Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

1965. április 11.

SZOLNOK MEGV Ül NÉPLAP

3

4 karcagi kutató intézet

Á munkaérdemrendes

Yí;í évvel ezelőtt, 1955- ben alakult meg a. Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Az eltelt időszak alatt a karcagi intézet fontos missziót töltött be a mezőgazdaság fejlesztésében, a tájjellegű kutatás fellegvára lett a megyében. Jelenleg 16 agrármérnök 380 katasztrális hold földön folytat kispar- cellás és nagyüzemi kísérleteket. Az állam évi négymillió forint költségvetési kerettel segíti elő munkájukat.

Az intézet jubileumi tudományos tanácskozásra készül. Dr. Kurucz Gyula igazgatóval, dr. Sípos Sándor igazgatóhelyettessel és Borsos János párttitkárral beszélgettünk az eltelt tíz esztendő legfontosabb kutatási eredményeiről, s jelenlegi munkájukról.

— Intézetünk három elismert búzafajtát — a K 21- ss, a K 522-es és a K 344- es 1— nemesített ki. Ezek a szélsőséges karcagi körülmények között jól megállják a helyüket. A magyar fajták terméshozamát meghaladják, igaz, a Bezosztó- jával a versenyt nem bírják.

Ml foglalkozunk a békés, ezentandrási lucerna tájfajta fajtafenntartó nemesítésével, s a vetőmag előállításával. A tervezett 15 mázsa helyett 30—50 mázsa lu- remamagot állítottunk elő évente.

A karcagi szegletes lednek országosan elismert fajta lett. Ennek továbbno- mesítésével ég a termesztésének agrotechnikájával jelenleg ig foglalkozunk.

Intézetünk négy fűfajtát nemesített ki — karcagi sziki cserkesz, tarajos búzafű, karcagi kurta per.ie, karcagi keskenylevelű réti peTje —. Ezek közül az utóbbi kettő a gyakorlatban is elterjedt.

1956—58-tól intenzíven foglalkozunk talajművelési, agrotechnikai kísérletekkel. Méghozzá három talajtípuson — réti agyag, szik, mezőségi. — Cél a termőképesség fokozása, a talaj művelési, trágyázása módszerek figyelembevételével.

A többéves kísérletek során megállapítottuk, hogy a réti agyagtalajon az alta- lailazftásos, mélyítő műveléssel 25—30 százalékos kukorica terméstöbbletet lehet elérni. A mezőségi talajon a 40^ centiméteres forgatásos művelés a legjobb. A kukoricánál például 30 százalékos terméstöbbletet eredményez. A szikes talajon a 60 centiméteres altalaj lazítás bizonyult a legjobbnak; A napraforgó 40—60 százalékkal magasabb hozammal fizetett; A szikjavítási kísérleteknél az altalaj lazítás, trágyázás és javítóanyagok komplex alkalmazásával a talaj termő- képességét 60—80 százalékkal lehet növelni;

A búzatermesztésnél a kukorica elővetamény után — ha a talaj gyomtalan — a sekélyművelés bizonyulta leggazdaságosabbnak.

Intézetünk kisújszállási öntözési osztálya kidolgozta: a különböző fajtájú cukorrépák hogyan reagálnak az öntözésre. A mezőségi ta_ lajon a Béta—Poli—3-as

tíz éve

fajta répa 75 ezres tőáilo- mánnyal holdanként 319 mázsás átlagot adott. — (Az öntözetlen csak 197,4 mázsát.)

Az MV—1-es hibrid kukorica fajta a legjobban meghálálja az öntözést. Meggyőződtünk róla, hogy az optimális tápanyagellá- tottsággal, 30—32 000-res tő- számmal, kiváló mezöségi talajon 68 mázsás csövestermést is elérhetünk.

Az agrárgazdasági

Kutató Intézettel együttműködve négy évig dolgoztunk Szolnok megye üzemgazdasági felmérésén. Az országos jellegű kutatás célja: feldolgozni, hogy hol, milyen növényeket lehet a leggazdaságosabban termelni. E munkálatokat üzemgazdasági csoportunk már befejezte.

— A vázlatos tájékoztatóból is kitűnik, hogy a karcagi kutató intézet rendkívül sokrétű és igen gazdag eredményeket ért el. Jelenleg és a közeljövőben milyen kutatási témákkal foglalkoznak?

1964-ben három talajtípuson beállítottuk az alapművelés, trágyázás, növényfajta és az évközi művelés komplex vizsgálatát nyolcéves periódusban. A lucerna, kukorica, cukorrépa, tavaszi- és őszi árpa és a c!- rok termesztésben tehát több tényező együttes hatását vizsgáljuk.

Érdekes összefüggést mutatnak az első évi eredményeink a trágyahatás érvényesülése és a művelés módszere között. A búza például 40—50 kilogramm közötti műtrágya hatóanyag esetén altalajlazítással adta a legmagasabb termést a minőségi vályogtalajon. A kukorica 60—70 kiló hatóanyag forgatásos műveléssel adott legnagyobb termést. Tehát a tápanyag er- tékesulése és a művelési módok között szoros az ösz- szefüggés.

Tavaly takarmánygazdái, kodási osztályunk alakult, mely szélesebb körben foglalkozik a tömegtakarmány termelés és a legelőgazdálkodás kérdéseivel. Az első évben öntözött sziken a napraforgós csalamádé szu- dáni fűvel felülvetve 290 mázsás zöld termést adott. Ezenkívül a szudáni füvet még kétszer kaszálni is tudtuk.

A szikes ősgyepek öntözéses hasznosításával szintén tavaly kezdtünk foglal, kozni. A komposz és műtrágyával is kísérleteztünk. Komposztrágyával 224 mázsás zöldtermést értünk el holdanként. Önözéssel és nagyobb műtrágyaadaggal a 180—220 mázsás termés szintén elérhető, s a termelés így gazdaságosabb is.

Az öntözött legelő hasznosítás vizsgálata is érdekes eredmény hozott. Egy 30 holdas szikes ős gyepen 50 növendékmarhát szakaszosan legeltettünk. 6,5 má. zsa vegyes műtrágyát használtunk fel. Átlagosan 14 mázsa szénát tudtunk betakarítani, és az állatok egy holdra jutó súlygyarapodá. sa 170 kiló volt.

Az intézetünkben a növénynemesítés megszűnt, kivéve az U 259-es őszi árpát.

Bor-fajtajelöltek vizsgája

59 szőlő-fájtajelfät bora vizsgázott a Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézetben. Három napon áf 126 szakember bírálta 9 hasonlította össze 45-féle standard borral a fajtajelöltek ízét, illatát, színét. A rejtjelesés titkos pontozás alapján 15 mutatkozott olyan jó minőségűnek, hogy fajtaelismerésre és széleskörű termesztésre kerülhetnek:

A minősítő intézetben

most kilencedik alkalommal megtartott ízlelési bírálat alapján „kiselejtezik” azokat, amelyekkel nem kielégítő izük, aromájuk miatt a termesztési kísérleteket sem érdemes tovább folytatni. Már több alkalommal j s így a mostani vizsgán is | igen jól szerepelt a Fehérfurmint BL. jelű fajta, amit Pécs környékén sokezer szőlőtőke legjobbjainak szelektálásával és elsza porit ásá val nemesítettek kk l

kombájnos

Az iizemeazdasegi

csoportunk tavaly termelés- fejlesztési osztállyá alakult. Fő feladata a megyei szak- tanácsadás összefogása és összehangolása.

A karcagi kutató intézet sikeres tíz esztendőre tekinthet vissza. Munkatársai jelenleg is újabb tapasztalatokkal gazdagítják a gyakorlatot. Mégis joggal elégedetlenek, mert kutatási eredményeik igen lassan terjednek, M. L.

Szorongva várakozott a parlament kupolacsarnokában. Aztán szólították:: „Boros István, a Szolnoki Gépállomás kombájnosa.” Megilletődve vette át az Elnöki Tanács elnökétől a legmagasabb elismerést: a

munkaérdemrend arany fokozatát.

Boros István alig 26 éves. A magas, barna fiatalember tavaly az ország legjobb kombájnosa volt. Váltótársával együtt 1146 holdról 1132 tonna gabonát takarított be. Kiugróan magas teljesítmény. Kissé furcsán hatott a megyei versenybizottság értékelése: Borost a harmadik helyre szorították vissza, pedig 200 hód különbség volt közte és a megyei első között. Az súlyra nagyobb meny- nyiségű gabonát takarított be. De próbáljon valaki 16—18 mázsás átlagot aratn' a szikes besenyszögi határban.

Borosék teljesítménye

1963-ban is meghaladta a2 ezer holdat. Évek óta nem tudják megelőzni a gépállomáson. Gondosan beosztja ”, a perceket.

Hadfiak a falakon

— A folyamatos anyagellátással itt baj van, de ha minden anyag idejében érkezne akkor is fennakadás lenne.

Az utóbbi hetekben szokatlanul gyors tempóban halad a szolnoki Vöröscsillag úti tizenkét tantermes iskola építése. Az örvendetes iramban azonban nincs semmi boszorkányság. Sok kőműves, han. gyaszorgaiom- mal dolgozik a falakon. Ami feltűnő lehet a kíváncsi szem- lélődőnek, csupán az, hogy a mesterek mal- teros katonaruhában vannak;

— Negyvenhat kőműves szakmunkásból és egy gépkezelőből áll ez a katonai építőbrigád — mondta Szögedi Miklós hadnagy, a parancsnok.

— Tudom, hogy február 27-én érkeztek Szolnokra, de ide az iskola- Kriston Endre honvéd, a brigádvezető hoz mikor jöttek?

— Április elsején vettük át ezt az épületet.

— Szépen haladnak.

— Lehetne gyorsabban is... — legyintett.

— Mi az akadálya?

— Először is az anyaghiány. Áthidaló gerenda és béléstést hiányzik;

— Nem látok itt negyvenhét embert — mondtam miután jobban széjjelnéztem.

— Nem is láthat, mert az embereknek több mint felét átadtam a lakóházépítkezésre. Segítsenek ott, mert itt csak feleslegesen lézengenének.

— Nincs semmi megoldás arra, hogy a teljes brigád itt dolgozhasson?

— De igen. Ha már megérkeztek volna az ajtó- és ablaktokok, folyamatosan szerelhetnénk azokat és utána kezdhetnénk a belső P <- coláshoz és az aljazatbeto- nozáshoz.

Felmentünk a második emeletre.

— ö Kriston Endre honvéd rajparancsnok és bn- gádvezető — mutatott az eeyik katonára. — Tapasztalt, jó kőműves.

— Civilben melyik vállalatnál dolgozott — kérdeztem.

— Budapesten az ÉM. 4- es számú Építőipari Vállalatnál.

— Mi a könnyebb, a kiképzés vagy az építés?

— Természetesen az építés.

— Mi a véleménye az anyagellátásról és a munka szervezéséről?

— Miért?

— Kevés ez az egy daru. Nem győzi felhordani a téglát, a maltert és a többi anyagot

— Legutóbb hol dolgoztak?

— Miskolcon, a Kilián- lakótelep építésén.

— Jobb volt ott?

— Nagyobb iramban tudtunk dolgozni. Egyébként a jelenlegi szállásunkkal — a munkásszálláson lakunk — nagyon meg vagyunk elégedve.

— Kimaradás?

— Minden szombaton és

vasárnap.

— Nem kevés?

— Ha az ember becsületesen dolgozik, munka után nincs is nagy kedve csavarogni;

Lefelé menet a parancsnok zsörtölődött

— Ha úgy kapnánk az anyagot ahogyan én szeretném és még egy másik daru is lenne, ennyi kőművesnek két nap alatt egy emeletet készre kellene csinálni.

— Mikorra kell átadni az iskolát?

— Augusztus 15-re. Fogadni merek, hogy augusztus elsejére átadhatnánk, ha teljes lendülettel tudnánk dolgozni.- bj — Tavaly kiszámítottam

— mondja Törőcsik András, az igazgatója — hogy egy-egy ürítés tíz percig tart, s ez naponta harmic- negyvenszer ismétlődik. Sok ideje veszik kárba. Jó lenne menetközben üríteni.

Ám a tsz elnöke nem akart beleegyezni.

— Kiszórják a szemet.

— Akkor büntessenek meg és vonják le a keresetemből.

A szövetkezeti vezetők árgus szemekkel nézték a szemveszteséget. De nem volt panaszuk.

— Boros csendes, halk- szavú fiatalember. Nem szeret sokat beszélni — jegyzem meg.

— Akkor nem ismeri eléggé — ellenkezik az igazgató. — Csak hallaná hogyan veszekszik a tsz vezetőkkel, hogy kevés kacsái küldenek az ürítéshez. Még velünk 19 az alkatrészhiány máatt. Pista ugyanis most a DT javító szalagon húsz ember csoportvezetője.

— Folyton az újításon töri a fejét — vélekedik Király Ernő főagronómus.

— A műhelyben is, meg a határban is.

A gépállomás vezetői büszkék a kombá j nosukra. Az igazgató őrzi a szovjet mérnökök dicsérő levelét, melyben külön megemlékeztek Poros garanciális javítómunkájáról;

A műhelyben Boros váltótársaival. beosztottaival is beszélgettünk. Kálió Imre tavaly, Bálint János tavalyelőtt kombájnolt együtt Borossal; így vélekednek róla.

— Sokat tanultunk a Pis- tától. Szívből örültünk a kitüntetésének. Megérdemelte.

Megbecsülik a munkáját, anyagilag is elismerik szaktudását. Tavaly nyáron négy-öt hét alatt — a jutalmával együtt 13 212 forintot keresett a kombájnolással.

— Mire költi a keresetét, hisz nem iszik, nem dohányzik?

— Pannóniát, aztán gépkocsit vettem és takarékoskodom.

— Mivel tölti a szabadidejét?

— Az alig van. A gépipari technikum harmadik osztályát végzem. Esti tagozatra járok, hetenkén háromszor. Egy-egy rajz elkészítéséhez 10—12 óra kell Igen nehéz a matematika.

Boros István méltó az Elnöki Tanács legmagasabb elismerésére. A munkaérdemrend aranyfokozata egy szerény magatartású, kiváló szakmunkásnak s a tanulni vágyó fiatalembernek szólt Boros elvtárs örül a kitüntetésnek és előlegezett bizalomnak tekinti. Büszke rá, hogy a gépállomás kommunista kollektívája — e legutóbbi taggyűlésen — felvette őt a párt tagjelölí- jei sorába.

Máthé László

\