Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
iStb március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mint azt már tegnapi lapszámunkban közöltük, a Szolnok megyei Pártbizottság 1965. március 26-i ülésének napirendjén szerepelt a nőmozgalom helyzetéről szóld jelentés, a mozgalomra vonatkozó párthatározatok alapján. A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját üagor Tibor, a pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője terjesztette elő. Az alábbiakban közöljük a beszámolót, a vita ismertetésére következő lapszámunkban térünk vissza. 1961 óta a mesénk területén élő és dolgozó nők helyzete, politikai szemlélete, munkához való viszonya, a politikai és kulturális életben elfoglalt szerepe sokat változott és fejlődött. Nágyobb részt vállalnak az üzemekben, a termelőszövetkezetekben jelentkező feladatok végrehajtásából. Javult a megyei, járási-, vá- tosí és községi nőtanácsok, valamint az üzemi- ég termelőszövetkezeti nőbizott- ságok szervező tevékenysége, munkájuk tartalmi színvonala, erősödött munkakapcsolatuk a tömegszer- vezetekkei, s tömegmozgalmakkal; Az elért eredményeknek legfőbb folyása egyrészt a szocializmus építésében elén sikereink, a szociallzReális és lelkesítő feladatok a nőmozgalom előtt A megyei párf-végrehajtóbizotfság beszámolója mus alapjainak lerakása hazánkban, amely a nők társadalmi helyzetének további javulását, eredményezte. Másrészt a párt tudatos politikai szervező, nevelő munkája a nők között, a nőá szocialista tudatának fejlődése. Végül a közvélemény fokozottabb megértése a nők társadalmi megbecsülése iránt. A megyei párt-végrehajtó bizottság előterjesztését az indokolja, hogy a szocializmus teljes felépítésének feladatai előtérbe kerültek hazánkban és azok végrehajtásában Szolnok megye lakosságára — köztük a nőkre is — sok tennivaló hárul. Az új feladatokkal, összhangban meg kell, keresnünk azokat az eszközöket, új módszereket. amelyeknek a segítségével a nők termelésbe való további bevonását biztosíthatjuk és a nők még fokozottabb társadalmi megbecsülésének útjában álló akadályokat elháríthatjuk. A termelés és közélet aktív szereplői A tennivalók nagyok, mert 26 549 fizetésből ró bérből élő, mintegy 20 000 tsz-tag és nagy létszámú még háztartásban élő és dolgozó nő sorsának további alakításáról van szó. Megyénkben a fizetésből és bérből élő szervezett nődolgozók 318 szakszervezeti alapszervezetbe tömörülnek:; Közöttük a nőmunka szervezését. irányítását a nőbizottságokra támaszkodva a szakmai megyei bizottságok végzik. ' A termelőszövetkezeteknek 19 383 nőtagja van, a dolgozó, tagok 28 százalékát teszik ki. Az élet igazolja, hogy a dolgozó és családját ellátó, gyermeket nevelő nők a nehézségeik ellenére is évről évre aktívabb szerepet játszanak a termelésben és a közéletben. A társadalmi életben és a vezető-beosztásban dolgozók nők szívükön viselik nemcsak a család, hanem az egész közösség ügyét. Számuk növekszik a választott testületekben és közülük sokan kérik felvételüket a pártba; Az elmúlt négy évben — a második ötéves terv előirányzatának megfelelően 7900 fővel nőtt az állandó foglalkoztatottsági» nők szám®; -■* Könnyebb a helyzetük otthon és a munkahelyen 1964-re összehasonlítási alapul véve az 1962-es évet —, 18 százalékkal növekedett azoknak a nőknek a száma, akiket különböző munkaterületeken el tudtunk helyezni. A dolgozó nők többsége jól megállja a helyét a munkában. Egyre nagyobb szerepet játszik a szocialista brigádok szervezésében. Megyénkben jelenleg 3437 női dolgozó vállalt kötelezettséget a szocialista brigád cím elnyeréséért. 1964-ben 1500 volt azoknak a nőknek a száma, akik olyan brigádokban dolgoztak, amelyek elnyerték a szocialista brigád címet. Mintegy 1000 nődolgozó ..Kiváló dolgozó” oklevelet és jelvényt kapott. A mezőgazdaságban folyó munkaversenybe a nők 1963-ban kapcsolódtak be. 1964-ben a különböző mezőgazdasági termelési versenyekben már több mint 6000 asszony vett részt falun. Szép eredményeket értek el a szolnoki járásban, ahol 1600 nő versenyez. — Eredményesen tevékenykednek nőtanácsaink a baromfi tenyésztési verseny szervezésében. A felvásárlási tervek teljesítését is komolyan elősegítette a háztáji gazdaságok barom- fitenyésztési versenye. A megyei pártbizottság 1961. márciusában elfogadott határozatának szellemében a gazdasági vezetők, a szakszervezeti nőbizott- sógok, a falusi nőtanácsok igyekeznek sokoldalúan gondoskodni a nők otthoni munkájának megkönnyítéséről. (Üzemi mosodák létesítése, háztartási gépek kölcsönzése stb.) Az elmúlt három év alatt több mint háromszorosára nőtt a szolgáltatás 103 boltegységben, egymillió forint értékű szolgáltatási eszköz segíti a háztartási munka könnyítését. Általában megoldották a. nők munkahelyre kies hazaszállítását, valamint a szabadnapok biztosítását. Gyarapodtak a szociális létesítmények. A nők részvétele a termelésben jelentősen hozzájárul szociális helyzetük és kereseti vi- aonyaik általános javu- IMühoz, A megyei székhelyű minisztériumi vállalatok összesített adatai szerint növekedett az 1300— 1500 forintig terjedő bér- kategóriákban kereső nők aránya; A termelőszövetkezetekben dolgozó nők is helytállnak a munkában, például tavaly a kunmadara- si Kossuth Tsz-ben felhasznált 164 400 munkaegységből 194 nő 25 000 munkaegységet teljesített. — A kenderesi Haladás Tsz- ben 207 nő 28 000 munkaegységet szerzett az elmúlt gazdasági év folyamán; A nők munkájának elismerése a végzett munka arányában a jövedelemszint növekedésében is kifejezésre jut a termelőszövetkezetekben. Az az általános tapasztalat, hogy a család- fenntartó nők az egy hold háztájit, a többiek a végzett munkaegység után járandó 800—1400 négyszögöl háztáji földet megkapják. A nőle termelő munkában való részvétele folytán, s a közöttük végzett tudatos szervező munka együttes eredményeként gyors ütemben fejlődik a nők tudata. A párthatározatok nyomán fokozódó érdeklődés Az 1961. márciusi megyei pártbizottsági határozat végrehajtásának eredményeként a nők egyre növekvő érdeklődést mutatnak a párt politikája, az időszerű kérdések és nemzetközi események iránt. — Figyelemre méltó jelenség, hogy pártunk Központi Bizottsága 1964. december 10-i határozatának végrehajtása során többségük aktívan vesz részt a munkában. Arról számolhatunk be a pártbizottságnak, hogy az 1964—65-ös oktatási évben több mint 11 600 nő tanul a pártoktatás különböző formáin, a szakszervezeti politikai iskolákon, nőakadémiákon és a szülök akadémiáján. Értékes és sokirányú az a tevékenység, amelyet a nőmozgalom a gyermeknevelés területén végez. A szülői munkaközösségek vezetésében közel 8000 szülő vesz részt, döntő többségük asszony. A szülői munka- közösségek a megyében mintegy 45 000 családdal vannak kapcsolatban. A nőmozgalom kezdeményezésére és szervezésében működik a családvédelmi tanács. Á nők társadalmi megbecsülése A széleskörű, céltudatos eszmei, politikád nevelőmunka eredményeként a nők a közéletben is egyre nagyobb szerepet kapnak és vállalnak is. Figyelemre méltó, hogy a páttagság arányát vizsgálva is emelkedett a női párttagok száma és a tavaly megtartott pártvezetőségek újjáválasztásakor is a vezetőségekbe nagyobb arányban kerültek nők, mint 1961-ben. A megyei, járási, városi tanácsokban 1964-ig az 1958-as 15,9 százalékról 22.3 százalékra emelkedett a nők aránya. Az elmúlt - években falun a tsz vezetőségekbe mintegy 300 nőt választottak be. Közülük 58 vezető beosztásban dolgozik. Általában több nő került az utóbbi években vezető munkakörbe, mint korábban. Mindezekből azt a következtetést vonjuk le, hogy a megyei pártbizottság 1961. márciusi határozatának végrehajtása során a nők társadalmi megbecsülése, szociális helyzetük és kereseti viszonyaik javítása területén figyelemre méltó eredmények születtek. Az eredmények között különösen fontos, hogy a köztudatban egyre nagyobb helyet kap az a felfogás, hogy a nők társadalmi megbecsülése, bevonása a termelésbe, szocialista tudatuk kialakítását segíti elő. Az eredmények elérésében jelentős szerepet játszott a szervezett nőmozgalom, s annak pártdrányításában tapasztalható előrelépés az elmúlt három év alatt. A szakszervezeti nőbizottságok például évenként napirendre tűzik a dolgozó nők helyzetének értékelését. A nődolgozók bérhelyzetéről, a magasabb szak- képzettség utáni átsorolásokról az üzemi nőbizottságok rendszeresen jelentést adnak. A különböző akciók, ünnepségek szervezése mellett több fontos, a nődolgozókat érintő kérdéssel foglalkoznak. Ahol szükséges, műszakcseréket kezdeményeznek, ha a gyermekbetegség, vagy távollakás miatt az előnyösebb. Személy szerinti agi- tációt fejteinek ki a nők között a szakmai és általános műveltség fejlesztése érdekében. A nőmozgalom munkájának fő területe továbbra is a falu, ahol szintén lemérhető az előrehaladás. A termelőszövetkezeti nőbizottságok az elmúlt években segítették a termelési feladatok elvégzését és ezzel hozzájárultak a‘ termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításához is. A tsz-ekben működő nőbizottságok száma a következőképpen alakult: 1961-ben 199 tsz tag közül 66-ban volt és 1964-ben 149 tsz közül 101-ben van nőbizottság. Ma már nőta- nácsaink nagyobb gondot fordítanak egyrészt a tanyán élő asszonyok és a háztartásban dolgozó nők közötti munkára és általában a nők érdekvédelmi képviseletére. A megye va- lemennyi községében működik nőtanács. A nőtanácsok többsége a helyi feladatoknak megfelelően munkatervek alapján dolgozik. Javult a nőmozgalom választott testületéinek irányító tevékenysége, különösen sokat javult a nőtanácsok végrehajtó bizottságainak munkája. A megyei nőtamács végrehajtó bizottsága folyamatosan beszámoltatja a járási, városi nőtanácsokat a végzett munkáról és határozatokban jelöli meg a tennivalókat. A nők között végzendő politikai munka Figyelembe véve a jelentkező igényeket, a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága mellett egy pedagógiai és egy jogügyi bizottság létesült. A járásokban és városokban csak pedagógiai bizottságokat szerveztek. A nőmozgalomban bekövetkezett változások olyan alapvető párthatározatok végrehajtásának eredményeként születtek, mint a Politikai Bizottság 1957, április 13-i, valamint az 1964. november 3-i határozata a nőmozgalom és a nők között végzendő politikai munka tovább fejlesztésére. Ide soroljuk a megyei pártbizottság 1961. márciusi határozatát is, amelynek végrehajtása során a járási és városi pártbizottságok törődnek azzal, hogy a különböző szinten dolgozó nőtanácsok. nőbizottságok munkája állandó és folyamatos legyen. A megyei pártbizottság határozata szerint minden városban, járásban és ezután a községekben is a kommunisták megtárgyalták a nőmozgalom helyzetét. s határozatokat hoztak a továbbá munkára. A határozatok nyomán 1962-ben> fellendült a nőmozgalom és szorosabb munkakapcsolat alakult ki a pártbizottságokkal és a pártszervezetekkel. örvendetes, hogy a nők gyorsan és rendkívül egészségesen reagálnak a párthatározatokra és azok végrehajtásában közreműködnek. A nők körében végzett munkában és' helyzetűit javításában az elért eredmények ellenére is sok még a fogyatékosság és a hiba a nőmozgalom tevékenységében. Az előrehaladást több tényező nehezíti, közte az az elvont vita, amely általában a női egyenjogúság érvem'esítése körül folyik. A női egyenjogúság helyes értelmezése sok vitás kérdést oldana meg. A női egyenjogúsággal kapcsolatban az a helyes felfogas, amikor nemcsak egyszerűen a nőknek vezető tisztségekbe történő kiválasztását vagy a társadalmi és közéletbe statisztika szerint kimutatott arányát vesszük számításba, hanem azt sokoldalúan értelmezzük — beleértve azokat az állam- polgári jogokat is, amelyeket szocialista társadalmi rendszerünk biztosít minden állampolgár — közte a nők — számára is. Hogyan értelmezzük az egyenjogúságot ? Amikor tehát női egyenjogúságról beszélünk, és gyakorlatban is törekszünk annak érvényesítésére, figyelembe kell venni a nők foglalkoztatottságának lehetőségeit, szakképzettségüket, családi elfoglaltságukat, alkati felépítésüket és a még mindig tapasztalható ellenállást a nők társadalmi megbecsülése terén. A jövőben figyelembe kell venni mindezt a nők iskoláztatása és termelésbe történő bevonásakor, s tudatosan irányítani kell őket mindenekelőtt a kereskedelembe, a mezőgazdaságba, a különböző sízak- irányító munkaterületekre, a pedagógus pályára, az egészségügyi pályákra stb. Azoknak a nőknek, akiket egyelőre a termelésbe nem tudunk bevonni, mert egyrészt lehetőségeink korlátozottak, másrészt meg ők sem akarnak dolgozni, fel- adatkéht a család, a gyermeknevelést kell elsősorban megjelölni. A nők helyzetének javulásában, társadalmi megbecsülésükben elért eredményeink ellenére is tapasztalható, hogy — bár nőtt a magasabb keresetű kategóriákban dolgozó nők aránya — még mindig kevesen vannak olyanok, akik magas bérkategóriába tartoznak. A nők kereseti arányainak az eddiginél gyorsabb ütemű javítását nehezíti az a tény is, hogy a munkára jelentkezők elsősorban a háztartásokból kerülnek ki, többségük szakképzetlen. Ez nemcsak a kereseti viszonyaik gyorsabb ütemű javítását nehezíti, hanem elhelyezésüket is. Különösen kévés a munkaalkalom a városokban. — 1961-től 1964. végéig a munkára jelentkezők többsége városi volt. Ezért nem szabad várni a városokban arra, hogy majd nagyértékű beruházások megvalósulásával a nőket is lehet foglalkoztatni, hanem a legkülönbözőbb és kevés költséggel berendezhető műhelyek létesítésével — gyorsabban, mint eddig, munkaalkalmat kell teremetenl számukra. A gyermek az anya gondja Sok még a tennivaló a szociális létesítmények építése terén is. Az asszonyoknak és a nőknek a munkába való bevonása sokszor azon is múlik, hogy el tudják-e helyezni gyermeküket bölcsődébe, napközi otthonba vagy óvodába. 1964-ben például Szolnokon a bölcsődékbe jelentkező 630 gyermek közül csak 285 kapott helyet. Jászberényben, Mezőtúron, Karcagon jóval 100 felett van az olyan gyermekek száma, — akiket bölcsődékbe kellene elhelyezni. Nincs megoldva a kereskedelemben és a többműszakban dolgozó nők gyermekeinek a felügyelete sem. Sok tennivaló van még a nőknek a vezetői munkakörbe való beállítása során is. A tanácsok végrehajó bizottságainak vezetői között mindössze 22 nő van. akik főleg községi szinten töltenek be vezetői munkakört. Kevés a nő a pártmunkások között, és egyetlen tsz elnöknő van a megyében. A pedagógusok 65 százaléka nő. Az általános igazgatóknak mégis csak 12,6 százaléka a nő. Még rosszabb ez az arány a középiskolai igazgatókat tekintve, A városhoz hasonlóan a falun jelentkező gondok is nagyon összetettek. — Szembetűnő, hogy jó termelőszövetkezeteink nagy részébe nem vesznek fel nőket tagként, • noha a jelentkezők száma emelkedik, — vagy ha vesznek is fel, akkor különböző követelményeket állítanak a felvételre jelentkező nők elé. Ilyen felfogás mellett a termelő- szövetkezetek tagságának megfiatalításáról szó sem lehet. A jelentkező nők túlnyomó többsége ugyanis fiatal, vagy középkorú. Ezért a termelőszövetkezetbe jelentkező asszonyokat fel kell venni tagként! A termelőszövetkezeti vezetőségek gondolkodjanak el, hogyan teremthetnek munkaalkalmat számukra. Valószínű, hogy ez a közös gazdaságok egy részében a gazdálkodás strukturális módosítását is igényli. A nők felvételével kapcsolatos elzárkózás helyett sokkal helyesebb, ha a jó megoldásokon törik a fejüket a termelőszövetkezeti vezetők és a pártszervezetek. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetekbe viszont a nők nem akarnak belépni, ezért körükben felvilágosító munkát kell kifejteni. A nőmozgalom és a szakszervezet nevelőmunkája A nőmozgalom fejlődését nehezítik még azok a fogyatékosságok és hibák is, amelyek a nőtanácsok szervező, nevelőmunkájában tapasztalhatók. A nőmozgalom vezető testületéinek a nők körében végzett szervező, eszmei politikai nevelőmunkája, a nők nem minden rétegében volt hatásos, így például a tanyán élők és az értelmiségi pályákon működő nők között sem. Ez abból adódik, hogy az általános és politikai felkészültség tekintetében néhány nőtanács végrehajtó bizottsága elmaradt a fejlődésben. Sok az olyan asz- szony, akiket idős koruk miatt a területi munka szervezésével megbízni már nem lehet. Egyeseket a szalonnái, vagy más irányító munkájuk, társadalmi elfoglaltságuk gátol abban, (.Folytatás az 5. oldalam'
