Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

■JtHiy nsfcctó» í. SZOLNOK MEQTB NfiAAt s / r HÉVÍZ­ország Nagyon tudományosan hangzik a geotermikus gra­diens kifejezés — pedig egyszerű fogalmat takar. — Köztudomású, hogy, ha a Föld középpontja felé ha­ladunk, — mondjuk egy függőleges aknában eresz­kedünk alá, — a hőmér­séklet egyre emelkedik. A földkéregnek abban a né­hány kilométeres héjában amelybe eddig sikerült be­hatolnunk, az emelkedés minden 33 méter után 1 Celzius foknyi, — azaz 100 méterenként három fok. Ez tő gyógyvízként, ragy a források közelében épített fürdők vízellátásában. A HAJDÚSZOBOSZLÓI PÉLDA Nagyon sok hévizet tár­nak fel a geológiai kutató­fúrások, — különösen az olaj-vidékeken. Eddig a „csak” gyógyvizet, hévizet felhozó, az olajbányászon szempontjából „meddő” fu­ratokat berobbantották, — újabban már csak lezárják, hogy később esetleg hévíz kútként hasznosíthatók le­Téll gyógyfürdőzés szabad ég alatt a hévízi tóban. — (MTI fotó — Birgés Árpád felvétele) lepülésektől távol találha­tó. így fordulhat elő, hogy a településtől néhány . kilo­méterre lezárt hévíz-kút van, a község vezetői vi­szont ottani kút fúrásáért ostromolják az illetékese­ket. Mi hát a megoldás? — Elsősorban a meglévő ku­tak vizének hasznosítása, — mert nem egy helyütt csak a libák örülnek a kellemes, langyos csurga- lékvíznek, ami hasznosít- hatatlanul folydogál a hé- vízkútból. A következő lé­pés hévízkincsünk tudo­mányos feltárása. Ez már folyik is az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság vezetésével. A hévíz-kincs hasznosítá­sának eddigi legjobb példá­ja látható Hajdúszoboszlón. Az ottani három kút vize először a gázleválasztóba Jut. Az ott belőle kivont gázzal a helyszínen fűtő­nek, világítanak, motorokat hajtanak, illetve a gázt palackban szállítják más­hova. A még mindig 75 A tél] szezonban is sok gyógyulni kívánó keresi fel a ■ busz holdnyi területen fekvő 38 C fokos hőmérsékletű hévízi tavat és az ottani létesítményeket. Képünkön: a hévízi bányász gyógyház fedett gyógymedencéje. — (MTI fotó — Birgés Árpád felvétele) a geotermikus gradiens, a talajhőmérsékleti fokozó­dás, pontosabban, ez a föl­di átlag. Hazánk nem he­gyi vidékein azonban már átlagosan 20—22 méternyi ^merülés” „után emelkedik agy fokot' a hőmérséklet. A magyarázata viszonylag Vékonyabb szilárd kéreg­ben rejlik. Nos, ez a ked­vező geotermikus gradiens magyarázza, hogy Magyar- ország területén aránylag sok a hőforrás. A mélyből felfakadó, — vagy fúrással felszínre ho­zott meleg, — vagy éppen tarró víz nagyon értékes. Hőjét számos célra lehet hasznosítani, amellett az alsóbb rétegekből feltörő víz rendszerint értékes gyógyászati anyagokat is tartalmaz. NEM KIMERÍTHETET­LEN KINCS Nem új a szakemberek közti vita: mi értékesebb — a hévizek hője, vagy gyógyányag-tartalma? — A régi vita mostanában, a hévizek fokozott feltárásá­val ismét felújult. Sokan azt vallják, minden eszköz­zel meg kell gyorsítani a hévizek feltárását, mert a sík "' vidékeink alatti réte­gekben kimeríthetetlen hé- vízkincs rejlik. Az óvato­sabbak viszont úgy vélik, egf.k kellő gondossággal és mértéktartással fogyasszuk hévizeinket, mert máris sok jel int: a ritka kincs távolról sem kimeríthetet­len. Közismert, hogy a világ­hírű budapesti hő- és gyógyforrások hozama, hő­mérséklete és gyógyanyag tartalma — a víznek fú­rásokkal felhozatala és nagy tömegben fűtésre használata következtében — jelentősen csökkent. — Egyes források, — például a római-fördői — egészen elapadtak. Legutóbb a Mis- kolc-tapolcai barlangfürdő forrásai apadtak el, mert egy néhány kilométerrel arrébbl mélyfúrás „eltalál­ta'’ a mélybeli víztartó ré­teget. Az új kút eldu Beszó­lása után a barlangba visz- azntért a víz. A hévizeknek fűtésre használata különben sem gazdaságos, mert gazdag ásványi-anyag tartalmuk miatt a csővezetékek ro­hamosan elvfzkövesednek. ivókkal jobbos értékes! the­gyenek Sajnos, az ilyen kutak legtöbbje lakott te­fokos vízzel fürdő-, szálló- és iroda-épületeket, vala­mint melegházakat fűte- nek. A még ezután is 50— 55 fokos víz egy részét gyógyvízként palackozzák, a többit a gyógyfürdő me­dencéibe vezetik, illetve a fürdő- és szállodaépület melegvíz-hálózatába juttat­ják. A TISZA KÉCSKEI ANOMÁLIA A nemrégiben megindult feltáró munka egyik jelen­tős eredménye a tiszakécs- kei anomália, — rendelle­nesség — felfedezése. Ott még kedvezőbb a geoter­mikus gradiens, csupán fele a földi átlagnak. Ha­sonló jelenséget eddig csak vulkánikus vidékeken ta­pasztaltak. Miután Tisza- kécskén 100 méterenként hat fokkal emelkedik a hó mérséklet, a használatos fúróberendezésekkel elér­hető mélységben már nem forró víz, hanem gőz ta­lálható. (Sz. J.) ÜVEGCSEREPEK A gyerek — nem lehetett több hét évesnél —, megkövültén állt az üvegtörmelék felett. Hiába, ez az egyfüles kiskosár nem vált be az önkiszolgáló boltok­ban. Már én is voltam szemtanú, amikor felnőtt férfi ejtette ki belőle a borral tele üveget, ö is csak ilyen áron vette észre, hogy a kosár milyen ingatag. Ez a kislány viszont csak a maga nagy keservét tudhatja. A kétforintot biztos belekalkulálták otthon a vásárlásba. Másként nem lenne ennyire vigasztal­hatatlan. Ekkor jött a boltos bácsi. Kedvesen, megértőén a mérhetetlen bánat iránt. Fényes kétforintossal a ke­zében. Aztán összeszedte az üvegcserepet. Az utolsó könnycsepp már a kétfüles nagykosár­ba hullott. Az 1-fs önkiszolgáló csemegeboltban — szemtanú volt: — bo — Tanácstagi fogadóórák Március 3, szerda; Kozma Sándorné (41), Schönheriz Z. u. 7., 15—17; Március 4. csütörtök: Ko­vács József né (85), Csalló­köz u. 4., 18—19; Simon Józseiné (103), Szarvas u. 14, 17—19; Március S. péntek: Tóth Lajos (120), Szánd aszöll ős, kirendeltség-helyiség, 14— 16; Március S. hétfő: Imre Károly (59), Költői Anna úti iskola, Gyenge Antal (115), Alcsisziget 82, 17—18; Március 9. kedd: Kalydy Sándor (119), Szandaszöilős, ált. isk., 18—20; Csőke La- josné (80), VlT. kér, párt­helyiség, 17—18. ZKYá £ Az új moszkvai lakótelepek tervpályázatán díjat nyert épülettömb makettjét mutatja képünk. A három, központi épülettel egybekötött épülettömb hatezer la­kosnak nvújt majd kényelmes otthont. A középen látható köralakú épületben helyezik el a* üzleteket, szórakozóhelyeket. A terv kivitelezésére még ebben az évben aar keríti. — (MTI — Külföldi Képszolgálat» Jegygyűrű a mellényzsebben A járműjavító színjátszóinak előadása A legolcsóbb művészi tar­talom az evidencia. Olcsó és nem réz. Nem ráz még akkor sem, ha a társada­lomban fellelhető többé- kevéshé komoly hibákról, megoldatlan problémákról szól. Mert mindenről csak aát mondja el, ami evidens, magától értetődő, aminek tényigazságát mindenki el­ismeri, mélyebbre nem megy. így a szerző, jelen esetben Tóth Miklós, köny- nyon learatja a sikert azon a címen, hogy amit ábrázol igaiz és időszerű. Annyira könnyen, hogy a drámai szerkezet alapvető (és evi­dens!) szabályaival sem tö­rődik. Feszültség nincs, mert mire rákerülhetne a sor, már mindent többször megvitat­tak. A nagy jeleneteik hevét ellangyosítja, hogy mindent kétszer mondanak el. Egy bátrabb rendezés talán se­gíthetne valamit a Jegy­gyűrű a méllényzsebben dramaturgiai gyöngeségein, szerkezeti lazaságán. Juhász János nem tette ezt, s ennek elfogadható oka a játszók műkedvelő volta. Nehéz lett volna sűrítettebb, szi­lárdabb szövetű előadást kí­vánni tőlük. Annál is in­kább, hiszen a szereplők gyakorlottsága a legkülön­bözőbb. Kezdve attól a főbb szereplőtől, aki most lépett először színpadra, az évti­zedek óta játszó főszerep­lőig. A MÁV művelődési há­zának színjátszó csoportja így is megtette a magáét és színvonalas műkedvelő előadást nyújtott. Sokhe­lyütt nemcsak a darabban kétségtelenül meglévő ne- vettetési lehetőséget aknáz, ták ki, hanem néhol (va­lóban „öntevékenyen” mert ez a vígjátékban nem volt) humort is vittek bele. Nem szoktunk műkedvelőknek közvetlen tanácsot adni — ez a rendező tiszte — any- nyit azonban szeretnénk el­mondani ennek a jó társa­ságnak, hogy bátrabban ko- méd iá zzanak, ha vígjátékról van szó! Több képesség van még ezekben a szereplők­ben, mint amit kimutattak az előadáson. A járműjavító színjátszói így is megérdemlik az el­ismerést. Bizakodva nézünk további munkájuk elé is. L. L. Kétszázezer kilowatt Újabb atomerőmű kezdi meg működését Novovoro- nyezsben. Az első kétszázezer kilowattos üzemegység géptermében megkezdődött már a termelő munka. — (MTI — Külföldi Képszolgálat» Tájékoztató a szegedi Állami Védőnőkép iMskoli 1965* évkfelvételéről Felvételi feltételek: 1. Középiskolai végzettség (érettségi) szükséges. 2- Korhatár 18—32 életév. 3. Testi és szellemi alkal­masság az egészségügyi pá­lyára. Felvétel iráni! kérelmeket a lakóhely szerinti illetékes Megyei Tanács Egészségügyi Osztályához kell benyújtani. Kérelemhez csatolni kell: 1. Születési anyakönyvi ki­vonat, 2- Érettségi bizonyítvány, 3- önéletrajz, 4. Szülők kereseti igazolása, 5- 2 db igazolványfénykép, 6- Hatósági orvosi igazolás­Az iskola 2 éves, bentla­kásos, kollégiumi ellátással- Tankönyvekről, munkaruhá­ról az iskolában történik gondoskodás. Az egészség- ügyi szakiskolát végzetteket az egészségügyi ellátás érde­keit figyelembe véve az Egészségügyi Minisztérium helyezi el. Az 1958. évi tör­vényerejű rendelet értelmé­ben a védőnőképző iskolát végzettek másfél év szak­mai gyakorlatra kötelezettek. Felvételi vizsga tárgya: ké­mia és biológia (középiskolá­ban tanultak alapján). Felvételi vizsga előtt pá­lyázóknak 4 hetes előgyakor- latot kell végezni védőnő mellett, hogy betekintést nyerienek a védőnői munká­ba. Erre vonatkozó engedélyt és beosztást a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának ye­zető főorvosától kell kérni. Kötelező orvosi vizsgálatok: 1. Szakrendelői leletek: 1­Vizeletvizsgálat, 2- Teljes vér­kép, 2. Siphilis serológial szűrő (mandula) reakció, 4- Szemészet, 5. Fülészet, 6. Or­topédiai (sebészeti) vizsgálat­2- Tüdőgondozói leletek: 1- Mellkas rtg. (emyőkép vizs­gálat), 2. Mantoux-reakció. 3. KÖJÁL-leletek; székfet- vizsgálat (typhus és bacilus- gazdaság)- Iratok az illetékes járási, városi egészségügyi osztályhoz küldendők. Határ­idő: 1965- június 1­j és sok más tárgyal a fiba megvétele felől Szélesvásznú dokumentumfilm a tokioi olimpiai játékokról Áprilisban hozzák forga­lomba a japánok készítette színes szélesvásznú doku­mentumfilmet az 1964. évi olimpiai játékokról. Készí­tői abban bíznak, hogy a „Tokyo Olympics” című film nagy kasszasiker iesa nemcsak odahaza, de kül­földön is. Hónapokkal a film elkészülte előtt más kilenc orszá» rendelte meg

Next

/
Thumbnails
Contents