Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

6 3 Ünnepelt megyénk népe is A régi harcok színhelyén Április 4-én koszorúzás! ünnepség volt a szovjet hő­si emlékműnél. * Karcag Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját Karcagon is méltóképpen megünne­pelték. Szombaton délután 5 órakor a szovjet hősi emlékműnél nagyszámú kö­zönség jelenlétében helyez­ték el a párt, a tanács és a _ tömegseervezetek koszo­rúit. Ezután a Dérvné Mű­velődési Házban folytató­dott az ünnepség. A nagygyűlés résztvevői előtt Kovács István, a vá­rosi pártbizottság titkára mondott beszédet. Méltatta a felszabadító Vörös Had­sereg baráti segítségét, hő­siességét, foglalkozott a fel- szabadulás utáni nehéz, küzdelmes életünkkel, ami­kor romokból kellett fel­építeni az országot. Az ünnepségen részt vett és felszólalt a hazánkban ideiglenesein állomásozó szovjet hadsereg küldötte, Gyanyicsenkó őrnagy is. — Meleg szavakkal emléke­zett meg a magyar, és a szovjet nép barátságáról. Vasárnap délelőtt a város vezetősége szovjet baráta­inkkal találkozott, ez al­kalommal adták át a szov­jet elvtársaiknak Karcag város fejlődését bemutató albumot. Alattyán Ebben a községben is áp­rilis 3-án este, a mozite­remben rendeztek ünnepi nagygyűlést. Másnap dél­előtt koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a szovjet hősi emlékműnél. A délelőtt programjához tartozott Gecse Árpád, az aiattyáni születésű festő­művész gyűjteményes kiál­lításának megnyitása. E kiállítást a járási és a községi tanács kezdemé­nyezésére rendezték meg. Az anyag lényegében azo­kat a képeket tartalmazta, amelyeket 1963-ban a Dam­janich Múzeumban már bemutattak. A kiállítási Tóth Sándorné, a községi tanács vb-elnöke nyitotta meg A közel kétszáz részt­vevő nagy elismeréssel nyi­latkozott a bemutatott ké­pekről. A termelőszövetke­zeti gazdák fokozott érdek­lődéssel szemlélték azokat a képeket, melyeket a mű­vész az Űj Élet Tsz-ben készített. A termelőszövetkezet ve­zetősége a Cséplés, és a Borsó triőrözés című képe­ket megvásárolta. Már vetik a kukoricái is Olyan gyors léptekkel ha­lad ez a mostani tavasz, hogy alig lehet követni. — Legalább is munkatempó­val nem igen. Köztudomá­súan a kukorica vetésideje például a hónap közepe előtti napokon szokott kez­dődni. Ám az idén megelőz­tük ezt az időpontot. Cser- keszöllőről azt a hírt kap­tuk, hogy az ottani Magyar —Román Barátság Termelő- szövetkezetben már vetik a kukoricát. Ma elutazott Szolnokról a szovjet küldöttség Kipróbálták az első felsőrész kondicionáló berendezést A martfűi Tisza Cipőgyár műszaki fejlesztési csoport­ja egy évi kísérletezés után elkészítette és kipróbálta a 47/C műhelyben az első fel­sőrész kondicionáló beren­dezést. A keményebb bőrök a megmunkálás során kony- nyen szakadnak, megtör­nek. Sok a selejt. A gép ezt megszünteti, mert a bőr rostjait nedves gőzzel fella­zítja, s megkönnyiti a cipő formázását. A fejlesztési csoport rövidesen értékeli a próba tapasztalatait- — Amennyiben a berendezés beválik, havonta 15—20 ezer forint megtakarítást érnek el. „A vízgazdálkodás 20 éve“ címmel érdekes kiállítást nyitott meg Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezető helyettese vasárnap délelőtt 10 órakor, a Tisza-parti Gimnázium aulájában- A II. Szolnoki Kuturális Hetek programjá­ba tartozó, igen ízléses tab­ló és grafikon tárlat a Ti­sza völgyének és Szolnok megyének vízgazdálkodását dolgozza fel. A szovjet delegáció Martfűn a művelődési otthon bejárata előtt Hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulója alkal­mából Szolnokon tartózko­dó szovjet küldöttség áp­rilis 4-én ellátogatott a martfűi cipőgyárba és Ti szaföldvárra. A tiszai átkelés helyén A gépkocsisor már el­hagyja Rákócziújfalu há­zait amikor feltűnik a Ti­sza s a gépkocsik megáll­nak. A folyó kissé meg­duzzadva lassan hömpö­lyög, s a szellő fodrozta S míg a gyermekek irigykedve nézik társukat az emeleten a gyár vezetői üdvözlik a szovjet vendé geket. Üdvözlik és örömü két fejezik ki, hogy együtt ünnepelhetik a húsz éve? szabadságot azokkal, aki' legtöbbet tettek ezért. Egy nagy család gy érmékéi Mint mondani szokás: a tiszaföldváriak féllébon áll­va várják a vendégeket. No, nem azért izgulnak, mert attól tartanak, hogy szöntik a vendégeket, ere- deti szövegben hangzik el Puskin költeménye. Szere­tő pillantások ölelik kö­rül az óvodásokat, amint vékony hangjukon dallam csendül. Máskor is boldog oillanat, amikor kisdoboso­kat avatnak, de most, a vendégek előtt ez még ün­nepélyesebb, még szebb. Aztán úttörők lépnek Id a sorokból. Kezükben pi­ros szegfűcsokor, karjukon vörös nyakkendő. A vendé­geknek ajándékozzák, akik V. I. Bisztrov átveszi a tiszaföldvári Lenin Tsz ajándékát hullámokon megcsillan a napsugár. A partot övező fűzfák barkás ágai szinte féltőn hajolnak a viz fölé. Festőnek való látvány, — gyönyörködtet a panoráma. Talán ezért a megállás? Ezért is. A fő oka azon­ban a múlt emléke. — Az 1944. évi tiszai átkelés színhelyén állunk. Kétél­tűekkel, csónakokkal. ló­háton és úszva, tűzharc közben itt törték át a né­metek ellenállását, s itt lépett először orosz katona a Duna—Tisza közére. Martfűi paroláxás A martfűi cipőgyár mű­velődési otthona előtt két pöttömnyi gyerek áll. Az egyik hat éves, a másik négy és fél. Magasrangú szovjet katona tiszt Sz. G. Gorcsajev altábornagy pa- rolázik velük. — Zdrasztutye — köszön vissza és csap a tenyerébe a kisebbik, s aztán boldo­gan szalad távolabb álló társaihoz. — Kezet fogott velem, kezet fogott velem — ug­rál lelkendezve — és én hí mondtam: zdeasztutee. „felsülnek” a vendéglátás­sal. Nem. Enni, innivaló van bőven. S az eredmé­nyekkel sem kell szégyen­kezniük. A késés miatt az izgalom. A megérkezés után azonban már nincs semmi baj. A pohár köszöntők, az eredmények ismertetése után a vendégek gratulál­nak a község lakóinak. El­ismeréssel nyilatkoznak a nagyszerű eredményekről. Kisilohos avatáson Közben a nappalt fel­váltja az éjszaka. Másnap újabb látogatásra indul a delegáció. Szolnokon, a Rá­kóczi úti iskola Szemjonov úttörőcsapata várja a ven­dégeket. — Szemjonov úttörőcsa­pat vigyázz! Fogadás jobb­ról, zászlónak tisztelegj! — hangzik a vezényszó, s dobpergés közben három úttörő behozza a csapat- zászlót. S aztán ahány műsor­szám, annyi kedves, mara­fiajyfofr QfQjsayJ, kj**­valamennyien megköszönik ' meleg fogadtatást. * A szovjet vendégek áp­rilis 5-én délután még el­látogattak a Kilián György Repülő Tiszti Iskolára, — ahol találkoztak az iskola tisztjeivel, növendékeivel. Este búcsúvacsorán vettek részt. A búcsúztatáson meg­jelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Oláh György országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb elnöke, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Kapás Rezső, a városi tanács vb elnöke, valamint a megyei, a vá­rosi pártbizottság, a me­gyei, városi tanács vezetői. A kölcsönös pohárköszöntő után vendégeinknek aján­dékokat adtak át. A küldöttség ma a kora reggeli órákban elutazott Szolnokról, M»imát Mr (Folytatás az 1. oldalról) tatva az utóbbi két évtized eredményeit. Felszólalt a gyűlésen a városi ünnepségekre megin­gott szovjet küldöttség ve­zetője is. Másnap délelőtt koszorú­zási ünnepségeken emlékez­lek meg a város dolgozol azokról a szovjet katonák- -61. akik a Túrkeve környé­ki felszabadító harcokban vesztették életüket. A párt, rz állami, a társadalmi szervezetek, a termelőszó. vetkezetek képviselői he­lyezték el koszorúikat a ‘zovjet hősi emlékműnél és ’ szovjet katonák sírjánál. A munkásmozgalom vete­ránjai, az 1919-ben mártír­halált halt harcostársaik emléktábláját koszorúztak meg. A Finta-múzeumban ki­állítás nyílt, mely fényké­nekkel, egykorú okmányok­kal mutatja be a felszaba­dulást követő évek esemé­nyeit. Sikerrel nyitották meg a kiszesek, az úttörők és az ipari tanulók április i-e tiszteletére rendezett érdekes, színes kiállítását, mely a helyi fiatalság^ mun­káját, eredményeit, Túrkeve ijlődését érzékelteti. Kisújszállás Április 3-án kezdődött az ünnepségsorozat. Délután veterán találkozó volt a vá­rosi pártbizottság épületé­ben. Részt vett ezen a ta­lálkozón Nánósi I,ászló or­szággyűlési képviselő, a SZÖVOSZ felügyelőbizott­ságának elnöke és dr. Ko­vács Kálmán, az ELTE jogi karának tanszékvezető pro­fesszora is. Ugyanezen a napon este u órakor a városi tanacs nagytermében kiállítás nyílt a művelődési ház szakkö­reinek anyagából. Utána a város főterén úttörőzeneKar adott térzenét. Este hét órakor kezdődött az ünnepi nagygyűlés, melyen Tóth Endre emlékezett meg fel- szabadulásunk 20. évfordu­lójának jelentőségéről. Az ünnepi beszéd után színvo­nalas kultúrműsor követ­kezett. Vasárnap, április 4-én folytatódott a program. Megkoszorúzták a szovjet hősök elmékművét. Dél­után valamennyi általános iskolában úttörő-avatás volt. Este pedig a felszabadulási seregszemle városi bemuta­tójára került sor az ifjúsági házban. Kunszentmárton Szombaton délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsüléssel Kezdődött Kunszentmárton- ban a felszabadulásunk 29. évfordulójára rendezett ün­nepségsorozatot. — Kardos György, a községi pártszer. vezet titkára méltatta a nap jelentőségét és ismertette a község fejlődését. Este 7 órakor a járási knltúrházban rendezték meg az ünnepi nagygyűlést. Vasárnap délelőtt 9 óra­kor a Köztársaság téri szov­jet hősi emlékművet koszo- rúzták meg a község lakói. Kézsmárki István községi tanácselnök mondott; beszé­dek Tiszafüred Az április 3-án este meg­tartott ünnepségen Bartók Károly községi párttitkár megnyitó beszédében így • fogalmazta meg április 4 jelentőségét: „Nem egysze­rűen a háború végét, ha­nem a béke, valamennyiünk életének gazdagodását, sza­badságunk kezdetét jelenti ez a nap.” Az ünnepi ülé­sen Hajnal István, a járási tanács vb-elnöke szólt a megjelentekhez. Beszélt húsz éves építőmunkánk eredményeiről. Az emlékünnepségek után sokan megnézték a „Soha többé!” című dokumentum­Sa&zhelyi Pál mecayitó beszédét tattá*

Next

/
Thumbnails
Contents