Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-10 / 58. szám
t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1665. március ti. Állandó hadihajó és légierő készenlét a vietnami partok előtt Amerikai hírügynökségek washingtoni jelentései szerint a Pentagon komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy rendszeres „járőrszolgálatot” létesít a vietnami partok előtt a 7. amerikai flotta tengeri és légi erőivel. A UPI szerint Sharp tengernagy, a csendes- óceáni és távol-keleti amerikai flotta parancsnoka törzskarával mér dolgozik az ezzel kapcsolatos részletes terveken. Az AP úgy Míg az uruguayi rendőrség továbbra is a sötétben tapogatózik a február 23-án Montevideóban megölt Cukurs lett háborús bűnös gyilkosainak kilétét illetően, a világsajtó nagy terjedelemben foglalkozik a rejtélyes üggyel. Helio Tys brazil újságíró. aki személyesen ismerte Cukursot, annak a feltevésének adott hangot, hogy Ou kurst esetleg náci 1 írsai tették el láb alól. Az újságíró szerint a lett tömeg gyilkos már évek óta tudta, hogy nyomában vannak és, hogy mentse magát, felajánlotta: leleplezi a hírek szerint Dél-Amerikában rejtőző auswitzi lö- tneggyilkost, dr. Mengelét, Tys szerint Cukurs több tíélamerikái államban nyomozott Mengele után, és « lett a végzete. „Cu kurst azok ölték meg, akik tudják hol van Mengele, mert 5 is tudta” — írja a brazil újságíró —, s hozzáfűzi, hogy a gyilkosokat nyilvánvalóan az a számítás is vezette, hogy a bűnt a zsidóknak tulajdonítják majd. Cukurs latin-amerikai tartózkodásának története alátámaszthatja ezt a fel- tételezést. A tömeggyilkos, aki 30 000 lett országi zsidó kiirtásáért felelős, a második világháború után Brazíliába menekült és — zsidónak adta ld magát. Társai azonban hamarosan gyanút fogtak — Cukurs ugyanis nem volt hajlandó Nyugat-európai unió értesül, hogy a járőrszolgálatot 125 hadihajó és 650 repülőgép látja majd el. Nincsen kizárva az sem, hogy több repülőgépanyahaj ót küldenek a vietnami vizekre. Az utóbbi időben egyre több olyan hang hallatszik bizonyos amerikai poli tiku- sok részéről, hogy vegyék blokád alá Vietnamot. — Ilyen értelemben nyilatkozott Nixon volt alelnök is. A TASZSZ New York-i tuelfogadni sem ételt, sem italt, csak azt fogyasztotta, amit maga készített, mintha attól tartana, hogy megmérgezik. Egy vizsgálat hamarosan kiderítette, kicsoda tulajdonképpen a menekült és a brazíliai izraelita kolónia a nürnbergi per idején követelte, hogy a tömeggyilkost szolgáltassák ki bíróinak. A brazil kormány azonban nem volt hajlandó erre, e ekkor a Rio de Janeiro-i izraelita kolónia tagjai köziül többen felkeresték Cukursot, hogy személyesen vonják felelősségre. A tömeggyilkos pisztollyal a kézben fogadta őket: az incidensnek a rendőrség megérkezése vetett véget. Az ügy körül támadt sajtóvihar arra késztette a volt náci tisztet, hogy Sao Paolóba költözzék. Eichmann perének idején az egyik hetilap utalt arra, milyen szoros kapcsolat volt a második világháború idején „a zsidó-kérdés végleges megoldásának első számú szakértője” és Cukurs között. A tömeggyilkos ekkor felkereste a lap szerkesztőségét és pénzt ajánlott fel, hogy elhallgattassa, de eredménytelenül. Cukurs ekkor egy időre eltűnt, majd megpróbálta megszerezni a brazil állampolgárságot. Amikor ezt visszautasították elhagyta régi lakóhelyét. Ettől fogva csak fegyveresen közlekedett, s barátainak azt hajtogatta, hogy elakarja kerülni Eichmann sorsát. dósatója megállapítja, hogy ha a tervek megvalósulnak, a hivatalos amerikai politika a háborús uszító Gold- water szenátor követelését valósítaná meg. Reedy, a Fehér Ház szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Johnson elnök a nemzetközi helyzetre való tekintettel lemondott latinamerikai kőrútjának tervéről. A szóvivő közölte azt Is, hogy Johnson elnök még ebben az évben Európába kíván látogatni, azonban az utazásra „a legközelebbi hónapokban” aligha kerül sor. Saigonban kedden délelőtt a rendőrség letartóz.- fcatott öt fiatalt, akit azzal vádolnak. hogy tüntetést akart szervezni a dél-vietnami békemozgalom 40 letartóztatott tar iának szabadon bocsátásáért. A dél-vietnami fővárosban kedden tanácskozásra ült össze Dél-Vietnamnak a távol-keleti országokban akkreditált több nagykövete. Ugyancsak kedden háromnapos értekezlet kezdődik a Fülöp-szigeteken az Egyesült Államok távol- keleti és csendes-óceáni vezető diplomatáinak részvételével. Az amerikai tengerész- gyalogság Da Nang-i partraszállásának híre tiltakozást váltott ki világszerte. Morse szenátor az Oklahoma! Túlsóban mondott beszédében megállapította, hogy az Egyesült Államok kormánya Délkelet-A Zalában agresszív politikát folytat. A szenátor megállapította: ha az amerikai kormány a mostani politikai irányt követi, akkor a történelem olyan kormánynak fogja elkönyvelni, amely kudarcot vallott. Kacumata, a japán szocialista párt nemzetközi osztályának vezetője megállapította. hogy az amerikai tengerészgyalovság Da Nang-i partraszállása a vietnami nép elleni közvetlen katonai támadásnak tekinthető, amelyet a világ közvéleményének él kell ítélnie. Szato japán miniszterelnök Macumoto ismert diplomatát ténymegállapító körútra küldi Dél-Vietnam- ba, Kambodzsába és Laosz- ba. (MTI) A Cukurs uß i/ Ráma (TASTS7.) Fan tani olasz külügyminiszter elnökletével kedden megkezdte munkáját a nyugat-európai unió miniszteri tanácsának ülésszaka, amelyen a közös piac hat tagállamának és Nagy-Bri- teraiiának képviselői vannak jelen. A tanács megvitatja a kelet-nyugati kapcsolatok kérdését, a leszerelés problematikáját, a vietnami helyzetet és más kérdéseket. Párizs (ARP, DPA) Ugyancsak kedden Párizsban — zárt ajtók mögött — megkezdődött a nyugat-európai unió kétnapos katonai szakértői értekezlete. Itt a nukleáris fegyverekről, a közös fegyvergyártás problémáiról és az angol „védelmi” politikáról tárgyalnak. (MTI) Május 23-án tartják az oszirák köztársasági elnökválasztásokat Az osztrák kormány kedden többórás tanácskozás után úgy döntött, hogy május 23-ra írják ki a köz- társasági elnök választásokat. Korábban a szocialisták május 9-re, a néppárt május 30-ra kívánta a választások megrendezését. A nézeteltérés a koalíciós- pártok hagyományos kompromisszumával zárult ebben a kérdésben is. Konaői Hogyan tovább? a nato fővárosokban egy idő óta állítólag azzal a gondolattal játszadoznak, hogy Csombét egy kevésbé hírhedt figurával váltják fel. Olyannal, aki nem jelent olyan súlyos ballasztot az amerikai—belga politika számára Kongóban, mint az ominózus ka- tangai ex-diktátor. Elegendő, ha itt arra a támadásra utalunk, amelyet Adoula volt kongói miniszterelnök Intézett Csőmbe ellen. — Adoulát újra feltűnő üstökösként figyelik most nyugatom A másik politikai póluson ugyancsak rohamosan fejlődnek az események. A felkelők vezetői: Gbenye, Souialot, Kanza tárgyalásokat folytatnak a kongói kérdés rendezéséhez vezető utakról az afrikai államok vezetőivel. Gbenye találkozott Kenya, Tanzánia és Uganda állam-, illetve kormányfőivel, járt Algériában és az EAK-ban. Február első napjaiban a felkelő mozgalom vezetői az Afrikai Egységszervezet Kongóval foglalkozó különbizottságának, illetve a bizottság elnökének. Jomo Kenyattá- nak részletes tervezetet nyújtottak be a kongói válság rendezésére vonatkozólag. Azóta a Kenyatta vezette bizottság a kongói rendezés többféle változatát tanulmányozta. A Gbenye- terv, amint a felkelők javaslatait nevezik, központi helyet foglal el a bizottság munkájában. ILYENFORMÁN LEGALÁBB három megközelítése bukkant fel a kongói kérdésnek. Egyfelől Csőmbe és reakciós Leopoldville-i környezete minden erővel azon van, hogy megtarthassa hatalmát, s fél attól, hogy esetleg elvesztheti az imperialista hatalmak katonai és politikai támogatását. Tovább tart a zsoldostoborzás, folytatódnak a hazafiak elleni büntető expedíciók, ám ezekkel párhuzamosan Csőmbe újabb politikai és fegyveres manőverekbe kezdett. MÁRCIUSRA PARLAMENTI választásokat írt ki Kaszavubu köztársasági elnök. Csőmbe és hívei a tervezett választásokat megelőző időszakban lázas politikai tevékenységet fejtenek ki, elsősorban a törzsfőnököket igyekeznek megdolgozni. I,eopoldville-hen például bejelentették, hogy új kormánvnárt alakult, amelynek a New York Times szeErhard. anyagi támogatást ígért Angliának Befejeződtek o Wiíson bonni tárgyalásai További tárgyalásokra vonatkozó kölcsönös ígéretekkel zárult Erhard kancellár és Wilson miniszter- elnök bonni találkozója. — Amint a kiadott záróközleményből kitűnik, Wilson miniszterelnök közölte, hogy az amerikai és a francia kormánnyal együtt meg fogják vizsgálni, mi- bren javaslatokat lehetne a Szovjetunió elé terjeszteni a német kérdésben, vagyis hajlandó lenne támogatni Bonnak a „közös nyuAz ausztráliai sajtó terjedelmes kommentárokat fűz ahlKxz, hogy a munkáspárt győzött a dél-ausztráliai államban megtartott választásokon. A Mail című lap rámutat arra, hogy a kormányon lévő liberális párt 32 év óta most szenvedett először teljes vereséget. A munkáspárt parlamenti többsége nem nagy ugyan, de mégis lehetővé tette, hogy Frank Welsh, a munkáspárti ellenzék vezére alakítson kormányt az államban. Az alabamal Selma városika néger lakossága újabb tiltakozó felvonulást készül tartani, hogy síkra szálljon a színc-sbőrűek választójogának biztosításáért. A vasárnapi tüntető menetet a helyi rendőrség feltartóztatta, a felvonulókat durván bántalmazta és a tüntetést feloszlatta. Martin Luther King No- bel-díjas lelkész kijelentette, hogy folytatja harcát, nem retten vissza a letartóztatástól és a fenyegetőzéstől. Roy Wilikins a sizínes- bőrű lakosság haladásáért küzdő országos szövetség főtitkára hasonló értelemben nyilatkozott és felszólította Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön ki szövetségi katonaságot, s az védje meg a négereket a rendőri önkény- nyél szemben. Martin Luther King lelgati kezdeményezésre” irányuló kívánságát. Cserében Wilson azzal a nyugatnémet ígérettel távozott Bonnból hogy ismét megvizsgálják majd azt a de- viza-segélyegyezményt, — amelynek keretében Bonn eddig támogatást nyújtott a Nyugat-Németországban állomásoz.ó brit csapatok fenntartási költségeinek fedezéséhez. Konkrét megállapodás azonban nem történt. Ez majd a két pénzügyminiszterre vár, akik A Tribüné rámutat arra, hogy a liberális párti kormánynak a nagytőkét kiszolgáló politikája kiábrándította a néptömegeket. A választóik többsége inkább a munkáspárti jelöltekre szavazott, akik a választásokon különféle időszerű reformokat Ígértek. Ilyenformán Ausztrália hat állama kőéül már háromban — Új Dél-Wales, Tasmania, DéS-Ausztrália — a munkáspárt van hatalmon. kész felhívására hétfőn este^ 40 lelkész indult repülőgépen útnak Selmába, hogy részit vegyen a felvonuláson. A lelkészek között egyaránt vannak protestánsok, zsidók és katolikusok. Az alabamai fajüldözők kilengései Washingtonban is nagy felháborodást keltettek és a kongresszus számos tagja élesen bírálta a kormány erélytelenségét. O’Hara demokrata képviselő az alabamai rendőröket az SS-pri békékhez hasonlította. Rvam demokrata képviselő kijelentette hogy Wal- lace alabamai kormányzó rendelte el a rendőrök bevetését, a szövetségi kormány pedig bűnös tétlenséget mutatott, nem nyújtott védelmet a tüntetőknek. John Moccormack, a képviselőház elnöke megállapította, hogy az alabamai fejlemények a „dicstelen önkény megnyilvánulásai”. tavasszal ismét találkozni fognak. Erhard kancellár azonban megígérte, hogy „megjavítják” a korábbi egyezményt, vagyis Bonn az eddiginél nagyobb ösz- szeget helyezett kilátásba az angol fizetési mérleg támogatására. A közlemény szerint a két kormányfő megtárgyalta a „nyugati szövetség nukleáris szervezetének” kérdéseit is s abban állapodtak meg, hogy „valamennyi érdekelt kormánynyal együtt folytatják a tárgyalásokat az atomhad- erőrtek a szövetségen belüli sokoldalú megszervezéséről”. Eközben tekintetbe veszik mind az MLF-ről folytatott eddigi tanácskozásokon elért eredményeket, mind a brit részről tett javaslatokat. Wilson miniszterelnök a tárgyalás után tartott sajtóértekezletén arra célzott, hogy nem számít gyors előrehaladásra ebben a kérdésben. — A jelen körülmények között van bizonyos ok annak feltételezésére, hogy a tárgyalások nem éppen a leggyorsabb tempóban folytatódnak majd ebben a kérdésben — mondotta. A sajtóértekezleten megkérdezték Wilsont: mi a véleménye a Gomulka- tervről? Azt válaszolta, hogy minden ilyen terv megvalósítását bizonyos feltételekhez kell kötni, — így ahhoz, hogy ne történjék eltolódás a nyugat ée a kelet közötti erőviszonyban és minden ilyen megállapodás ne csak német területre vonatkozzék, — hanem azon túlnyomó nagyobb térségre. Wilson nem volt hajlandó a kiadott záróközleményen túlmenő közelebbi részleteket elárulni Erhard kancellárral folytatott- tárgyalásairól, és általában arra utalt, hogy a Közlemény által említett különböző kérdésekben, — mint: a német kérdésben való kezdeményezés, az európai biztonság, az ANF- terv, a devizasegély problémája, a közös piac és az EFTA közötti hídverés — nem jöttek létre a mostani tárgyalásokon konkrét megállapodások, hanem az eszmecserét tovább folytatják. Wilson közölte, hogy Erhard kancellárt meghívta Londonba. A kencellár elfogadta a meghívást. Munkáspárti gvczelem Dé!-Ausztráliában / Újabb felvonulásra készülnek a selmái négerek r“1 rint „a* a feladata, hogy biztosítsa Csombénak a választási győzelmet”. Ez az új reakciós politikai tömörülés a törzs főnökökön keresztül fejti ki tevékenységét, akiket Csőmbe tavaly júliusi visszatérése óta következetesen körüludvarolt. Másfelől nem kizárt annak a lehetősége, hogy a nyugati diplomáciai stratégiai hivatalokban valóban megérett a terv, amelynek célja a Leopoldville-1 imperialista ügynökség megújítása, felfrissítése. Sikerül-e Csombénak megkapaszkodnia a miniszterelnöki bársonyszékben, avagy ismét Cyrille Adoula veszi kezébe a kormányrudat, vagy esetleg még valaki más a nyugatbarót kongói zugoo- litikusok közül — ez még nyüt kérdés. Mindenesetre Csőmbe legutóbbi brüsszeli tárgyalásainak eredményeiből ítélve az amerikai és a belga imperialisták korántsem szándékoznak lemondani arról, hogy továbbra is beavatkozzanak katonailag Kongó belügveibe. Mint az AFP tudósítója jelentette február elején Brüsszelből, „Csőmbe elérte, hogy Belgium tisztességes (?) álláspontot foglal ion el a katonai segítség kérdésében”. Ez azt jelenti — hangsúlyozta a francia híriigvnök- ség tudósítója —, hogy a tanácsadói minőségben a kongói hadsereg mellett működő belga tisztek és altisztek százai a jövőben közvetlenebb szerepet vállalnak majd a felkelők elleni harcban. Mindazonáltal nyilvánvaló: sem Csőmbe nyüt sisakkal fellépő terror-taktikája, amelynek célja a felkelő mozgalom leverése, sem pedig Adoula rugalmasabb politikája, amelynek célja az antikolonialista harc feloldása a kulisszák mögötti mesterkedések zavaros vizében, nem változtathatja meg' immár az erőviszonyokat Kongóban. Amikor Tanzániában ülést tartott a kongói nemzeti felszabadítási tanács, határozatot hozott a forradalmi főhadiszállás felállításáról. A forradalomnak ebben a vezérkarában helyet kap valamennyi hazafias csoportosulás. Ennek a csúcsszervezetnek a feladata, hogy központilag irányítsa az összes felkelő erők harcát Csőmbe és a fehér zsoldosok csapatai ellen. A felkelők vezetői azonban nemcsak a fegyveres harcot fokozzák Kongó felszabadításáért, hanem ezzel egyidejűleg a kongói kérdés megoldására békés módozatokat is javasolnak. A Gbei-ye-terv például a kongói kérdés rendezését az Afrikai Egységszervezet keretében vázolja fel. A FELKELŐ MOZGALOM vezetői követelik Gi- zenga és az összes politittsi fogoly szabadonbocsátását. Feltételül tűzik ki, hogy Kongóból haladéktalanul ki kell vonni a fehér zsoldosokat és a* amerikai, belga tanácsadókat. Gbenye és a felkelők több! vezetője azt javasolja: Ka tangóba, s rosszemlékű szeparatista 1 ö- rekvések újjászületésének megakadályozására, az Afrikai Egységszervezet küldjön különbizottságot, hogy ellenőrizze különböző belga és amerikai körök kísértetett, a katari gai lakosság elszakadást törekvéseinek provokálásataa. — A felkelők egy másik követelése: a lehető legalapo sabban vizsgálják ki Lu- mumba és más kongói hazafiak meggyilkolásának körülményeit. Végezetül a felkelők vezetői javasoljak, hogy állítsanak fel szélesebb alapokon működő forradalmi kormányt. A kongói nép ellenségei az utóbbi esztendőkben a legkülönbözőbb politikai és katonai eszközökhöz folyamodtak, hogy a kongói kérdésben olyan megoldást próbáljanak kikényszeríteni, amely a monopóliumok és ügynökségeiK érdekeit szolgálná. Ezek a törekvések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A kongói válság végleges rendezésének egyetlen lehetséges útja az imperialista beavatkozás megszüntetése. Kongó népének és a kongói nép igazi képviselőinek maguknak kell dönteniök, hogy milyen utat választanak a béke és az egyetértés helyreállítására. st r
