Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
.m április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vörös vándorzászlót kapott ezerháromszáz ember Sfá* molnár ügyel a garatra — Karcag a rizshántolás centruma — Kilenc megyében csírázik Szolnok megyei vetőmag Egyszerre ezerháromszáz Szolnok megyei gabonás embert tüntetett ki a kormány. Nagy szó. A nagy megtiszteltetés — a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja — a Szolnok megyéi Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot, annak ezerháromszáz munkását érte. Valameny- nyiíiknek szói ez ugyanis. Jutalma az összeforrottság- nak is, hiszen a vállalat még mindössze négy esztendős múltra tekint visz- sza. Előtte pedig mint n«i- iornipar, mint terményfelvásárló szerv működött külön-külön, ámbár szorosan azonos iparágként. Még azelőtt pedig? Nos, érre sem érdektelen visz- szatekinteni, ha meg akarjuk mérni mit hozott a fejlődés. 1948-ig lehet visszamenni. Akkor jelentkezett a gabonakereskedők, malom- darálótulajdonosok világában az állami kon- kurrenn: az állami malomipar és a felvásárlás. Mi volt akkor, és mi van ma? Akkor volt száz kismalom, háromszáz daráló. — Most van 10 nagymalom, de azok aztán altkorák, hogy az egész Szolnok megye ellátásán kívül még Budapest lisztadagjába is besegítenek évi 6 ezer vagonnal. Volt kétszáz gabonakereskedő, s most van egy modern nagyvállalat, amelyik évente 30 ezer vagon termény megmozgatására képes; A megye malmainak garatjait egyébként százhat molnár vigyázza éjjel-nappal. Közöttük olyan régi moinár-dinasztiák, mint a karcagi Sarkadiak és a Péntekek. A Sarkadi családból ma is hárman dolgoznak a rizshántoló üzemben. Igaz, at apa szakmunkás-bizonyítványt szerzett a felszabadulás óta, egyik Fia pedig már felsőfokú technikumba jár. A törökszentmiklósi B. Kiss Imréről piedig azt tartják, hogy a napvilágot is egyenesen a malomban látta meg. A malomipar szenzációjáról A malomipar szenzációja taég mindig a rizshóntolás, hiszen mostanra is mindössze kettő van még az országban belőle, a dé- vaványai és a karcagi. Az utóbbi nagyságát és műszaki ellátottságát tekintve Közép-Európában is számottevő. Az ország rizstermelésének zömét évi 3 ezer vagonnyit, itt dolgozzák fel. Jellemző, hogy amíg a dévaványaira csak a Békés és a Csongrád megyei rizs- termelés jut, addig a karcagié a Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Pest, Heves megyei rizs. A hántolás új üzemmel bővül az idén a megyében. Ezúttal borsóhántoló malom épül Törökszentmikló- son az országban másodiknak, a megyében elsőként. Év végére már hat vagon napi borsóhántolásra kész az üzem. Új malmok és takarmány keverő üzemek létesülnek Ezenkívül még nagyon sok létesítménnyel gyarapodik a közeljövőben a vállalat. Jászberény, Szolnok és Mezőtúr új malmot kap a tervek szerint. — A törökszentmiklósi malmot rekonstruálják. Az újszászi 600 vagonos tárházon kívül még Törökszentmiklóson épül majd egy 600 és egy 1000 vagonos. Tiszafüred. Tiszaföldvár és Üjszász pedig keverőüzemet kap a jövőben. A vállalathoz tartozik ugyanis a takarmánytápké- szítő malmok üzemeltetése. Már hét takarmánykeverő üzem működik a megyében. S mi mindennel foglalkozik még a vállalat? — Nyersanyaggal látja el az olajipart, a söripart, 52 liszt cseretelepet működtet cs a többi, és a többi. — Benne a vetőmagforgalma- zás is. A vállalat 9 megyébe juttatja el a Szolnok megyei vetőmagot. Elsősorban a héki-, a középtiszai-, a Jászsági Állami Gazdaság, a mezőhéki Táncsics, a kunszentmártoni Zalka Máté, a karcagi Béke és Május X Termelőszövetkezetek kiváló minőségű ve- tőmagvait. És ezt az igen sokirányú munkát igazán kiválóan végzik. Jellemző erre az is, hogy 44 millió forint többletet tettek a népgazdaság asztalára a múlt esztendő zárásakor. Tervezett költségeikből 2 millió forinttal kevesebbet használtak fel. A vállalat telepei, üzemei elég jól gépesítettek. Kivéve az 1000 vagonos szükségraktárakat. De a többi messze túlhaladja már a valamikori vállon zsákolós malmok, raktárak színvonalát. Különösen az 1400 vagonos szolnoki tárház, valamint az újszászi túrkevei, jászapáti, kunhe- gyesi gabonasiló gépesítése kielégítő. A törzsgárdáról De azért még így is keményen dolgoznak a Szolnok megyei gabonás emberek. És igen nagyrészük az alakulástól kezdve. Zsidó Péter igazgató, Tárnoki Lajos igazgatóhelyettes csakúgy a törzsgárdistája a vállalatnak, mint Sőrés István mezőtúri raktárnok. Kelemen Ferenc szolnoki tárházi munkás, és még nagyon sokan. Másfajta emberekkel nem is juthattak volna a vörös vándorzászlóhoz. Csak azzal az ezer- háromszáz fős gárdával, — amelynek egyötöde szocialista brigádban dolgozik. Száztizenhárman könyvek fölé hajolnak esténként, képezve magukat. Kiváló munka hőstettek születnek náluk. A törökszentmiklósi Bangó János- né vezette Béke és barátság, a karcagi Koczog Ilona irányította Hámán Kató brigádra éppúgy ráülik ez a jelző, mint a kunszentmártoni Szabó Kálmá- nék Petőfi nevű munkaszervezetére. A vándorzászló átadási ünnepségén száz vállalati munkásnak nyújtják át a kiváló dolgozó jelvényt, oklevelet. — S több mint 190 ezer forint jutalmat osztanak szét. — Szép summa. De kiérdemelték, akik kapják. B. L. A kunszentmártoni járási Építőipar' Ktsz-ben az első negyedévben 30 kislakás tervét készítették el. — Horváth Sándor műszaki vezető. Gyalai Simon és Szöllősi Simon egy családi ház rajzát vizsgália át, melynek építését a héten megkezdik. EGY ÉVE ÍRTUNK RÓLA Rendeződtek a sorok a Lehelkiirt Tsz-ben A tavaly februári közgyűlés rendkívül viharos j volt. A jászfény szarui Le- ! helkürt Tsz gazdái megsokallták Kiss Jénő elnök basáskodását, s vele együtt az egész vezetőséget leváltották. Koczka Pál személyében a tagok maguk közül választottak új elnököt. Ám a csalódott emberek bizalma ezzel még nem állt helyre. Nem akartak dolgozni és területet vállalni. Március közepén az új vezetőség rendkívüli közgyűlésre hívta össze a gazdákat. Annakidején megírtuk az elnök aggályait: „Itt a tavasz: dolgoznunk kell emberek. A leszerződött paprika és paradicsom területünk nagy részének megművelésére senki sem vállalkozott. A sérelmeket orvosoljuk, erről rá érünk vitázni. Ha nem termelünk, év végén osztani se tudunk”. A józan* gondolkodásúak támogatták az új elnököt A helyzet kritikussá vált. — A józangondolkodásúak megerősítették az elnök szavait Zsámboki Sándor azt mondotta: „Nincsi idő a várakozásra”! A napokban ismét Jász- fényszarun jártunk. Most azonban nyoma sincs az egy évvel ezelőtti hangulatnak. Rendeződtek a sorok a Lehelkürtben. — Az emlékezetes közgyűlés után sokat beszélgettünk az emberekkel — emlékszik vissza Koczka Pál. — Orvosoltuk a jogos sérelmeket. Kiss Jenő hibájából több munkacsapat egész havi teljesítményét nem számolták el. Jogos járandóságként 150 ezer forintot fizettünk ki. A gazdák lassan megnyugodtak. Mégis 20 hold paprikának és 10 hold paradicsomnak nem akadt gazdája. Ennek termése kiesett a tavalyi eredményből. Elvitte a vitatkozás, az értetlenség. A munkafegyelem megszilárdult a szövetkezetben. Az adott szó „törvény” lett a vezetőség számára. Amit ígértek, mindig megtartották. Előleget rendszeresen fizettek a munkaegységekre. A kertészetben az árbevétel arányában havonként számolták el a részes művelőket. ösztönző módszernek bizonyult, hogy eredményességi terv szerint részesedtek a tagok. Egy hold paprikára 12 ezer, a paradicsomra 10 ezer forint árbevételt terveztek. Ennek 40 százalékát a művelők kapták, s ha a tervet túlteljesítették, a többlet felét vihették haza készpénzben. Az állattenyésztőket a munkaegységen felül szintén prémiummal ösztönözték. Az idei zárszámadás mérlege Az idei zárszámadáskor már elégedettek voltak az emberek. A szorgalom meghozta a gyümölcsöt. Kukoricából 21 mázsás, takarmányrépából 635, cukorrépából 240 mázsás átlagot takaríthattak be. Az időjáráshoz viszonyítva magas hozamok ezek. A kieséseket másodnövények termelésével pótolták. A zöldbab például negyedmillióval hozott többet. Az állattenyésztők is ki tettek magukért, az árbevételük meghaladta a tervezettet. Az egy évvel ezelőtti, viharos közgyűlésen Zsámboki Sándor kertész a munkára ösztönözte társait. De nemcsak beszélt, hanem példát is mutatott. Egy-egy hold paprikát és paradicsomot vállalt el művelésre. — Egész nyáron át szorgalmas volt. A területének árbevételi tervét már augusztus elején teljesítette. És végén 34176 forintot kapott. Sándor Pál kertész sem sokkal kevesebbet. A vezetőség tagjai Palócz Pétemé és Kónya Pálné munkacsapatait dicsérik. — Palóczné csapata 50 300, Kó- nyánéé 87 743 forintot keresett tavaly a kertészetben. Pedig mindössze hat-hat asszony dolgozott a munkacsapatokban. A szántóföldi kapások részesműveléséért — kukorica, répa — járó jövedelem szépen kiegészítette az említett keresetet. Az állattenyésztők a 25 forintos munkaegységgel és a prémiummal 16 000— 21 000 forint között kerestek tavaly. Kinek nem tetszik most a közös ? A szövetkezetben tehát meg lehet, sőt jól lehet élni. Ám mégis akadtak, akiknek felkopott az álla év végén. Benei Erzsébetet, Báli Győzőt és másokat a munkacsapatok nem fogadták be. A begazosodott területeikről sem sokat várhattak. Most már csak a lusták szidják a közöst. A Lehelkürt az idén bizSZfiLES KÖRÖKBEN ismert Leninnek az a megállapítása, hogy a munka termelékenységének növekedése a legdöntőbb az új társadalom, a szocializmus győzelme szempontjából. A munkatermelékenység a termelőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra alatt a korábbi egy darab termék helyett ugyanannyi élőmunka ráfordításával kettőt állítanak elő, a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munkaerővel vagy az adott termék termelését növelik, vagy más termékek — pl. új cikkek — előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadalmi termék és így a nemzeti jövedelem nagyságára. A TERMELÉKENYSÉG ilyen általános megközelítésben talán nem is tűnik túlságosan bonyolultnak, de amikor megpróbáljuk kiszámítani, egy sor probléma bukkan elő. Ha pl. megszámoljuk az epv gépen egy óra alatt előállított munkadarabok számát, ez oontosan tükrözi a termelékenységet. De hogyan hasonlítsuk össze mondjuk egy vasesztergályos munkájának termelékenységét a kohó mellett dolgozó munkás teljesítményével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen egymástól eltérő jellegű termelékenységi mutató összegezésével az egész népgazdaság termelékenységét? Ez bizony így nem sikerülhét. MÉRHETJÜK azonban a termelékenységet úgy is, hogy ' kiszámítjuk, mennyi az egy munkás által egy óra vagy egy nap alatt el 6tatóan kezdte az évet. Azok közül, akik Kiss Jenő miatt hagyták ott a tsz-t huszonötén visszajöttek, g 15 új belépő — fiatalok — volt a szövetkezetben. Nincs gond, hogy ki vállalja el a területet. Pedig 150 holddal megnőtt a kertészetük. A borsójuk szépen sorol, s megkezdték a palántázást. A szövetkezet vezetői nyesegetik a részesművelés vadhajtásait. A kertészeket az idén megterhelik a fuvar- és egyéb költségekkel. Tavaly ugyanis a tartalékolás csupán az állattenyésztőket terhelte. Vegy- szerezik a kukorica egy részét, s a szárat lesilózzák, így több termés marad a közösben. Tervezgetnek az emberek. Az idén savanyító üzemet létesítenek, tartósítják — a korábban veszendőbe ment — a fölösleges kertészeti termékeket. A 4—5 mázsás rozsot termő futóhomokon pedig szőlőt telepítenek. Megjavult a légkör Jász- fényszarun. Az új vezetőségnek sikerült összhangot teremtenie a tagsággal. — Helyreállt a szövetkezeti demokrácia, s az emberek bizalma. Viszonylag rövid idő alatt, ezért is lehetett eredményesebb a Lehelkürt Tsz gazdálkodásai Mattié László állított termékek értéke. — Ez a számítás sok nehézségen átsegít, hiszen így összehasonlíthatjuk az öntő munkájának és például a gyógyszergyári munkás munkájának termelékenységét. Amikor pénzben számolunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert pl. ha az öntvénybe valamilyen ok miatt olcsóbb hazai ötvözőanyag helyett drága külföldi anyagot használnak, ez a termelékenységen valójában néni változtat, de az értékben számított termelékenység mégis növekedést mutat: az egy munkásra számított termelés értéke a szóbanforgó termékből a korábbinál nagyobb lesz. CSAK FGY TÖREDÉKÉT soroltuk fel a termelékenység kiszámítása körüli problémáknak, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Pedig nekünk a temelékenység-nö- vekedés valóságos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Ügy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzük, hogy az adott területen melyik számítási mód tükrözi legjobban a valóságot, s ezt segítségül használva keressük a technika fejlesztésének, a munka ésszerűsítésének, a termék jobbátételének útjait és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyökhöz jussanak a mutatószámok körüli „mesterkedések” révén, a látszateredmények helyett mindenütt a termelőmunka való- gos hatásfokának a növelését helyezzük a figyelem központjába. Közgazdasági kislexikon IIL A termelékenység (B. GyJ
