Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. május 30. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN A washingtoni kormány politikája agresszív irányba tolódik „A Johnson-elv alkalma­zása félelmetes mennyiségé vérbe és pénzbe fog kerül­ni az Egyesült Államok­nak. Súlyos áldozatokat kö­vetelnek a vietnami had­műveletek, kérdéses, hogy meddig lesz képes az Egye­sült Államok ezt az elvet erőszakkal érvényesíteni és mik lesznek politikai és er­kölcsi következményei.’’ Az idézett megállapításo­kat dr. Arnold Toynhee, az egyik legismertebb polgári történész szögezte le a ■ Scotsman című lapban, vi­lágos: az Egyesült Államok erőszakpolitikája már sú­lyos visszatetszést és aggo­dalmat kelt nyugati polgári körökben is. Különösen éles a felháborodás a latiname­rikai országokban. Brazíliá­ban, amely csapatokat küld Dominikába az USA nyo­mására, közzétettek egy ma- nifesztumot, melyben az or­szág népe tiltakozik a kor­mány szélsőséges politikája ellen és elítéli a csapatkül­déseket. KOLUMBIA Columbiában a rendőrség Ismét összetűzött a tüntető diákokkal. Az országban el­rendelték az ostromállapo­tot, de a katonai és rendőri intézkedések csak fokozzák a nyugtalanságot. Az ame­rikai irányzat ellen emelte fel szavát Bolívia népe is. Mindennek döntő mérték­ben a „rövidlátó” amerikai intervenciós sorozat az oka.- Johnson ráadásul most már a hírhedt FBI-t bízta meg az úgynevezett dominikai „vizsgálat” lefolytatásával. Az utóbbi esztendők gya­korlatéban először bíztak erre a szervezetre határon túli feladatokat. A wash­ingtoni lapok ennek a szo­katlan lépésnek a magyará­zatát abban látják, hogy még Amerikában is csak igen kevesen hitték el a dominikai „kommunista be­szivárgás” meséjét, s most ezt a belső rendőri appará­tusnak kellene bizonyítania. DÉLKELET-ÁZSIA Az elmúlt napokban sú­lyosbodott a délkelet-ázsiai helyzet. A délvietnami báb­kormányt ismét átalakítot­ták, s bár az átszervezés­nek igyekeztek adminisztra­tív színezetet adni, a hát­térben minden bizonnyal az az amerikaiak számára nyugtalanító tünet áll, hogy újra előtörőben van Dél- Vietnamban a háborúelle­nes és semlegességi hangu­lat. Ezeknek a tüneteknek érezhető a hatása az Egye­sült Államokban is. Tény, hogy a washingtoni kor­mány politikája, amely Kennedy idején a reálisabb és a szélsőséges vonal bizo­nyos viaskodását testesítet­te meg, most az agresszív Irányba tolódott. A józanabb körökben a tengerentúlon ugyancsak mérlegelik az agresszió kö­vetkezményeit, és aggódnak az újabb kudarcok lehető­ségeitől. A Fehér Házban pedig erre úgy reagálnak, hogy ismét fokozzák az amerikaellenes tevékenysé­get vizsgáló bizottság akti­vitását. Joggal merül fel ezekután a kérdés, vajon ez a szervezet kiket fog kom­munistabarát elemeknek nyilvánítani; Talán Cyrus Eatont, a milliomost, avagy Walter Lippmant, a neves newyorki publicistát? A világ közvéleménye érdek­lődéssel várja az újabb lis­tát. ANGLIA Az irreális washingtoni vonalvezetésnek érezhető a hatása az Egyesült Államok szövetségeseire! Áll ez az angol közvélemény alakulá­sára, hiszen Wilson minisz­terelnök a legutóbbi menti bizalmi szavazásnál már csupán egy szótöbbség­gel menekült meg a lesza­vazástól. Nem kérdéses, hogy ez abból következik: az angol kormányfő a vá­lasztások előtti programban az Egyesült Államoktól füg­getlenebb politikát ígért. Ezt azonban semmiképpen sem váltotta be. Tovább élesedtek a francia—ameri­kai ellentétek is, amit köz­vetve a francia—nyugatné­met tárgyalások tükröztek. Franciaországban úgy lát­ják: a kölcsönös együttmű­ködés legfőbb akadálya Bonnban van, mert Erhard változatlanul Washingtonra építi kül- és katonapolitiká­ját ARAB-KELET Az elmúlt hét eseményei­hez tartozott a kairói arab kormányfői értekezlet. A részvevők elé terjesztették az Arab Liga főtitkárának jelentését arról, miként tel­jesítették a tagállamok a legutóbbi csúcsértekezlet határozatait; Mint ismere­tes, az Izrael nyugatnémet elismerése esetére előirány­zott arab ellenakció tervét a tagállamok többsége tel­jes egészében végrehajtotta, Líbia, Tunézia és Marökkó nem teljesítette a vállalást, amit nyilván bizonyos nyu­gati gazdasági és politikai nyomással lehet magyaráz­ni. Az arab egység létreho­zásának útján ugyanakkor újabb lépést jelent: Irak és az Egyesült Arab Köztársa­ság határozatot hozott a fo­kozottabb politikai együtt­működésről és az iraki mi­nisztertanácsban úgy dön­töttek, hogy átveszik az Egyesült Arab Köztársaság állami lobogóját és himnu­szát. SZOVJE1UNIÓ Végül, de nem utolsósor­ban emlékeztetnünk kell a TASZSZ legutóbbi nyilat­kozatára, amely megfogal­mazta a békeszerető embe­riség jogos aggodalmát az Egyesült Államok kormány­köreiben kibontakozó poli­tikai kurzussal szemben. A mértéktartó, de erélyes sza­vak kifejezik: a Szovjet­unió nem nézi tétlenül, mi­képpen akarják Washing­tonban újjáélesztem a már egy évtizede teljes csődbe jutott imperialista erőpoli­tikát. Szovjet hivatalos körök­ben úgy vélik, állapította meg a nyilatkozat, hogy az amerikai vezetők, amikor erre az útra lépnek, teljes felelősséggel tartoznak po­litikájuk esetleges követ­kezményeiért. Irányvona­luk ellentmond a világ né­pei érdekeinek, semmi jót sem ígér egyetlen ország­nak sem, beleértve az Egye­sült Államokat is. A Szov­jetunió szilárdan védelmezi a békét, de felkészült az események bármelyik for­dulatára. Sümegi Endre Újabb amerikai indítvány Dominika ügyében Az Amerikai Államok Szervezetének külügymi­niszterei, illetve nagyköve­tei pénteken a késő esti órákban Washingtonban zárt ajtók mögött nem hivatalos tanácskozást tar­tottak — jelentik nyugati hírügynökségek Rusk ame­rikai külügyminiszter, az értekezlethez közelálló kö­rök szerint, újabb javasla­tot terjesztett a résztvevők elé, ami a dominikai vál­ság valamiféle „politikai megoldására” lenne hiva­tott. így például indítvá­nyozta, hogy az AÁSZ ál­lítson fel politikai tanács­kozó bizottságot a domini­kai kérdés rendezésére, s egy másik, három főből ál­ló AÁSZ-bizottság is utaz­zék Santo Domingóba, Jo­se Mora főtitkár munkájá­nak elősegítésére. Az UPI jelentése szerint a konfe­rencia résztvevői általában hűvösen fogadták az ame­rikai indítványt, ami egyéb­ként később valószínűleg a hivatalos AÁSZ-ülés napi­rendjére kerül. Az ameri­kai küldöttség egyetlen tá­mogatója Vasco Leitao da Cunha brazil külügyminisz­ter volt. Nyíltan ki is je­lentette: a hivatalos ta­nácskozáson mindent meg­tesz, hogy meggyőzze az AÁSZ-tagállamok küldöt­teit, hagyják jóvá az ame­rikai Külügyminisztérium tervét Rusk pénteken este in­terjút adott az NBC ame­rikai televíziós állomás munkatársának. A riporter egyebek között megkérdez­te tőle: „Hol van a válasz­tóvonal? Ha beavatkozunk a karib térségbe, hogy megakadályozzunk egy po­tenciális kommunista hata­lomátvételt, vajon így cse­lekednénk-e majd Afriká­ban, vagy a világ más ré­szein is?” Mire Rusk kije­lentette, hogy „bár az Egye­sült Államok aktív Dél- Vietnamban és nagyszabású segélyprogramokat hajt végre a világ más részein, általános politikája nem a beavatkozás”. Közlemény Kádár János, Áprá Antal és Biszku Béla szovjetunióbeli látogatásáról Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására május 23—29. között bará­ti látogatást tett a Szovjet­unióban Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke; Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A moszkvai látogatás so­rán Kádár János. Apró Antal és Biszku Béla esz­mecserét folytatott L. I. Brezsnyevvel, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, A. N. Ko- szigin-nel, az elnökség tagjával, a Minisztertanács elnökével és N. V. Poil,gór­ni) jal, az elnökség tagjá­val, a Központi Bizottság titkárával. A véleménycserén részt- vettek magyar részről: Szip­ka József, a Központi Bi­zottság tagja, moszkvai nagykövet és Erdélyi Ká­roly külügyminiszterhelyet­tes; szovjet részről M. A. Leszecsko és P. F. Loma- ko, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Köznonti Bi­zottságának tagjai, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának, tagja, külügyminisz­ter és L. N. Tolkunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Kádár János, Apró An­tal és Biszku Béla moszk­vai tartózkodása alkalmá­val a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának elnöksége est- ebédet adott tiszteletükre. A Magyar Szocialista Munkáspárt és .a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak vezetői kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szo­cialista és a kommunista társadalom hazájukban tör­ténő építésének menetéről, véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcso­latok továbbfejlesztéséről és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről. A magyar és a szovjet nép barátsága és szoros együttműködése a két nép létérdekeit szolgálja, előse­gíti a magyar és a szovjet dolgozók történelmi céljai­nak megvalósítását, a kom­munista társadalom felépí­tését. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri ba­rátsága és együttműködése a politikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületén. A találkozó során újabb konkrét megállapo­dások születtek, amelyek az 1966—70. évi új ötéves terv időszakában még to­vább bővítik a két ország gazdasági együttműködé­sét. A Mágyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak képviselői nagyra ér­tékelik a pártjaik közötti kapcsolatokat. A két test­vérpárt széles fronton együttműködik, rendszeres véleménycsere folyik kö­zöttük a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó legfon­tosabb kérdésekről. A meg­beszélések igazolták a két párt nézeteinek teljes azo­nosságát a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének megítélésében. A felek kinyilvánították azon eltöklétségüket, hogy a jövőben is következetes harcot folytatnak a szocia­lista közösség országainak tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének az 1957. és 69. évi nyilatkozatban kifejtett marxista—leninista, prole­tár-internacionalista elvek alapján történő erősíté­séért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja vezetőinek véleménycseré­je az álláspontok teljes egységét mutatta vala­mennyi fontos nemzetközi probléma megítélésében, a népek békéje, függetlensé­ge és barátsága erősítésé­nek kérdéseiben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Prátjá- nak képviselői határozot­tan elítélik az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni imperialista agresz- szióját, a hazája szabadsá­gát és függetlenségét vé­delmező dél-vietnami nép elleni nyílt intervencióját. A felek teljes egészében szolidárisak a vietnami nép hősies harcával, a két párt és a két ország a jö­vőben is kész minden segít­séget és támogatást meg­adni a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak vé­delmi képessége erősítésé-, hez. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviselőinek meggyőződé­se, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, e testvéri szocialista ország megsegítése megköveteli a szocialista közösség vala­mennyi országának egysé­gét és együttes cselekvését. A felek határozottan el­ítélik a békebontó agresz- sziókat. a más államok belügyeibe való beavatko­zást, a gyarmatosítás és a neokolonializmus minden megnyilvánulását. Teljes támogatásukról biztosítják a nemzeti felszabadító moz­galmakat, a gyarmati rend­szer maradványainak fel­számolásáért harcoló afri­kai, ázsiai és latin-ameri­kai országokat, a függet­lenségük és szuverénitásuk megerősítéséért, a nemzeti gazdaságuk és kutúrájuk fejlesztéséért küzdő, — a gyarmati igát széttörő or­szágokat. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió a tő­kés országok viszonylatá­ban a különböző társadal­mi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­nek lenini elveit követi. Az eszmecseréken hangsú­lyozták a két országnak a világbéke megőrzésére, az általános és teljes leszere­lés elérésére, a nemzetközi feszültség enyhítését szol­gáló egyéb lépések megté­telére irányuló eltökélt­ségét. Az eszmecseréken érin­tették az európai kérdése­ket is. A két fél egysége­sen vallja, hogy a máso­dik világháború maradvá­nyainak teljes felszámolá­sa, a német kérdés békés rendezése, s Nyugat-Berlin helyzetének ezzel együtt történő normalizálása dön­tő módon szolgálná az európai béke megszilárdí­tását. A jelenlegi nemzetközi helyzet 'értékeléséből, a Varsói Szerződés tagállamai közös politikai vonalából kiindulva a felek szüksé­gesnek látják a szocialista országok védelmi képessé­gének további erősítését és együttműködésüknek a Var­sói Szerződés kereteiben történő továbbfejlesztését. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja vezetőinek eszmecseréjét a teljes megértés, szívélyes­ség és őszinte, testvéri ba­rátság jellemezte. Nyolc újabb amerikai hadosztály várható Dél-Vietnamba A TASZSZ tudósítója arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fehér Házban le­zajlott pénteki megbeszé­lés az amerikai agresszió további kiszélesítését ered­ményezheti Vietnamban. — Johnson, Rusk, McNamara, továbbá a kongresszus de- mokarata és köztársasági csoportjának 17 vezetője Lemondott a kolumbiai külügyminiszter Femando Gomez Marti- nez kolumbiai külügymi­niszter pénteken a minisz­tertanács ülésén váratlanul beterjesztette lemondását. Leon Valencia elnök a mi­nisztertanácsot azért hívta össze, hogy tanulmányozza a kolumbiai helyzetet és a diáksztrájkokat megszünte­tő megállapodás kihatásait. B£tt*vwtaio» forrás rint a külügyminiszter az antioouiai egyetem rektorá­nak leváltása miatt nézet- eltérésbe keveredett az el­nökkel. Egyes megfigyelők viszont a lemondást az amerikai fegyveres erők dominikai beavatkozásával hozzák összefüggésbe. — és szerintük — annak helyte­lenítését jelenti. vett részt az értekezleten, amelyen felvetették, hogy nyolc újabb amerikai had­osztályt kellene Dél-Viet- namba küldeni. Taylor tá­bornok, aki vasárnap ér­kezik meg Saigonból, lap- jelentések szerint követelni fogja a"*VDK területe ellen intézett bombatámadások fokozását. Taylor eddigi washingtoni megbeszélései­nek tapasztalata azt mu­tatja, hogy ezek a tanács­kozások mindig a délkelet­ázsiai háborús tűzvész fo­kozását hozták magukkal — írja a TASZSZ washingtoni tudósítója. A Pentagon Vietnam partvidékénél hatalmas flottaerőket von ösáze. Ez a flotta ma már nem elég­szik meg az „őrszolgálattal” és a piciny halászhajók el­leni hadviseléssel, hanem a dél-vietnami partvidéket is ágyúzza. A Baltimore Sun jelentése szerint a vietnami part mentén legalább 12 gyorsjáratú sorhajó tevé- kenvkedik a Canberra cir­káló mellett. Kádár János- Apró Antal és Biszku Béla kitüntetése A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az 1941—1945-ös Nagy Honvé­dő Háborúban aratott győ­Bolíviában összeesküvést lepleztek le Az AFP szombati jelen­tése szerint Sucreben, Bo­lívia közigazgatási főváro­sában összeesküvést leplez­tek le. A leleplezést G_al- lardo munkaügyi- és nép­jóléti miniszter megerősí­tette. A miniszter szerint az összeesküvést Victor Paz Es’enssoro, a múlt év no­vemberében megbuktatott volt elnök nemzeti forra­dalmi mozgalom pártjához tartozó elemek szőtték más „szélsőséges” pártok­kal szövetségben. Estenssoro több hívét, egykori magasrangú tiszt­viselőket. veit rendőrtiszte­ket tartóztattak le. zelem 20. évfordulója al­kalmából alapított emlék­éremmel tüntette ki az an­tifasiszta harcban való te­vékeny részvételükért Ká­dár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökét, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesét és Biszku Bélát, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titká­rát. Az emlékérmet Anasz- tasz Mikojan, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke nyújtot­ta át Kádár Jánosnak, Ap­ró Antalnak és Biszku Bé­lának; * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára május 2P-én hazautazott Moszkvából

Next

/
Thumbnails
Contents