Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek / Nagy erő van az egybehangzó szavakban A „lefokozott* község CSALÁDI KÖRBEN Olcsóbb, korszerűbb kontbájnszérűk Amikor csődöt mond a házigazda szívélyessége Ülésezett az országgá illési képviselők megyei csoportja Ülésezett tegnap a Ha­zafias Népfront megyei titkárságán az országgyű­lési képviselők Szolnok me­gyei csoportja. Meghallgat­ta dr. Kasza Bélának, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya vezető­jének beszámolóját a ter­mőföldek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény vég­rehajtásának tapasztalatai­ról és eredményeiről. A vi­ta után megállapították, hogy a törvény végrehaj­tása eredményesen halad a megyében. A további végre­hajtás érdekében is jelentős erőfeszítések történtek és történnek. Ugyanakkor a képviselő csoport szükségesnek tartja a végrehajtásban a nagyobb következetességet, valamint a nagyobb rugalmasságot is. Javasolta a megyei ta­nács végrehajtó bizottsá­gának, hogy azokban a kérdésekben, amelyek a szóban lévő törvény végre­hajtásában a legtöbb ne­hézséget jelentik — minde­nek előtt azért, mert nincs, vagy nem egyértelmű az országos szervek állásfog­lalása — terjesszen javas­latot az illetékes országos szervekhez. Egyidejűleg ja­vasolta, hogy az országgyű­lés mezőgazdasági állandó bizottsága is foglalkozzon e kérdésekkel. Az ülés második napi­rendi pontjaként Budaváry Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője tájékoztatót tartott a má­sodik Tiszai Vízlépcső épí­tése előkészületeinek jelen­legi helyzetéről. A képvi­selő csoport a tájékoztatót tudomásul vette és úgy foglalt állást, hogy — a népgazdaság helyzetét fi­gyelembe véve — szüksé­gesnek tartja e vízilépcső építésének a lehető legkö­zelebbi időpontban történő megkezdését. Az országgyűlési képvi­selők megyei csoportja vé­gül tájékoztatót fogadott el az országgyűlés bizott­ságainak munkaterveiről és egyes bizottságok üléseiről. Tudományos konferencia a gyermekkori vesebetegségek diétás gyógyításáról Szolnok megyei kezdeményezés t a betegélelmezés korszerűsítésére A gyermekkori vesebe­tegségek dietoterápiájáról címmel továbbképző-tudo­mányos konferenciát tartat­tak pénteken délelőtt a Szolnok megyei KÖJÁL székházában a gyermek­gyógyász szakorvosok, élel­mezésvezető és diétásnővé­rek részére. Megjelent dr. Engländer Zsuzsa, az Or­szágos Élelemezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet diétetikai osztályának veze­tője. tudományos munka­társ, dr. Hanny Irén, me­gyei orvos. Bács-Kiskun megyéből eljött dr. Dekov Ivánné, a megyei rendelő- intézet gyermekgyógyász főorvosa, dr. Janik Kálmán körzeti gyermekorvos. Dr. Zajkás Gábor és dr. Eszes Paula az OÉTI tudo­mányos munkatársai tartot­tak elődást, felkért hozzá­szóló dr. Katona János tnb. megyei gyermekgyógyász szakfőorvos volt. Dr. Engländer Zsuzsa az elhangzottakról, a konfe­rencia céljáról a követke­zőket mondotta: — A gyermekgyógyászat egyik legizgalmasab kérdé­se a vesebetegségek és dié­tás úton történő gyógyítá­suk. E gyógymódra vonat­kozóan eltérőek az állás­foglalások. valamint a gyakorlat is. A konferen­cia célja az volt, hogy a különböző álláspontokat is­mertessük és azt, hogyan alkalmazzák ezeket a min­dennapi gyakorlatban. Több gondolat, több probléma merült fel s ezekre a jö­vőben fokozottan ráirányul a figyelem, ami bizonyo­san előrehaladást hoz a tu­dományos kutatásban is. — A helyi KÖJÁL és a megyei egészségügyi osz­tály kezdményezése — el­sőnek az országban —, hogy a betegélelmezést, a diétás­nővérek munkáját átszer­vezzék. A betegélelmezés korszerűsítését célzó úttörő munkához örömmel ad se­gítséget az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet is. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XVI. évfolyam, 119. szám Ára 50 fillér 1965. május 22., szombat Megn ifi tolták ű xfután az 1965. évi Erkel Diákünnepeket A Szolnok megyei középiskolások és iparitanulók már az első napon jó eredményeket értek el ■A gyulai Erkel Diákünne­peket másodízben rendezik meg a Duna—Tisza köze és Dél-Tiszántúl öt megyéje — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Pest, Szolnok és Sze­ged megyei jogú város — középiskolásai és ipari ta­nulói legjobbjainak részvé­telével. Az első Diákünne­pek óta eltelt két esztendő alatt megnőtt az érdeklő­dés: ez a csütörtök délelőtti megnyitón és az első nap szemléin elért eredmények­ben is tükröződött. A gyu­lai diákok és a KISZ Bé­kés megyei bizottsága által rendezett idei kulturális szemlén a. Szolnok megyei középiskolások és ipari ta­nulók is résztvesznek. Az ünnepélyes megnyitó után még aznap megkez­dődtek a vetélkedők. A csü­törtöki napon a vers- és pró­zamondók, a szólóénekesek, a társastáncosok és a né- pitánc-csoportok mérték ösz- sze tudásukat. A vetélkedő­kön a Szolnok megyei ver­senyzők jól szerepeltek. A vers- és prózamondók közül Ladányi Krisztina, a török­szentmiklósi Bercsényi gim­názium, Szilágyi Mária és Hack Mariann, a szolnoki Verseghy gimnázium tanu­lója, a népitánc-csoportok szemléjén a törökszentmik­lósi Bercsényi gimnázium együttese és a martfűi Ci­pőipari Tanintézet népitán­cosai kaptak sok tapsot. Az Erkel művelődési ott­honban zajlott le a társas­táncosok versenye, amelyen Szolnok megyéből egyetlen páros indult: Molnár Éva és Kozák Péter, a szolnoki Ti- sza-parti gimnázium növen­dékei. A huszonnégy pár között bronzérmet nyertek. A vers- és prózamondás­ban, a szólóénekesek verse­nyében, valamint a népi- táncosok vetélkedőjén még nem ismertette a 'zsűri a cégeredményt, erről követ­kező tudósításunkban szá. mólunk be. A diákünnepek további programjában az irodalmi színpadok szemléje, a szóló­hangszeresek, az énekkarok, a tánczenekarok és hang­szeres kamaraegyüttesek versenyére kerül majd sor, vasárnap pedig a küldöttsé­gek a Békés megyei Ifjú­sági Találkozón vesznek részt. Az eseménysorozathoz tartozik még annak a kiál­lításnak a megnyitása, me­lyen az Erkel Diákünnepek­re érkezett képzőművészeti és foto pályamunkák leg­jobbjait mutatták be. A hat- száz éves gyulai vár lovag­termében i-endezett kiállí­tást Nagy Ferenc, a Békés megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője nyitotta meg és osztotta ki az arany-, ezüst- és bronz­érmeket a nyerteseknek. A Szolnok megyeiek közül aranyérmet Aszódi Gábor, a szolnoki Verseghy gimná­zium tanulója kapott Utca című akvarelljéért, ezüst érmet Balczó Csaba (Verse­ghy gimnázium) Zongora cí­mű pasztell-képéért. A bronzérmesek között Rédl , Mária és Tóth Kinga egy- egy műve szerepel, mind­ketten a szolnoki Verseghy gimnázium tanulói. A foto­pályázat aranyérmes! között Sáros László György, a jász­berényi Lehel Vezér gim­názium tanulója szerepel, ugyanő ezüst érmet is ka­pott Vezekényi Lászlóval (Verseghy gimnázium) együtt. A diákünnepek irodalmi pályázatán Sinyi József, a martfűi Cipőipari Taninté­zet diákja aranyérmet, Kál­mán Károly tiszafüredi gim­nazista bronzérmet, Budai Klára törökszentmiklósi diáklány ezüstérmet nyert, míg dicséretben Dobos—Ju­hász mezőtúri gimnazistá­kat és Szöllősi Sándor kar­cagi gimnazistát részesítet­ték. Az irodalmi tanulmá­nyok írói közül Tóth Imre karcagi gimnazista kapott ezüstérmet, a helytörténeti munkák közül pedig az úi- szászi honismereti szakkör dolgozata, Tóth Ilona jász­Megnyílf a Budapesti Nemzetközi Vásár apáti gimnazista arany, Ka- rakas Jolán és Polgár Er­zsébet törökszentmiklósi gimnáziumi tanulók ezüst­érmet nyertek. A bronzér­mesek között Csőke István, Szegény Mihály törökszent­miklósi, valamint Királyfi Ferenc tiszafüredi diákok neve olvasható. A néprajzi pályázaton is sok Szolnok megyei kapott érmet. Aranyat Cseh László és Bar­na Gábor kunszentmártoni, ezüstöt Tóth Ágnes szolnoki diákok és a kisújszállási gimnázium néprajzi szak­köre. Dicséretben Nagy Var­ga Veronika szolnoki tanuló részesült, Sass Ervin Lassult az áradás a Dunán Az osztrák szakaszon és a magyar területen Paksig tovább árad a Duna. A Győr védelmére koráb­ban épült körtöltés erősí­tése péntekre befejeződött. Csaknem ötezer köbmé­ter földdel magasítot­ták — szélesítették a gát gyengébb szakaszait. A körtöltés előtt pedig nagy erővel folytatták az újabb területet, vagyis Győr rév­falusi városrészét és a városi vízmüvet védő új lokalizá­ciós töltés építését. Buda­pestnél a Duna másfél nap alatt 19 centimétemyit áradt és ismét elöntötte az alsó rakpart nagyobb részét. — A víz valószínűleg a jövő hét közepéig tovább emelkedik, s az idei legma­gasabb szinttel, 740—760 centiméter körüli vízállás­sal tetőzik. Megszűnőben a pedagógiai szükséghelyzet O Az idén már nem alkalmaznak , . képesítés nélküli nevelőket 0 Többlet tanítókból, magyar, történelem és földrajz szakosakból # Hiány fizika, kémia, matematika, ének tanárokból A megnyitó után a vendégek megtekintik a vásárt. — (Bozsán Endre felvétele) Sokan csalódtak azok közül, akik az Idén mind­járt érettségi után kíván­tak nevelői állást kapni. — „Ebben az évben már nem vehetjük fel...” „Sajnos óvónő sem lehet képesítés nélkül’’ — ilyen és ehhez hasonló választ kaptak a jelentkezők, A képesítés nélküli ne­velő annak a kényszerhely­zetnek a terméke, amelyet az iskolák szaporítása, a középiskolai hálózat kiépí­tése, a hatalmas tömej* gyermek iskolába való be? áramlása szükségszerűen hozott létre. Évről évre te­kintélyes számú, az egye­temre fel nem vett érettsé­gizettet szívott fel a me­gyei iskolahálózat Azzal mindenki tisztában lehetett, hogy ez átmeneti állapot. Nemcsak azért, mert a kép­zettség nélküli és korban is nagyon fiatal pedagógus sok esetben nem tudta és tudja megállni a helyét a nem csekély követelmények mellett, hanem azért is, — mert sok fiatalnak nem hi­vatás, hanem utolsó szal­maszál volt a pedagógus pálya, amit egyes esetekben a gyerekek sínylették meg. Á jelenlegi helyzet az, hogy a megyében ma már elég a pedagógus. — Már csak egyes tantárgyak ne­velőgárdájában mutatkoz­nak hiányok. A helyzetre az a jellemző, hogy pél­dául tanítóból igen sok a felesleg, ugyanakkor ez a többlet relatív, mert ők pótolják a hiányzó szakta­nárokat. Természetesen leg­többjük levelező úton vég­zi a megfelelő szakot a főiskolán. Milyen tárgyakból mu­tatkozik még tanárhiány? Első sorban fizika—ké­mia, orosz—magyar, mate­matika—fizika, ének—rajz szakosokból. Ugyanakkor nemcsak tanítókból van sok, hanem magyar—törté, nelem, biológia—földraj zés történelem—földrajz sza­kos tanárokból is. A középiskolákban jövő­re már csak középiskolai képesítésű tanárok taní­tanak majd. Mindezek figyelembe vé­telével teljesen érthető, ha idén nem alkalmaznak már képesítés nélkülieket. — Ugyanez a helyzet az óvo­dáknál is, hozzátéve azt, hogy Szolnok várost kivé­ve a megyében nem épí­tenek a közeljövőben új óvodát. A gyermekek lét­száma ugyanis állandóan csökken, elsősorban az alsó tagozaton és az óvodákban. A jelenleg képesítés nél­küli nevelőknek nem keli aggódniuk. Mindazok, akik főiskolai tanulmányaikban becsü­lettel helytállnak és mun­kájukat lelkiismeretesen végzik, továbbra is pe­dagógusok maradnak. Akikről azonban kiderül, hogy hanyagok, nem hiva­tásszerűen végzik munká­jukat, tanulmányaikban el­maradnak, azoktól ’ fokoza­tosan meg kell válnia az oktatásügyi szerveknek. A művelődésügyi osztályok a közelmúltban a jól tanuló és dolgozó képesítés1' nél­külieket írásbeli dicséret­ben, a rosszul tanulókat viszont figyelmeztetésben részesítették. így mind­egyikük tisztában lehet a róla alkotott véleménnyel. A folyamatos pedagógus utánpótlást az egyetemek és főiskolák nappali tago­zatai a jövőben teljes mér­tékben el tudják látni.

Next

/
Thumbnails
Contents