Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

IMS. április 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki készlet börze első napján Hárommillió forint értékű áru keres gazdát Tea, cukor, esztergagép, vaslemez A megyei tanács és a KISZÖV közös kezdemé­nyezésére tegnap készlet börzét tartottak Szolnokon.; A megyei tanács székházá­nak kistermében adtak ta­lálkozót egymásnak a vál­lalatok és kisipari termelő- szövetkezetek képviselői, hogy felesleges anyagaikat, gépeiket értékesítsék. Ha­raszti Károly a megyei ta­nács tervosztályának elő­adója tájékoztatta lapunkat. — A két napig tartó bör­zére a tanácsi vállalatok 2,3 millió, míg a ktsz-ek 700 ezer forint értékű elfekvő anyagot kínálnak eladásra. Reméljük, hogy az alkudo­zás sikeres üzletkötésekkel jár. Egyébként a börze után szabadértékesítési engedélyt adunk vállalatainknak. Az asztalokon jegyzékek tömege volt. Az eladók és vevők gondosan tanulmá­nyozták a listákat és gyor­san egymásra találtak. Far­kas István a Kisújszállási Vas- és Faipari KTSZ el­nöke fekete lemezeket vá­sárolt. — Nagyon hasznosnak ta­lálom a szolnoki utamat, hiszn 29 mázsa lemezt vet­tem. — Árengedményt sikerüli kicsikarni? — Nem tudom még, hi­szen partneremet, a Jász­apáti Béke KTSZ-t szemé­lyesen nem képviseli senki. Biztos ami biztos lecsap­tam a lemezekre, aztán majd meglátjuk. Az eladási jegyzékek ér­dekességet is tartalmaznák. Például a megyei földgáz- saolgáltató vállalat nemcsak szerszámokat, hanem teát, cukrot, törülközőt is eladna. Érdekes például az is. hogy az éleimászerkiskeres- kedelmi vállalat olyan álló­eszközöket kínál, amelyek elsősorban a földművesszö- vetkezerteket érdekelhetnék, ám őket nem hívták meg a börzére. Csakúgy hiányol­juk a nagy vállalatok rész­vételét is. Ezek a vállala­tok elsősorban, mint eladók szerepéitek volna, s a kis­ipari termelőszövetkezetek­ben találtak volna vevőre. A börze első napján egy­oldalúságot tapasztaltunk, főleg a vasanyagók iránr volt érdeklődés, igaz ezek­ből nagy volt a kínálat. Somogyi József, a megyei KISZÖV terv- és anyagé) látási főosztályvezetőjének véleményét is kikértük. — Ügy hiszem az áru­féleségeket bővíteni kell a következő alkalommal. A börze nem mentes szerve­zési hibáktól, de ennek el­lenére hasznos lesz. Ter­vezzük, hogy a nyáron megismételjük ezt az akciót. A első napon az eladók még kissé bátortalanul tet­ték árengedményeket s ez bizony nem növelte a vá­sárlókedvet. Reméljük a kezdeti elfogódottság mára feloldódik, s bátrabb „piac" lesz. Ä termelőszövetkezetek szerény, névtelen munkásai az éjjeli őrök. Nagy Antal bácsi a jászssertandrásl Haladás Tsz-ben évek óta vigyáz a közösség vagyo­nára, Képünkön hűséges kutyájával, Tigrissel őrködik a gazdaság kertészetében Versek után—versek elé Hétfőn este tartották meg Martfűn a Versbarátok Kö­re költői est-sorozatának utolsó műsorát. Ez alka­lommal Mezei András, Si­mon István, Ladányi Mi­hály és Tornai József köl­tők jelentek meg és szere­peltek verseik felolvasásá­val A műsorban Halda Aliz, a Fővárosi Irodalmi Színpad előadóművésznője és Mezriczki Lajos, a szol­noki Bartók Béla zeneis­kola művész-tanára műkö­dött közre. Baráti találkozónak is nevezhetnénk a hétfői iro­dalmi estet, hiszen jórészt ismerősök hallgatták egy­mást és beszélgettek a mű­sor után a klubtermekben. Sokszor beszélünk arról, hogy a művészeti csoportok necsak műsorok előadására készüljenek, hanem ízlésük fejlesztésével, művészeti is­mereteik bővítésével is fog­lalkozzanak. Ezt a megyé­ben eddig talán soha nem tapasztalt méretekben va­lósította meg Borhy Tibor egy alföldi ipari település Irodalmi színpadával és a versbarátok körének ehhez kapcsolódó mozgalmával. A martfűi versbarátok azonban nemcsak a verset szeretik, hanem a zenét és • képzőművészetet is, A költői est-sorozattal pár­huzamosan egy-egy képző­művész kamarakiállítással mutatkozott be a martfűi közönség előtt. Most Berényi Ferenc fest­ményeit állították ki a mű­velődési ház emeleti csar­nokában. A kisméretű ké­peken monumentális ha­tású a szűkszavú, nagyvo­nalú, elmélyült ábrázolás- mód. Mezriczki Lajos (az est ze­nei közreműködője) nem ra­gaszkodott sem a nyomta­tott műsorhoz, sem a mű­vek eredetileg elképzelt sorrendjéhez. Figyelte a versmondásokat és fölé­nyes tudással a költemé­nyek hangulatához illő ze­neműveket választott ki gazdag repertoárjából. Egy költői est-sorozat le­zárult, de a versek tovább élnek és tovább él a köl­tők és költészetet szerető közönség barátsága. És en­nek az igazi „művész-ba­rátságnak” még igen nagy távlatai vannak. Hiszen a költők és a versbarátok nagyobbrészt fiatalok, akik­től még sok verset és az új versek még elmélyültebb megértését és szeretetét várjuk, (Lőrincz) TIT előadók országos tanácskozása A TIT idei választmányi tanácskozásai sorában ked­den a Kossuth klubban a közgazdasági országos vá­lasztmány tartotta meg ple­náris ülését. A tanácskozás napirendjén a közgazdasági ismeretterjesztők 1964. évi munkájának értékelése és a következő oktatási esz­tendő feladatainak, prog­ramjának megvitatása sze­repelt. A TIT az ősztől kezdődő oktatási évben több új sza­badegyetemi és akadémiai sorozatot indít, többek kö­zött arról: hogyan alakul a munkaerőgazdálkodás a vállalati gyakorlatban, mi­től függ a termelőszövetke­zetek jövedelmezősége, me­lyek a tsz-ek működésének leggyakoribb közgazdasági és jogi problémái, A mun­kásakadémiák tematikáját „A világgazdaság és a ma­gyar népgazdaság”, a „Gaz­dasági fejlődésünk fő kér­dései” valamint az „Éle­tünk és a közgazdaság” cí­mű sorozattal bővítik. A plenáris ülés befejező aktusaként a tanácskozás részvevői határozatban rög­zítették a közgazdasági is­meretterjesztés 1965-1966- os feladatait, A megye legnagyobb „húsgyárában“ E jelző egyáltalán nem túlzás a Szolnoki Állami Gazdaságra. A megye álla­mi és közös gazdaságai kö­zül valóban ott termelik és értékesítik a legtöbb mar­ha- és sertéshúst. Tavaly például 1849 hízott marhát és 7411 sertést értékesítet­tek. Ez súlyban csaknem 20 000 mázsa volt. A szol­nokiak után következő Jászsági Állami Gazdaság — pedig az is jelentős — csak felét adta ennek a mennyiségnek. A szolnoki cukorgyár tő- szomszédságában az utóbbi években korszerű szarvas- marha- és sertéshizlalda épült ki. A hatalmas telep külső képe is inkább az ipari üzemre hasonlít. Áz is­tállókat és az ólakat kes- kenyvágányú vasút, beton­út köti össze a kiszolgáló üzemekkel. A fizikai mun­ka nagyrészét a korszerű technika, a gép helyettesíti. A telep bővítésére néhány év alatt hatmillió forintot fordítottak. A sertéshizlaldát Szatmá­ri György telepvezető mu­tatja be. fiwy ember — got a gazdaság maga állítja elő. A nagylétszámú állo­mányra mindössze 14 dol­gozó ügyel fel. Tehát a munkabér ráfordítás mini­mális. Az emberek szocia­lista brigádban dolgoznak. A telepvezető különösen Szűcs Bélát és Kovács Bé­lát dicséri. — A kiválóak között is ők a legjobbak. A tavalyi eredmények megerősítik Szatmári György véleményét. A ke­ményítő értékesülés csak­nem 26 százalék. Az álta­lános költségeket is figye­lembe véve egy kiló ser­téshúst 15,15 forintért állí­tottak elő. Figyelemreméltó eredmények ezek. A telepet saját keverőüzem látja el koncentrált takar­mánnyal. — Szintén a beruházási program keretében épült — tájékoztat a kísérőnk. — Na­ponta 25—30 mázsa takar­mányt kever. A berendezés itt is kor­szerű. Két műszakban dol­goznak. A kukoricát, árpát éjjel őrlik, a koncentrátu­mokkal pedig nappal keve­rik. A végtermék a két cik­lonból automata mérlege­léssel folyik a zsákokba. Annyit megtudtunk, hogy a sőréiket is gazdaságosan hizlalják. A szolnokiak fia­tal hízómarhái keresettek a nyugati piacon. Gyakran olasz, nyugatnémet és sváj­ci cégek képviselői keresik fel a telepet. S mindannyi­szor elismeréssel szólnak a látottakról. A hízómarhák takarmá­nyozása a cukorgyári mel­léktermékre épüL Az össz- takarmány 70 százaléka nyers szelet. Talán mondani sem kell, hogy gazdaságo­san hizlalnak. A szolnoki telep környe­zete is egyre tetszetősebbé válik. Az istállók, ólak kör­nyékét fásították és sövény­nyel ültették be. A szakér­telem mellett a gondozók szépérzékét dicséri. A Szolnoki Állami Gaz­daság hizlaldái kamatoz­tatják a befektetett millió­kat. Csupán a sertéságazat évente 28 millió forint ter­melési értéket ad a népgaz­daságnak. Máthé László Hangverseny Jász berényben 700 sertés — Ezt a négy ólat nem­rég építettük. Mindegyik­ben 700—700 sertés hízik egyszerre. Mindössze egy- egy ember látja el itt a jó­szágokat. Munkájuk nem sok akad, majdnem min­dent a gépek végeznek. Míg beszélgetünk, az egyik épület előtt Zetor vontatásé tartálykocsi jelenik meg. — Lengyel János trakto­ros megáll a hizlaldára sze­relt hatalmas ciklon előtt. Szabari József, a tartályko­csi kezelője bekapcsolja a garatot, s a levegő nyomá­sára koncentrált takar­mánnyal töltik meg a cik­lont. — Kétszer fordulnak, míg tele lesz — magyaráz­za a telepvezető. — Hatvan mázsa takarmány fér el benne. A 700' sertésnek e2 három napi adagja. A 100 méter hosszú hiz­laldában kisebb rekeszek­ben helyezték el a jószágo­kat. Az épület közepén a gép két oldalra adagolja a takarmányt a vályúkba. A telepvezető bekapcsolja az indítógombot, s a csiga, rendszer minden kutricához odatolja ,a száraz eleséget. A másik oldalon automati­kus önitatókat szereltek fel. A trágyát földbe sül­lyesztett tárolókban gyűj­tik össze. Jugoszláv tervek alapján épültek ezek a hizlaldák — mondja kísérőnk. — A be­rendezést is onnan kaptuk. Ügy tudom, Magyarorszá­gon csak nálunk épült meg ez a típus. Igen jól bevált. A telepen egyszerre 7500 sertés hízik Az idén csaknem lu ezret értékesítenek. Az alapanya­A jászberényi Tanítókép­ző Intézetben április 24-én, szombaton este az ünnepi hangversennyel fejeződtek a háromnapos Intézeti Na­pok rendezvényei. A szín­vonalas hangverseny méltó lezárása volt a nagyszabású ünnepségsorozatnak. Kedves hagyománytiszte­letként most is a Gyakorló Iskola növendékei léptek fel elsőnek. A későbbiekben a hangverseny három ki­emelkedő szólistája, Faragó Márta és Kiss Piroska I., valamint Moós Éva II. év­folyamos hallgatók muziká­lis, mély érzéssel olyan tel­jesítményt nyújtottak, amely már meghaladja az átlagos amatőrmuzsikusok senyeken a magyar trakto­rosok eddig még nem értek el számottevő sikert, s ez jórészt azzal magyarázható, hogy nálunk még az elmúlt években is nagyon kevesen vettek részt ebben a mi­nőségi mutatókkal értékelt, a talajművelési kultúra fej­lesztését célzó vetélkedés­ben. Országos verseny a szabályzat értelmében csak két évenként, legközelebb 1966-ban esedékes. Az or­szágos szántóverseny bizott­ság legutóbbi ülésén éppen ezért elhatározta, hogy a közbeeső 1965. évet előké­szítésre — a mezőny ki­képességeit. Az est fény­pontja Patachich Iván: Nyár, valamint Szabó Mi­hály intézeti tanár „ilyen legyen ő...” és „Felszaba­dulási induló” c. szerze­ményeinek bemutató elő­adása volt. Vadászy Béláné tanárnő női kara nagyon szép feladatot teljesítve tolmácsolta az értékes mű­veket. A közönség hosszan ünnepelte a mestert, a köz­szeretetnek örvendő Szabó tanár urat. A művészi élményt nyúj­tó hangversenyt hajnalig tartó, hangulatos bál kö­vette. Tömösközi Sándor Jászberény szélesítésére — és népsze­rűsítésére használja fel. — A versenyzők egész évi munkájukkal vesznek részt a vetélkedőn. Teljesítmé­nyük, tehát a munka mi­nőségének értékelhetőségét azzal biztosítják, hogy a versenyzők számára lehető­leg külön táblát jelölnek ki, vagy nyilvántartják az ál­taluk felszántott területe­ket. Az értékelés mind az üzemi, mind pedig az év második felében megrende­zésre kerülő járási és me­gyei versenyeken a nemzet­közileg elfogadott, nagyon szigorú szabályzat alapján történik. Tömegméretűvé fejlesztik a szántóversenyt A nemzetközi szántó-ver­A szolnoki Lenin Tsz földjén Gyűri Pál RS—09-es gépével matadorral pora*

Next

/
Thumbnails
Contents