elfogadását javasolta. A béke- gyűlés a távirati szöveget egyhangúlag elfogadta. Ezután több résztvevő szólalt fel, hangsúlyozva tiltakozását a vietnami agresszió miatt. hangoztatjuk előttük a nevelést, már viszolyognak. Az a jó, ha elsősorban a konkrét tennivalókról beszélünk, s nem a „fejük felett”, — hanem velük együtt. A tiszaszentimrei üzemegységünkben a legképzettebb párttagok, — a gazdaság legjobb szakemberei voltak az ifjúsági szemináriumok vezetői. — Nagyon jók, színvonalasak voltak ezek a foglalkozások, s szívesen jöttek mindig a hallgatók. Fiatalokról lévén szó, az is fontos, hogy a nevelés mellett ismerjük el szórakozási igényeiket. — T0ost már nálunk kilenc helyen van televízió. Minden esti adásán telt ház van. A tévén kívül még sok egyéb jelentheti az ifjaknak a szórakozást, az olvasástól a színjátszásig. Én is voltam már közöttük könyvvásárláskor, éppúgy, mint színpadi szereplés idején. Kevés viszont a fiatal olvasó könyvtárainkban. Ezen nem a fiatalok fele- lősségrevonásával akarunk változtatni, hanem azzal, hogy elsősorban megnézzük, milyenek a könyveink. S a szakkönyvek mellett azokat a műveket is megvesszük, ami például az általános- és középiskolában kötelező olvasmány. Ahhoz ugyanis, hogy a könyvei megszeressék az is kell, hogy elsősorban azt találják a könyvtárban, ami érdekli őket. Különös figyelemmel vagyunk a fiatal szakemberekre. Nem sajnáljuk tőlük az elismerő szót, ők pedig nem restek hajnalban kelni, sem későig dolgozni, hogy minden rendben legyen. A jó hatása ennek is szinte felmérhetetlen. Nem is egy esetet tudnék például mondani, amikor tapasztalt szakemberekben is csalódtunk, miután idejöttek. A mi neveltjeinket viszont jobban ismerjük, tudjuk, mit bízhatunk rájuk, mit várhatunk tőlük. Emellé csak azt említeném még meg. hogy az idén négy tagjelöltet már a kiszesek közül vettünk fel. Sok, nagyon sok módja van tehát a fiatalokkal való törődésnek, de legalább annyi jó hatással is van ez arra a kollektívára, — amelyben dolgoznak. Elmondta: Muka Sándor, a Középtiszai Állami Gazdaság pártbizottságának titkára Egyik levelezőnk értesítette a szerkesztőséget, hogy a törökszentmiklósi téglagyárban kora tavasszal hétszázezer máglyába rakott nyerstégla vált hasznavehetetlen roncshalmazzá. Felteszi a kérdést, vajon ezért a kárért ki a felelős? Nagyon gyorsan megtudtuk, hogy az utasítás — miszerint a nyerstéglagyártást október 15-e helyett november 9-én kell befejezni — a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői rendelkezik így. A Szolnok megyei ÉM Tégla- és Cserépipari Vállalat tizennégy gyárában körülbelül 5 millió tönkrement tégla adta meg az árát a gyártási szezon meghosz- szabbításának. Egymillió forint veszteség származott 'a selejtből. Ezek után már könnyű megállapítani, hogy a megszokott elemi kárnál sokszorosan nagyobb selejtképződésről ki tehet. A tröszt. Ilyen egyszerűen azonban nem lehet pálcát törni a kár előidézői f ,ett Meg kell nézni azt is, hogy a téglaipar vezetőit mi késztette arra, hogy az előre látott kudarc ellenére js ilyen „lehetetlenségre” utasítsák a téglagyárakat. Mindjárt könnyebben megértjük, ha ismerjük az előzményeket. Tavaly júniusban a magyar téglaipar körülbelül 140—160 millió különböző fajtájú és méretű téglával maradt le a tervben előírtaktól. Az átmenő készlet biztosítására, a téglaiparban foglalkoztatottak folyamatos munkaellátására és az építőiparnak az 1965 első negyedévben való fennakadás nélküli ellátására tehát meg kellett kockáztatni egy olyan utasítás kiadását, amely kedvező időjárás esetén bravúros teljesítményt jelentett volna. Sajnos, nem így történt, mert körülbelül 20 millió nyerstégla ment tönkre a novemberi gyártásból. A nagyarányú veszteség ellenére azonban 100—120 millió téglával csökkentették lemaradásukat a téglagyárak, s kis híján teljesítették tavalyi tervüket. Természetesen a tervteljesítésért súlyos árat fizettek. Két rossz hozni választottak Vajon miért kell ilyen áron is legyártani az előirányzott téglamennyiséget? Azért, mert a téglaipar tervteljesítése erősen befolyásolja az építőipar munkáját és a téglahiányból származó lemaradás sokkal nagyobb kórt jelent a népgazdaságnak. A két rossz közül tehát a kisebbet választották a tröszt vezetői, amikor az előbb említett késő őszi nyerstéglagyártósra kötelezték a gyárakat. E kérdésen belül azonban érdemes egy pillantást vetni erre a „haldokló” iparágra, amelyre bizony még 15—20 évig nagy szükségünk lesz. A házgyárak termelésének jelentős felfutásához még sok esztendőre, sok erőfeszítésre lesz szükség. Addig is. marad a gazdaságtalan, hagyományos építőanyag. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a téglagyáraknak az elmúlt húsz esz- ] tendő alatt esetleg csak a j termelő berendezéseik korszerűsödtek, nagyobb teljesítményre alkalmasak. A nyerstéglagyártás fokozott emelkedésével egyidőben azonban nem növekedett, a fedett szárítók területe. A téglagyártás technológiája sem változott számottevően: A téglagyártás napjainkban sokkal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint eddig volt. A többszörösére nőtt nyerstégla mennyiséget a szabad ég alatt kell szárítani, ami az idei esős áprilisban szintén selejtikárt fog okozni-. Március 31-én a tizen- négy téglagyár 1 millió téglával volt előnyben, jelenleg pedig körülbelü 5 millió a lemaradásuk. A teljesen géjjesített házgyártás idején is szükség lesz téglára. Természetesen jóval kevesebbre, mint jelenleg. Helyes lenne ezért a téglagyárak rekonstrukciójánál a legjobb adottságokkal rendelkezőket figyelembe venni, hogy végre a téglagyártásunk is gazdaságosabb, az időjárástól függetleníthető legyen. A törökszentmiklósi gyár Az ipar vezetői például megfontolhatnák a törökszentmiklósi gyár helyzetét. A jelenlegi bányát félben - hagyva, a 4-es számú műút másik oldalán jelöltek ki bányát számára. Ez a terület nagyon közel esik a vasúthoz és 60—80 évré elegendő, kiváló minőségű alapanyagot tartalmaz. Ez az adottság alkalmassá tenné arra, hogy a. régi, lesüllyedt gyárat pusztulásra ítélve, teljesen új, modern és nagyteljesítményű üzeA homokos, hepehupás, víztócsákkal tarkított dűlo. út mentén négy kunyhó sorakozik. Kettőben laknak, amazokat kamrának, szer- számosnak használják a szemet építsenek az új bánya mellé. A jövőre gondolva, olyan téglagyárat kellene Török- szentmiklóson építeni, amely adott alkalommal tovább bővíthető és a rossz hatásfokkal ég gazdaságtalan termelő üzemek megszüntetése után a téglaigényeket egyedül is kielégítse. Bognár János A tiszasasi Rákóczi Tsz- ben másodjára kapálják a cukorrépát, Palánkai Sándor, Mező Lajos, Joó Sándor és Tényi Lajos traktoros sorművelő kultivátor- ral eddig 200 hold kukoricából irtotta a gyomot. Az árterületen még vetőgépekkel munkálkodnak, ugyanis a tervezett 305 hold közös kukoricaterületei 0j, jóminőségű ólom- és eimMelőhelyeket fedeztek fel a kelet-szerbiai Beszna melőszövetkezetekben termesztik a dinnyét. Saját községünk határa kevés abhoz, hogy mindenkit eltartson, meg aztán a csányi földeken a nagyszüleink, s Sok munkát ad a szőlő A tiszaugi Tiszagyöngye gazdá-j nak is bő vén van tennivalója. Kapálják a burgonyát, kultivátorozzák a kukoricát, ka rászólj ák «, szőlőt. Sok munkaerőt Igényel sí 380 hold szőlő művelése. A jövő héten a permetezés«- is sor kerül. Úgy szervezték meg a Rapidtox permetezőgépek kiszolgálását, s a 90 háti permetezővel dolgozó ember munkáját, hogy néhány nap alatt lefejezhessék az első permetezést. mintegy 75 holddal megtoldják A 160 hold lucerna első termését sikerült jó minőségben betakarítaniuk. Kazalba rakták a szénát és hideg levegővel szárítják. Hétfen a 270 hold szőlőben gépi- és háti permetezőgépekkel megkezdik a permetezést. A gépkiszolgálókkal és vízszállítókkal együtt hetvenöt gazdának ad munkát a permetezés. Kobila hegységben. A készletet több mint 3 millió barmára becsülik. az édesanyám, néki a felesége a segítsége, vagyis együtt dolgozik a család — válaszolt Józsa István. — Mir.denkl érti ezt a munkát? — Ebben nőttünk fel. Én 14 éves voltam, a bátyám 16, amikor édesanyámmal először útrakeltünk. Csány- tól jó messze, Győrszeme- rén lettünk dinnyések. Azóta már dolgoztunk Jásziá- kóhalmán, Detken, Jászberényben, több éven át a Cegléd—csemői Állami Gazdaságban. Most március elején költöztünk ide a kunyhóba. Otthon maradt a rendes lakás, bútor és villany — mondta a helyes fiatalasszony, miközben egyéves kislányát, Csillát dajkálta. Kis szünet után így folytatta: — Mondtam már a férjemnek, hogy hagyjunk fel ezzel a vádorélettel. De- hát ő is, mi is ezt szoktuk meg, s araikor eljön a tavasz, csal: felcseréljük az otthont a kunyhóval. — Szépet írjon rólunk — kiáltja vidáman Bohóca László, miközben annyi időre kiemeli az ekekapát. a földből, hogy letisztogassa. S aztán választ sem várva, fürgéh halad tovább. Szépet? Csak a valóságot kell írni, azt amit láttunk: Harminckét holdon díszük a sárga, és görögdinnye^ oa- lánta. Kétszer járta már a földet az ekekapa. Asszonyok kapálják a három hold uborkát, s majd utána az ugyanakkora területen kiültetett főzőtököt. A maguk nevelte palánta, a gondosan művelt föld bizonyítja, hogy ez a család mestere a munkájának. A tsz-irodán is így mondták: a csányiak szinte mindaha- nyan híres dinnyetermesztők. De a Józsa és Bohács- család két évvel ezelőtt is mintegy 30 százalékkal több jövedelmet adott a közösnek, mint a többiek. Jogos tehát a dicséret, mert kivá. ló dinnyeteimesztők. N. U. Józsa István mutatja, milyen szép a dinnye palánta zonra idetelepedett dinnyések. Érdekes embereit a csa - nyiak, akik, hogy folytathassák apáik, nagyapáik mesterségét, évről évre elvándorolnak a községből. — Csányon tavasztól őszig minden második ház üres. Csakúgy, mint mi, más családok is útra kelnek:, s az ország különböző részein, állami gazdaságokban, terazok elődei is dinnyét termeltek. Jobb, ha máshol próbálkozunk — sorolta özvegy Józsa Istvánná. — Ismerősök Jászfénysza- run? — Két évvel ezelőtt is a Lehelkürt Tsz-ben voltunk dinnyések. Most újból ideszerződtünk. Bohács Lászlóval, a sógorommal 38 hold területet vállaltunk. Nekem Párttitkárok fóruma A munka mellett ismerjük el a fiatalok szórakozási igényeit is Vándorélet a csányi dinnyéseké Tlszcxsasoit Jól halad a növényápolás Új ólom- és cinklelőhelyek Szerbiában
