Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

íS86 május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hazai események Több figyelmet a pártcsoportok tevékenységére Sokkal olcsóbban, gazdaságosabban fuvegyénk pártszerve- • ™ zeteiben több mint két és félezer pártcsoporl működik. Az alapszerveze­ti vezetőségek újjáválasz- tásával ezek a pártcsopor- tok tovább erősödtek. A megyei pártvégrehaj- tó-bizottság 1960. évi hatá­rozata alapján minden já­rási és városi párt vb éven­ként napirendre tűzi a pártcsoportok munkáját. Ez évben eddig a jászberényi és törökszentmiklósi járás­ban volt erről szó. A pártalapszervezetek vezetőségétől nagy mérték­ben függ, hogy a pártcso­portok milyen módszerrel dolgoznak, mennyire segí­tik a gazdasági, a politikai munkát, hogyan váltják ott helyben valóra a párt po­litikáját. Ezt egyre inkább felismerik. Többet törőd­nek velük, vezetőségi ülé­sen, esetenként taggyűlé­sen értékelik egy-egy párt­csoport munkáját. A párt­bizalmiak tájékoztatására, felkészítésére szintén egy­re. több gondot fordítanak. A legtöbb alapszervezet­ben megtartják havonként a bizalmiak tanácskozását is, ahol ismertetik a leg­frissebb intézkedéseket, gaz­dasági célkitűzéseket, a legfontosabb politikai kér­déseket. Van olyan helyes kezdeményezés, hogy egy- egy közös akció esetén a pártbizalmiakat a szak- szervezeti és KISZ bizal­miakkal közös tanácskozá­son tájékoztatják a felada­tokról; A pártéletben fon­tos szerepet tölt be a pártcsoport értekezlet is, ahol meghallgatják a bizal­mi, a brigád, vagy az egyes import-tagok beszámolóját, á-feladatokat személyekre vonatkozóan felosztják, — foglalkoznak a tag- és tag­jelöltek nevelésével stb. A megyénk termelő jel­legű pártszervezeteiben mű­ködő pártcsoportok több­ségét az jellemzi, hogy a termelési követelmények­nek megfelelően vizsgálják a kommunisták ténykedé­sét. A járműjavítóban pél­dául megvitatták, hogy a központi bizottság 196 b december 10-i határozata alapján mit tehetnek a termelékenység emeléséért, hogyan segíthetik a nor­mák karbantartását stb. — Téglás László pártcsoport­ja például rendszeresen figyelemmel kíséri az osz­tály gazdasági tervének teljesítését, segíti az elma­radó munkásokat, a nehéz­ségekkel küzdő fiatalokat. A felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny kez­deményezői is a legtöbb helyen a pártcsoportok, a kommunisták voltak. Érde­mi részük van abban, hogy a megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben a szocia­lista brigádmozgalom meg­honosodott és egyre terjed. Különösen érezhető ez a Tisza Cipőgyárban, a jász­berényi Hűtőgépgyárban és aprítógépgyárban, a jármű­javítóban stb. A pártcsoportok gyakor­lati tevékenységében na­gyon fontos a bizalmi po­litikai felkészültsége, ta­pasztalata, szervezőképes­sége és erkölcsi fedhetet- lensége. Szolnokon a párt­bizalmiak politikai felké­szültsége jó, tizennégyen három, kilencen öthónapos pártiskolát és húszán marx­izmus—leninizmus esti egyetemet végeztek. Jelen­tős részük más pár tokta­tásban vesz részt. Törődnek azzal is, hogy a pártonkívüliek tanulja­nak. A jászberényi Hűtő­gépgyár I-es alapszerveze­ténél Sass József pártcso­portjának javaslatára a műhely dolgozóinak jelentős része résztvett a téli poli- flHrai oktatásban. Az élet megköveteli azt, hogy a pártbizalmiak, a pártcsoportok törődjenek a munkások ügyes-bajos dol­gaival. Kérdéseikre, kéte­lyeikre őszinte választ ad­janak. Ebben is van előre­lépés. A pártcsoportok jó tömegkapcsolatát mutatja, hogy tagjelöltek ajánlásá­val, felvételével egyre több helyen megfelelően foglal­koznak. A Tiszamenti Ve­gyiművekben Szűcs István, Pálinkás Imre, a jármű­javítóban Deák János párt­csoportja így dolgozik. Az utóbbi pártcsoportná! két év alatt kilenc tagjelöltet ajánlottak. pártcsoporiok munkájában az ered­mények mégis kezdeti jel­legűek ahhoz mérten, hogy mennyi feladat vár rájuk. Azt sem vitathatjuk, hogy a pártszervezetek vezetőségei még nem a jelentőségük­nek megfelelően foglalkoz­nak a pártéletnek ezzel a legkisebb egységével. — A velük való foglalkozás módját, módszerét sem ta­lálták meg mindenütt. Ke­vés az olyan kezdeménye­zés, hogy tapasztalatcseré­re összehívják a bizalmia­kat, hogy a jól dolgozó pártcsoportok munkamód­szerét mind szélesebb kör­ben megismerjék. Egyes helyeken a párt­csoportok kiépítésére nem fordítottak kellő gondot. —■ Figyelmen kívül hagyták a kommunisták munkaterület szerinti elosztásának szűk. ségességét. A pártalapszer­vezetek vezetőségei a bi; zalmiak tájékoztatásával sem foglalkoznak elég rend­szeresen, esetenként a tá­jékoztatás a taggyűlés idő­pontjának közlésére, a tag­díjbeszedésre szűkül. Pedig a taggyűlések színvonalát emelné például, ha a párt- vezetÖségek a taggyűlési beszámolók legfontosabb kérdéseit velük előre is­mertetnék, megbeszélnék. A Szervezeti Szabályzat a párttag kötelességévé te­szi, hogy pártmunkát vé­gezzen. A pártcsoportok gyakorlatában aránylag mégis kevés az olyan jel­legű megbízatás, amely a munkaszervezés javítását, a munkafegyelem szilárdítá­sát, az új technológiai el­járások népszerűsítését stb. tűzné ki feladatul. Kevés az olyan megbízás is, amely az ifjú szakmunkások jel­lemének formálására, ne­velésére irányulna. A műszaki vezetők és pártcsoportok együttműkö­dését ugyancsak lehet ja­vítani. A termelési felada­tok gyakorlati megvalósí­tása a kétoldalú együttmű­ködést igényli. Gyakran tapasztaljuk mégis — főleg az építőiparban és a me­zőgazdaságban —, hogy egyes gazdasági vezetők fi­gyelmen kívül hagyják te­rületükön a kommunista aktívacsoportok működését. Elsősorban az alapszer­vezetek vezetőinek felada­ta tovább erősíteni azokat a pozitív vonásokat, ame­lyek fellelhetők a pártcso­portok ténykedésében. — Ugyanakkor határozottan fellépni mindaz ellen, ami további előrehaladásukat gátolja. V£ü1önös figyelem- mel kell lennünk a pártcsoport értekezletek megtartására, a rendszeres tájékoztatásra, s arra, hogy mindenki kapjon megbíza­tást. Elsősorban a termelést segítő megbízatást. Ugyan­akkor gondoskodjunk a pártbizalmiak politikai és szakmai képzéséről, s te­gyük mindenütt lehetővé, hogy bekapcsolódjanak a pártoktatás különböző for­máiba, gyarapítsák politi­kai tudásukat. így tudnak színvonalasabb munkát vé­gezni. Lévai István a megyei pártbizottság PTO munkatársa (Folytatás az 1. oldalról) például egynegyedét teszi ki. Ez megengedhetetlen, mert ellentétben van a ta­karékossági intézkedésekkel. Az említett üzemekben te­hát sokkal határozottabb szervezeti intéizkedés és el­lenőrzés szükséges. Milyen munkát keressenek q gépállomások ? Több gépállomási vezető a munka hiányára panasz­kodott. Nincs megfelelően lekötve a javítóműhelyük kapacitása, mert kevés munkagépet visznek be a termelőszövetkezetek. — Az Erőgépeknek pedig a külön­böző ipari vállalatoknál ke­restek elfoglaltságot. Több gépjavítóban ipari jellegű tevékenységet folytatnak. A tanácskozáson helyesen foglaltak állást: a gépállo­mások kapacitását elsősor- I bán a mezőgazdaságban kell kihasználni. Az állo­mások terjesszék ki a ter­melőszövetkezetekben a tel­jes műszaki kiszolgálást. — Segítsék elő a szövetkezeti gépek biztonságos üzemel­tetését. A szövetkezetek gazdálkodását ne „kívül­ről” nézzék. A gépállomások szakemberei munkálkodja­nak a tsz-majorok, állatte­nyésztő telepek gépesítésén. A gyakorlatban is igazol­ják, hogy szakszerűbben és olcsóbban javítják az erő és munkagépeket mint a tsz-ek saját műhelyei. A Túrkevei Javítóállo­más szakemberei — a he­lyi tsz vezetők felkérésére — a termelés struktúrájá­nak megfelelően elkészítik a gépesítés távlati tervét. A Vörös Csillag Tsz-ben évekkel ezelőtt sok beton- silógödröt építettek. — A javítóállomás szakemberei most azt kutatják, hogyan lehet ezeket felhasználni a szemestermények tárolá­sára. Tehát van helyes kez­deményezés, de ez nem ál­talános. Közeleg az aratás A gépállomások ismét nagy erőpróba előtt áll­nak: közeleg az aratás. A gabonák fejlettségéről ítél­ve az idén nagyobb szem ás szalmatermés várható, tehát a betakarításra lelki- ismeretesen kell felkészül­ni. Annál is inkább, mi­vel a kombájnok és az ara­VÉGH ANTAL t Az öreg négy órakor kél. Mindjárt odatesz a kis- lábasban egy liternyi bort, megforralja, bele egy he­gyes csípős paprikát, aztán a reggeli munka — disznó­etetés, faaprítás — közben megiszogaija. Akkorára felkel az öreg­asszony. Ö is elvégzi a reg­geli teendőit, aztán szalon­nát sütnek. Utána — ha marad egy kis meleg bor, azt, ha nem — hideget isz­nak rá. Délben má- nem esznek, estére is csak ke­veset, de Sándor, az öreg, még napjában egyszer-két- szer felteszi a tűzhelyre a kislábost borral. Ott élnek a faluvégen a szőlődomb alatti házikó­ban. A házon körös-körül szőlő. Bitang hely volt ez, amikor az öreg megvette az uraságtól. Imitt-amott egy gyümölcsfa, szőlőtőke. Ol­tott. metszett, ültetett hoz­zá, szaporította. Vénségére egy kis paradicsom kere­kedett körülötte. Az öreg — alacsony, ba­juszt*s. csattanó piros az tógépek nagy többségét a gép- és javítóállomások üzemeltetik. A kombájnok javítása még nem fejeződött be. — Tószegen június 1-én már szemlére állnak a gépek, de Szolnokon és másutt csak június 15-e körül ké­szülnek el. Igen nagy gon­dot okoz az alkatrészhiány, a kereskedelmi vállalat il­letve az ipar nem készült fel megfelelően. Jónéhány erőgép javítását alkatrész- hiányában nem tudták be­fejezni. Félő, hogy ez a kombájnokkal is megismét­lődik. Az AGROKER Vállalat jelenlévő képviselőjének a figyelmét felhívták a hiány­zó alkatrészek beszerzésé­re és emlékeztették arra is, hogy tavaly országos ügy lett a kombájnok ék­szíjából. A kombájnokra egyéb­ként minden gép- és trak­— Szeberényi néni egy pe­csétet szeretnék kérni, a kisfiámat bölcsődébe adjuk. — Egy pillanat — hang­zik a válasz. Egy perc sem telt el és az ügyfél elégedetten távo­zott. — Hát ez lenne az, amiről az előbb kérdezős­ködött — fordul hozzám ismét. Szeberényi Mihályné ré­gi lakója az I. kerületnek. Még a háborús években — mikor jegyre adták az élel­met — lett alkalmi „hiva­Ezeket a nehézségeket figyelembe véve született meg a tanácsi határozat: lakóbizottságokat állítanak fel a kerületekben. Ezek a miniatűr „igazgatási osztá­lyok” a városi tanács igaz­gatási osztályának néhány funkcióját vették át. — A bizottságnak egy el­nöke, egy titkára és több tagja van. Nálam van a pecsét és a különböző nyomtatványok — mutat Szeberényi néni egy kis papírdobozra. — A kiállí­tott igazolások másodpéldá­nya itt marad. Olvasson el egyet-kettőt közülük. arca. Egész héten a szőlő között van. Az asszony sze­lídképű, vastag, fekete bő ruhában, ősz haja kontyos. Tipegnek egész nap. A bort, amit termel, el­adja, megissza, elkínálgatja. Gyakoriak lennének a vendégek, de mindenkinek nem prezentál. A vendéggel együtt iszik, és a beszél­getésben úgy kiabál, hogy túlhallik a harmadik dom­bon is. Egyszer miaki az egyik hordójára keresztet húzott krétával. — Mit firkálsz? — kiál­tott rá az öreg. — Nem firkálok — felelte neki — csak megjegyez­tem, hogy ebben a hordó­ban van a legjobb borod. Ebből ne igyál, és el se adj, ezt majd a halotti to­rodon isszuk meg, azért jegyeztem a keresztet, hogy megismerjük! Megharagudott rá, azóta az udvarára se engedi azt az embert. A bort megitta, másik évben újat szűrt a hordóba, tor állomásnak két vezetőt kell biztosítani. Gépre kell ültetni a legjobb műhely­munkásokat és a tsz-ek legtapasztaltabb traktoro­sait. Részükre két napos továbbképzést tartanak, s felkészítik őket a várható nehézségek leküzdésére. Örvendetes jelenség, hogy a gépállomások vezetői, szinte kivétel nélkül a szo­cialista verseny további fej­lődéséről számolhattak be. Egyre több brigád nyeri el a szocialista címet és so­kan versenyeznek az el­nyeréséért. A felszabadulá­si verseny első szakaszá­ban mintegy 6 millió forint megtakarítást értek el a versenyt kezdeményezők jó munkája révén. Az elkö­vetkezendő nagy munkák sikerét minden bizonnyal most is elősegíti a gépállo­mások fejlődő verseny­mozgalma. Máthé László talnok”. Ismerte a környe­ző utcák minden lakóját ezért a későbbiekben is szívesen vállalta az utcabi­zalmi tisztséget. És az idén a lakóbizott­ság titkára lett. — Miért is alakultak a lakóbizottságok. — Eddig különböző iga­zolásokért a városi tanács igazgatási osztályára kel­lett menni. Aki dolgozott, gyakran szabadságot kért, vagy eltávozást néhány órára. Mindezt egy, néha, félperces ügyintézésért. Belelapozok a rózsaszín blokfüzetbe. Az egyik itvdi- gós másolat azt mutatja! hogy egy nyugdíjas kért hivatalos pecsétet annak igazolására, hogy űrlapjá­ra a valóságnak megfelelő adatokat írt. A másik alka­lommal egy vállalatnak be­nyújtott kérelem igaz ada­tait hitelesítették. Adtak már itt igazolást bölcsődébe való beíratás- hoz, illetve igazolták, hogy valaki egy másik személy- lyel közös háztartásban él, vagy eltart valakit. — Hogyan fogadták a la­következő évben megint. Aztán ugyancsak. De a ke­resztet nem felejtette el. Beszélgetés közben gyak­ran hetykélkedik. — Oh... csak szája van ennek, lelkem — magya­rázza az öregasszony. — De hiszen! — feleli az öreg Sándor. Nappal nem érnek rá be­szélgetni. Az öreg maga végzi a szőlőmunkát, csak metszeni hív mást, mert a dereka nem hajlik. Leg­jobban a szőlőt szereti te­tejezni. Mikor megvan a munkával, végignéz rajta. — Olyan, hogy a kígyó mehetne a tetején — mondja. Este aztán, ha beszélge­tésre kerül a sor, hajnalig is tudna mit mondani. A poharak egymásutánja csak abban mutatkozik nála. hogy egyre hangosabb lesz. Meg ha nevet, a szeméből folyik a könny. Leginkább azt szereti hallgatni, ha valaki öreg­emberek jeles cselekedeteit beszéli. — ...hogy ez meg ez, még hetvenen túl is mit csinált... — Na! — kiált közbe diadalmasan. Aztán mekkora öröme van. amikor valaki azt Tegnap a Néprajzi Mú­zeumban sajtótájékoztatót tartottak — amelyen Bod­rogi Tibor főigazgató és Holger Frykenstedt, a stockholmi egyetem docen­se ismertette a ma dél­után nyíló „Svéd utazó a XVIII. századi Magyaror­szágon” című kiállítás anyagát. * Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem és a chilei állami egyetem között tu­dományos együttműködési megállapodás jött létre. — Az egyezmény értelmében oktatók és hallgatók utaz­hatnak kölcsönösen tanul- mányutakra és az egyete­mi tanszékek rendszeresen kicserélik tudományos in­formációikat. * Tegnap délután a Tech­nika Házában befejeződött a Műszeripari Kutató Inté­zet 15 éves fennállása al­kalmából rendezett tudo­mányos ülésszak. kők a bizottság megalaku­lását? — Nagyon örültek. Kép­zelje csak el, mit jelent egy idősebb embernek mondjuk a vasúti töltés mellől, a tanácsházára bemenni. Leg­alább egy—két óra. Itt pe­dig csak átsétál a másik utcából; Félfogadás egész nap A lakóbizottságok tagjait akár az esti órákban is fel­kereshetik ügyes-bajos dolgaikkal. A Rózsa utcai bizottság legtöbb tagja nő, csak egy-kettő dolgozik kö­zülük. így, aki délutáni műszakos, délelőtt is fel­keresheti őket. A nemrég megalakult la­kóbizottságok még kísérleti jellegűek. Tizennyolc ilyen bizottság működik Szolno­kon. Ha tagjaik sikeresen dolgoznak még több funk­ciót ad át az igazgatási osztály. Ez még csak az első lépés, de a legfonto­sabb. Mert a végcél a tár­sadalmi ügyintézés, a dol­gozók minél nagyobb ré­szének bevonása az állam- apparátus munkájába. Minden jel arra mutat, hogy ez sikerülni fog. T. L. mondja, élhet még az öreg tíz évig is... Együtt örülnek mindket­ten, ha az öregnek elindul az orravére — mert úgy mondják, ebben a korban az jót tesz! Ha nagyon legénykedik. így beszél: — Engem a feleségem fiatal korában sem tudott szemmel tartani, hát még most! Mire ő felkél, akko­rára én már...! — Csak nem tán? Még kiderül, hogy míg az öreg­asszony alszik, addig me­nyecskék várnak a ■ szőlő­tőkék között, aztán Sándor kivisz egy-egy kancsó pi­rosat... Vannak a menyecs­kék közt, akik borszeretők. — Nem baj, lelkem, leg­alább engem békében hágyi — mondja az öregasszony. — Jó, jó. hogy békén hagyja, de az a menyecske, amelyik nagyon kapatos, be­húzza az öreget a töke közé! — Mit bánom én! — fe­leli. — Az ő dolga. Csak hadd nyűje magát! Az öreg hallgatja, akkor pislog nagyobbakat, amikor az asszony kimondja: — Ha ő nyüvi magát, legalább én tovább élek! Osztoznak egész nap, és minden reggelt ajándék­ként fogadnak... Békességben „Igazgatási osztály" a Rózsa utcában Iroda egy papírdobozban

Next

/
Thumbnails
Contents