Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
II SMKvn» 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért szaladgálnak feleslegesen ? A törökszentmiklósi és a tiszafüredi 1/ járási pártbizottság kibővített ülése Kibővített járási pártbizottsági ülés volt tegnap Tö- rökszentmiklóson, amelyen részt vett Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A téli gépjavítás nehéz feladat, élé állította megyénk termelőszövetkezeteit, gép- és javító állomásait. A mezőgazdasági gép pár'» tovább növekedett, tehát a javítani való is több, mjnt a korábbi években bármikor. Am az alkatrészhiány szinte leküzdhetetlenmek látszó akadály elé állította a gépjavítókat. Sohasem volt ilyen nagyarányú az alkatrészhiány, mint az idén. Ezzel is magyarázható, hogy az AGROKER szolnoki telepén (minden nap) a tehergépokcsik tucatjai várakoznak alkatrészért, Tsz-ek és gépállomások anyagbeszerzői utazgatnak Szolnokra néhány kiló, vagy mázsa alkatrészért, ha kapnak. önkéntelenül is felvetődik, hogy szükség van-e erre? Miért kell fölöslegesen utazgatni — néha egymás után többször is — az anyagbeszerzőknek? Vajon nem lehetne jobban együttműködni az azonos városban levő tsz-eknek, gépállomásoknak? Február 22-én a karcagi Lenin Tsz Iía furgonja három mázsa alkatrészt vitt él Szolnokról. Másnap a karcagi Dimitrov Tsz 3.5 tonnás Csepel kocsija egy mázsa anyagot vitt, a Május 1 Tsz GAZ kocsija üresen ment haza. Két nap múlva ismét Szolnokon jártak a karcagi szövetkezetektől Méghozzá a Béke, a Lenin és a Május 1 Tsz- ek járművei, összesen 3,5 mázsa árut vittek öt személy kíséretében, A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz gépkocsija február 22-ón, 25-én, 26-án és 27-én is az AGROKER telepén járt. Az utolsó alkalommal például csak 10 irilónyi anyagot vitt él. Vajon nem kapták meg az előző napokon? Lehet! De az is lehet, hogy szervezetlenül, tehát fölöslegesen azalad#ltatják a gépkocsijukat. Eme enged következtetni az is, hogy a jászboidog- házai Aranykalász Tsz február 24-én négy mázsa anyagot szállított haza, másnap ismét Szolnokon jártak, üresen távoztak a telepről. Február 26-án 20 tsz gépkocsija járt Szolnokon anyagbeszerzés ügyében. — összesen 32 mázsa alkatrészt vittek el. Közöttük a 3,5 tonnás Csepelek is. Az utóbbiak 20 kilogramm gázolajat fogyasztanak 10 kilométerenként. A felesleges furikázások- tól a gépállomások sem mentesek. A Jászberényi Gépállomás beszerzői hat nap alatt négy alkalommal jártak Szolnokon, oda-visz- sza esetenként több mint 100 kilométer utat tettek meg. Ha gondosabban utána néznek, hogy milyen alkatrészeik hiányoznak, bizonyára nem kellett volna négyszer is megtenni ugyanezt az utalt. Február közepén jelent meg a könnyűipari és a belkereskedelmi miniszter együttes rendelete, amely kimondja, hogy a legyártott bútorokért az ipar egyéves garanciát köteles vállalni. A rendelkezés a kereskedelemre is új feladatokat ró. Ezekről a feladatokról érdeklődtünk a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. — Az új rendelkezés segítette munkánkat — mondotta Dénes János áruforgalmi osztályvezető. — Hogyan reklamálhat a vevő? — Garancialevelével felkeresheti bármelyik boltunkat, ahol felvilágosítják, hogy lakhelyéhez melyik szervizállomás fekszik legAz FM rendelkezése előírja, hogy a termelőszövetkezetek által megrendelt alkatrészeket a gép és jav;- tóállomások kötelesek kiadni. Tehát nem feltétlenül szükséges, hogy a tsz-ek maguk szaladgáljanak alkatrész után. A szervezettebb, előrelátóbb munkával csökkenteni lehetne az üresjáratok számát. Az azonos városiban, községben lévő közös gazdaságok jobb együttműködésével szintén kevesebbet kellene utazgatniuk. A mezőgazdaság termelési költségeinek nagyobbik hányadát a szállítások teszik ki. A felesleges utazgatások, napidíjak tovább növelik a költségeket, drágítják a termelést. Sok kicsi sokra megy. A kapkodással végeredményben a gazdaságnak okoznak kárt, megrövidítik a gazdák jövedelmét. — m. I. — közelebb. Megyénkben 8 helyen: Szolnokon, Mezőtúron, Jászberényben, Karcagon, Kisújszálláson, Jász- alsószentgyörgyön, Tisza- földváron és Jászapátiban végeznek garanciális javítást. — Mi a teendő a külföldi bútorok esetében? — Ha külföldi áru hibá- sodik meg, értesítjük a BŰ- TORÉRT-et, amely nyolc napon belül eldönti, hogy javítani, vagy kicserélni kell-e a hibás darabot. Reménykedünk abban is, hogy a vásárlóközönség mielőtt hazaszállítja új bútorát, tüzetesebben, igényesebben meggyőződik annak minőségéről — fejezte be nyilatkozatát az áruforgalmi osztályvezető^ Kóczián Mátyás, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkárának köszöntő szavai után Váczi elvtárs tájékoztatta a párt- bizottsági ülés résztvevőit arról, hogy az Elnöki Tanács határozatot hozott a kunhegyesi járás megszüntetésére. A rendelet értelmében Kunhegyes, Kenderes, Tiszaroff és Tiszagyen- da községgel a törökszentmiklósi járás növekszik meg március 31-ével. A kunhegyesi járás többi községe pedig a tiszafüredi járáshoz kerül. A megnövekedett törökszentmiklósi járás legfontosabb mutatóinak ismertetése után arról beszélt Váczi elvtárs. hogy a tavaly őszi kedvezőtlen időjárás miként hatott ki a munkára, az idei tervek teljesítésére. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a későn vetett gabona a tél beköszöntőig nem tudott kellően megerősödni, s hogy mindkét járásban jelentős mennyiségű szár maradt kint a területen, sok a szánta ti an föld és mindezt még tetézi, hogy a tavasz is késik. Ismertek az állattenyésztés súlyos gondjai és az is, hogy a nagymértékben elszaporodott mezei pocok máris tetemes kárt okozott. Megyénkben — becslés szerint — a pockok száma mintegy 170 millió. Egy pocokpár évi szaporulata meghaladja a kétezret, számuk tehát év végére milliárdok- ra nőhet. Éppen ezért a tavaszi munkákkal egyidőben az egyik legsürgősebb tennivaló mindenütt e kártevők irtása. Hangsúlyozta az előadó, hogy a tavaszi munkáknál és egész esztendőben megfontolt, következetes intézkedésekre, hatékony politikai munkára, az adott lehetőségek jó kihasználására van szükség. Ezután szervezeti kérdésekben döntött a pártbizottsági ülés. Váczi elvtárs ismertette, hogy a kunhegyesi járási pártbizottság harminchét tagjából huszonhárom, kilenc póttagjából hét, a revíziós bizottsági és fegyelmi bizottsági tagok közül kettő—kettő dolgozik és lakik a törökszentmiklósi járáshoz kerülő négy községben- A megnövekedett járásban 55 tagja lesz a járási pártbizottságnak. A pártbizottsági ülés egyhangú döntéssel a végrehajtó bizottság tagjává választotta titkára üdvözölte. A napirend előadója Zagyi elvtárs volt. Bejelentette a pártbizottságnak, hogy az Elnöki Tanács határozata értelmében a kunhegyesi járás március 31-én megszűnik, mint önálló közigazgatási egység. A döntés indoklásakor szólt a megszüntetett járás kedvezőtlen közgazdasági és ipartelepítési helyzetéről. A szervezeti kérdések ismertetése után Zagyi elvtárs a Központi Bizottság decemberi határozatából adódó feladatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a munka során több nehezítő körülménnyel kell most számolni. — Többek között például a mezei rágcsálók kártételével. Javasolta a pártbizottság tagjainak. hogy legyenek a nehézségek el k árítésán ak. a tavaszi munkák ió elkészítésének fáradhatatlan szószó1 ói segítői. Külön szólt Zaffvi elvtárs a tavaszi szántási és vetési mur'-ák előkészítésének fontosságáról Oláh János, Gyűjtő Imre, Pólyák István és Ózse János elvtársakat, Oláh Jánost a pártbizottság titkárává választotta. Váczi elvtárs javasolta, hogy Tóth Imre elvtársat, a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkárait megbízatása alól mentse fel a pártbizottsági ülés, mivel a túrkevei elvtársak kérésére a megyei párt vb egyetértésével a túrkevei városi pártbizottság élére kerül. A jelenlévők Tóth Imre munkájának elismerése mellett egyetértettek a javaslattal Tóth Imrét tegnap délután a túrkevei pártbizottsági ülés a pártbizottság első titkárává választotta. — Legyeinek a párttagok, a választott partszervek tagjai . a közhangulat irányítód is — mondotta. — S ha vannak is nehézségeink, fegyelmezett, jól szervezett munkával érhetünk el újabb eredményeket. A jól átgondolt és fegyelmezett munka, — pártmunka és gazdaságszervező munka együtt — még mindenkor, minden nehézségen átsegített bennünket. Tőlünk függ, akaratunkon múlik most is, hogy ez sikerüljön. A zárszó jogán Mándi Sándor hangsúlyozta: a megnövekedett járási párt- bizottság elsőrendű feladatának tekinti, hogy minél jobban növeljék a járás eredményeit, hogy az adott lehetőségeket a lehető legjobban kihasználják. Jobb üzemszervezéssel, a termelőszövetkezeti tagok alkotó kezdeményezésének támogatásával körültekintően és gondosan készülnek fel a tavaszra. A pártbizottság a Zagyi elvtárs által előterjesztett szervezeti változásokat megerősítette. Hasznos „puccs” bű fór ügyben Az ipar húzódozott Rendkívüli ülést tartott csütörtökön a tiszafüredi járási pártbizottság is. A párlbizottsági ülés résztvevőit — közöttük Zagyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kuti Györgyöt a megyei tanács vb- titkárát — Mándi Sándor a járási pártbizottság első KARNEVÁLI ÁLMOK Ahogyan egy nyugatnémet riporter látja Riót n. A Geftulio Vargas sugárúton mi is az emelvényről szemléljük az alkonyaiban kibontakozó csoportot. A »Da Condelaria” templom mellett már fénylik, csillog a karnevál. Rendezett soraikból lassan árad felénk a zene zsongó ritmusa. (Köztük és köztünk egy teljesen szabad aszfaltszalag húzódik.) Amint közelednek a felvonulók egyre jobban kirajzolódnak az egyes résztvevők is. Már jól látjuk, miként hajladoznak, ugrándoznak a samba iskola első csoportjának táncosai. Újabb samba iskolák érkeznek. Mindegyiknek másképp öltözött előéneke- se van, táncosai más témára, más táncot lejtenek és ruhájuk színe is különbözik a többitől. Mindegyik samba iskola külön táncosnő csoportot köteles állítani és vállalnia kell azt az anyagi áldozatcrt is, ami ezzel jár. A táncosnők ruháját ugyanis egyénenként tervezik és az iskola munkatermében szabják. Hogy mibe kerülnek ezek a színpompás ruhácskák? — Némelyikért négyezer forintnyi értéknél Is többet kell fizetni. Teljes éven át tervezik, szabják és próbálják azokat a ruhákat, amelyekben aztán mintegy fél óra alatt felvonulnak a tribünök előtt, És mindezért a samba iskolák egyenként és évenként mintegy 700 ezer forintot áldoznak. (Rióban tíz samba iskola van). Igaz, bevételük is akad. A városi színházban rendezett bálon mintegy 7 ezer vendég vesz részt, akik kereken 4 millió forintnyi belépti díjat fizetnek. De a Palace és a Gloria hotelben, valamint számos más mulatóhelyen is komoly bevételre tesznek szert. Ilyenkor viszont a teremdíj nagysága is a csillagok közt sétál... Egész éjjel folyik a vigalom s a reggeli nap forró sugarai alatt hazafelé tartó utolsó vendégek már a tengerpartra érkező fürdő- zők előtt haladnak el. így reggelente az utcaseprők konfetti csomókat görgetnek maguk előtt. A délceg pálmák zöld koronáin és a televízió antennákon pedig elszalasztott színes léggömbök imbolyognak. A korán ébredő gyerekek plasztik trombitákat, papírláncokat, üveggyöngyöket és éjjeli orgiák félreérthetetlen jeleit találják a tengerparton. Ha a színpompás farsangi karnevál mélyebb gyökereit kutatjuk a lezárult feuda- lista világ maradványai villannak elénk. Bár a felei comázott férfiak és a választékosán, ízlésesen oltózött nőik külsőségekben többnyire a császári Németország divatját mutatják, lelki tartalmuk mégis az emberibb életre törekvést tükrözi. Ez jut kifejezésre abban a karneváli játékban is, amelyben a néger rabszolgák pár órára elvegyülnek a fehérek társaságában, hogy így sziim- bolizlják a fajgyűlölet elmúlását. S ha már a karnevál szimbolikus jelentőségéről van szó, egy másik ilyen aktusát is megemlíthetjük. Az egyik jelenet szereplői aranyozott banáncserjét hordoznak. Ez a cserje többszörösen is szimbolikus jelentőségű. A szájhagyomány szerint valamikor régen századokkal ezelőtt egy brazil kereskedő országa gazdagságát akarta demonstrálni, amikor egy banáncserjét a lisszaboni királynak ajándékozott. E banán- cserje most az ország gazdaságát jelképezi, amelyben „minden állampolgárnak része van”. Csak az a bökkenő, hogy az egyik állampolgárnak morzsa, a másiknak pedig fényűző luxus jut belőle. Bezzeg, ha e gazdagságot igazságosan osztanák el, mindentó boldog lehetne belőle. Nem szimbolikusan, hanem — valóban. Miután a karneváli élőénél: esek és táncos mókás társaik levetik a karneváli ruhákat, újra a jelen hét- köznaoi valóságába csöppennek vissza. És miközben a munkások, a háziasszonyok, a portások, a hordárok és a pincérek napi munkájukat végzik. talán érlelődik a gondolat: hogyan lehetne a karneváli álmokat végre valóra váltani? G. Kratochwill Karneváli táncosak