Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

1M6) MiRlUB 31, SZOLNOK MEGYEI NÉPUAi* 3 Mi l az öniözőtjépekke! ? Kevés a munkájuk a kisújszállási javítóknak nap múlva készen lesznek; Utána ismét átszervezik a szalagot A mezőgazdaság­ból kevés gépet kapnak. Itt is hűtőgépkocsikat javí­tanak majd. — Az első negyedéves tervünk 3,1 millió forint — mondja Márki elvtárs. — Előreláthatólag 200 ezer fo­rint hiányunk lesz, mert kevés öntözőgép és Hoffher traktor javítását igénylik tőlünk. Csupán az öntöző­gépeknél 220 ezer forint a kiesés. Pedig a megyében csak a kisújszállásiak foglalkoz­nak öntözőgépek javításá­val. A hoffhereket pedig elég nagy körzetből — ti­szafüredi ég kunhegyes! já­rás, Kisújszállás, Túrkeve. Mezőtúr — kellene kap­niuk. ' Az udvaron öt-öt TLM 2500-as és TM Hortobágy, valamint egv ASP típusú kijavított öntözőgép vár szállításra. — Már értesítettük a tsz- ek vezetőségeit, hogy vi­gyék el, de nem jöttek ér­tük. A műhelyben 300 szóró­fejet, több _ nagyteljesítmé­nyű és néhány kisebb öntö­zőgépet javítanak. Németh Károly művezető így pa­naszkodott: — Tegnap jelentkeztek az egyik tsz-ből telefonon, hogy küldik a TLM 2500- as gépüket javításra. Na­gyon kevés a munkánk. Bizonyára a tsz-ek mű­helyeiben is javítanak ön­tözőgépeket. Sok helyen azonban elfeledkezhettek róla, hogy nemsokára itt az öntözési idény. Jó lenne, ha a járási és városi taná­csok öntözési előadói ellen­őriznék a tsz-ek felkészülé­sét. Addig kell a gépeket rendbehozni, míg nem késő. — m. 1. — Az első negyedév termelési kérdéseiről{ a dolgozók szociális ellátásáról tanácskozott a vegyipari szakszervezet központi vezetősége Majdnem 15 százalékkal javult az utóbbi négy évben a vegyipari üzemek dolgo­zóinak szociális ellátása — jelentette beszámolójában a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének kedden dél­előtt megtartott központi vezetőségi ülésén Bükkösi István, a szakszervezet munkásvédelmi csoportve­zetője. Több mint 8000 dolgozó­nak épült ebben az idő­szakban fürdő, mosdó, öl­töző, 2600-nak munkás- szálló, 5000 dolgozó kapott új üzemi konyhát, melegítőhelyiséget. Hat új orvosi rendelő készült el, és megszervezték az ország el­ső vegyipari gázmentő ál­lomását. Mindent összevet­ve, több mint 10 000 dolgo­zó szociális és munkásjóléti, üzemegészségügyi, baleset- elhárítási körülményeit ja­vították. Az idén és a har­madik ötéves tervben 10 000 —11 000 dolgozó részére kell új fürdőt, mosdót, öltözőt, orvosi rendelőt és egyéb szociális berendezést építe­ni a régi üzemekben. Ezen­felül az újonnan épülő gyá­rakban gondoskodni kell minden dolgozó szociális ellátásáról. Szilágyi Sándor főtitkár elmondotta: a termelési ta­nácskozásokon Figyeljük a ©sócsároló fertőzést Nemsokára itt az öntözé­si idény. Két hét múlva a rizstelepeken meg kell kez­deni a gépek felvonultatá­sát. A szántóföldi öntöző­telepeken pedig május 15- én kell készenlétben áll­niuk a gépeknek. A határ­idő tehát gyorsan közeleg, s nyilvánvaló, hogy gondo­san rendbetett, kijavított felszereléssel lehet csak ön­tözni. Ám a termelőszövet­kezetek nem nagyon igye­keznek a berendezéseik ki- javíttatásával. — Felszólítottunk 140 tss- veze tőséget, hogy küldjék települések jöttek létre, új ipari üzemek százait rajzol­ta fel az alkotó munka e térképre. A felszabadulás előtt a magyar ipar egész­ségtelenül a fővárosra kon­centrálódott. Néhány kisebb ipari centrumon kívül az ország többi részén és kü­lönösen az Alföldön alig volt ipar. Jellemző, hogy 1936-ban Szabolcs és Szat- már megyében mindössze 1180, Hajdú- és Bihar me­gyében (Debrecen nélkül) összesen csak 1071 munkás dolgozott a gyáriparban. A vidék iparosítása eredmé­nyeként új iparvidékek ke­letkeztek az ország külön­böző tájain, ipar honosodott meg olyan alföldi körzetek­ben is, ahol azeiőú ’egíel- jebb kisipar volt. S míg a háború előtt a gyáripar­ban dolgozók többsége a fővárosban talált munkát,, ma már e tekintetben a vidéki ipar van túlsúlyban. Űj, hazánkban azelőtt nem ismert iparágakat hoztunk létre. Megszületett és nemzetközi tekintélyre tett szert a magyar autó- buszgyártás, golyóscsapágv gyártás, kifejlődött a fi­nommechanikai ipar, _ a szerszámgépgyártás, a régi hagyományokat tovább fej­lesztve. erősödött a hír­adástechnikai ipar, a gyógy­szeripar. Tehetséges kon­struktőreink, szakmunká­saink munkája eredmé­nyeként sok, külföldön is ismert, korszerű terméket gyártunk. Ilyenek többek között autóbuszaink, folya­már a gépeket _ karban­tartásra, felújításra — panaszkodik Márki Ká_ roly, a Túrkeved Gép­javítóállomás kisújszál­lási üzemegységvezetője. — Ha szerződést kötnek ve­lünk, elvállaljuk az üze­melés közbeni javító szol­gáltatást is. Válasz azonban alig érkezett, gépet is ke­veset hoztak. Öt szövetke­zetből 22 öntözőgép érke­zett. Ebből hatot most ja­vítunk. — És ml lesz a többiek­kel? mi tengerjáró hajóink, nagy pontosságú szerszám­gépeink, az orvosi röntgen berendezések, különböző távközlési hálózatok, a vi­lághírű magyar gyógysze­rek s könnyűiparunk, élel­miszeriparunk sok ország­ban keresett termékei. Az ipar fejlődése ered­ményeként nemcsak a munkanélküliséget s a vele járó létbizonytalanságot száműztük örökre az orszá­gunkból, de az ipari dol­gozók számának növekedé­se alapvető forrása volt az életszínvonal javulásának 1938 óta megkétszereződött az iparban foglalkoztatot­tak száma és ez -a szám ma már másfélmillió. Ugyan­ekkor az építőiparban száz­ezerről mintegy háromszáz- ezerre nőtt a foglalkozta­tottak száma. A termelés növekedésé­nek másik, s egyre fonto­sabb összetevője a munka termelékenységének emel­kedése. 1964-ben az ipar­ban a munka termelékeny­sége 2,7-szerese volt az 1938. évinek. 1950 és 1960 között a termelés növeke­désének nagyobbik fele — 58 százaléka — a foglal­koztatottak számának nö­vekedéséből származott A második ötéves terv sze­rint a termelés növekedé­sének legalább kétharma­dát kellene a termelékeny­ség emelésével elérni. — 1961—62-ben az ipar lé­nyegében teljesítette e fel­adatot. A legutóbbi két esztendőben azonban a Az üzemegységvezető a vállát vonogatja: — Azt mi is szeretnénk tudni... A kisújszállási üzemegy­séget az U-28-as, a Hoff­her traktorok, a hűtőgép­kocsik és az öntöző moto­rok javítására szakosítot­ták. Harminckilenc U-28- ast már kijavítottak. Hat­van G-35-ös traktor javítá­sát tervezték, de mindössze tizenkettő érkezett. Pedig anyagot is hatvanhoz sze­reztek be. Egy szalagjukon most a Hoffher-típusú trak­torokat javítják, néhány termelékenység növekedé­se nem érte el az előirány­zatot. Iparunk fejlődési üteme a következő években min­denekelőtt a termelékeny­ség növekedési ütemétől függ. A magyar ipar fejlő­désének intenzív korszaká­ba lépett, amikor minden tekintetben a munka haté­konyságának növelése vált fő feladattá. A gazdasági munka haté­konyságának növelése te­hát nem az idei esztendő valamilyen átmeneti fel­adata* csupán, hanem ipar- fejlesztési politikánk alap­elve a következő évekre, évtizedekre is. Nagy utat tett meg a ma­gyar ipar az elmúlt kél évtizedben és szélesek azok a távlatok, amelyek fejlődése előtt állnak. A már elért eredményekre s a szocialista országokkal való növekvő együttműkö­désre alapozva, 20 év alatt (1960—80 között) a párt VIII kongresszusán elfoga­dott irányelvek szerint mintegy ötszörösére növek szik majd iparunk termelé­se. Számítások szerint míg ma az ipar a nemzeti jö­vedelemnek 63 százalékát adja, addig 1980-ig ez az arány mintegy 70 százalék­ra fog nőni. Adottságaink­nak megfelelően az iparon belül a jövőben is elsősor­ban a kevés nyersanyag- és energiaigényes ágazato­A gabonafutrinka lárvá­ja (csócsároló) ősszel, de főként koratavasztól má­jus közepéig pusztítja az őszi gabonaféléket. — Az őszibúza veszedelmes kár­tevője. A lárvák 20—25 milli­méter hosszúak. Fejük elő- reálló, barna, rajta jól lát hatók a rágásra és ásásra alkalmas részek. Hátolda­lukon sötétbarna kitingyű­rűk helyezkednek el. A lár­vák a gabonatő közelében vájt mély aknákban telel­kat fejlesztjük. Különösen gyors fejlesztést irány zunk elő a vegyiparban. A táv­lati elképzelések szerint az 1960. évi egy kilogrammról 1980-ra előreláthatóan 50— 60 kilogrammra növekszik majd az egy főre jutó mű­anyag termelés. A feldol­gozó iparban elsősorban a korszerű technikán alapuló ágazatoké lesz a vezető sze­rep. így például a gép­iparban, a híradástechnikai eszközök, műszerek, auto- matikák gyártása, a nagy pontosságú szerszámgépek előállítása, feldolgozó ipa­runk más ágai közül a hazai hagyományok, adott­ságok felhasználásával ugyancsak az átlagosnál gyorsabban fejlődik majd a gyógyszeripar, a kon­zervipar s a ruházati ipar Két évtized alatt évszá­zados elmaradottságot alig­ha lehetett behozni. — A munka termelékenységé­ben, gyártmányaink mű­szaki színvonalában, a gyártási technológiában so­kat kell még tennünk, hogy minden tekintetben felzár­kózzunk a nálunk ma még fejlettebb országokhoz. — Amit megtettünk, amit el­értünk, azonban nem kevés és biztos alapul szolgál a további előrehaladáshoz. Földes István nek át. A melegebb tava­szi napokon aknájukból a felszínre emelkednek, s fé­ként éjjel járnak fel táp­lálkozni. A leveleket szívo- gatják, csócsárolják Kár­tételük következtében folt­szerűen, vagy összefüggően kipusztul a vetés. Azokon a táblákon várható elsősor­ban pusztításuk, amelyeken tavaly is őszigabona ter­mett. A gabonafutrinka megfe­lelő vetésforgó alkalmazása után nem szaporodhat el jelentős mértékben. Ahol erre mód és lehetőség nem volt (tehát őszigabona után ismét őszit vetettünk), ott fokozottan figyeljük a ve­téseket és ha szükséges, azonnal hajtsuk végre a vegyszeres védekezést. — Ahol foltonként jelentke­zik a gabonafutrinka, ott a takarékosság érdekében ne az egész táblát, hanem csak a foltokat és azok közvetlen környékét poroz­zuk le HCH tartalmú vegy­szerrel. Amennyiben a táb­la összefüggően fertőzött, holdanként 25 kilogramm HCH 10 százalékos porozó­szert használjunk. Bozai József Szolnok megyei Növényvédő Állomás A legutóbbi napok szo­katlanul erős hőhullámának valószínűleg hamarosan vé- geszakad: a Skandináv-fél- szigeten át a kontinens fö­lé áramló sarkvidéki hideg légtömegek ugyanis kedden délben elérték a Brüsszel. Berlin és Varsó vonalat, s tovább hatolnak délnek. — Ugyancsak az évszakhoz képest hűvös időt jelentet­tek a megfigyelők a Balkán­félszigetről, ahol a keddre virradó éjszaka nulla fok körüli hőmérsékletet, he­lyenként néhány fokos fa­gyot mértekj a dolgozók a felszabadu­lás 20. évfordulójának tisz­teletére olyan felajánláso­kat tettek, amilyenekre az utóbbi időben nem volt példa. Fontos helyet kapott az intézkedési tervekben és a vállalásokban a termelé­kenység emelése és a költ­ségszint csökkentése. A vál­lalások teljesítése bíztatóan kezdődik. Elmondotta ez­után a főtitkár, hogy a lét­számgazdálkodásra, a mun- kearőmegtakarításra és a normarendezésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásá­ban is vannak kedvező ta­pasztalatok. Néhány helyen jól fogtak hozzá a felesle­ges munkakörök megszün­tetéséhez, egyes, főleg ad­minisztratív munkakörök összevonásához. Az első két hónap tapasz­talatai alapján a rende­zett normák teljesítésével nincs probléma, amit igazol, hogy például a színesfémiparban 105, a gyógyszeriparban 101, a gu­miiparban pedig 103.5 szá­zalékra teljesítik a rende­zett normát. A két beszámolót együtt vitatták meg. A hozzászólá­sok után a központi vezető­ség határozatilag mondotta ki, hogy 1965-ben, valamint a harmadik ötéves tervben tovább kell fejleszteni a szociális és munkásjóléti ellátást, s el kell érni, hogy a szociális létesítmények legalább 90 százalékos ellá­tottságot biztosítsanak a dol­gozóknak 1970-ig. Az erre vonatkozó javaslatot a Ne­hézipari Minisztérium elé terjesztik. Aláírták a magyar finn knltnrális egyezmény 1966—67. évi munkatervét Szívélyes baráti légkör­ben lezajlott tárgyalások után kedden, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Ortutay Gyula akadémikus, a magyar—finn kulturális vegyesbizottság magyar al­bizottságának elnöke és Kustaa G. Vilkuna akadé­mikus, a finn albizottságá­nak elnöke aláírta a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kulturális egyezményének 1966—67. évi munkatervét. Az ünnepélyes aktuson megjelentek a vegyesbizott­ság tagjai. Az aláírást követően dr. Rosta Endre, a KKI ügyve­zető elnöke a margitszigeti Nagyszálló éttermében ebé­det adott a vegyesbizottság tiszteletére. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás sze­rint az északról indult sark­vidéki hideg szerdán éri el a Kárpát-medencét, így vi­szonylag enyhe éjszakára van kilátás, de mára előre­láthatólag 4—5 fokkal csök­ken a felemlegedés. Felhő­átvonulásokra, egy-két he­lyen átfutó esőre kell szá­mítanunk, az északnyugati szél megélénkül. Hajnalban országszerte 4—8, a dél­utáni órákban 9—14 fok kö­zötti hőmérséklet alakul» Gyuróczki György és Baráth László szerelő a a kunhegyes! Vörös Október Tsz TLM 2500-as gépét javítja. Mérséklődik a meleg, szórványos eső várható

Next

/
Thumbnails
Contents