Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-08 / 83. szám

IMS. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két évtizedes mozgalmi munkáért A KPVDSZ Szolnok me­lyei Bizottságának április havi ülése — néhány nap­pal felszabadulásunk 20. évfordulója után — ünne­pélyes aktussal indult. A szakszervezeti mozgalom régi. elvhű harcosai része­sültek itt méltó elismerés­ben az utóbbi 20 esztendő­ben kifejtett következetes, áldozatkész munkájukért. Az ülésen részt vett Daj­ka József, az Országos Föld­művesszövetkezeti Titkárság titkára és Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke is. A Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés ezüst fo­kozatát Dósa János, a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkára adta át Geszti Gyulának, a Kar­cagi Földművesszövetkezet; dolgozójának, az SZMT Közgazdasági Bizottságában kifejtett tevékenységéért, és Jakucs Ilona nyugdíjasnak, az SZMT Számvizsgáló Bi­zottsága tagjának. Ezután a megyebizottság titkára, Szenes Ottóné gratulált dr. Tigyi István és Dénes Já­nos elvtársaknak az utóbbi napokban kapott Munka Érdemrend kitüntetés bronz fokozatához, majd átadta Zajec Lajos elvtársnak a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany, Boros Er- nőnének (MNB Törökszent- mifclós) és Berta Istvánnak (Iparcikk Kisker V.) ezüst, valamit Romhányi Mihály­nak (MÉK Szövetkezet SZB titkára) a kitüntetés bropz fokozatát. Sor került a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizott­sága által indított felsza­badulási kirakatverseny győzteseinek megjutalma- zására is. A versenyben résztvett 17 földművesszö- ■ vetkezet közül az első há­rom helyre a karcagi, a mezőtúri és a tiszaföidvári fmsz dekoratőrei kerültek (1200, 700 és 500 Ft jutal­mat kaptak.) Az állami ke­reskedelem ugyancsak 17 versenyző kirakatrendező Elektronikus vérnyomásmérő és műtéti jegyző­könyve ő berendezés A szakirodalom szerint sehol a világon nincs előd­je vagy versenytársa annak a műszeripari kutató intézet által szerkesztett elektroni­kus műszernek, amely mű­tét alatt ellenőrzi és „jegy­zőkönyvezi” a beteg vér­nyomásának és további két élettani funkciójának ala­kulását. A berendezés, amelyet Szakács Gyula villamosmér­nök irányításával az inté­zet logikai tervezőcsoportja fejlesztett ki, a műtéteknél általánosan használt vér­nyomásmérő készülék ész­leléseit átszámítja higany- milliméterre és „digitális módszerrel” vagyis számje­gyekkel közvetlenül ezt az értéket mutatja, sőt rögtön papírra is nyomtatja. A se­bész kívánsága szerint akár folyamatosan, akár előre meghatározott időközökben tudja jelenteni és rögzíteni a vérnyomás értékét, illet­ve változásait. Az „adat­közlés” szüneteiben viszont a műszeren zöld fény vib­rál állandóan a beteg szív­működésének ritmusában, amiből az orvos egyetlen pillantással megítélheti, hogy minden rendben van-e. csoportjából az első és har­madik helyet a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szakemberei sze­rezték meg, míg a második helyre az Alföldi Állami Áruház került. Hasonló jutalmazásban részesültek, mint szövetkezeti kollégáik. Három kiváló kirakatren­dező — Kovács László (Kunszentmárton, Fmsz), Hegmann Gergely (Élelmi­szer Kisker, Szolnok) és Somogyi György (Iparcikk Kisker, Szolnok) — a KPVDSZ megyei bizottsá­gától külön jutalmat ka­pott: 2 hetes belföldi, ille­tőleg 1—1 hetes külföldi üdülésre szóló beutalójegyet. A kitüntetések és jutal­mak kiosztása után a me­gyebizottság tagja a napi­renden lévő feladatokat — a földművesszövetkezeti klubok tevékenységét, s a leltárhiányért való anyagi felelősség kérdését vitatták meg. Megkezdődött a munka a téglagyárakban A tiszaföidvári téglagyár egy műszakban dolgozik, naponta 55—60 ezer téglát gyárt Köifaiáí szakemberek utaznak Jászberénybe A Gépipari Tudományos Egyesület élelmiszer és hű­tőgépipari szakosztálya, va­lamint a jászberényi szer­vezete 1965. április 13— 14-én kétnapos konferen­ciát rendez a Lehel Klub­ban. A konferencián hazai és külföldi szakemberek tartanak előadásokat. Többek között beszámol­nak a műszaki fejlesztés legújabb eredményeiről, ér­tékelik a kishűtőgépgyár- tás jelenlegi helyzetét, va­lamint a hazai és export- szükségletek kielégítésével kapcsolatos feladatokat is meghatározzák. A konferencia ideje alatt a Hűtőgépgyár kiállítást rendez, amelyen bemutat­ja a jelenleg sorozatban gyártott hűtőgépeit, s az új típusok mintadarabjait, így több változatban a tej- és vízhűtőt, valamint a liofilizáló berendezést, amely a romlandó anyago­kat két év időtartamra tar­tósítja. A szofeokl téglagyárban egy fii téglaerést á*lf,ottak üzembe. Két műszak alatt 95- 100 ezer téglát készí­tenek Az első kéméi e ’ iká‘ i martfűi téglagyárban Az agrotechnikai néhány tapasztalata a jászapáti Alkotmány Tsz-ben A jászapáti Alkotmány Tsz megyénk legjobb közös gazdaságai közé tartozik. A közös gazdaságban a ter­melési terv kiegészítőjeként évek óta készítenek agro­technikai tervet is. Kidol­gozzák a különböző növé­nyek termelési technológiá­ját a talajműveléstől a be­takarításig. A napokban Toro Zoltán főagronómussal beszélget, tünk a gazdaság idei tech­nológiai tervéről. — A tervezéskor figye­lembe kell vennünk — mondta a főagronómus — a vetésszerkezetet és gépesí­tés fokát is. Nagy területen — a szántó 37,4 százalékán termelünk kenyérgabonát. Sajnos, a takarmánytermő terület aránya kicsi. Kuko­ricát például a szántónak csak 10,7 százalékán ter­melhetünk. A szálastakar- mány aránya — 14,2 száza­lék — javult. Cukorrépát és a napraforgót egyaránt 300—300 holdon, a szántó 13 százalékán vetünk. — A különböző termelési folyamatokat hogyan gépe­sítették'! — Saját gépparkkal ren­delkezünk. Harmincnégy erőgépünk van, az idén né­gyet vásároltunk. A gapo- nát 82 százalékban kom­bájnnal takarítjuk be, 450 holdat azonban kézierővel vágunk le. Száz kaszást tu­dunk beállítani. Az idén még egy kombájnszérűt épí­tünk és két magtisztító gé­pet vettünk. Tehát a beta­karítás gyorsabb lesz. — A lucerna 70 százalé­kát géppel vágjuk. Hiány­zik a rakodógép is. Hiába kerestük, nem kaptunk. Ke­vés a fűkaszánk, így kézzel is kell vágni. — A silózást gépesítettük. Jól bevált a kazalsiló. Most már a környező tsz-ek is alkalmazzák módszereinket. A napraforgó betakarítását 100 százalékig gépesítettük. Sőt a szárítást is. A szárat orkánnal tépjük szét. s oé- tisót adagolunk a bomlási folyamat elősegítésere, majd alászánt/'’k. Szerin­tünk a napraforgó jó elő- veteménye a búzának. Ke­vés az adapterünk, nem egyszerre vetjük a napra­forgót, hogy az érést foko­zatossá tegviik. A kukorica betakarítás_ához adaptert akartunk vásárolni, sajnos, nem kantunk. — Mekkora területen vet­nek tavasziakat? — Több mint kétezer hol­don. Március 30-ig 470 hol­don végeztünk. A talajelő- Készítést lánctalpas trakto­rokkal és nehéz fogasokkal végezzük. Az őszi szántá­sok ugyanis kicserepesed- ték a tavaszi esőzésektől. — A növényvédelmet ho­gyan szervezték meg? — Igen nagy gondot for­dítunk a növényvédelemre. A különböző kártevők elle­ni védekezés 428 000 fo­rintjába kerül tsz-ünknek. Pedig az állam is jelentős kedvezményt nyújt a védő- szerek vásárlásakor. Borbás Imre, a növényvédő brigád vezetője a felsőfokú techni­kumot végzi, a többiek is hozzáértő emberek. — Kedden megkezdtük — 1200 holdon — a kenyérga­bona vegyszeres gyomirtá­sát. Hét erő-, öt munkagép és két vízszállító kocsit ka­pott a brigád. Az idén elő­ször három munkafolyama­tot egyidőben végzünk. Irt­juk a gyomnövényt, levél­fejtrágyázást alkalmazunk és védekezünk a gabonapo­loska ellen. — A lucerna magfogást a rendszere: /édekezéssel se­gítjük elő. A magfogásra kijelölt táblák 3—4 kilo­méterre vannak az egyéb lucernatábláktól, hogy mi­nél kisebb legyen a fertőzés veszélye. A ..övő héten AJd- rinos szuperfoszfáttal vegy- szerezzük a lucematáblá- kat. Ez mind nfajta állati kártevő ellen használ. A kapáslucema táblákon cso- roszlyával adagoljuk *» vegyszert. —Egyébként a kapás lu­cernában köztesként rozsot vetettünk zöldtakarmánv_ nak. A karcagi kutató inté­zetben láttam ezt tavaly, holdanként 80—100 mázsa termést adott. így jobban kihasználjuk a területet. — Felkészültünk a cukor­répa kártevői elleni véde­kezésre is — fejezte be a beszélgetést Toro Zoltán. — m. 1. — Erős répabarkó-, gabonapoloska- és cserebogárpajor-fertőzést „jósol" a növényvédelmi rovarprognózis A növényvédelmi szolgá­lat 19 megyei állomása a laboratóriumok előzetes vizsgálatai alapján kidol­gozta a mezőgazdasági ro­varkártevők várható meg­jelenéséről, rajzásáról, kár­tételéről szóló előrejelzését. E szerint az ország külön­böző vidékein ez évben nagy számban jelentkezik a lisz­tes répabarkó, a gabonapo­loska, továbbá a cserebo­gárpajor, a somkóró ba- galypille. valamint a vin­cellérbogár néven ismert lucerna kártevő. A rovar­prognózist minden termelő­üzem megkapja a szükséges védekezés megkezdése előtt legalább három-négy nap­pal. Az üzemi növényvéde­lem szakembereit nemcsak az egyes rovarkártevők megjelenésének idejéről tá­jékoztatják, hanem jóelőre eligazítást adnak a rovar és kártételének felismeré­sére. a hatékony védekezés módszereire, a permetezés vagy porozás idejének meg­választására. stb. Az idén különösen veszé­lyes rovarkártevők közül a lisztes répabarkó mór a kö­vetkező hetekben jelentke­zik, amikor a nappali hő­mérséklet tartósan 16 fokig, vagy afölé emelkedik. — Ugyanezen időszakban te­lepül áit az erdőszélekről a gabonapoloska. A csere­bogárpajor tömeges megje­lenésével főleg a fiatal gyü­mölcsösökben és a friss te­lepítésű szőlőültetvényekben kell számolni, a somkóró- bagolypille a lucerna és egyéb pillangósok levélze- tét, illetve később a mag­termését veszélyezteti. A megfigyelések szerint a páratlan tavaszokon — tehát ez évben — várható a vincellérbogár rajzása, mivel a fejlődése két éves. Többnyire a lucerna vagy egyéb pillangós növények talajában telel át és április második felében kezdi meg vándorlását az öreg kirit­kult lucernásokból a fiata­labb, sűrű állományú, va­lamint az új telepíté­sű pillangós vetések feli

Next

/
Thumbnails
Contents