Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
lfm. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ^ //. Szolnoki Kulturális Hetek esinténifei Egy sarok, egy látogató és egy tabló a „fotókiállításról” (?) (Folytatás az 1. oldalról) Jászlactóny-: Vegyeskar műsormegválasztása nem volt szerencsés, zeneileg kissé nehéznek bizonyult, énekkaruk jól szól, de szükségük lenne némi hangképzésre; A bronzérmet kapott énekkarok még többnyi-e nem tekinthetnek vissza különösebb múltra, sok tanul- nivaló vár még rájuk; Bemutatkozásukat így is örömmel üdvözöltük, s várakozással tekintünk további szereplésük elé. A hangverseny értékét nagyban emelte neves vendégkórusok: a Hajdúszoboszlói FMSZ „Kodály” Énekkar, az Egri Pedagógus Énekkar, a Budapesti Tungsram Férfikar és nem utolsósorban a Vakok Homérosz Énekkarának felléA megyei dalostalálkozó a délutáni órákban kamagyi megbeszéléssel és tapasztalatcserével ért véget? mAkadátyozzá- fok me# a háborút” Ez a címe Nguyen do Cung vietnami művész grafikájának, amelyet a színházlátogató közönség 24 más művészi grafika társaságában a Szigligeti Színház előcsarnokában _ rendezett kis kiállításon láthat. A vietnami képzőművész alkotása művészi kvalitása révén megdöbbentő, egy harcoló nép békeakaratáról tanúskodik. A kiállítás anyagát az 1959-es lipcsei nemzetközi képzőművészeti pályázatának legszebb grafikáiból válogatták, — kiegészítve a szolnoki Patay M'- hály remek Bambino című metszetével: A huszonöt grafikai lapon a művészi ábrázolási mód sokféleségével is egységes gondolat fejeződik ki, tiltakozás a múlt, a jelen és a jövő háborúi ellen, a béke igenlése. Az apró tárlaton megtalálhatjuk a század legnagyobb grafikusai közül Frans Masereel, Pablo Picasso egy-egy művét, Bro- niszláv Linke döbbenetes erejű Kiáltó kövek című sorozatának egy lapját, valamint a magyar Hincz Gyula, Raszter Károly és Kass János alkotásait. Lehetne kiállítás is A Ságvári Művelődési Ház előcsarnokában ezen a hétvégén szintén képek fogadták a belépőket, a kulturális szemle fotópályázatának tablóra ragasztott képei. Lehetett volna kiállítás is, hiszen a fotók között akad néhány sikerült, sajnos, azonban pusztán holmi dekoráció maradt. Kissé talán erős a kifejezés, de ez a fotókiállítás nélkülözi a kiállítások alapkövetelményét i*. Nem akarjuk most iskolásán ismételgetni egy kiállítás rendezéséhez szükséges tudományos, technikai segédeszközökre vonatkozó alapismérveket, mindenesetre némi szöveges magyarázat, vagy legalább a képek alkotóinaik és címének a megjelölése nem ártott volna. A Ságvári Művelődési Ház fotókörének tavalyi kiállítása sokkal jobban sikerült, igaz, az akkor országos jellegű volt, de ha az ,dén csak ilyenre tellett, inkább vártak volna vele. Hernádi Tibor, Nagy Pál, Rideg Gábor. Fotó: Nagy Zsolt Közgazdasági kislexikon Gazdasági alapfogalmak Bérgazdálkodás Az állam a nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának elosztása során határozza meg azt az összeget, amelyet munkabér formájában osztanak el. Ez az országos munkabéralap, a népgazdasági terv egyik legfontosabb előírása. Központilag szabják meg azokat az elveket és módszereket is, amelyek szerint ezt az összeget felosztják a vállalatok, majd az egyes dolgozók között. A cél az, hogy a szocializmus elosztási elvének megfelelően mindenki a munkája arányában részesüljön, a kifizetett összegek ne lépjék túl a bérformában szétosztható nemzeti jövedelem kereteit és a bérezés ösztönözzön a munka termelékenységének növelésére. — Ennek a feladatnak a megoldása nem is olyan egyszerű. Az 1957-ig alkalmazott, úgynevezett béralap- ellenőrzési módszernek számos hibája volt, ezért helyette az átlagbérellenőrzést vezették be. Mi ennek a lényege? A minisztériumok, ismerve a vállalataik jellegét, a munkások szakképzettségének és munkakörülményeinek figyelembevételével megállapítanak egy átlagos bérszínvonalat, amit túllépni nem szabad, hiszen ez alkotja a nemzeti jövedelemből a bér útján szétosztható részt. Ezt az átlagbért szorozzák a dolgozók létszámával, s így megkapják a vállalat béralapját, vagyis azt az ösz- szeget, amit a vállalat munkabér címén egy meghatározott időszakban kifizethet. Hogy valósul meg a munkaszerinti elosztás a központilag előírt átlagbér mellett? Az átlagbér csak középarányos összeg, az egyes dolgozók bére — a végzett munka alapján — a valóságban több, másoké viszont ennél kevesebb lehet. A végzett munka számbavétele megköveteli a meghatározott idő alatti teljesítmény nyilvántartását, az egyes munkafajták megfelelő megkülönböztetését, és a dolgozók szak- képzettségének figyelembevételét is. A vállalatok mindehhez megfelelő lehetőségeket kapnak. A minisztériumok az átlagbérek színvonalát általában minden évben valamelyest emelik és a vállalatok a béralap egy részét tartalékolják az emelkedő teljesítményekért járó magasabb bér kifizetésére. A vállalatok lehetőséget kaptak arra is, hogy a feleslegesnek bizonyuló létszám leépítésével elért béralapmegtakarítás egy részét ugyancsak az átlagbérek emelésére használják fel. Igen fontos közgazdasági követelmény, hogy a termelékenység növekedésének mindig meg kell előznie a bérek növekedését, másszóval: a termelékenység növekedésével elért terméktöbblet nem fordítható mind fogyasztásra, mert ez fékezné a népgazdaság fejlődését. A normák állandó, tervszerű hozzáigazítását a javuló műszaki feltételekhez (ami elsősorban a különböző beruházásoknak, új, jobb gépek alkalmazásának stb. az eredménye) nálunk sokfelé elmulasztják. Pedig a normáknak ez a „karbantartása” éppen azt a célt szolgálja, hogy megfelelő ütemben növekedjék a munka termelékenysége és ezt a növekedést az egész népgazdaság fejlesztésének szolgálatába állíthassuk. (B. Gy.) Á szakmunkásképzés jövője Szolnok megyében Jászberényben, Szolnokon, Kenderesen és Jászapátin nagyarányú iskolai építkezések — Megszűnik a kun- hegyesi technikum, szakiskola működik a helyén (Tudósítónktól) A Szolnok megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elkészítették az 1970-ig szóló távlati terveket, amelyekben meghatározták szakmunkás igényüket is. Megyénkben a következő 10 évben több mint huszonnégyezer mező- gazdasági szakmnukást igényelnek üzemeink. A szakmunkásokon kívül pedig további negyvennégy ezer betanított munkást is foglalkoztat még majd a mező- gazdaság. Pillanatnyilag, a végzett szakmunkások létszáma még alig haladja meg az ötezret Szolnok megyében. A közeljövőben, csak itt Szolnok megyében több tízmillió forintos építkezésekről szólhatunk, amelyeket 1970-ig megvalósítunk, a szakmunkásképzés érdekében. A Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási _ és kísérletügyi főigazgatósága, a Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottságával egyétértésben, kialakította a megye iskolhálózatd tervét. Eszerint a Jászapátiban felépített új négytantermes iskola mellé egy modern, minden igényt kielégítő diákotthon épül. Az építkezést már 1966-ban megkezdik. Ez az iskola állattenyésztési jellegű tagozattal működik. Itt oktatják a saarvasmarhatenyésztőket, sertéstenyésztőket, baromfitenyésztőiket. Üj létesítményekkel bővül a jászberényi kertészeti jellegű szakmunkásképző iskola is. Itt tervszerint 4 tantermes iskola, valamint az ehhez szükséges diákotthon ém'tkezését kezdik meg a következő években. Ma még csak a helyét jelölték ki, de 1966-ban már Tudományos ülésszak a kertészeti és szőlészeti főiskolán A kertészeti és szőlészeti főiskolán hétfőn háromnapos tudományos ülésszak kezdődött, amelyen a kertgazdálkodás legjelesebb hazai kutatói és gyakorlati szakemberei, továbbá meghívott lengyel és bolgár kertészeti kutatók tárgyalják meg a zöldségtermesztés, zöldségfeldolgozás, a dísznövénytermesztés, — a gyümölcstermesztés, gyümölcsfeldolgozás, a szőlő- termesztés és borászat, valamint a kertészeti gépesítés időszerű problémáit. Itt tartunk a tavaszi munkákkal A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS VB MEZÖGAZDA- SÄGI OSZTÁLYA JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve A kuko- A cukor- A lucer- A rizs rica vetési répa egy- na kasz. vetési tervének teljesítése %-ban Törökszentmiklós v. Törökszentmiklósi ». Tiszafüredi j. Kisújszállás Jászberény v. Mezőtúr Túrkeve Szolnoki j. Karcag Jászberényi j. Kunszentmártoni j. Szolnok megyei termelőszövetkezetek teljesítmávse 98.9 95.5 45.9 — 89.2 82.9 — 85.1 78.8 23.3 16.2 85.7 72.5 76.6 38.3 8.5 78.5 75.9 54.1 — 75.9 72.5 30.6 24.3 100.0 71.6 32.2 7.2 85.5 68.5 20.5 52.1 65.9 61.7 2.3 12.4 54.2 60.0 15.6 58.3 83.0 56.3 27.6 15.8 83.8 65.5 zajt 2&5 megkezdik az öntözéses növénytermesztő gépész szakmunkásképző iskola építéséit Szolnokom. Ez a Hékl Állami Gazdaság alcsiszigetl üzemegységében épül. Ebben az intézetben képezik ki a Szolnok megyei és a környékbeli megyék öntözéses növénytermesztő gépész szakmunkásait. Továbbra is a mezőgazdasági szakmunkásképzést szolgálja a Kenderes! Gépészképző Szakiskola. Ide a szántóföldi növénytermesztő gépészek kerülnek. Itt — Kenderesen már ebben az évben megkezdődött a négy tantermes iskola építése. Kenderesen a régi és az új létesítmény évenként közel kétszázötven növény- termesztő gépész elméleti oktatását tudja ellátni. — Kunhegyesen a jelenlegi mezőgazdasági technikum megszűnik és ugyancsak mezőgazdasági szakmunkás- képzés történik majd ebben az iskolában is. Az elméleti oktatás időtartama egyébként fokozatosan, évenként 5 hónapos lesz a 3 hónapos helyett. A gyakorlati időt sem a szerződtető gazdaságban töltik már, mint eddig tették, hanem az iskola által kijelölt gyakorló üzanekben iskolai felügyelet mellett. Például az idén már a Kenderesre kerülő növénytermesztő gépész tanulók tanulmányi idejüket Kenderesen, illetve a Bánhalmi Állami Gazdaságban töltik. A szerződtető termelőszövetkezetek, állami gazdaságok mint kész szakmunkásokat kapják vissza a tanulókat. Természetesen a többi szakmában is hasonló jellegű lesz az oktatás a feltételek megteremtése után. _ A jövőben egyébként a továbbtanulni akaró szak- 1 munkások rövid idő alatt különbözeti vizsgával érettségit tehetnek, illetőleg beiratkozhatnak a felsőfokú mezőgazdasági technikumokba. Bizonyítvány ez a lehetőség is, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés nagy jövő előtt áll. Érdemes mezőgazdasági tanulónak jelentkezni, szerződni, érdemes szorgalmasan tanulni. A szakmunkások éppen olyan megbecsülést és elismerést élveznek a mezőgazdaságban is, mint ahogy az iparban ez már régóta igy van. Vágási Kálmán Növényápolás bedolgozókkal A szolnoki Lenin Tsz földjein is sokan szorgos- kodnak. A szövetkezeti gazdák ereje kevés lenne a növények ápolásához s ezért bedolgozóként az ipari munkások, illetve családtagjaik segítségét is igénybe veszik. A kukoricával egyelőre még csak a vetőgépekhez beosztott embereknek van dolguk, s jó néhány napi munkájukra van szükség, hogy az utolsó holdakon is földbe tegyék a vetőmagot. A háztájival együtt több mint 1200 holdba vetnek kukoricát. Cukorrépát 320 holdon termelnek, s mintegy 250 holdon elvégezték az egye- lést; Késnek a zöldségfélék Abbahagyták a palántázást a jászságiak Nehezen várják a háziasszonyok a zöldfőzelék-fé• léket a piacon. Pedig az idén a szokásosnál későbben vásárolhatnak belőlük. S ennek nem a szövetkezeti gazdák lustasága az oka. Ajászágói Kókai László Tsz- bcn most is időben felnevelték a palántákat. Sőt a ki- ültetésüket is megkezdték Az ágói homokot szereti a főzőtök. A közös gazdaság jó eredménnyel termeli évek óta. Hét holdon most is kipalántálták, ám az időjárás tönkretette. A viharos szél homokot vert a zsenge növényekhez, s leszaggatta, kilyuggatta le- vélzetüket. — Még az a szerencsénk — mondja Gulyás Gyula főagronómus —, hogy van tartalékunk. A jövő _héten újra telepítjük a főzőtököt. De a többiekkel még várni fogunk. — Talán a fagyosszentek miatt? — Azért is — ismeri el. — Számít az öregek tapasztalata. Ezekben a napokban rendszerint lehűl az idő. A sietség nagy kockázattal járna; A szövetkezetben csaknem száz holdon — földterületünk tíz százalékán — kertészkednek. Ötven hold dinnyét, majd paprikát. paradicsomot, uborkát és tököt termelnek. Cső- kutakból öntözik a zöldségféléket. Csakhogy a talaj előkészítésével sem végeztek még; — Még tíz hold paprikánk földje szántatlan. — Lassan haladunk a sok eső miatt. Az agronómus szavait a látottak igazolják. Az egyik száz holdas táblán szinte k, állnak a gépek. Az MTZ kerekei forognak a mélyfekvésű talajon. Furcsa, hogy a tábla szélén, s az oldalán néhány holdat felszántott, a többit egyelőre ott hagyja, mert vízfoltos. — A gépállomás SZ— 100-asa itt akar hagyni bennünket, mert az is csak így dolgozhat. Alacsony a teljesítménye. — A homokon is? — A talajaink felső része homokos, lejjebb agyag, így nem nyeli kellően a csapadékot. Olyan a föld; mintha malter lenne. A főagronómus megismétli a Jászárokszálláson hallottakat. — Harminc hold napraforgónk a galambok áldozata lett. A lassan kibújt szikleveleket a maghéjjal együtt lecsipkedték. Hiába őriztettük. Most újból kell kultivátorozni és elvetni. A gazdák bosszankodnak a hosszantartó esős, hideg, szeles időjárás miatt. Szidják az égieket, de dolgoznak. Ahol csak lehet fogatokkal is szántanak. — Hordják a szerves trágyát a dinnye fészkekbe. Másutt kaszálják az őszi takarmánykeveréket, hogy helyébe silókukoricát vethessenek Amint feljebb szalad a hőmérő higanyszála; megkezdik a zöldségfélék palántázását. — B. L
