Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
IMS. április 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki készlet börze első napján Hárommillió forint értékű áru keres gazdát Tea, cukor, esztergagép, vaslemez A megyei tanács és a KISZÖV közös kezdeményezésére tegnap készlet börzét tartottak Szolnokon.; A megyei tanács székházának kistermében adtak találkozót egymásnak a vállalatok és kisipari termelő- szövetkezetek képviselői, hogy felesleges anyagaikat, gépeiket értékesítsék. Haraszti Károly a megyei tanács tervosztályának előadója tájékoztatta lapunkat. — A két napig tartó börzére a tanácsi vállalatok 2,3 millió, míg a ktsz-ek 700 ezer forint értékű elfekvő anyagot kínálnak eladásra. Reméljük, hogy az alkudozás sikeres üzletkötésekkel jár. Egyébként a börze után szabadértékesítési engedélyt adunk vállalatainknak. Az asztalokon jegyzékek tömege volt. Az eladók és vevők gondosan tanulmányozták a listákat és gyorsan egymásra találtak. Farkas István a Kisújszállási Vas- és Faipari KTSZ elnöke fekete lemezeket vásárolt. — Nagyon hasznosnak találom a szolnoki utamat, hiszn 29 mázsa lemezt vettem. — Árengedményt sikerüli kicsikarni? — Nem tudom még, hiszen partneremet, a Jászapáti Béke KTSZ-t személyesen nem képviseli senki. Biztos ami biztos lecsaptam a lemezekre, aztán majd meglátjuk. Az eladási jegyzékek érdekességet is tartalmaznák. Például a megyei földgáz- saolgáltató vállalat nemcsak szerszámokat, hanem teát, cukrot, törülközőt is eladna. Érdekes például az is. hogy az éleimászerkiskeres- kedelmi vállalat olyan állóeszközöket kínál, amelyek elsősorban a földművesszö- vetkezerteket érdekelhetnék, ám őket nem hívták meg a börzére. Csakúgy hiányoljuk a nagy vállalatok részvételét is. Ezek a vállalatok elsősorban, mint eladók szerepéitek volna, s a kisipari termelőszövetkezetekben találtak volna vevőre. A börze első napján egyoldalúságot tapasztaltunk, főleg a vasanyagók iránr volt érdeklődés, igaz ezekből nagy volt a kínálat. Somogyi József, a megyei KISZÖV terv- és anyagé) látási főosztályvezetőjének véleményét is kikértük. — Ügy hiszem az áruféleségeket bővíteni kell a következő alkalommal. A börze nem mentes szervezési hibáktól, de ennek ellenére hasznos lesz. Tervezzük, hogy a nyáron megismételjük ezt az akciót. A első napon az eladók még kissé bátortalanul tették árengedményeket s ez bizony nem növelte a vásárlókedvet. Reméljük a kezdeti elfogódottság mára feloldódik, s bátrabb „piac" lesz. Ä termelőszövetkezetek szerény, névtelen munkásai az éjjeli őrök. Nagy Antal bácsi a jászssertandrásl Haladás Tsz-ben évek óta vigyáz a közösség vagyonára, Képünkön hűséges kutyájával, Tigrissel őrködik a gazdaság kertészetében Versek után—versek elé Hétfőn este tartották meg Martfűn a Versbarátok Köre költői est-sorozatának utolsó műsorát. Ez alkalommal Mezei András, Simon István, Ladányi Mihály és Tornai József költők jelentek meg és szerepeltek verseik felolvasásával A műsorban Halda Aliz, a Fővárosi Irodalmi Színpad előadóművésznője és Mezriczki Lajos, a szolnoki Bartók Béla zeneiskola művész-tanára működött közre. Baráti találkozónak is nevezhetnénk a hétfői irodalmi estet, hiszen jórészt ismerősök hallgatták egymást és beszélgettek a műsor után a klubtermekben. Sokszor beszélünk arról, hogy a művészeti csoportok necsak műsorok előadására készüljenek, hanem ízlésük fejlesztésével, művészeti ismereteik bővítésével is foglalkozzanak. Ezt a megyében eddig talán soha nem tapasztalt méretekben valósította meg Borhy Tibor egy alföldi ipari település Irodalmi színpadával és a versbarátok körének ehhez kapcsolódó mozgalmával. A martfűi versbarátok azonban nemcsak a verset szeretik, hanem a zenét és • képzőművészetet is, A költői est-sorozattal párhuzamosan egy-egy képzőművész kamarakiállítással mutatkozott be a martfűi közönség előtt. Most Berényi Ferenc festményeit állították ki a művelődési ház emeleti csarnokában. A kisméretű képeken monumentális hatású a szűkszavú, nagyvonalú, elmélyült ábrázolás- mód. Mezriczki Lajos (az est zenei közreműködője) nem ragaszkodott sem a nyomtatott műsorhoz, sem a művek eredetileg elképzelt sorrendjéhez. Figyelte a versmondásokat és fölényes tudással a költemények hangulatához illő zeneműveket választott ki gazdag repertoárjából. Egy költői est-sorozat lezárult, de a versek tovább élnek és tovább él a költők és költészetet szerető közönség barátsága. És ennek az igazi „művész-barátságnak” még igen nagy távlatai vannak. Hiszen a költők és a versbarátok nagyobbrészt fiatalok, akiktől még sok verset és az új versek még elmélyültebb megértését és szeretetét várjuk, (Lőrincz) TIT előadók országos tanácskozása A TIT idei választmányi tanácskozásai sorában kedden a Kossuth klubban a közgazdasági országos választmány tartotta meg plenáris ülését. A tanácskozás napirendjén a közgazdasági ismeretterjesztők 1964. évi munkájának értékelése és a következő oktatási esztendő feladatainak, programjának megvitatása szerepelt. A TIT az ősztől kezdődő oktatási évben több új szabadegyetemi és akadémiai sorozatot indít, többek között arról: hogyan alakul a munkaerőgazdálkodás a vállalati gyakorlatban, mitől függ a termelőszövetkezetek jövedelmezősége, melyek a tsz-ek működésének leggyakoribb közgazdasági és jogi problémái, A munkásakadémiák tematikáját „A világgazdaság és a magyar népgazdaság”, a „Gazdasági fejlődésünk fő kérdései” valamint az „Életünk és a közgazdaság” című sorozattal bővítik. A plenáris ülés befejező aktusaként a tanácskozás részvevői határozatban rögzítették a közgazdasági ismeretterjesztés 1965-1966- os feladatait, A megye legnagyobb „húsgyárában“ E jelző egyáltalán nem túlzás a Szolnoki Állami Gazdaságra. A megye állami és közös gazdaságai közül valóban ott termelik és értékesítik a legtöbb marha- és sertéshúst. Tavaly például 1849 hízott marhát és 7411 sertést értékesítettek. Ez súlyban csaknem 20 000 mázsa volt. A szolnokiak után következő Jászsági Állami Gazdaság — pedig az is jelentős — csak felét adta ennek a mennyiségnek. A szolnoki cukorgyár tő- szomszédságában az utóbbi években korszerű szarvas- marha- és sertéshizlalda épült ki. A hatalmas telep külső képe is inkább az ipari üzemre hasonlít. Áz istállókat és az ólakat kes- kenyvágányú vasút, betonút köti össze a kiszolgáló üzemekkel. A fizikai munka nagyrészét a korszerű technika, a gép helyettesíti. A telep bővítésére néhány év alatt hatmillió forintot fordítottak. A sertéshizlaldát Szatmári György telepvezető mutatja be. fiwy ember — got a gazdaság maga állítja elő. A nagylétszámú állományra mindössze 14 dolgozó ügyel fel. Tehát a munkabér ráfordítás minimális. Az emberek szocialista brigádban dolgoznak. A telepvezető különösen Szűcs Bélát és Kovács Bélát dicséri. — A kiválóak között is ők a legjobbak. A tavalyi eredmények megerősítik Szatmári György véleményét. A keményítő értékesülés csaknem 26 százalék. Az általános költségeket is figyelembe véve egy kiló sertéshúst 15,15 forintért állítottak elő. Figyelemreméltó eredmények ezek. A telepet saját keverőüzem látja el koncentrált takarmánnyal. — Szintén a beruházási program keretében épült — tájékoztat a kísérőnk. — Naponta 25—30 mázsa takarmányt kever. A berendezés itt is korszerű. Két műszakban dolgoznak. A kukoricát, árpát éjjel őrlik, a koncentrátumokkal pedig nappal keverik. A végtermék a két ciklonból automata mérlegeléssel folyik a zsákokba. Annyit megtudtunk, hogy a sőréiket is gazdaságosan hizlalják. A szolnokiak fiatal hízómarhái keresettek a nyugati piacon. Gyakran olasz, nyugatnémet és svájci cégek képviselői keresik fel a telepet. S mindannyiszor elismeréssel szólnak a látottakról. A hízómarhák takarmányozása a cukorgyári melléktermékre épüL Az össz- takarmány 70 százaléka nyers szelet. Talán mondani sem kell, hogy gazdaságosan hizlalnak. A szolnoki telep környezete is egyre tetszetősebbé válik. Az istállók, ólak környékét fásították és sövénynyel ültették be. A szakértelem mellett a gondozók szépérzékét dicséri. A Szolnoki Állami Gazdaság hizlaldái kamatoztatják a befektetett milliókat. Csupán a sertéságazat évente 28 millió forint termelési értéket ad a népgazdaságnak. Máthé László Hangverseny Jász berényben 700 sertés — Ezt a négy ólat nemrég építettük. Mindegyikben 700—700 sertés hízik egyszerre. Mindössze egy- egy ember látja el itt a jószágokat. Munkájuk nem sok akad, majdnem mindent a gépek végeznek. Míg beszélgetünk, az egyik épület előtt Zetor vontatásé tartálykocsi jelenik meg. — Lengyel János traktoros megáll a hizlaldára szerelt hatalmas ciklon előtt. Szabari József, a tartálykocsi kezelője bekapcsolja a garatot, s a levegő nyomására koncentrált takarmánnyal töltik meg a ciklont. — Kétszer fordulnak, míg tele lesz — magyarázza a telepvezető. — Hatvan mázsa takarmány fér el benne. A 700' sertésnek e2 három napi adagja. A 100 méter hosszú hizlaldában kisebb rekeszekben helyezték el a jószágokat. Az épület közepén a gép két oldalra adagolja a takarmányt a vályúkba. A telepvezető bekapcsolja az indítógombot, s a csiga, rendszer minden kutricához odatolja ,a száraz eleséget. A másik oldalon automatikus önitatókat szereltek fel. A trágyát földbe süllyesztett tárolókban gyűjtik össze. Jugoszláv tervek alapján épültek ezek a hizlaldák — mondja kísérőnk. — A berendezést is onnan kaptuk. Ügy tudom, Magyarországon csak nálunk épült meg ez a típus. Igen jól bevált. A telepen egyszerre 7500 sertés hízik Az idén csaknem lu ezret értékesítenek. Az alapanyaA jászberényi Tanítóképző Intézetben április 24-én, szombaton este az ünnepi hangversennyel fejeződtek a háromnapos Intézeti Napok rendezvényei. A színvonalas hangverseny méltó lezárása volt a nagyszabású ünnepségsorozatnak. Kedves hagyománytiszteletként most is a Gyakorló Iskola növendékei léptek fel elsőnek. A későbbiekben a hangverseny három kiemelkedő szólistája, Faragó Márta és Kiss Piroska I., valamint Moós Éva II. évfolyamos hallgatók muzikális, mély érzéssel olyan teljesítményt nyújtottak, amely már meghaladja az átlagos amatőrmuzsikusok senyeken a magyar traktorosok eddig még nem értek el számottevő sikert, s ez jórészt azzal magyarázható, hogy nálunk még az elmúlt években is nagyon kevesen vettek részt ebben a minőségi mutatókkal értékelt, a talajművelési kultúra fejlesztését célzó vetélkedésben. Országos verseny a szabályzat értelmében csak két évenként, legközelebb 1966-ban esedékes. Az országos szántóverseny bizottság legutóbbi ülésén éppen ezért elhatározta, hogy a közbeeső 1965. évet előkészítésre — a mezőny kiképességeit. Az est fénypontja Patachich Iván: Nyár, valamint Szabó Mihály intézeti tanár „ilyen legyen ő...” és „Felszabadulási induló” c. szerzeményeinek bemutató előadása volt. Vadászy Béláné tanárnő női kara nagyon szép feladatot teljesítve tolmácsolta az értékes műveket. A közönség hosszan ünnepelte a mestert, a közszeretetnek örvendő Szabó tanár urat. A művészi élményt nyújtó hangversenyt hajnalig tartó, hangulatos bál követte. Tömösközi Sándor Jászberény szélesítésére — és népszerűsítésére használja fel. — A versenyzők egész évi munkájukkal vesznek részt a vetélkedőn. Teljesítményük, tehát a munka minőségének értékelhetőségét azzal biztosítják, hogy a versenyzők számára lehetőleg külön táblát jelölnek ki, vagy nyilvántartják az általuk felszántott területeket. Az értékelés mind az üzemi, mind pedig az év második felében megrendezésre kerülő járási és megyei versenyeken a nemzetközileg elfogadott, nagyon szigorú szabályzat alapján történik. Tömegméretűvé fejlesztik a szántóversenyt A nemzetközi szántó-verA szolnoki Lenin Tsz földjén Gyűri Pál RS—09-es gépével matadorral pora*
