Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
jöö. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPI /1 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL "ri 1 ' * ........................——«r Olvasóink írják Este a klubban Ha belépünk a kenderes) művelődési házba, hívoga- tóan szól a tánczene, szórakozik a fiatalság. — A színpadon az irodalmi szakkör próbálja Radnóti Mik- ! ós verseit. A sakkozók verseny előtt állnak, itt GA 69-92 A fenti rendszámú autóbusz vezetőjének szeretnék az utazóközönség nevében köszönetét mondani, — Ugyanis április 9-én reggel 3 éra tájban a Tóth Ferenc utca! megállónál a kalauz többszöri csengetésére sem indította el a kocsit, hanem tartják edzéseiket. A televíziós szobában a nézők érdeklődéssel figyelik a Ki mit tud-zsűri döntését. — Mozgalmasak az esték a kenderesi klubban. Tapasztó Szabolcs Kenderes, Lenin út 98. megvárt egy futva közeledő, nagy táskát cipelő idős embert. Hátranézve figyelte, míg baj nélkül felszállt, elhelyezkedett, és csak ezután indultunk. Mondanom sem kell, milyen ro- konszenvet keltett emberi cselekedetével az utasok között. S. Z. — Szolnok Új vezetőség a túr kévéi Vörös Csillag-ban A közelmúltban új vezetőséget választott a túrke- vei Vörös Csillag Tsz közgyűlésén a tagság. Szurcsik István elnök és Tóth Sándor főmezőgazdász személyében jó szakemberek kerültek a szövetkezet élére, az új vezetőség új életet vitt a tsz életébe. Jól haladunk a tavaszi munkákkal. Csótó Géza — Túrkeve Tavas* Cser kes*öl 1 őn Lent a szőlők alján szépen szól a nóta, a cserke- szöllői Magyar—Román Barátság Tsz lányai vígan csattogtatják a metszőollót, teljesítményük eléri a napi 1000 tőkét. Versenyre kelnek még a férfiakkal is, szorgalmasan dolgoznak, hogy jól legyen a termés. Zúgnak a gépek a határban, megkezdődött a fák permetezése is. Szépek lesznek az országszerte híres jonathán-álmák, amelyekből több vagonnal exportálunk, Pinczés Pál Cserkeszöllő Panaszok, intézkedések Nincs háti permetező Sokat foglalkoznak a nyilvánosság előtt is a háztáji gyümölcsösök védelmével. Nálunk, Fegyvemeken azonban a földművesszövetkezet nem biztosít a lakosság számára magasnyomású háti permetező készüléket. Naponta járom a kölcsönző üzletet, ahol nem tudnak adni permetezőt, pedig van az fmsz-nek, — csak éppen a kölcsönzőbe nem juttatnak belőle. Szerintünk ez nem helyes intézkedés, és sürgősen változtatni kellene rajta, — mielőtt megjelennek a fák kártevői, hogy védekezni tudjunk ellenük. Tatár Imre — Fegyvernek Karcagi rendezvények Rendszerré vált a karcagi MEDOSZ Művelődési Otthonban a táncrendezvények közbeni szellemi feltörő. A vezetőség — helyesen — kihasználja a tánc rendezvények látogatottságát és azok szüneteiben szórakoztatva nevelik a fiatalságot. A legutóbbi ilyen vetélkedőn 12 kérdésre kellett a táncoló ifjúságnak megadnia a helyes választ, a totóhoz hasonlóan. A versenybe nyolcvanhét fiú és leány kapcsolódott be, és igyekezett eltalálni a többnyire hazánk felszabadulására vonatkozó kérdésekre a helyes választ. A legtöbb találatot Szatmári Mihály, a gépjavító állomás fiatal dolgozója érte el. Az értékelés után a művelődési otthon igazgatója 272 táncoló fiatal előtt ismertette a helyes válaszokat, majd kiosztotta a jutalmakat. Kurucz Péter — Karcag Bajcsy-Zsilinszky u. 2. sz. Poeokirtás Tiszaderzsen Községünkben a lakosság társadalmi munkában fogott hozzá a kártékony pogok irtásához. Én is kint voltam egy alkalommal, tanulótársaimmal egy egész napot töltöttünk a földeken, kellemes időben. Körülbelül 600 lyukat tapostunk be, közben láttunk három csorda őzet, sok-sok nyulat, melyek a gyönyörű tarkabarka mezőn szaladgáltak. Meglehetősen nagy hereföldet vizsgáltunk át. Abrahám Tamás Tiszaderzs, Béke tér 1. Jászsági fiatalok utaznak Drezdába A KISZ KB, a Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és az Ifjúsági Rádió az idén már harmadszor hirdette meg a falusi témáikat feldolgozó ifjúsági pályázatot. A résztvevők írásaikban kifejtették véleményüket a falusi fiatalok problémáiról. Hétszáz pályázó, ezer levélben írt a falusi művelődési lehetőségekről, a szakmunkáskérdésről, a mezőgazdasági szaikemberek megbecsüléséről, a társadalmi tulajdon védelméről. A legjobb hetven fiatal kétnapos találkozón vett részt Budapesten, Az eredményhirdetésre a rádió hatos stúdiójában került sor, és szép Szolnok megyei sikert hozott. A bírálóbizottság ugyanis a jászfelsőszentgyörgyi fiataloknak ítélte a kollektív jutalmat, a 10 egyéni díj közül pedig 3 került megyénkbe. Tóth Margit jásztooldogházi, Dorkó László jászszientandrási és Szarvas Gábor jászfelsőszent- györgyi fiatal utazik egyhetes drezdai üdülésre. Szarvas Gábor J ászfelsős zent- györgy Egyetértés Tsz Ünnepi a előadó-est Szolnokon költészet napján Hétfőn este zsúfolásig megtelt Szolnokon a Ság- vári Endre Művelődési Ház nagyterme. A költészet napját ünnepelték neves írók és előadóművészek közreműködésével. A Budapestről érkező írókat és előadóművészeket a Verseghy Könyvtárban fogadták. — Vajon eljön-e Illyés Gyula? — ezt találgatták a várakozók. És az író más fontos elfoglaltságáról lemondva eljött. Talán az a Szolnokhoz fűződő régi élmény késztette arra, hogy feltétlenül eljöjjön, amit elevenen adott elő a beszélgetések során: — Tizenhatéves voltam akkor. Szolnokra szöktem, mert részt akartam venni a Vörös Hadsereg harcaiban. Leghőbb vágyam volt persze, hogy egy olyan sapkát szerezzek, amit a vöröskatonák viseltek — és ez sikerült is. Sajnos a Vörös Hadsereg akkor már felbomlóban volt, de mi akkor még nem voltunk ennek tudatában. Valaki azt mondta, hogy kézigránáté köteggel fel lehet robbantani a hidat. Én a visszavonuláskor vállalkoztam rá s a szolnoki hídra dobtam a spárgával összekötözött gránátokat. A híd nem robbant fel. De az emlék mindig szép lesz számomra és hogy most idejöttem, újra éled bennem... Az ünnepi előadó-esten Illyés Gyula kétszeres Kos- suth-díjas, Fodor András József Attila-díjas, Nagy László József Attila-djas. Rákos Sándor József Attila-díjas, Szécsi Margit József Attila-díjas, Takács Imre József Attila-dijas és Tornai József versei szerepeltek. A verseket Berek Katalin, a Nemzeti Színház tagja, Szentpál Mónika, a Budapesti Irodalmi Színpad tagja és maguk a költők adták elő. Bevezetőt mondott és a megjelent írók munkásságát ismertette Czine Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész. A két és fél órás előadó estet nagy tetszéssel fogadta a közönség. Utána a szakszervezeti könyvtár helyiségében személyesen is találkoztak az érdeklődők a költőkkel és dedikáltat- ták a versesköteteket. Kiadásra javasolták „A szocializmust építő Kisújszállás64 című díjnyertes történelmi Kétnapos országos történész vándorgyűlés kezdődött kedden Budapesten. A keddi rendezvény többszáz résztvevőjének S. Vince Edit, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást „A magyar munkásmozgalom kutatásának újabb eredményeiről”, majd Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója kihirdette a magyar történelmi társulat, a Párttörténeti Intézet és az MTA Történettudományi Intézete által a 20. évforduló tiszteletére kiírt „Felszabadulási Pályázat” eredményét. összesen 52 tanulmány és visszaemlékezés érkezett be — több mint a korábbi jubileumi pályázatokra. Harmincnégy tanulmányt és nyolc visszaemlékezést lektoráltak, a többi pályamű nem felelt meg a követelményeknek. Az értékelt munkák nagy része az 1945-ös földosztással és a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásával, megerősödésével foglalkozik, leginkább helytörténeti — megyed, városi, vagy községi — vonatkozásban. A bíráló bizottság véleménye szerint kevés volt az elméleti kérdéseket taglaló pályamű; a jövőben különösen népi demokráciánk dolgozatot 1957 utáni időszakáról várnak értekezéseket hasonló történelmi pályázatokra. Örvendetes viszont, hogy első ízben olyan pályamunkát is beküldtek, amelyet egy község általános iskolai honismereti szakköre állított össze. A dolgozatok túlnyomó többsége önálló — levéltári anyagokra is kiterjedő — kutatás alapján készült. A bíráló bizottság az értékelésnél elsősorban a kutatás alaposságát, a téma feldolgozásának igényességét és újszerűségét vette figyelembe, ugyanakkor nem tévesztette szem elől azt sem, hogy más-más lehetőségek vannak egy dolgozat megírására a fővárosban és vidéken, tudományos intézetben, vagy azon kívül. A 6000 forintos első díjat „A szocializmus építése Heves megyében 1945— 1962” című dolgozatával Nagy József az Egri Pedagógia Főiskola történelem tanszékének munkatársa nyerte. A második dijat nem adták ki. Egyenként 2000 forinttal járó harmadik díjjal öt pályaművet jutalmaztak: Dr. Pozsonyi Tivadar, az Tavaszi hírek Állatorvostudományi Egyetem marxizmus—leniniz- mus tanszékének tanszék- vezető docense „A községi földigénylő bizottságok az 1945. évi földreform népi szervei „Dr. Honiért Re zső — Sereg József, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium történelem tanára, illetve igazgatója „Gyöngyös város története a felszabadulás után „Kiss Géza, a pécsi Pedagógiai Főiskola történelem tanára „A szocializmust építő Kisújszállás ”,Dr Molnár Isl- várv, a pécsi egyetemi könyvtár munkatársa „Pécs és Baranya megye kultú- rális fejlődése 1944—1964” című munkáját valamint a kállósemjéni kultúrotthon általános iskolai Honismereti szakkörének — Dr. Erdész Sándomé tanítónő vezetésével összeállított — „Kállósemjén története a felszabadulástól napjainkig” című kollektív dolgozatát. A díjnyertes műveket k; adásra javasolják. A bíráló bizottság és a Párttörténeti Intézet több tanulmányt, illetve visszaemlékezést — ugyancsak kiadásra javasolva — dicséretben részesített és ajándékkal jutalmazott; Aki mindig az igazságot kereste a MEHEKRO Három kitüntetést kapott már: 1956-ban a Munka Érdemérmet (vidéki létére 5 volt az első ügyvéd az országban, akinek ily módon is elismerték eredményes munkáját), 1959-ben az Igazságügy kiváló dolgozója-jel vényt, és most. hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A 19-es Vörös Hadseregben századparancsnok volt, ezért adományozták neki a Tanácsköztársaság-emlékérmet. Igen, tények bizonyítják, hogy dr. Sebestyén Mihály, a Szolnoki Ügyvédi Kamara elnöke nem sokat pihent életében. 1928 óta ügyvéd 1945-ben lépett be a Kommunista Pártba, húsz éves tagságáért nemrég emléklappal jutalmazták. Jóllehet nem mindig végzett szorosan vett ügyvédi tevékenységet, mindig dicséretesen helyt állt azon a poszton, ahová állították, soha nem tért el a párt politikájának irányvonalától. Most 65 éves, jó színben van, szellemi és testi frisseségének teljében végzi feladatát, mely igen sokrétű és bonyolult. A felszabadulás után részt vett Szolnok gazdasági életének átszervezésében. a termelőszövetkezetek mellett pénzügyi miniszteri biztos volt. 1954-ben kezdte újra a tulajdonképpeni ügyvédi gyakorlatot, — « 1955. február 1. óta egyfolytában elnöke a Szolnoki Ügyvédi Kamarának. — Tudod, az esett a legjobban — szólalt meg Miska bácsi (engedtessék meg nekem, hogy így szólítsam) —, hogy minden választáson egyöntetű szavazással jelöltek a vezetőség élére. Ez nagyon jó érzés. És az szintén, hogy Budapesten és az ország más tájain is ismernek, szeretnek. Megalakulása óta tagja vagyok az Országos Ügyvédi Tanács elnökségének, a megyében egyedül veszek részt a Jogász Szövetség országos választmányában, s Szolnokon én alakítottam meg a TIT jogi szervezetét. Mindez természetesen sok munkát igényel, de szívesen csinálom, mert nagyon szeretem hivatásomat. Kilenc esztendeje, az októberi vihar után Sebestyén doktort választották az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága vezetőjének, s ott is rászolgált a bizalomra; Pedig nem mondhatni; hogy könnyű dolga volt. — Mikor 1954-ben visszapártolt az ügyvédi munkakörhöz, akkor alakult megyénk területén először ügyvédi kamara. Be kellett bizonyítani, hogy ez a szervezési forma biztosítani tudja az államhatalmi és igazgatási szervek hathatós jogi támogatását. És — ez sikerült is nekik. A megfiatalított ügyvédi kar jóval ütőképesebb lett, biztosították számukra a legkedvezőbb munkafeltételeket, új székházat építettek saját erőből. — Hetven éves koromig szeretnék dolgozni. Addigra a fiam végzett orvos lesz. én pedig mindent nyugodtan rábízhatok a körülöttünk felnőtt, alapos felkészültséggel rendelkező fiatal ügyvédgenerációra. Megnyugtató ez számomra. — Szép volt... tudod, ahogy visszanézek... menynyi harc, hányszor kellett újra indulni a semmiből, mégis eljutottunk ide. — Megérte. S büszkén mondhatom el magamról — ez nagyon fontos egy ügyvéd- ■ nél, hogy higyjenek neki: — nem hazudtan soha... Selmeczy Attila A nappalok most máx annyira hosszabbodnak, hogy rövidesen 12 óránál többre nyúlik a világosság. Akik nem foglalkoznak méhészettel, bizonyára nem tudják: a méhcsaládok életében milyen fontos szerepet játszik a nappalok hosszabbodása. Lehet kint kemény hideg, a méhkirálv- nő „tudja”, hogy ez már csak üres fenyegetés: jön a tavasz. A népes családok, bán a királynők megkezdik a petézést. A dolgozók ilyenkor még nem nagyon mozognak, egymást melegítve telelő csomóban élnek a kaptárban. Ha túl korán rak’- le petéit a királynő, megtörténhet: egy-egy hideghullám újabb összetö- mörü lésre készteti a dolgozókat s a méhcsalád a friss fiasítást melegíti. Any- nyira, hogy a telelő csomó nem hajlandó a fiasítást tartalmazó sejteket elhagyni és akár a szomszédos lépben lévő élelem után menni. Akár éhen is veszhetnek a méhek ilyenkor a fiasítág védelmezésében. A méhészek tartósabb, erős lehűlés esetén ezért egy-egy tenyérnyi cukorlepényt adnak a telelő csomóban léve méheknek Az első komolyabb meleg napokon, amikor a nappal: hőmérséklet eléri a 10—12 fokot, sor kerül a méhek tisztuló kirepülésére. Ilyen, kor a méhési: nem bolygat ja a kaptárt, hogy a megtelt vastagbelű méhek a zavarás hatására ne ürítsenek és ne mocskolják se egymást, se a lépeket. A kaptárok első tavaszi átvizsgálását csak akkor szabad elvégezni, amikor a méhek már rendszeresen röpködnek s a hőmérséklet már 15—16 fok. * Kevesen gondolnak arra, milyen jelentős méhészeti szempontból a fűzfa. A legkorábban virágzó fáink kó. zé tartozik s egy-egy nagy füzes tekintélyes méhlegelő, amely annyi mézet adhat, hogy az akácvirágzás idejére megerősödnek a méhcsaládok. Ez egyébként « legnagyobb jelentősége s ezért érdemes — főleg a Duna. Tisza ég a Körösök mentén — a füzesekbe vándorolni. Xorokaay Istvár
