Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. április 25. FONTOS DOKUMENTUM az ideológiai munkáról A Z MSZMP Központi Bizottsága néhány héttel ezelőtt megvitatta a párt időszerű ideológiai feladatait. A vita eredményeit összefoglaló dokumentumot azonban nem öntötte határozott formájába. Irányelvekként tette közzé, a párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlében. Miért történt ez így? Azért, mert feladatainkat s köztük a szocialista tudatformálás feladatait, már a párt VIII. kongresszusa meghatározta. Nem új, ettől eltérő határozatra van tehát szükség, hanem annak vizsgálatára, mit valósítottunk meg ebből. Továbbá: nem lehet minden ideológiai kérdést határozattal lezárni. Az Irányelvek éppen arra ösztönöznék mindenkit, aki szellemi életünk valamelyik területén dolgozik, hogy tovább tanulmányozza a kérdések megoldásának legjobb módját. Ezzel és a ma legfontosabb kérdések kiemelésével tovább élénkítik ideológiai munkánkat. Az elméleti munka megjavításának elengedhetetlen előfeltétele az ideológiai front pártvezetésének erősítése. A párt a munkásosztály ideológiáját képviseli, annak az osztálynak nézeteit, amely a szocializmus teljes felépítésének fő társadalmi ereje. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus a proletárdiktatúra első percétől kezdve a. társadalom vezető ideológiája. A szocializmus alapjainak lerakása arról tanúskodik, hogy a nép egésze elfogadja, helyesli a szocialista építés fő céljait. Ez egyben a párt vezető szerepének erősödését is mutatja. Azt a közeget, amelyben ma az ideológiai munka folyik, az jellemzi, hogy a szocializmus alapjainak lerakása óta tovább növekedett a dolgozó töpiegek szocialista tudatossága. Szép eredményeket értünk el a kultúra területén. Ámde változatlanul küzdenünk kell a dogmatikus és a revizionista nézetek, különösem az imperialistáknak a szocialista országok belső gyengítésére irányuló „fellazítás!” taktikája ellen. Ez és a nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult vita is megkívánja az állandó és szívós eszmei küzdelmet, az ideológiai munka megjavítását. Az ideológiai munkát szocialista építésünk hatékony segítőjévé kell tennünk. Véget kell vetnünk az ideológiai munkában gyakran tapasztalható bátortalanságnak, lassúságnak, passzivitásnak. az ismert tételek mechanikus ismételgetésének. A MINDENNAPOS termelőmunkának eszmei vonatkozásai között sok vita folyik arról, hogyan hat az életkörülmények javulása az emberek gondolkodására? „Elpolgá- riasodást okoz" — mondják egyesek. Mi elutasítjuk ezt sz álradikális felfogást, az azonban tapasztalható, hogy ha némelyek olyan keresethez jutnak, amelyet nem érdemeltek ki munkájukkal. akkor ez valóban erősíti a kispolgári önzést és haszonlesést. „A magasabb életszínvonal automatikusan növeli a szocialista tudatot" — mondják mások. Ez sem igaz. A szocializmus tettekkel való igenlését, a szocialista tudatosodást megköny- nyfti ugyan az anyagi körülmények állandó javulása, de fontos feltétele a céltudatos, friss, rugalmas eszmei politikai neve! 5 munka. Es szükséges a tervszerű, szocialista munkaszervezés. s az, hogy a dolgozó valóban a magáénak érezze üzemét, községét. egész államunkat. Ehhez sokoldalúan tovább kell fejlesztenünk társadalmunk szocialista demokratizmusát. Az elmélet művelőinek ma fontos feladatuk. hogy ennek módozatait tanulmányozzák, — Annyi máris megállapítható: megvan a lehetősége és a szükségessége is annak, hogy hatékonyabban nyilvánuljon meg a szocialista demokrácia választási rendszerünkben, parlamentünkben. tanácsainkban, a központi irányítás és a helyi önállóság jobb összehangolásában. És ami a legfontosabb: abban, hogy a dolgozók közvetlenebbül és aktívabban vegyenek részt a közügyek intézésében. Ide számítva természetesen a gazdasági ügyeket, az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok és intézmények irányítását. Ezzel tovább növekszik a munkás- osztály vezető szerepe is, mert jobban érvényesül a párt politikája, amely a dolgozók akaratát fejezi ki. Az apolitikusság, a közügyek iránti közömbösség a kapitalizmus káros eszmei öröksége: egyik megnyilvánulása a kispolgári szemléletnek, amely még ma is széles körben hat. s amelyet nyugatról jövő hatások tápiáinak. Ez ellen elsősorban a szocialista viszonyok tökéletesítésével, eszmei harccal küzdünk, úgy azonban, hogy türelmesek vagyunk azokkal szemben, akik még nem érkeztek el a szocializmus tudatos vállalásáig. Elítéljük a vallásos ideológia elleni harc kapcsán tapasztalható türelmetlenséget és opportunizmust. Terjesztjük a tudományos világnézetet, cáfoljuk a vallás mai érveit, bíráljuk az egyház képviselőinek azokat az állásfoglalásait, amelyek politikánkkal ellentétes törekvéseket tükröznek. De a szocialista nemzeti összefogás keretében kommunisták és pártonkívüli materialisták együtt dolgoznak a hívőkkel. Tudjuk, hogy ezeknek többsége neveltetése folytán lett vallásossá, vagy bajaira keres vigaszt a hitben. Társadalmunkban megvannak a feltételei annak, hogy ha ezek az emberek bekapcsolódnak a társadalmi tevékenységbe, ha megismerik a szocializmus új erkölcsét, akkor meggyőző érveink hatására előbb-utóbb megtalállak az utat a tudományos világnézethez is. Széles körben. sokféle formában hat még nálunk a naciónálizmus. Vele szemben erősítenünk kell a • szocialista hazafiságot, amely mindenekelőtt népünk szocialista vívmányainak, ezek nemzeti és nemzetközi jelentőségének tudatából táplálkozik, s amely eggyéforrt az internacionalizmussal. azzal a meggyőződéssel, hogy hazai eredményeink és a világ haladó erőinek sikerei elválaszthatatlanul összefüggnek. Ezért erősíti népünk a barátságot a Szovjetunióval, mint a kommunizmust építő nagyhatalommal, a haladás úttörőjével, a béke fő védelmezőjével. S támogatja annak a szocialista világrendszemek az egységét. amely egyenjogú szocialista államok internacionalista közössége és szuve- rénilásuknak is legfőbb biztosítéka. Fontos tényezője országaink fejlődésének és egységének az, hogy tovább fejlesszük gazdasági együttműködésünket, leküzdve ennek akadályait. A szocialista országoknak harcolniuk kell a nacionalizmus, s elsősorban a saját országukban fellelhető nacionalista maradványok ellen. A TÁRSADALOMTUDOMÁNYBAN eredményes harc folyik a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért. a dogmatikus és revizionista nézetek ellen. Amikor hangsúlyozzuk. hogy a marxizmus a legutóbbi negyven évben is fejlődött, akkor egyúttal azt is látjuk, hogy sok, az élet által felvetett új kérdést kell még feldolgoznia. sok vitás problémát kell tisztáznia. Amilyen örvendetes a szociológiai kutatások megindulása olyan sajnálatos, hogy egyik-másik folyóirat szociográfiai jellegű írásai torz, elriasztó képet festenek a mai társadalmi valóságról. Mások divatossá teszik a polgári ideológia „modem” termékeit. Némelyek viszont túl egyszerűnek mutatják be a szocializmushoz vezető utat. E hibák kiküszöbölése fontos feladata ideológusainknál:, különösen az ifjúság szocialista nevelésének szempontjából. Társadalmunkban igen nagy tudatformáló szerepe van az irodalomnak és a művészetnek, s e területeken is vannak kiemelkedő eredményeink. Egyes művek azonban a szocializmus eszméitől való eltávolodást, kispolgári nézeteket, vagy világnézeti közömbösséget, kiábrándultságot és pesszimizmust. vagy álforradalmi türelmetlenséget tükröznek. A helyes állás -ont. az, hogy korunkban az irodalom es a művészet csak akkor töltheti be társadalmi hivatását, ha tudatosan és következetesen a szocialista realizmus alapján áll, ha tehát a valóságot a maga lényeges tendenciáiban ragadja meg és tükrözi. Ezm belül igen sokféle stílus- áramlat lehetséges. A párt nem avatkozik bele az írói és művészi alkotómunka műhelykérdéseibe, de mint társadalmunk ideológiai és politikai vezetőereje, állasfoglalásaival az irodalomnak és a művészetnek is ad eszmei irányítást. I DŐSZERŰ ideológiai feladataink kijelölésének azt kell eredményeznie, hogy fokozódik a párt kezdeményező, irányító és szervező tevékenysége a szocialista építőmunka és az ideológiai harc támasztotta problémák elméleti, marxista kidolgozásában, s erősödik az az eszmei munka, amely a tömegekre legnagyobb hatást gyakorló ideológiák: a kis- polgáriság, a nacionalizmus, a vallásos világnézet leküzdésére irányul. Az agitációs és propaganda-munkának is bátrabban és kezdeményezőbben kell szc-mbeszáll- nia a téves felfogásokkal, a demagógiával, a demoralizáló nézetekkel. Az iskolában és a sajtóban, a tudomány és a kultúra területén folyó-ideológiái munka, a Központi Bizottság irányelveinek szellemében, megújult erővel fáradozik azon hogy egész népünkkel elfogadtassa a marxista világnézetet, meghonosítsa és érvényre juttassa a szocialista erkölcs követelményeit, s megtanítsa az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. aria rohamos fejlődése ^ A szocializmust építő Bulgária a régebbi elmaradott országból fejlett _ ipari-mezőgazdasági ország lett. A bolgár nép teljesen új iparágakat teremtett, feltárta a föld kincseit és óriásit fejlődött a bányászat. Főleg a szén- és ércbányászat. Erre alapozták a modern férn- és vaskohászatot. Új ipari üzemek százai létesültek, szocialista városok épültek, vízi- és hőerőmű rendszerük harmincszoros mennyiségű energiát szolgáltat a felszabadulás előtti időkhöz mérten. Parasztságuk a világon másodikként teremtette meg a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságot, melynek primőr termékeit Európaszerte ismerik. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztésének az energia az alapja. Bulgáriában 1964- re az 1939-ben termelt 266 millió kilowattról 9000 millióra emelkedett az energia- termelés. Széntermelésük 1964-ben több mint 25,r> millió tonna volt az 1939-os kétmillió tonnával szemben. Nagy mennyiségben bányásznak ólmot, cinket, rezet, s hatalmas kohászati kombinátok épültek. Plov- div mellett ólom-cink kombinát, Pirdop környékén rézkombinát, működik már a Kremdkovci Kohászati Művek első lépcsője. A vas- és színe9 fémkohászat lehetőséget adott a gépgyártás gyorsütemű fejlesztésére. _ Ma már Bulgáriáiban többszázféle modern gépet gyártanak Közöttük számos szerszámgép típust, elektromotorokat, elektromos targoncákat, melyek nálunk is ismertek. Továbbá, szőlészeti traktorokat, transzformá- ' torokat és még sok egyebet. Gépgyártásuk egyharmada exportra kerül és jó hírnevük van a külföldi piacokon. Nehéz-vegyiparuk fontos ipari alapanyagokat készít: műtrágyát a mezőgazdaságnak, olajvegyészeti termékeket, anilinfestékeket. kénsavat, gyógyszeralapanyagokat stb. A Burgasz melletti nyersolajvegyészeti kombinát évi kétmillió tonna nyersolajat, nagymenyA Kremikovci Fémkombinát nyiségű olajderivátumot és vegyszert dolgoz fel. Kalci. nált szódatermelésük nyolcadik a világon. Növekvő mennyiségben gyártanak mosógépeket, bű tőszekrényeket, rádiót, televíziót. Több tucat új textilüzem épült, új üveg- ás porcelángyárak, mechani- zált cipőüzemek, asztalos - árugyátfak. Hajóiparuk ma már tízezertónnás tengerjáró hajókat is épít. 1939-ben az ország egész termelésében az ipar részaránya alig 25 százalék volt, ma már több mint nyolcvan százalék, tizenhétszerese az 1939-esnek. Ezalatt a mezőgazdaság szintén sokat fejlődött, s ez rendkíviii fontos, mert Bulgáriában nem volt nagybirtok. A kis- parcellás gazdálkodás pedig műtrágya és kiterjedt öntözőrendszerek nélkül alacsony terméshozamú volt. Ma már több mint egymillió hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, nagymennyiségű műtrágyát használnak fel a teljesen szövetkezeti útra tért bolgár mezőgazdaságban. Egész mezőgazdaságukat 980 gazdaságban egyesítették és egy-egy átlagosan 4000 hektáron gazdálkodik. Több mint 60 000 traktor, 12 000 gabonakombájn, ugyanany- nyi teherautó, soktizezer egyéb, különféle mezőgazdasági gép segíti a nagyüzemi, modern agrotechnikai módszerek alkalmazását. Megnőtt a hektáronkénti terméshozam gabonából, gyapotból, burgonyából, zöldség- és gyümölcstermelésük nemcsak bőségesen kielégíti a hazai igényeket hanem egyre nagyobb meny- nyiségben kerül exportra is. Bulgária európai viszonylatban az elsők között foglal helyet a híres keleti dohányok, zöldségfélék, gyümölcs exportjában. Paradicsomtermelésük tizennégy- szeresére növekedett, több mint 220 000 tonnát exportálnak évente. Rózsaolajuk változatlanul nagyon keresett cikk, egyik legnagyobb vevőjük Franciaország. Primőr termékeiket egész repülőflotta szállítja szerte Európába. Ezek a számok és adatok bőségesen bizonyítják, milyen hatalmas utat tett meg két évtized alatt a baráti Bulgária. És mindehhez szorosan hozzátartozik a testvéri bolgár nép nagymértékű kulturális, s szociális felemelkedése, amely lépést tart a gazdaság ütemével. Máté Béla A fanatizmus áldozatai Zambiában, az egykori Észak-Rihodésia afrikai gyarmatból lett független köztársaságban, néhány hónap előtt évek óta folyó véres vallásháborút vertek le a kormánycsapatok. A Lumpa szekta és a kormánycsapatok közötti hosszú harc több mint ötszáz halottat, mintegy kétezer sebesültet követelt, félszáz falu dőlt romba. Kenneth Kaunda miniszter- elnök a szekta-felkelés leverése alkalmából mondott beszédében a harcokat „nemzeti tragédiának” nevezte, s három napos állami gyászt rendelt el a halottakért. A szekta 1953-ban jött létre. Alapítója a skót presbiteriánus misszó volt tanítványa, később a misz- sziós iskola afrikai tanítónője. Alice Mulenga. A ma 40 év körüli asszony, a szekta főpapnője. azt hirdette magáról, hogy ő már egyszer meghalt, s a túlvilágon járva maga Krisztus küldte vissza a földre azzal a megbízatással, hogy alapítsa meg Krisztus „igaz egyházát”, amelynek 6 legyen a prófétája. A „halálból feltámadt” prófétanő az észak-zambiai bemba törzs falvaiban kiterjedt hittérítést folytatott és a „kinyilatkoztatás” hírére a tagság rendkívül gyorsan nőtt. A szekta tagjainak számát még kormánykörökben is csak durva becsléssel tudják megadni: 10 000 és 100 000 fő között említik a számokat. A Lumpa tipikusan afrikai-keresztény szekta, amelyben jellegzetesen szin- kretikus vonások nyilatkoznak meg: a felületes keresztény máz mögött az ősi hiedelmek legváltozatosabb formáinak nyomait találjuk. A szekta tagjai Krisztus mellett a legkii - lönbözöbb helyi fétiseket és démonokat tisztelik. 1962-ben. amikor a függetlenségi mozgalom csúcspontjához ért, a főpapne kinyilatkoztatta: Krisztus közölte vele, hogy minden, amit a függetlenségi párt tesz. az az 5 akarata ellenére történik. Tagjainak megtiltotta, hogy részt vegyenek a politikai vagy a társadalmi életben. Az ország függetlenségének elnyerése után a szekta nyiltan szembeszállt a kormánnyal. A bembák bezárkóztak falvaikba, elkergették a kormány tisztviselőit, a rendőröket. Az új ország hatóságait „Krisztus ellenségeinek” kiáltották ki. 1963. decemberében Kenneth Kaunda ünnepélyesen békét kötött a szekta vezetőivel, de ez nem tartott 6okáig. Fél év sem telt el, e a felkelés újból teljes erővel lángolt fel a bembák földjén. A szekta tagjai sorra támadták az idegen törzsek falvait, és aki „nem tért meg", azt legyilkolták, a falut pedig felégették. A kormánytisztviselőket és a rendőröket irtották, ahol csők rájuk találtak. A prófétanő megjósolta híveinek, hogy ellenfeleit. „isten ellenségeit", tűz és víz fogja elpusztítani. Kaunda miniszterelnök több ízben is kijelentette, hogy a szekta elleni harc nem a vallási tanítások és a szekta szervezete ellen irányul. hanem kegyetlen gyilkosságaik és gyújtogatásaik megtorlására, fegyveres felkelésük leveréséi» folyt: ezért küldtek csapatokat a bembe törzs tei-ü- 1 elére. A kormánycsapatoknak szabályos harcban kellett. legyőzniük a törzsi harcosokat, elfoglalták a „mennyei Sión” névre keresztelt Csinzalit, ahol maga a főpapnő is fogságba esett. A bembák lázadásának okát, a főpapnő tevékenységének indítékát nem kell túl messzire keresni. A skót presbiteriánusok missziójának egykori tanítónője csalt eszköz volt az angol gyarmatosítók kezében, akik — mint 1947-ben a hinduk és a muzulmánok közti vallásháború kirobbantásával Indiában — ezt az akciót kezdeményezték, bár sokkal szerényebb méretekben. A szekta vezetőinek minden tette a Nemzeti Függetlenségi Egységpárt és célkitűzése — a függetlenség mielőbbi megszerzése és biztosítása — ellen irányult. A bemba törzs lázadó tagjai a volt gyarmatosítók uszításának, saját fanatizmusuknak estek értelmetlen áldozatául. (A _ Világosság 1965. III. számából.) —z —u
