Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

.m április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vörös vándorzászlót kapott ezerháromszáz ember Sfá* molnár ügyel a garatra — Karcag a rizshántolás centruma — Kilenc megyében csírázik Szolnok megyei vetőmag Egyszerre ezerháromszáz Szolnok megyei gabonás embert tüntetett ki a kor­mány. Nagy szó. A nagy megtiszteltetés — a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja — a Szol­nok megyéi Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Válla­latot, annak ezerháromszáz munkását érte. Valameny- nyiíiknek szói ez ugyanis. Jutalma az összeforrottság- nak is, hiszen a vállalat még mindössze négy esz­tendős múltra tekint visz- sza. Előtte pedig mint n«i- iornipar, mint terményfel­vásárló szerv működött külön-külön, ámbár szoro­san azonos iparágként. Még azelőtt pedig? Nos, érre sem érdektelen visz- szatekinteni, ha meg akar­juk mérni mit hozott a fejlődés. 1948-ig lehet visszamenni. Akkor jelent­kezett a gabonakereskedők, malom- darálótulajdonosok világában az állami kon- kurrenn: az állami malom­ipar és a felvásárlás. Mi volt akkor, és mi van ma? Akkor volt száz kismalom, háromszáz daráló. — Most van 10 nagymalom, de azok aztán altkorák, hogy az egész Szolnok me­gye ellátásán kívül még Budapest lisztadagjába is besegítenek évi 6 ezer va­gonnal. Volt kétszáz gabo­nakereskedő, s most van egy modern nagyvállalat, amelyik évente 30 ezer va­gon termény megmozgatá­sára képes; A megye malmainak ga­ratjait egyébként százhat molnár vigyázza éjjel-nap­pal. Közöttük olyan régi moinár-dinasztiák, mint a karcagi Sarkadiak és a Péntekek. A Sarkadi csa­ládból ma is hárman dol­goznak a rizshántoló üzem­ben. Igaz, at apa szakmun­kás-bizonyítványt szerzett a felszabadulás óta, egyik Fia pedig már felsőfokú technikumba jár. A török­szentmiklósi B. Kiss Imré­ről piedig azt tartják, hogy a napvilágot is egyenesen a malomban látta meg. A malomipar szenzációjáról A malomipar szenzációja taég mindig a rizshónto­lás, hiszen mostanra is mindössze kettő van még az országban belőle, a dé- vaványai és a karcagi. Az utóbbi nagyságát és műsza­ki ellátottságát tekintve Közép-Európában is szá­mottevő. Az ország rizster­melésének zömét évi 3 ezer vagonnyit, itt dolgozzák fel. Jellemző, hogy amíg a dévaványaira csak a Békés és a Csongrád megyei rizs- termelés jut, addig a kar­cagié a Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Pest, Heves me­gyei rizs. A hántolás új üzemmel bővül az idén a megyében. Ezúttal borsóhántoló ma­lom épül Törökszentmikló- son az országban második­nak, a megyében elsőként. Év végére már hat vagon napi borsóhántolásra kész az üzem. Új malmok és takarmány keverő üzemek létesülnek Ezenkívül még nagyon sok létesítménnyel gyara­podik a közeljövőben a vállalat. Jászberény, Szol­nok és Mezőtúr új malmot kap a tervek szerint. — A törökszentmiklósi malmot rekonstruálják. Az újszászi 600 vagonos tárházon kívül még Törökszentmiklóson épül majd egy 600 és egy 1000 vagonos. Tiszafüred. Tiszaföldvár és Üjszász pe­dig keverőüzemet kap a jövőben. A vállalathoz tartozik ugyanis a takarmánytápké- szítő malmok üzemeltetése. Már hét takarmánykeverő üzem működik a megyé­ben. S mi mindennel foglal­kozik még a vállalat? — Nyersanyaggal látja el az olajipart, a söripart, 52 liszt cseretelepet működtet cs a többi, és a többi. — Benne a vetőmagforgalma- zás is. A vállalat 9 me­gyébe juttatja el a Szolnok megyei vetőmagot. Elsősor­ban a héki-, a középtiszai-, a Jászsági Állami Gazda­ság, a mezőhéki Táncsics, a kunszentmártoni Zalka Máté, a karcagi Béke és Május X Termelőszövetke­zetek kiváló minőségű ve- tőmagvait. És ezt az igen sokirányú munkát igazán kiválóan végzik. Jellemző erre az is, hogy 44 millió forint több­letet tettek a népgazdaság asztalára a múlt esztendő zárásakor. Tervezett költ­ségeikből 2 millió forint­tal kevesebbet használtak fel. A vállalat telepei, üze­mei elég jól gépesítettek. Kivéve az 1000 vagonos szükségraktárakat. De a többi messze túlhaladja már a valamikori vállon zsákolós malmok, raktárak színvonalát. Különösen az 1400 vagonos szolnoki tár­ház, valamint az újszászi túrkevei, jászapáti, kunhe- gyesi gabonasiló gépesítése kielégítő. A törzsgárdáról De azért még így is ke­ményen dolgoznak a Szol­nok megyei gabonás embe­rek. És igen nagyrészük az alakulástól kezdve. Zsidó Péter igazgató, Tárnoki La­jos igazgatóhelyettes csak­úgy a törzsgárdistája a vál­lalatnak, mint Sőrés Ist­ván mezőtúri raktárnok. Kelemen Ferenc szolnoki tárházi munkás, és még nagyon sokan. Másfajta em­berekkel nem is juthattak volna a vörös vándorzász­lóhoz. Csak azzal az ezer- háromszáz fős gárdával, — amelynek egyötöde szocia­lista brigádban dolgozik. Száztizenhárman könyvek fölé hajolnak esténként, képezve magukat. Kiváló munka hőstettek születnek náluk. A török­szentmiklósi Bangó János- né vezette Béke és barát­ság, a karcagi Koczog Ilo­na irányította Hámán Ka­tó brigádra éppúgy ráülik ez a jelző, mint a kun­szentmártoni Szabó Kálmá- nék Petőfi nevű munka­szervezetére. A vándorzász­ló átadási ünnepségén száz vállalati munkásnak nyújt­ják át a kiváló dolgozó jelvényt, oklevelet. — S több mint 190 ezer forint jutalmat osztanak szét. — Szép summa. De kiérde­melték, akik kapják. B. L. A kunszent­mártoni járási Építőipar' Ktsz-ben az első negyedévben 30 kislakás tervét készítették el. — Horváth Sándor műszaki vezető. Gyalai Simon és Szöllősi Simon egy családi ház rajzát vizsgália át, melynek építését a héten megkezdik. EGY ÉVE ÍRTUNK RÓLA Rendeződtek a sorok a Lehelkiirt Tsz-ben A tavaly februári köz­gyűlés rendkívül viharos j volt. A jászfény szarui Le- ! helkürt Tsz gazdái megso­kallták Kiss Jénő elnök basáskodását, s vele együtt az egész vezetőséget levál­tották. Koczka Pál szemé­lyében a tagok maguk kö­zül választottak új elnököt. Ám a csalódott emberek bizalma ezzel még nem állt helyre. Nem akartak dol­gozni és területet vállalni. Március közepén az új vezetőség rendkívüli köz­gyűlésre hívta össze a gaz­dákat. Annakidején megír­tuk az elnök aggályait: „Itt a tavasz: dolgoznunk kell emberek. A leszerződött paprika és paradicsom te­rületünk nagy részének megművelésére senki sem vállalkozott. A sérelmeket orvosoljuk, erről rá érünk vitázni. Ha nem termelünk, év végén osztani se tu­dunk”. A józan* gondolkodásúak támogatták az új elnököt A helyzet kritikussá vált. — A józangondolkodásúak megerősítették az elnök szavait Zsámboki Sándor azt mondotta: „Nincsi idő a várakozásra”! A napokban ismét Jász- fényszarun jártunk. Most azonban nyoma sincs az egy évvel ezelőtti hangulatnak. Rendeződtek a sorok a Le­helkürtben. — Az emlékezetes köz­gyűlés után sokat beszélget­tünk az emberekkel — em­lékszik vissza Koczka Pál. — Orvosoltuk a jogos sérel­meket. Kiss Jenő hibájából több munkacsapat egész ha­vi teljesítményét nem szá­molták el. Jogos járandó­ságként 150 ezer forintot fi­zettünk ki. A gazdák lassan megnyu­godtak. Mégis 20 hold pap­rikának és 10 hold paradi­csomnak nem akadt gaz­dája. Ennek termése kiesett a tavalyi eredményből. El­vitte a vitatkozás, az értet­lenség. A munkafegyelem meg­szilárdult a szövetkezetben. Az adott szó „törvény” lett a vezetőség számára. Amit ígértek, mindig megtartot­ták. Előleget rendszeresen fizettek a munkaegységek­re. A kertészetben az árbe­vétel arányában havonként számolták el a részes műve­lőket. ösztönző módszernek bizonyult, hogy eredményes­ségi terv szerint részesed­tek a tagok. Egy hold pap­rikára 12 ezer, a paradi­csomra 10 ezer forint árbe­vételt terveztek. Ennek 40 százalékát a művelők kap­ták, s ha a tervet túltelje­sítették, a többlet felét vi­hették haza készpénzben. Az állattenyésztőket a mun­kaegységen felül szintén prémiummal ösztönözték. Az idei zárszámadás mérlege Az idei zárszámadáskor már elégedettek voltak az emberek. A szorgalom meg­hozta a gyümölcsöt. Kuko­ricából 21 mázsás, takar­mányrépából 635, cukorré­pából 240 mázsás átlagot takaríthattak be. Az időjá­ráshoz viszonyítva magas hozamok ezek. A kieséseket másodnövények termelésé­vel pótolták. A zöldbab pél­dául negyedmillióval hozott többet. Az állattenyésztők is ki tettek magukért, az ár­bevételük meghaladta a tervezettet. Az egy évvel ezelőtti, vi­haros közgyűlésen Zsámbo­ki Sándor kertész a munká­ra ösztönözte társait. De nemcsak beszélt, hanem példát is mutatott. Egy-egy hold paprikát és paradicso­mot vállalt el művelésre. — Egész nyáron át szorgalmas volt. A területének árbevé­teli tervét már augusztus elején teljesítette. És végén 34176 forintot kapott. Sán­dor Pál kertész sem sokkal kevesebbet. A vezetőség tagjai Palócz Pétemé és Kónya Pálné munkacsapatait dicsérik. — Palóczné csapata 50 300, Kó- nyánéé 87 743 forintot kere­sett tavaly a kertészetben. Pedig mindössze hat-hat asszony dolgozott a munka­csapatokban. A szántóföldi kapások részesműveléséért — kukorica, répa — járó jö­vedelem szépen kiegészítet­te az említett keresetet. Az állattenyésztők a 25 forintos munkaegységgel és a prémiummal 16 000— 21 000 forint között keres­tek tavaly. Kinek nem tetszik most a közös ? A szövetkezetben tehát meg lehet, sőt jól lehet él­ni. Ám mégis akadtak, akiknek felkopott az álla év végén. Benei Erzsébetet, Báli Győzőt és másokat a munkacsapatok nem fogad­ták be. A begazosodott terü­leteikről sem sokat várhat­tak. Most már csak a lus­ták szidják a közöst. A Lehelkürt az idén biz­SZfiLES KÖRÖKBEN is­mert Leninnek az a meg­állapítása, hogy a munka termelékenységének növe­kedése a legdöntőbb az új társadalom, a szocializmus győzelme szempontjából. A munkatermelékenység a termelőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra alatt a korábbi egy darab termék helyett ugyanannyi élőmunka rá­fordításával kettőt állíta­nak elő, a munka termelé­kenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munka­erővel vagy az adott ter­mék termelését növelik, vagy más termékek — pl. új cikkek — előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadal­mi termék és így a nem­zeti jövedelem nagyságára. A TERMELÉKENYSÉG ilyen általános megközelí­tésben talán nem is tűnik túlságosan bonyolultnak, de amikor megpróbáljuk kiszámítani, egy sor prob­léma bukkan elő. Ha pl. megszámoljuk az epv gépen egy óra alatt előállított munkadarabok számát, ez oontosan tükrözi a terme­lékenységet. De hogyan ha­sonlítsuk össze mondjuk egy vasesztergályos munká­jának termelékenységét a kohó mellett dolgozó mun­kás teljesítményével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen egymástól eltérő jel­legű termelékenységi muta­tó összegezésével az egész népgazdaság termelékeny­ségét? Ez bizony így nem sikerülhét. MÉRHETJÜK azonban a termelékenységet úgy is, hogy ' kiszámítjuk, mennyi az egy munkás által egy óra vagy egy nap alatt el 6­tatóan kezdte az évet. Azok közül, akik Kiss Jenő miatt hagyták ott a tsz-t huszon­ötén visszajöttek, g 15 új belépő — fiatalok — volt a szövetkezetben. Nincs gond, hogy ki vállalja el a terü­letet. Pedig 150 holddal megnőtt a kertészetük. A borsójuk szépen sorol, s megkezdték a palántázást. A szövetkezet vezetői nyesegetik a részesművelés vadhajtásait. A kertészeket az idén megterhelik a fu­var- és egyéb költségekkel. Tavaly ugyanis a tartalé­kolás csupán az állatte­nyésztőket terhelte. Vegy- szerezik a kukorica egy ré­szét, s a szárat lesilózzák, így több termés marad a közösben. Tervezgetnek az emberek. Az idén savanyító üzemet létesítenek, tartósítják — a korábban veszendőbe ment — a fölösleges kertészeti termékeket. A 4—5 mázsás rozsot termő futóhomokon pedig szőlőt telepítenek. Megjavult a légkör Jász- fényszarun. Az új vezető­ségnek sikerült összhangot teremtenie a tagsággal. — Helyreállt a szövetkezeti demokrácia, s az emberek bizalma. Viszonylag rövid idő alatt, ezért is lehetett eredményesebb a Lehelkürt Tsz gazdálkodásai Mattié László állított termékek értéke. — Ez a számítás sok nehéz­ségen átsegít, hiszen így összehasonlíthatjuk az ön­tő munkájának és például a gyógyszergyári munkás munkájának termelékeny­ségét. Amikor pénzben szá­molunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert pl. ha az öntvénybe valamilyen ok miatt olcsóbb hazai ötvö­zőanyag helyett drága kül­földi anyagot használnak, ez a termelékenységen va­lójában néni változtat, de az értékben számított ter­melékenység mégis növeke­dést mutat: az egy mun­kásra számított termelés értéke a szóbanforgó ter­mékből a korábbinál na­gyobb lesz. CSAK FGY TÖREDÉKÉT soroltuk fel a termelékeny­ség kiszámítása körüli problémáknak, hogy érzé­keltessük: a számítások nem mindig tükrözik pon­tosan a valóságot. Pedig nekünk a temelékenység-nö- vekedés valóságos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Ügy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzük, hogy az adott területen melyik számítási mód tükrözi legjobban a valóságot, s ezt segítségül használva keressük a tech­nika fejlesztésének, a munka ésszerűsítésének, a termék jobbátételének út­jait és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi elő­nyökhöz jussanak a mutató­számok körüli „mesterke­dések” révén, a látszat­eredmények helyett minde­nütt a termelőmunka való- gos hatásfokának a növelé­sét helyezzük a figyelem központjába. Közgazdasági kislexikon IIL A termelékenység (B. GyJ

Next

/
Thumbnails
Contents