Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

1965. április 11. SZOLNOK MEGV Ül NÉPLAP 3 4 karcagi kutató intézet Á munkaérdemrendes Yí;í évvel ezelőtt, 1955- ben alakult meg a. Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet. Az eltelt időszak alatt a karcagi in­tézet fontos missziót töltött be a mezőgazdaság fejlesz­tésében, a tájjellegű ku­tatás fellegvára lett a me­gyében. Jelenleg 16 agrár­mérnök 380 katasztrális hold földön folytat kispar- cellás és nagyüzemi kísér­leteket. Az állam évi négy­millió forint költségvetési kerettel segíti elő munkáju­kat. Az intézet jubileumi tu­dományos tanácskozásra készül. Dr. Kurucz Gyula igazgatóval, dr. Sípos Sán­dor igazgatóhelyettessel és Borsos János párttitkárral beszélgettünk az eltelt tíz esztendő legfontosabb ku­tatási eredményeiről, s je­lenlegi munkájukról. — Intézetünk három elis­mert búzafajtát — a K 21- ss, a K 522-es és a K 344- es 1— nemesített ki. Ezek a szélsőséges karcagi körül­mények között jól megáll­ják a helyüket. A magyar fajták terméshozamát meg­haladják, igaz, a Bezosztó- jával a versenyt nem bír­ják. Ml foglalkozunk a békés, ezentandrási lucerna táj­fajta fajtafenntartó nemesí­tésével, s a vetőmag előállí­tásával. A tervezett 15 má­zsa helyett 30—50 mázsa lu- remamagot állítottunk elő évente. A karcagi szegletes led­nek országosan elismert fajta lett. Ennek továbbno- mesítésével ég a termeszté­sének agrotechnikájával je­lenleg ig foglalkozunk. Intézetünk négy fűfajtát nemesített ki — karcagi sziki cserkesz, tarajos bú­zafű, karcagi kurta per.ie, karcagi keskenylevelű réti peTje —. Ezek közül az utóbbi kettő a gyakorlat­ban is elterjedt. 1956—58-tól intenzíven foglalkozunk talajművelési, agrotechnikai kísérletekkel. Méghozzá három talajtípu­son — réti agyag, szik, me­zőségi. — Cél a termőké­pesség fokozása, a talaj mű­velési, trágyázása módsze­rek figyelembevételével. A többéves kísérletek során megállapítottuk, hogy a réti agyagtalajon az alta- lailazftásos, mélyítő műve­léssel 25—30 százalékos ku­korica terméstöbbletet lehet elérni. A mezőségi talajon a 40^ centiméteres forgatásos művelés a legjobb. A kuko­ricánál például 30 százalé­kos terméstöbbletet ered­ményez. A szikes talajon a 60 centiméteres altalaj la­zítás bizonyult a legjobb­nak; A napraforgó 40—60 százalékkal magasabb ho­zammal fizetett; A szikja­vítási kísérleteknél az al­talaj lazítás, trágyázás és javítóanyagok komplex al­kalmazásával a talaj termő- képességét 60—80 százalék­kal lehet növelni; A búzatermesztésnél a kukorica elővetamény után — ha a talaj gyomtalan — a sekélyművelés bizonyulta leggazdaságosabbnak. Intézetünk kisújszállási öntözési osztálya kidolgoz­ta: a különböző fajtájú cu­korrépák hogyan reagálnak az öntözésre. A mezőségi ta_ lajon a Béta—Poli—3-as tíz éve fajta répa 75 ezres tőáilo- mánnyal holdanként 319 mázsás átlagot adott. — (Az öntözetlen csak 197,4 mázsát.) Az MV—1-es hibrid ku­korica fajta a legjobban meghálálja az öntözést. Meggyőződtünk róla, hogy az optimális tápanyagellá- tottsággal, 30—32 000-res tő- számmal, kiváló mezöségi talajon 68 mázsás csöves­termést is elérhetünk. Az agrárgazdasági Kutató Intézettel együttmű­ködve négy évig dolgoztunk Szolnok megye üzemgazda­sági felmérésén. Az orszá­gos jellegű kutatás célja: feldolgozni, hogy hol, mi­lyen növényeket lehet a leggazdaságosabban termel­ni. E munkálatokat üzem­gazdasági csoportunk már befejezte. — A vázlatos tájékozta­tóból is kitűnik, hogy a karcagi kutató intézet rend­kívül sokrétű és igen gaz­dag eredményeket ért el. Jelenleg és a közeljövőben milyen kutatási témákkal foglalkoznak? 1964-ben három talajtípu­son beállítottuk az alapmű­velés, trágyázás, növényfaj­ta és az évközi művelés komplex vizsgálatát nyolc­éves periódusban. A lucer­na, kukorica, cukorrépa, ta­vaszi- és őszi árpa és a c!- rok termesztésben tehát több tényező együttes hatá­sát vizsgáljuk. Érdekes összefüggést mutatnak az első évi ered­ményeink a trágyahatás ér­vényesülése és a művelés módszere között. A búza például 40—50 kilogramm közötti műtrágya hatóanyag esetén altalajlazítással adta a legmagasabb termést a minőségi vályogtalajon. A kukorica 60—70 kiló ható­anyag forgatásos művelés­sel adott legnagyobb ter­mést. Tehát a tápanyag er- tékesulése és a művelési módok között szoros az ösz- szefüggés. Tavaly takarmánygazdái, kodási osztályunk alakult, mely szélesebb körben fog­lalkozik a tömegtakarmány termelés és a legelőgazdál­kodás kérdéseivel. Az első évben öntözött sziken a napraforgós csalamádé szu- dáni fűvel felülvetve 290 mázsás zöld termést adott. Ezenkívül a szudáni füvet még kétszer kaszálni is tud­tuk. A szikes ősgyepek öntö­zéses hasznosításával szin­tén tavaly kezdtünk foglal, kozni. A komposz és mű­trágyával is kísérleteztünk. Komposztrágyával 224 má­zsás zöldtermést értünk el holdanként. Önözéssel és nagyobb műtrágyaadaggal a 180—220 mázsás termés szintén elérhető, s a ter­melés így gazdaságosabb is. Az öntözött legelő hasz­nosítás vizsgálata is érde­kes eredmény hozott. Egy 30 holdas szikes ős gyepen 50 növendékmarhát szaka­szosan legeltettünk. 6,5 má. zsa vegyes műtrágyát hasz­náltunk fel. Átlagosan 14 mázsa szénát tudtunk be­takarítani, és az állatok egy holdra jutó súlygyarapodá. sa 170 kiló volt. Az intézetünkben a nö­vénynemesítés megszűnt, kivéve az U 259-es őszi árpát. Bor-fajtajelöltek vizsgája 59 szőlő-fájtajelfät bora vizsgázott a Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechni­kai Minősítő Intézetben. Három napon áf 126 szak­ember bírálta 9 hasonlítot­ta össze 45-féle standard borral a fajtajelöltek ízét, illatát, színét. A rejtjelesés titkos pontozás alapján 15 mutatkozott olyan jó minő­ségűnek, hogy fajtaelisme­résre és széleskörű termesz­tésre kerülhetnek: A minősítő intézetben most kilencedik alkalom­mal megtartott ízlelési bí­rálat alapján „kiselejtezik” azokat, amelyekkel nem ki­elégítő izük, aromájuk miatt a termesztési kísérleteket sem érdemes tovább foly­tatni. Már több alkalommal j s így a mostani vizsgán is | igen jól szerepelt a Fehér­furmint BL. jelű fajta, amit Pécs környékén sokezer sző­lőtőke legjobbjainak szelek­tálásával és elsza porit ásá val nemesítettek kk l kombájnos Az iizemeazdasegi csoportunk tavaly termelés- fejlesztési osztállyá alakult. Fő feladata a megyei szak- tanácsadás összefogása és összehangolása. A karcagi kutató intézet sikeres tíz esztendőre te­kinthet vissza. Munkatársai jelenleg is újabb tapaszta­latokkal gazdagítják a gya­korlatot. Mégis joggal elé­gedetlenek, mert kutatási eredményeik igen lassan terjednek, M. L. Szorongva várakozott a parlament kupolacsarnoká­ban. Aztán szólították:: „Boros István, a Szolnoki Gépállomás kombájnosa.” Megilletődve vette át az El­nöki Tanács elnökétől a legmagasabb elismerést: a munkaérdemrend arany fo­kozatát. Boros István alig 26 éves. A magas, barna fiatalem­ber tavaly az ország leg­jobb kombájnosa volt. Vál­tótársával együtt 1146 hold­ról 1132 tonna gabonát ta­karított be. Kiugróan ma­gas teljesítmény. Kissé fur­csán hatott a megyei ver­senybizottság értékelése: Borost a harmadik helyre szorították vissza, pedig 200 hód különbség volt köz­te és a megyei első között. Az súlyra nagyobb meny- nyiségű gabonát takarított be. De próbáljon valaki 16—18 mázsás átlagot aratn' a szikes besenyszögi ha­tárban. Borosék teljesítménye 1963-ban is meghaladta a2 ezer holdat. Évek óta nem tudják megelőzni a gépál­lomáson. Gondosan beosztja ”, a perceket. Hadfiak a falakon — A folyamatos anyagel­látással itt baj van, de ha minden anyag idejében ér­kezne akkor is fennakadás lenne. Az utóbbi he­tekben szokat­lanul gyors tempóban halad a szolnoki Vö­röscsillag úti ti­zenkét tanter­mes iskola épí­tése. Az örven­detes iramban azonban nincs semmi boszor­kányság. Sok kőműves, han. gyaszorgaiom- mal dolgozik a falakon. Ami feltűnő lehet a kíváncsi szem- lélődőnek, csu­pán az, hogy a mesterek mal- teros katonaru­hában vannak; — Negyven­hat kőműves szakmunkásból és egy gépke­zelőből áll ez a katonai épí­tőbrigád — mondta Szögedi Miklós had­nagy, a pa­rancsnok. — Tudom, hogy február 27-én érkeztek Szolnokra, de ide az iskola- Kriston Endre honvéd, a brigádvezető hoz mikor jöt­tek? — Április elsején vettük át ezt az épületet. — Szépen haladnak. — Lehetne gyorsabban is... — legyintett. — Mi az akadálya? — Először is az anyag­hiány. Áthidaló gerenda és béléstést hiányzik; — Nem látok itt negy­venhét embert — mondtam miután jobban széjjelnéz­tem. — Nem is láthat, mert az embereknek több mint felét átadtam a lakóházépítke­zésre. Segítsenek ott, mert itt csak feleslegesen lézen­genének. — Nincs semmi megoldás arra, hogy a teljes brigád itt dolgozhasson? — De igen. Ha már meg­érkeztek volna az ajtó- és ablaktokok, folyamatosan szerelhetnénk azokat és utá­na kezdhetnénk a belső P <- coláshoz és az aljazatbeto- nozáshoz. Felmentünk a második emeletre. — ö Kriston Endre hon­véd rajparancsnok és bn- gádvezető — mutatott az eeyik katonára. — Tapasz­talt, jó kőműves. — Civilben melyik válla­latnál dolgozott — kérdez­tem. — Budapesten az ÉM. 4- es számú Építőipari Válla­latnál. — Mi a könnyebb, a ki­képzés vagy az építés? — Természetesen az épí­tés. — Mi a véleménye az anyagellátásról és a munka szervezéséről? — Miért? — Kevés ez az egy daru. Nem győzi felhordani a téglát, a maltert és a többi anyagot — Legutóbb hol dolgoz­tak? — Miskolcon, a Kilián- lakótelep építésén. — Jobb volt ott? — Nagyobb iramban tud­tunk dolgozni. Egyébként a jelenlegi szállásunkkal — a munkásszálláson lakunk — nagyon meg vagyunk elé­gedve. — Kimaradás? — Minden szombaton és vasárnap. — Nem kevés? — Ha az ember becsüle­tesen dolgozik, munka után nincs is nagy kedve csava­rogni; Lefelé menet a parancs­nok zsörtölődött — Ha úgy kapnánk az anyagot ahogyan én sze­retném és még egy másik daru is lenne, ennyi kőmű­vesnek két nap alatt egy emeletet készre kellene csi­nálni. — Mikorra kell átadni az iskolát? — Augusztus 15-re. Fo­gadni merek, hogy augusz­tus elsejére átadhatnánk, ha teljes lendülettel tud­nánk dolgozni.- bj ­— Tavaly kiszámítottam — mondja Törőcsik And­rás, az igazgatója — hogy egy-egy ürítés tíz percig tart, s ez naponta harmic- negyvenszer ismétlődik. Sok ideje veszik kárba. Jó len­ne menetközben üríteni. Ám a tsz elnöke nem akart beleegyezni. — Kiszórják a szemet. — Akkor büntessenek meg és vonják le a kere­setemből. A szövetkezeti vezetők árgus szemekkel nézték a szemveszteséget. De nem volt panaszuk. — Boros csendes, halk- szavú fiatalember. Nem szeret sokat beszélni — jegyzem meg. — Akkor nem ismeri eléggé — ellenkezik az igazgató. — Csak hallaná hogyan veszekszik a tsz ve­zetőkkel, hogy kevés kacsái küldenek az ürítéshez. Még velünk 19 az alkatrészhiány máatt. Pista ugyanis most a DT javító szalagon húsz ember csoportvezetője. — Folyton az újításon töri a fejét — vélekedik Király Ernő főagronómus. — A műhelyben is, meg a határban is. A gépállomás vezetői büszkék a kombá j nosukra. Az igazgató őrzi a szovjet mérnökök dicsérő leve­lét, melyben külön meg­emlékeztek Poros garanciá­lis javítómunkájáról; A műhelyben Boros vál­tótársaival. beosztottaival is beszélgettünk. Kálió Imre tavaly, Bálint János tavaly­előtt kombájnolt együtt Borossal; így vélekednek róla. — Sokat tanultunk a Pis- tától. Szívből örültünk a kitüntetésének. Megérde­melte. Megbecsülik a munkáját, anyagilag is elismerik szak­tudását. Tavaly nyáron négy-öt hét alatt — a ju­talmával együtt 13 212 fo­rintot keresett a kombáj­nolással. — Mire költi a keresetét, hisz nem iszik, nem do­hányzik? — Pannóniát, aztán gép­kocsit vettem és takarékos­kodom. — Mivel tölti a szabad­idejét? — Az alig van. A gép­ipari technikum harmadik osztályát végzem. Esti ta­gozatra járok, hetenkén háromszor. Egy-egy rajz el­készítéséhez 10—12 óra kell Igen nehéz a matematika. Boros István méltó az Elnöki Tanács legmagasabb elismerésére. A munkaér­demrend aranyfokozata egy szerény magatartású, kiváló szakmunkásnak s a tanulni vágyó fiatalembernek szólt Boros elvtárs örül a kitün­tetésnek és előlegezett bi­zalomnak tekinti. Büszke rá, hogy a gépállomás kom­munista kollektívája — e legutóbbi taggyűlésen — felvette őt a párt tagjelölí- jei sorába. Máthé László \

Next

/
Thumbnails
Contents