Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-12 / 60. szám

II SMKvn» 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért szaladgálnak feleslegesen ? A törökszentmiklósi és a tiszafüredi 1/ járási pártbizottság kibővített ülése Kibővített járási pártbizottsági ülés volt tegnap Tö- rökszentmiklóson, amelyen részt vett Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nyíri Béla, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese. A téli gépjavítás nehéz feladat, élé állította me­gyénk termelőszövetkezeteit, gép- és javító állomásait. A mezőgazdasági gép pár'» tovább növekedett, tehát a javítani való is több, mjnt a korábbi években bármi­kor. Am az alkatrészhiány szinte leküzdhetetlenmek látszó akadály elé állítot­ta a gépjavítókat. Soha­sem volt ilyen nagyarányú az alkatrészhiány, mint az idén. Ezzel is magyarázha­tó, hogy az AGROKER szolnoki telepén (minden nap) a tehergépokcsik tu­catjai várakoznak alkat­részért, Tsz-ek és gépállo­mások anyagbeszerzői utaz­gatnak Szolnokra néhány kiló, vagy mázsa alkatré­szért, ha kapnak. önkéntelenül is felvető­dik, hogy szükség van-e erre? Miért kell fölöslege­sen utazgatni — néha egy­más után többször is — az anyagbeszerzőknek? Vajon nem lehetne jobban együtt­működni az azonos város­ban levő tsz-eknek, gép­állomásoknak? Február 22-én a karcagi Lenin Tsz Iía furgonja három mázsa alkatrészt vitt él Szolnokról. Másnap a karcagi Dimitrov Tsz 3.5 tonnás Csepel kocsija egy mázsa anyagot vitt, a Má­jus 1 Tsz GAZ kocsija üre­sen ment haza. Két nap múlva ismét Szolnokon jár­tak a karcagi szövetkeze­tektől Méghozzá a Béke, a Lenin és a Május 1 Tsz- ek járművei, összesen 3,5 mázsa árut vittek öt sze­mély kíséretében, A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz gépkocsija február 22-ón, 25-én, 26-án és 27-én is az AGROKER telepén járt. Az utolsó al­kalommal például csak 10 irilónyi anyagot vitt él. Va­jon nem kapták meg az előző napokon? Lehet! De az is lehet, hogy szervezet­lenül, tehát fölöslegesen azalad#ltatják a gépkocsi­jukat. Eme enged következtetni az is, hogy a jászboidog- házai Aranykalász Tsz feb­ruár 24-én négy mázsa anyagot szállított haza, másnap ismét Szolnokon jártak, üresen távoztak a telepről. Február 26-án 20 tsz gép­kocsija járt Szolnokon anyagbeszerzés ügyében. — összesen 32 mázsa alkat­részt vittek el. Közöttük a 3,5 tonnás Csepelek is. Az utóbbiak 20 kilogramm gáz­olajat fogyasztanak 10 ki­lométerenként. A felesleges furikázások- tól a gépállomások sem mentesek. A Jászberényi Gépállomás beszerzői hat nap alatt négy alkalommal jártak Szolnokon, oda-visz- sza esetenként több mint 100 kilométer utat tettek meg. Ha gondosabban utá­na néznek, hogy milyen alkatrészeik hiányoznak, bizonyára nem kellett vol­na négyszer is megtenni ugyanezt az utalt. Február közepén jelent meg a könnyűipari és a bel­kereskedelmi miniszter együttes rendelete, amely kimondja, hogy a legyártott bútorokért az ipar egyéves garanciát köteles vállalni. A rendelkezés a kereskede­lemre is új feladatokat ró. Ezekről a feladatokról ér­deklődtünk a Szolnok me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalatnál. — Az új rendelkezés se­gítette munkánkat — mon­dotta Dénes János árufor­galmi osztályvezető. — Hogyan reklamálhat a vevő? — Garancialevelével fel­keresheti bármelyik boltun­kat, ahol felvilágosítják, hogy lakhelyéhez melyik szervizállomás fekszik leg­Az FM rendelkezése elő­írja, hogy a termelőszövet­kezetek által megrendelt alkatrészeket a gép és jav;- tóállomások kötelesek ki­adni. Tehát nem feltétlenül szükséges, hogy a tsz-ek maguk szaladgáljanak al­katrész után. A szervezettebb, előrelá­tóbb munkával csökkenteni lehetne az üresjáratok szá­mát. Az azonos városiban, községben lévő közös gaz­daságok jobb együttműkö­désével szintén kevesebbet kellene utazgatniuk. A mezőgazdaság termelé­si költségeinek nagyobbik hányadát a szállítások te­szik ki. A felesleges utaz­gatások, napidíjak tovább növelik a költségeket, drá­gítják a termelést. Sok ki­csi sokra megy. A kapko­dással végeredményben a gazdaságnak okoznak kárt, megrövidítik a gazdák jö­vedelmét. — m. I. — közelebb. Megyénkben 8 helyen: Szolnokon, Mező­túron, Jászberényben, Kar­cagon, Kisújszálláson, Jász- alsószentgyörgyön, Tisza- földváron és Jászapátiban végeznek garanciális javí­tást. — Mi a teendő a külföldi bútorok esetében? — Ha külföldi áru hibá- sodik meg, értesítjük a BŰ- TORÉRT-et, amely nyolc napon belül eldönti, hogy javítani, vagy kicserélni kell-e a hibás darabot. Reménykedünk abban is, hogy a vásárlóközönség mi­előtt hazaszállítja új búto­rát, tüzetesebben, igénye­sebben meggyőződik annak minőségéről — fejezte be nyilatkozatát az áruforgal­mi osztályvezető^ Kóczián Mátyás, a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság első titkárának kö­szöntő szavai után Váczi elvtárs tájékoztatta a párt- bizottsági ülés résztvevőit arról, hogy az Elnöki Ta­nács határozatot hozott a kunhegyesi járás megszün­tetésére. A rendelet értel­mében Kunhegyes, Kende­res, Tiszaroff és Tiszagyen- da községgel a törökszent­miklósi járás növekszik meg március 31-ével. A kunhe­gyesi járás többi községe pedig a tiszafüredi járáshoz kerül. A megnövekedett török­szentmiklósi járás legfonto­sabb mutatóinak ismerteté­se után arról beszélt Váczi elvtárs. hogy a tavaly őszi kedvezőtlen időjárás miként hatott ki a munkára, az idei tervek teljesítésére. Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy a későn vetett ga­bona a tél beköszöntőig nem tudott kellően megerő­södni, s hogy mindkét já­rásban jelentős mennyiségű szár maradt kint a terüle­ten, sok a szánta ti an föld és mindezt még tetézi, hogy a tavasz is késik. Ismertek az állattenyész­tés súlyos gondjai és az is, hogy a nagymértékben el­szaporodott mezei pocok máris tetemes kárt okozott. Megyénkben — becslés sze­rint — a pockok száma mintegy 170 millió. Egy po­cokpár évi szaporulata meg­haladja a kétezret, számuk tehát év végére milliárdok- ra nőhet. Éppen ezért a ta­vaszi munkákkal egyidőben az egyik legsürgősebb ten­nivaló mindenütt e kárte­vők irtása. Hangsúlyozta az előadó, hogy a tavaszi munkáknál és egész esztendőben meg­fontolt, következetes intéz­kedésekre, hatékony politi­kai munkára, az adott lehe­tőségek jó kihasználására van szükség. Ezután szervezeti kérdé­sekben döntött a pártbizott­sági ülés. Váczi elvtárs is­mertette, hogy a kunhegyesi járási pártbizottság har­minchét tagjából huszonhá­rom, kilenc póttagjából hét, a revíziós bizottsági és fe­gyelmi bizottsági tagok kö­zül kettő—kettő dolgozik és lakik a törökszentmiklósi járáshoz kerülő négy köz­ségben- A megnövekedett járásban 55 tagja lesz a já­rási pártbizottságnak. A pártbizottsági ülés egyhan­gú döntéssel a végrehajtó bizottság tagjává választotta titkára üdvözölte. A napirend előadója Za­gyi elvtárs volt. Bejelentet­te a pártbizottságnak, hogy az Elnöki Tanács határozata értelmében a kunhegyesi járás március 31-én meg­szűnik, mint önálló közigaz­gatási egység. A döntés in­doklásakor szólt a megszün­tetett járás kedvezőtlen közgazdasági és ipartelepí­tési helyzetéről. A szervezeti kérdések is­mertetése után Zagyi elv­társ a Központi Bizottság decemberi határozatából adódó feladatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a mun­ka során több nehezítő kö­rülménnyel kell most szá­molni. — Többek között például a mezei rág­csálók kártételével. Java­solta a pártbizottság tag­jainak. hogy legyenek a ne­hézségek el k árítésán ak. a tavaszi munkák ió elkészí­tésének fáradhatatlan szó­szó1 ói segítői. Külön szólt Zaffvi elvtárs a tavaszi szántási és ve­tési mur'-ák előkészítésének fontosságáról Oláh János, Gyűjtő Imre, Pólyák István és Ózse János elvtársakat, Oláh Jánost a pártbizottság titkárává vá­lasztotta. Váczi elvtárs javasolta, hogy Tóth Imre elvtársat, a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkárait meg­bízatása alól mentse fel a pártbizottsági ülés, mivel a túrkevei elvtársak kérésére a megyei párt vb egyetérté­sével a túrkevei városi pártbizottság élére kerül. A jelenlévők Tóth Imre munkájának elismerése mellett egyetértettek a ja­vaslattal Tóth Imrét tegnap dél­után a túrkevei pártbizott­sági ülés a pártbizottság első titkárává választotta. — Legyeinek a párttagok, a választott partszervek tagjai . a közhangulat irá­nyítód is — mondotta. — S ha vannak is nehézségeink, fegyelmezett, jól szervezett munkával érhetünk el újabb eredményeket. A jól átgondolt és fegyelmezett munka, — pártmunka és gazdaságszervező munka együtt — még mindenkor, minden nehézségen átsegí­tett bennünket. Tőlünk függ, akaratunkon múlik most is, hogy ez sikerüljön. A zárszó jogán Mándi Sándor hangsúlyozta: a megnövekedett járási párt- bizottság elsőrendű felada­tának tekinti, hogy minél jobban növeljék a járás eredményeit, hogy az adott lehetőségeket a lehető leg­jobban kihasználják. Jobb üzemszervezéssel, a terme­lőszövetkezeti tagok alkotó kezdeményezésének támoga­tásával körültekintően és gondosan készülnek fel a tavaszra. A pártbizottság a Zagyi elvtárs által előterjesztett szervezeti változásokat megerősítette. Hasznos „puccs” bű fór ügyben Az ipar húzódozott Rendkívüli ülést tartott csütörtökön a tiszafüredi járási pártbizottság is. A párlbizottsági ülés résztve­vőit — közöttük Zagyi Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Kuti Györgyöt a megyei tanács vb- titkárát — Mándi Sándor a járási pártbizottság első KARNEVÁLI ÁLMOK Ahogyan egy nyugatnémet riporter látja Riót n. A Geftulio Vargas sugár­úton mi is az emelvényről szemléljük az alkonyaiban kibontakozó csoportot. A »Da Condelaria” templom mellett már fénylik, csillog a karnevál. Rendezett so­raikból lassan árad fe­lénk a zene zsongó ritmu­sa. (Köztük és köztünk egy teljesen szabad aszfalt­szalag húzódik.) Amint kö­zelednek a felvonulók egy­re jobban kirajzolódnak az egyes résztvevők is. Már jól látjuk, miként hajla­doznak, ugrándoznak a samba iskola első csoport­jának táncosai. Újabb samba iskolák ér­keznek. Mindegyiknek másképp öltözött előéneke- se van, táncosai más témá­ra, más táncot lejtenek és ruhájuk színe is különbözik a többitől. Mindegyik sam­ba iskola külön táncosnő csoportot köteles állítani és vállalnia kell azt az anyagi áldozatcrt is, ami ezzel jár. A táncosnők ruháját ugyan­is egyénenként tervezik és az iskola munkatermében szabják. Hogy mibe kerül­nek ezek a színpompás ru­hácskák? — Némelyikért négyezer forintnyi értéknél Is többet kell fizetni. Tel­jes éven át tervezik, szab­ják és próbálják azokat a ruhákat, amelyekben aztán mintegy fél óra alatt felvo­nulnak a tribünök előtt, És mindezért a samba iskolák egyenként és évenként mintegy 700 ezer forintot áldoznak. (Rióban tíz sam­ba iskola van). Igaz, bevételük is akad. A városi színházban ren­dezett bálon mintegy 7 ezer vendég vesz részt, akik kereken 4 millió forintnyi belépti díjat fizetnek. De a Palace és a Gloria ho­telben, valamint számos más mulatóhelyen is ko­moly bevételre tesznek szert. Ilyenkor viszont a teremdíj nagysága is a csillagok közt sétál... Egész éjjel folyik a viga­lom s a reggeli nap forró sugarai alatt hazafelé tar­tó utolsó vendégek már a tengerpartra érkező fürdő- zők előtt haladnak el. így reggelente az utcaseprők konfetti csomókat görget­nek maguk előtt. A délceg pálmák zöld koronáin és a televízió antennákon pe­dig elszalasztott színes lég­gömbök imbolyognak. A ko­rán ébredő gyerekek plasz­tik trombitákat, papírlán­cokat, üveggyöngyöket és éjjeli orgiák félreérthetet­len jeleit találják a tenger­parton. Ha a színpompás farsangi karnevál mélyebb gyökereit kutatjuk a lezárult feuda- lista világ maradványai villannak elénk. Bár a fel­ei comázott férfiak és a vá­lasztékosán, ízlésesen oltó­zött nőik külsőségekben többnyire a császári Né­metország divatját mutat­ják, lelki tartalmuk mégis az emberibb életre törek­vést tükrözi. Ez jut kifeje­zésre abban a karneváli játékban is, amelyben a néger rabszolgák pár órára elvegyülnek a fehérek tár­saságában, hogy így sziim- bolizlják a fajgyűlölet el­múlását. S ha már a karnevál szimbolikus jelentőségéről van szó, egy másik ilyen aktusát is megemlíthetjük. Az egyik jelenet szereplői aranyozott banáncserjét hordoznak. Ez a cserje többszörösen is szimbolikus jelentőségű. A szájhagyo­mány szerint valamikor ré­gen századokkal ezelőtt egy brazil kereskedő országa gazdagságát akarta demon­strálni, amikor egy banán­cserjét a lisszaboni király­nak ajándékozott. E banán- cserje most az ország gaz­daságát jelképezi, amelyben „minden állampolgárnak része van”. Csak az a bök­kenő, hogy az egyik állam­polgárnak morzsa, a másik­nak pedig fényűző luxus jut belőle. Bezzeg, ha e gazdagságot igazságosan osztanák el, mindentó bol­dog lehetne belőle. Nem szimbolikusan, hanem — valóban. Miután a karneváli élő­énél: esek és táncos mókás társaik levetik a karneváli ruhákat, újra a jelen hét- köznaoi valóságába csöp­pennek vissza. És miközben a munkások, a háziasszo­nyok, a portások, a hordá­rok és a pincérek napi munkájukat végzik. talán érlelődik a gondolat: ho­gyan lehetne a karneváli álmokat végre valóra vál­tani? G. Kratochwill Karneváli táncosak

Next

/
Thumbnails
Contents