Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

1965. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják ÓVODÁSOK ÜNNEPE JÁSZKISÉREN Az óvodai hetek alkalmával a jászkiséri III. szá­mú óvoda kicsinyei kedves ünnepség résztvevői voltak május 9-én. Ekkor, anyák napján, adta át a község vízügyi igazgatósága az újjávarázsolt babaházat, labda­rúgópályát, és a szintén társadalmi munkában épült úszómedencét a gyermekeknek, A szülői munkaközös­ség is kivette részét a munkából. Rózsabokrokat tele­pítettek, színes virágokkal szépítették a dajkákkal kö­zösen az óvoda kertjét. Valóságos második otthonává vált a kicsinyeknek. Karcagi Pétemé Jászkisér JÓL HALAD A MUNKA JÁSZAPÁTIBAN Szép a virágos május Jászapáti határában, ezt láttam, mikor Gömöri Ká­roly elnök, a főmezőgaz- riasz és a főállattenyésztő társaságában végigkocsiz- runk a jászapáti Alkotmány Tsz-ben. • Gyönyörködtünk a kor­szerű épületekben, a gon­dosan kezelt nagy gyümöl­csösben, a közös szőlőtáb­lában. Érdeklődtem a ház­táji bizottság munkájáról, a növényápolásról, a tava­szi munkák menetéről. A háztáji bizottságnak tizenhat tagja van. elnöke elmondotta, hogy 210 ser­tésre van szerződés, mely­ből 180-at már le is adtak, s hízómarha is van 160 da­rab. A kukorica 85 száza­NAPPALI VILÁGOSSÁG lékát elvetették, 300 hold cukorrépa sarabolásával el­készültek, folyik az egye- iés is. Az 540 hold háztájit be­vetették. A tsz szakcso­portja baromfi- és libahiz­lalással foglalkozik. Libá­ból 12 ezer darabra szer­ződtek. Huszonnyolc trak­toros és gépészeti tanuló­juk van. A munkához támogatást nyújt a népfront, igyek­szünk megoldani a nehéz­ségeket, támogatni kíván­juk a Velemi Tsz háztáji bizottságát, ahol még van­nak hiányosságok. Csortos István, a Jászberény járási HNF tagja Jászapáti, Huszár u. 18. sainak elkeseredett hangú levele, amelyet majdnem százan írtak alá, a megyei tanácson keresztül elkerült a városi tanács illetékesei­hez. Kapás Rezső, a városi ta­nács vb elnöke a telektu­lajdonosok panaszával kap­csolatban a következőket mondta munkatársunknak: — A kertvárosiak tilta­kozására olyan határozatot hoztunk, hogy a tanul­mánytervet figyelmen kí­vül hagyjuk. Szó sem lehet tehát arról, hogy ott csak egyetlen házat is szanál­junk. A tervező nem kö­rültekintően járt el, gépi­esen osztotta fel a szabad területeket és alakított ki új utcákat. — Mégis mi a tanács to­vábbi terve a Kertváros­sal? — Körülbelül 40—60 tel­ket akarunk kialakítani, de úgy, hogy elképzelésünk a lakosság helyeslésével ta­lálkozzon. Persze ez előre­láthatóan nem lesz teljesen egyértelmű helyeslés, de a szűkös szolnoki telekhely­zet megköveteli, hogy a Kertvároshoz is hozzányúl­junk. Tudunk olyan telek- tulajdonosokról, akik ez­előtt eladásra kínáltak házhelyet, elsősorban ve­lük fogunk megegyezni. — Mi a véleménye, a panaszos levélben szerep­lő virágzó kertkultúra el­pusztul-e, ha parcellázni fognak? — Olyan mérvű parcellá­zás nem lesz. Egyébként is az nem fedi a valóságot, hogy a város lakossága megsínyli a kertvárosi nagy telkek rendezését — mondta Kapás Rezső. A kertvárosiak nyugta­lanságát okozó tanulmány- terv tehát érvénytelen. A városi tanács új terület- rendezési tervet készíttet és reméljük, ez olyan lesz, hogy mind a régi, mind az új telektulajdonosok egyet­értésével találkozni fog. Városunkban számtalan esetben megfigyeltem már, hogy nappal is működik a közvilágítás. Idáig abban a hitben voltam, hogy bizonyára javítást vé­geznek, de mikor 23-án, vasárnap is égve láttam a lámpákat, csak arra gondolhattam, hogy egyszerűen égve felejtették. Kiváncsi vagyok, felelősségre vonják-e azt, aki nappal égve hagyja a lámpákat, ami bizonyára nem kis pénzbe kerül. F. K. — Szolnok SZOLNOKI GYERMEKRAJZOK BUDAPESTEN HÁNYSZOR KELL BEFIZETNI A VÍZDÍJAT? Március 8-án csekket kaptam a Víz_ és Csatorna­művektől, hogy fi­zessem be az el­múlt évi 42,60 fo­rint vízdíjat. Be is fizettem az MNB 527. számú csekkre. Ezzel szemben kaptam egy bírósági fel­szólítást, hogy új­ra fizessem be. Felmutattam a csekket, és nem voltam hajlandó aláírni az Engel Sándor végrehaj­tó által felvett jegyzőkönyvet. A tiszaföldvári ta­nács elnöke is mondotta, hogy töröljék a jegyző­könyvet, ennek el­lenére a végre­hajtó letiltotta a pénzt a nyugdí­jamból Plazur Imréné Tiszaföldvár NINCS GAZDA JA A SZENNYVÍZNEK Szolnokon, a Ságvári körút csatlakozásánál lévő építkezésnél lezártak egy csatornát, hogy ne jöjjön fel a víz. Erre viszont a mi pincénkben tört elő a szennyvíz. Az IKV kint járt a helyszínen, de azt mondta, nem tartozik hozzájuk. Ugyanígy vélekedett a csatornaművek megbízottja is. Szerinte az ÉM. Épí­tőipari Vállalatnak kell intézkednie. Kérdés, erre mi­kor kerül sor. Pintér Balázs Szolnok, Hubay F. u. 5. KÖZLEKEDÉSI ZŰRZAVAR A KÖRÖSI ÜTŐN Országos gyer- mekrajzkiállítás nyílt Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. A fővárosi és vidé­ki iskolák mun­káiból a bíráló- bizottság 708 raj­zot, festményt, pa­pírmunkát és domborművet választott ki. Kö­zülük a hatéves szolnoki, Baranyó Imre „Kerítés mögött” színes ceruzarajza jutal­mat kapott, és ugyancsak jutal­mazták a 14 éves László Anna „Ját­szó gyerekeid’ cí­mű lemezdombo­rítását. A kiállí­táson szerepelt még Piros Edit „Táborban” és Fenyves István „Madár” című fémmunkája is. Simon Imre Eger Panaszok# intézkedések CSAK MUNKAEGYSÉG JÁR Incze Lajos kunhegyes! olvasónk azt írja, hogy fia termelőszövetkezetben me­zőgazdasági tanuló. — Az elnök szerint sem háztáji föld, sem fejadag nem jár a fiúnak. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tájékoztatása szerint a fen­ti kérdést az 1/1965. FM— MŰM. közös rendelet sza­bályozza. Eszerint a tanuló SÍRROMBOLÓK tagsági viszonyban nem áll, háztáji föld tehát nem jár neki. De ha szakmun­kástanfolyamon vesz részt, a végzett munka és telje­sítmény alapján munka­egységet állapít meg a tsz, melynek egy részét fej­adagban utalhatják ki, a közgyűlés határozata alap­ján. öcsém, Dorobi Dezső sír­ját tartom rendbe. Három­négy éve a mellette levő helyre temettek, s ekkor a temetkezési vállalat sírkő­részlege a szomszédos sír cementkeretét öcsém sírjá­ra helyezte úgy, hogy az tönkrement a rajta lévő vi­rágokkal együtt. Amikor panaszkodtam a vállalatnál, az üzemrész ve­zetője azt mondta, bizo­nyítsam be, hogyan volt a sir beültetve, csak akkor hozzák rendbe. Néhány he­te ismét hasonló eset tör­tént. A virágok elszárad­tak, a fakeresztet több mé­terrel odébb találtam meg. Idős asszony vagyok, be­tegeskedem, pénzem sincs sok, nem tudom állandóan helyrehozatni a sírt. Murányi Mihályné Szolnok, Hold u. 13. KI FIZET A POCOKIRTÁSÉRT? A községben elrendelték a pocokirtási munkát, melyen Szabó Imre munkatársammal vettem részt. A Hídépítő Vállalatnál dolgozunk, de itt hat napunkból, melyet irtással töltöttünk, csak hármat fizettek ki. A másik három napot azóta sem rendezték. A vállalat a tanácshoz irányít bennünket, a tanács meg visz- sza. Nem tudjuk, honnan kapjuk meg a járandósá­gunkat ímúlt havi átlag-órabérünk 8.01 forint volt). Túrái Imre Abádszalók, Dózsa Gy. u. 1; SZÁZ KERTVÁROSI panasza „Alulírott kertvárosi te­lektulajdonosok a városi tanács vb építési osztályán a szolnoki Kertváros fel­parcellázására vonatkozó tanulmánytervet megtekin­tettük, illetve a tanulmány- terv tartalmát velünk is­mertették. Megdöbbenve láttuk a rajzon, hogy több évtize- da vereiték es munkával létrehozott gyümölcsöseink helyét széles utcák, sűrűn beépített házak foglalják majd el. A tanulmányterv jóváhagyása azt jelentené, hogy a Kertváros —amely, mondhatjuk Szolnok egyik legszebb része — nincs többé.” A Napsugár út, a Virá­gos út, az Árnyas út és a Kedves-sor telektulaj dooo­Szolnokon, a Körösi úton gáz­vezetéket fektet­nek le. A Jármű­javítótól kezdve felbontották a jár­dát, így a gya­logjárók az úttest­re szorultak le. A gépjárművek azonban nem vesznek tudomást a helyzetről. Ugyanolyan gyor­san közlekednek. Ráadásul az út­testből is elfoglal egy-két métert a kitermelt föld. Ifj. Szabó Albert Szolnok EGY IDŐS EMBER PANASZAI — Kilencven esztendős elmúltam, nagyon szerény nyugdíjamból élek, a Nem­zetiben étkezem, húsnélkü­li menüt ebédre. Az el­múlt hetek egyikén két­szer is volt rakott krump­li, de se tojás, se tejfel, se kolbász rajta, szinte ehe­tetlen, pedig én ezzel va­gyok el egész nap. A szé­kek is piszkosak, letöröl­tem egy szalvétával, feke­te lett, olajos — mondotta szerkesztőségünkben. Más észrevétele is vott Kecskés Imre bácsinak — Szolnok, Tisza Antal u. 12. —, például az, hogy mi­lyen rossz a fogas-rendszer a fürdőben, nemrég elve­szett egy ruhadarabja. Azt is kifogásolta (vélemé­nyünk szerint is helyes észrevétel), hogy hibás ez a felirat: Színház jegy­irodái Finn öntözőmérnök tanulmányútja Szolnokon Kedden rokonnépünk, a finn nép neves mezőgazda- sági szakembere dr. Taneli Juusela öntözőmémök ta­nulmányozta a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság munkáját. A vendéget a tiszai úszó vízkivételek érdekelték el­sősorban. Ezeknek műsza­ki megoldásáról kérdezős­ködött Karcagi Gábor fő­mérnöktől, Hajdú Lajos osztályvezetőtől, Fálhidi Csaba öntözőfőmérnöktől és Bíró István mérnöktől. Vitaminok és a tanulás Angliában kutató intéze­tet létesítettek, amelynek feladata megvizsgálni, hogy milyen hatással vannak a vitamindús italok a tanu­lási képességre. Az angol iskolákban máris hatféle különböző vitamin összeté­telű ital áll a nehezen ta­nuló gyerekek rendelkezé­sére. A kísérletbe bekap­csolt tanulók hetenként két-háromszor fogyasztják az italokat, s minden al­kalommal egy-egy órát pi­hennek. Ezeken a napokon uzsonnát egyáltalán nem kapnak. A kísérlet otthon tovább folytatódik, úgyne­vezett vitamin levesekkel. A szakértők nagy érdeklő­déssel várják az eredményt. Pedagógus napi hortenzia igényét valamint a sírkiültetési anyag szükségletét min­den mennyiségben kielégítheti a Szolnoki Kerté­szeti Vállalatnál, Szolnok, Vöröscsillag út. OPERA-EST A SZOLNOKI SÁGVÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN HÉTFŐN ESTE egy nagy­sikerű koncert tanúi lehet­tünk a Ságvári Művelődési Házban, a Bartók Béla Ze­neiskola énektanszákának hangversenyén. Nos, előze­tes várakozásunkban nem csalatkoztunk, még akkor sem, ha tekintettel a nö­vendékek felnőtt voltára, valamint hosszú évek óta folytatott zenei tanulmá­nyaikra, a mércét magasra emeltük. Rögtön a prológ felhang­zásakor érezhettük, hogy ez nem egyszerű növendék- hangverseny. Széki Sándor nagyszerű baritonja, muzi­kalitása és előadásmódja hivatásos operaénekes be­nyomását keltette. Ugyan­ez mondható a Carmen-ből elhangzott Torreádor-dalára és a Parasztbecsületből elő­adott áriára is. A második számként elő­adott Arlechino szerenádját — ugyancsak % Bajazzók- ból — Szabó András éne­kelte kultúráltan, bár érzé­sem szerint nem fekszik úgy az előadónak, mint a Mozart-áriák — Varázsfu­volából a Kép ária és a Don Jüanból Don Ottávió áriája —, amelyhez az éne­kes puha, lágyívelésű te­norhangja kitűnően tudott alkalmazkodni. Ezt a be­nyomást sajnálatosan za­varta az itt-ott előforduló intonációs hiba, Gulyás Mária igen sötét színezetű mezzoszopránja, amelyet a Sámson és Deli- Iából felhangzó Csók-áriá­ban hallhattunk, kicsit még bátortalan és rutinhiányra vall. Igazán szép és érett produkció volt viszont Szép­laki Katalin nehéz és nagy muzikalitást igénylő Nílus- parti áriája az Aida 3, felvonásából. A második részben a Parasztbecsület keresztmetszetszerű bemu­tatását vállalták a növendé­kek. Véleményem szerint ez már meghaladta azt a fel­adatot, amit megerőltetés nélkül meg tudtak volna oldani. Mégegyszer hangsú­lyozom, nem volt rossz, vagy hibás, amit csináltak, de kisebb feladat, vállalása talán jobb lett volna, mivel nem minden növendék egy­forma képességű. Széplaki Katalin és Széki Sándor itt is maradéktalan, művészi élményt nyújtott és kellemes meglepetés volt Szabolcsi József kitűnően fejlődő hőstenorja Turridu szerepében, A KÓRUSRÉSZEKET a pedagógiai főiskola énekka­ra jól adta elő. (Karigazga­tó: Budai Péter.) Külön kell szólni az est kísérőjéről Érsek Máriáról, aki a zongorakíséret magas­iskoláját mutatta be. (K. J.) Az előadás elmarad TIT gondok a kunszentmártoni járásban A kunszentmártoni járás­ban az egész évre tervezett rendezvények mintegy hat­van százalékát nem tartot­ták meg. Ugyan több he­lyen igyekeznek pótolni ezeknek legalább egy résizét, de ez nem mindenütt jár sikerrel. Ez az adat csak az úgy­nevezett egyes előadásokra vonatkozik, tehát azokra, amelyek nem akadémia formájában kerültek a kö­zönség elé. A különböző tí­pusú előadássorozatok ese­tében a helyzet még ked­vezőtlenebb. A tervezett ötven akadémia, ifjúsági klubokban rendezett soro­zat és más hasonló rendez­vénykomplexum közül ti­zenhét fejeződött be telje­sen és még talán nyolcra van kilátás. Legnagyobb a kiesés a tsz-eknél és a nép­frontnál. Kunszentmárton- ban tizenegy akadémiát ter­veztek. Elmaradt, vagy félbemaradt kilenc. Az arány tehát kedvezőt­len. Vajon magyarázható ez csupán objektív okokkal. Szerintünk semmiképp sem. Mert ha így. lenne, akkor például Cibakházán sem menne az ismeretterjesztés. Pedig ott nagyon szép ered­ményeket értek el. Az ot­tani TIT csoport, — tizen­három lelkes értelmiségi — nagysikerű komplex elő­adások sorozatát rendezte meg. esetenként több száz érdeklődő jelenlétével. Ci­bakházán nincs elmaradt előadás! Megint egy össze­hasonlító adat: Kunszent­mártoniban a tavalyi har­minc helyett a tapasztala­tokon okulva mindössze öt egyes előadást terveztefk. Ebből egyet tartottak meg, ezen is alig lézengett né­hány hallgató. Az ok? A TIT járási tit­kára, Garadnai Tibor sze­rint a művelődési otthon igazgatók közömbössége a fő hiba. Az már régi és ezerszer elismételt tény, hogy a TIT feladata a szín­vonalas. tudományos és korszerű előadások biztosí­tása, az előadók módszer­tani felkészítése. De semmi esetre lsem feladatuk a szervezés, hiszen erre ere­jük sincs. Hadd tegyünk még hozzá valamit: még az sem elég, ha a művelődési otthonok dolgozói szervezik a közön­séget. Nagy a jelentősége a társadalmi segítségnek, a tanács és a tömeg« zervezeti vezetők támogatásának. E nélkül nem megy! Az isme­retterjesztés a tudatformá­lás egyik legfontosabb esz­köze, fegyvere. De vannak, akik néha szem elől té­vesztik. — ht — Befejeződött a párt szövetségi politikájával foglalkozó tudományos ülésszak — Tegnap a Párttörté­neti Intézetben folyatódott a. párt szövetségi politiká­jával foglalkozó tudomá­nyos ülésszak. Vass Henriknek, a Párt- történeti Intézet igazgató­jának előadása az ellen- forradalomtól a párt VIII. kongresszusáig eltelt idő­szak alapján elemezte a párt szövetségi politikáját. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikájának ki­alakításában messzemenően figyelembe vette a szövet­ségi politika korábbi tapasz­talatait, valamint az 1956­os ellenforradalom tanulsá­gait. Leszámolt a személyi kultusszal, helyreállította a szocialista törvényességet, a pártélet lenini normáit; egészséges közéleti légkört teremtett, s az ország sajá­tosságainak jobban megfe­lelő gazdaságpolitikát dol­gozott ki. Mindez lehetővé tette, hogy a párt vissza­nyerje a munkásosztály bi­zalmát, elősegítette a pro­letárdiktatúra politikai alapjának, a munkás-pa­raszt szövetségnek megszi­lárdítását, a népi-nemzeti egység megvalósulását.

Next

/
Thumbnails
Contents